Somogyi Néplap, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-16 / 192. szám

SommiMéplap Áz 'MSZMP MEGYE! BIZOTTSÁGA ES A. MEGYEI TANACS LAPJA Szenvedély, líra, hivatás A MÁTÉSZALKAI CIGÁNYEGYÜTTES' KAPOSVÁRON HA FIATAL LEONÉK ÉS CSINOS... :: t Népi együttes szereplése még soha nem váltott ki Ka­posváron olyan tömegméretű érdeklődést, mint a múlt hé­ten a Mátészalkai Cigány­együttes vendégjátéka a La­tinka Művelődési Házban. Ai együttes híre-neve a rádió, a sajtó, a televízió révén mái hosszú ideje országos. Egy évt — ugyancsak egy turné sorár - Somogyba is eljutott az yüttes. A mátészalkaiak ak- r is, most is sok őszinte ba- ot szereztek a cigányság- :, a sok kincset rejtő ci- lyfolklórnak, a műkedvelő vészeinek, és kőrútjaikon idig szívesen látott vendé- i lesznek a megyének és a osnak. kik idejében jegyhez jutot- azok egy nagyon tartal- is és művészien szép este ményével gazdagodtak, és ért viszont kívánják látni a itészalkaiakat Akik pedig sszúságukra a színháztér­én kívül rekedtek, remélik, gy lesz alkalmuk — esetleg ár a közeljövőben — megte- nteni ezt a felejthetetlenül ép műsort. A somogyi vendégszereplés- ezúttal is egy kimerítő or- ágjáró turné vége felé ke- ;lt sor. A nézők azonban :mmit sem tapasztalhattak a úlhajtott munka fáradtságá­ból, idegfeszültségéből. Az erő, . szépség, a cigányság népmű­vészetének kincsekkel fölérő isztasága szinte bűvöletbe ej­tette a közönséget A boszor­kányos megjelenítő erővel elő­adott táncok, az eddig nem vagy csak nagyon ritkán hal­lott cigány népdalok lebilin­cselő hatásúak voltak. Festői képzeletvilág, mély zenei ösz­tön, szenvedélyesség, líraiság a legfőbb jellemzői az együttes műsorának. A Mátészalkai Ci­gányegyüttes igazolta hírne­vét: a népi hagyományok, a népi kultúra művészi újjá- élesztőit, a cigányság oly gaz­dag népművészetének legava­tottabb hirdetőit ismerhettük meg ezen az estén. Nehéz eldönteni, hogy tán­caik, táncjeleneteik közül me­lyiket illetheti mélyebb elis mérés, melyiké a nagyobb si­ker. Valahány tánckompozíci ójukat művészi igény hatja at. Ezek a nép- és műköltészet balladáinak, románcainak a hangulatát idézik, s kirobbanó vitalitásuk, varázslatos forga­taguk ellenállhatatlanul rabul ejti a néző szemét, szívét. Szo­kások, babonák — az ősi élet megannyi jellemző tulajdonsá­ga — szövik át a táncokat, dalokat. Figyelemreméltó az is, hogy e táncok, dalok alaphan­gulatában dominál a cigány­ság ősi életformájának egy ti­pikus vonása : a sűrű vérű harckészség, a vetélkedő haj­lam, az elpusztíthatatlanság. A Harc a legényért — egy szőke és egy megkapóan szép barna, kék szemű cigány lány forró leheletű, hiteles előadá­sában —, a Cigánybosszú, a Vetélkedő motivikája a ci­gánytelepeken született, és Csiky Júliának, az együttes vezetőjének és koreográfusá­nak teremtő művészetében újult meg. Nagyon szép és nagy tiszte­letet parancsoló munka az, amit a Mátészalkai Cigány­együttes lassan húsz év óta végez. Még dörögtek az ágyúk, amikor 1944 karácsonyán az alapító tagok életre hívták az együttest. Nem fölösleges gon­dolat : érdemes lenne megírni az együttes fennállásának tör­ténetét, mert az szorosan ösz- szefügg az új élet megszületé­sével, hazánk, népünk törté­nelmével. Nem szándékoztunk elemző kritikát {ími a Mátészalkai Ci­gányegyüttes műsoráról. Az, amit láttunk és hallottunk, in­kább a spontán felbukkanó impressziók rögzítését kívánta 1 meg a krónikástól. S ezek közt följegyzésre érdemes még, hogy az idei nyár kulturális eseményeinek műsorában a szalkaiak kaposvári vendég- szereplése eddig megérdemel­ten viszi a pálmát. Nagyszerű műsorukra még sokáig és nagy szeretettel emlékezünk. W. E. Kulturális munka nehézségekkel 1962 elején új cérnázót ál­lítottak be a Pamutfonó-ipa- ri Vállalat Üjpesti Cérnagyá­rának nagyatádi telepén. Az üzem dolgozóinak száma meg­duplázódott, a létszám növe­kedésével azonban nem nőt­tek a művelődési lehetőségek. Milyen a jelenlegi helyzet? A vállalatnál eredményesen működött a színjátszó és tánccsoport. Az ősszel újra kezdődnének a próbák. Hol? A vállalat kultúrtermét alá­dúcolták, nem biztonságos a mennyezet. De egyik fele papírraktár és értekezleteket is tartanak ott (?). 1956 óta a vállalatnál rend­szeresen rendeztek táncos ösz- szejöveteleket. A bevételből kulturális kiadásaikat fedez­ték. Ezt a lehetőséget az idén két bál után beszüntették. Indok: Az üzem előterét, ahol a bálokat tartották, csak ala­csony fakerítés választja el a gyártól, és ezen keresztül bárki behatolhatott az üzem területére. A fakerítés tetejé­re szöges drótot szögelni sú­lyos anyagi áldozatot jelente­ne? Tavaly sikerrel végződtek a KISZ-fiatalok politikai sze­mináriumai. Az idén KISZ- gyűlés összehívása is gondot okoz. mert a KISZ-irodában helyezték el az eddig folyó­són tartott páncélszekrényt. A vállalat vezetői ismerik a nehézségeket, tatarozni akar­ják a régi épületet. Ez azon­ban nem vezethet célhoz. Ér­demes mérlegelni, hogy nagy befektetésük hozhat-e megfe­lelő változást... -M. I. Kétszer kétszoba-összkomfortos pedagóguslakást építe­lek Kuntelepen. Az épület 250 900 forintos költséggel készül. Tanácsterem vagy kSnyvfiárheByiség? Művelődési ház épül Segesden, a nagyatádi járás legna­gyobb községében. Sajnos, a tervet a népművelési szakem­berek megkérdezése nélkül készítették el. A nagytermen kí­vül alig lesz olyan helyiség, amely szakkörök, tanfolyamok céljait szolgálná. Ezen persze már nem lehet segíteni. De az még megoldható, hogy a könyvtár méltó helyet kapjon a művelődési házban. Az eredeti terv szerint könyvtár céljaira két termet épí­tenek, ezt azonban a tanács egyik vb-ülésén módosították a könyvtár rovására: két és fél méterrel megrövidítették a könyvtárszobát. Ez azt jelenti, hogy nem lehet berendezni a mai követelményeknek megfelelő, szabad polcos könyvtárat, és jövőre már nem lesz helye az ötezer könyvnek. 12 könyv- állványt kellene majd betenni a könyvtárba, de hol fér el akkor a kölcsönzőpult, a katalógusszekrény, nem is beszélve a folyóiratállványról és az olvasók részére szükséges néhány asztalról? Amikor a végrehajtó bizottság a szóban forgó ha­tározatát meghozta, nem mérlegelt kellő körültekintéssel. A járási könyvtár igazgatója a pártbizottság és a tanács ille­tékeseivel Segesden járt, hogy jobb belátásra bírják Szűcs elvtársat, a községi tanács titkárát. Sajnos, nem sok ered­ménnyel járt a látogatás. Mindössze annyit ígért meg a tit­kár, hogy a legközelebbi vb-ülésen ismét napirendre tűzik a könyvtár problémáját. Helyes lenne, ha a község vezető tes­tületé figyelembe venné a szakemberek véleményét, és leg­közelebbi ülésén megváltoztatná előző, helytelen határozatát. , D. S. OOOOOOOOOOCKXXXXXQOOOOCX XX)OOOOOCOOOOOOOOOCOÖOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOO( cA szépLéq böltf ábait Engedély nélkül j fuvaroztak A Fonyódi Járási Tanács Igaz-! gatási Osztályának szabálysértési i piőadőia a napokban több olya<ä[ balatonlellei lakost vont felelős | ségre, akik iparengedély nélkül! rendszeresen fuvaroztak. | Szekeres Lászlót (Balatonlelle,' Arany u. 7.) 600, Antal Jenőt (Ba-; latonlelle, Aradi u. 13.) 500, Fe­kete Józsefet (Balatonlelle, Arany u. 17.) 1000 forint bírság megfize­tésére kötelezték. A szabálysértési előadó a hely­színi tárgyaláson nem fogadta el; védekezésüket. Ugyanis azt állí-i tották: úgy gondolták, hogy már! levonták keresetükből a harminc-! három százafékos adót, nem kell; iparengedélyt váltaniuk. Nemcsak Lellén, hanem Bala-; tonbogláron is nagyon elszaporo-; dott az utóbbi időben az enge-! dély nélküli, iparszerűen folyta­tott fuvarozás. Ezért Riba József Dózsa György u. 77. 1200 Ft, Bo­ros Bérei József Zrínyi u. 30. 500 Ft, Kollár István Kórház utca 4. 800 Ft, Borsát Ferenc Kossuth La­jos u. 14. 300 Ft pénzbírságra sújtották. Ha a kaposvári Népművé­szeti és Háziipari üzlet előtt jár az ember, elgyönyörködik a gazdagon hímzett matyó­blúzokban, karcsú kerámiák. ban, színpompás térítőkben. Az üzletet joggal nevezhet­nénk a szépség boltjának. Aj­taja sűrűn nyílik és csukó­dik, a bolt előtt frissen vá­sárolt asztalán nézegeti egy család: milyen legyen az új csipketerítő? Belül, a függönyöknél, fej­kendős nénike sürgölődik. Lebben a leheletfinom száda, az eladó készségesen teríti egymásután a végeket: a hal­ványsárgát, a pirossal hím­zettet, a kék mintájút. Min­den újabb színt sóhajtás kí­séri: — Ó. de gyönyörű! Ez a legszebb. Vagy talán ez! Melyiket szeresse? Olyan nehéz a választás! Szembeötlő helyen csikóbő­rös kulacsok lógnak. Selymes szőrüket díszes bőrszíj fogja körül. Pirospozsgás asszony méregeti: mennyi férhet bele? A kulacs fél literes, de unjon elegendő-e ez egy jótorkú du­nántúli férjnek? — gondolom magamban. A helybelinek vélt hölgy tiszta németséggel tudakozódik az ára után: Wie viel forint? A bejárat melletti tükörnél őszhajú asszony hímzett blúzt próbál. Amikor arra nézünk, pironkodva mentegetödzik: — Nem magamnak veszem, a kislányomnak. — Pedig nyugodtan visel­hetné ön is, ezek a blúzok mindenkinek előnyösek — mosolyog a kiszolgáló. — Azt mondhatnám, ezek az idei »slágerek«, volt olyan nap, amikor 45 ezer forint ér­tékűt adtunk el belőlük. Az üvegpultnál az egyik vevő díszpárnák között válogat: — Vásárhelyi van? — Nincs, ez éppen hiány­cikk, de szerencsére a válasz­ték olyan bőséges, ‘hogy mindenki megtalálja a kedve szerint valót. Ügy tetszik, mintha az üz­letben több volna az idősebb vásárló, szinte ennek a cáfo­latául lép be az ajtón egy fiatal lány. Modern heveröje fölé háziipari torontáli sző­nyeget keres. A polcokon rengeteg kerá­mia váza. Régi motívumai között már felbukkan egy- egy modern díszítőelem. A feketére égetett nádudvari kancsó a virágos variabútorok méltó dísze lehet. Alig van köztük azonos formájú, és milyen olcsók! Nem véletlen, hogy ezek közül kerül ki az ajándék, amelyet Kovács Gyuláné hol­landiai rokonainak szánt, ön­kéntelenül megkérdezem: — Színes keresztszemes té­rítőből nem vesz hozzá alá­tétet? Mosolyogva válaszol: — Annyi hímzést küldtem már évek óta, hegy kiállítást is rendeztek belőle az otta­niaknak. Sok a külföldi vásárló, de a hazaiak is terjesztik nép­művészetünk jó hírét. Akinek rokona, hozzátartozója él ide­genben, örömmel küld aján­dékot népművészeti tárgyak­ból. Bár szövetkezeteink tud­nának annyit termelni, ámeny- nyi a szükséglet! Fafaragás­ból csak néhány darabot őriz a bolt, pedig az ország fara­góművészeinek jelentős ré­sze Somogybán van. A kereslet egyre nő. az üz­let forgalma egy év alatt másfélről hárommillióra emel­kedett. A szépség boltja színt, hangulatot varázsol az ottho­nokba, művészi tárgyaitól ne­héz szívvel búcsúzik a vásár­ló. Moldován Ibolya SOK OK Hasznos és haszontalan újdonságok BOLHAÖLÖ SZŐNYEG: az orlonból készült skót mintás szőnyegek különle­ges vegyszerrel átitatottak : a rajtuk szunyókáló kutyák és macskák bolháit garan­táltan megölik. * * * REJTETT BUKSZA : a legmerészebb tolvajon is ki­fog a fehér szaténből ké­szült csepp kis tárca, amely különleges szabása követ­keztében — a melltartóra erősíthető! Pénzt és éksze­reket lehet elrejteni benne. * • * ÖRÖK ÉS MÉG ÖRÖ- KEBB NAPTÁR : Indiából importált öröknaptárt árusí­tanak Franciaországban emailorozott bronzból, virá­gokkal diszítve. Ha csak húsz évre szól — olcsóbban kapható ! * • * FEJ VAGY ÍRÁS — ÜZ­LETEMBEREK SZÁMÁRA : Mondanunk sem kell, hogy New Yorkban találták ki és arra való, hogy kételyek kö­zött vergődő üzletemberek gyors döntésre juthassanak. Lényegében levélnehezék, amelyet egy gombnyomásra másodpercekig pörgő ezüst dollár díszít. Talapzatán ez a sokatmondó szó áll : »Döntések«. * • • MENNYIT GYALOGO­LUNK ? A zsebben hordha­tó számláló-berendezésről le­fekvés előtt leolvasható, hogy egész nap mekkora tá­volságot tettünk meg gya­logszerrel. • * • »ABLAKOS« KUTYA­SZATYOR: a párizsi Sama- ritaine áruházban árusítják a fogantyúval ellátott kosa­rat, melyben kedvenc ku­tyánk kényelmesen szállít­ható olymódon, hogy a ko­sárba vágott »ablakon« át gyönyörködhet a világban. * • * TÖLTÖTOLL-FEGY VER: ez is amerikai találmány, amely főleg hölgyeknek biz­tosít védelmet éjszakai tá­madók ellen. A »töltőtollat« könnyfakasztó gázzal töltik meg: két személyt harckép­telenné tesz. Akárhányszor újra tölhető. Maguktól ragadó bélyegek A nemrég önállóvá vált afrikai állam, Sierra Leone megrendelésére első ízben készültek olyan bélyegek, amelyek nedvesítés nélkül is ragadnak. Elég egy enyhe nyomás, és a bélyeg máris a helyén marad. De ez még nem minden! A Ids afrikai állam első bélyegei eltérnek az eddigi hagyományos for­máktól is: nem téglalap, négyzet, háromszög vagy kör alakúak, hanem pontosan kö­vetik az ország térképének vonalait. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség; Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-lL Kiadja a Somogy megye: Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem Örsünk meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipart Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom