Somogyi Néplap, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-15 / 164. szám

Somogyi Néplap ■ -.A’!'-.MSZMP MEGYÉI BliTŐTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS IÁiPj A . Valamit valamiért! Szentjakab összefogott A telefonáló csupán ennyit togatást tett a faluban és az' Megyénk középiskolái kö­zött a fiatal fonyódi gimná­zium növendékeiről hallhat­tunk legtöbbször a múlt tan­évben, hogy itt és itt ilyer^ meg ilyen társadalmi munkát végeztek. A község és a járás vezetői számtalanszor fordul­tak a gimnázium növendékei­hez dolgos kezeket kérve. A munka végeztével sokszor nyugtázta a vezetők, a község lakóinak köszöneté a diákok tettrekészségét. Valóban, ha társadalmi munkáról esett szó, az iskola növendékei so­hasem késtek dologhoz látni. Ez a középiskolánk példásan jó szellemű e tekintetben. Sj mert az, nem meglepő adat.1 hogy az iskola tanulóinak 9(1 százaléka dolgozik a nyár/ szünidőben a vendéglátóipan- ban, állami gazdaságban, ter­melőszövetkezetben ... Az Útépítő Vállalat nem sokkal a tanévzárás előtt se­gítséget kért az iskolától, fiz új gimnázium előtti útszakasz munkaerő hiányában nem ké­szült volna el talán még má­ra sem, ha a fiatalok közül egy húsztagú brigád nem vál­lalkozik a munkára. A válla­lat nem társadalmi munkát kért. A fiúk, akik jövőre érettségiznek, úgy gondolták, jó lesz a kereset egy közös alapban a majdani költségek­re. Legalább a készítendő tab­ló ára összejön a közös taka­rékbetét-könyvbe. Három szakmunkás, egy művezető és egy hengeres társaságában dolgoztak a fiúk az útépíté­sen. Reggel 8-tól fél 2-ig tar­tott a munkaidő. A szakembe­rek elismeréssel nyilatkoztok a fiatalok végezte munkáról. Ám nagyot nézhetett a gimná­zium igazgatója, amikor meg­érkezett az útépítő brigád munkabére. Egy-egy fiú napi három forintot keresett az egyáltalán nem könnyű út­építő munkával! Megkérdezzük: valóban csak három forintot ért a vállalat­nak egy-egy diák napi mun­kája? Hiszen az út nem ké­szült volna el oly hamar a gimnázium fiataljainak lelki, ismeretes közreműködése nél­kül! A fiúk derekasan dolgoz­tak. Nem is saját zsebre! Kíváncsiak • vagyunk arra is, hogy a »kifizetést-« követő reklamációra mikor váltja be újabb ígéretét a vállalat. Az útépítés kivételesen nem társadalmi munka volt. A fia­talok ez alkalommal valamit reméltek valamiért. A koráb­bi megállapodás jogosan kel­tett reményeket a húsz fiú­ban. Mi lesz az elintézési módja a bérelszámolás »téve­désének?« És mikor kerül sor az intézkedésre? L. I. mondott: szombaton délután és vasárnap csaknem százan dolgoztak társadalmi munká­ban a kaposszentjakabi régi is­kola bontásán. A körzeti nép­frontbizottság szervezte össze­fogás eredményeként novem­ber helyett már szeptemberben elkészülnek a teljes felújítás­sal. A régi iskola Szentjakab szégyene volt. Negyvenöt éve, a Tanácsköztársaság napjai­ban egy népes külföldi delegá­cióval Móricz Zsigmond is lá­iskolában. Az egyik külföldi laptudósító a rozoga épület lát­tán azt mondta, hogy náluk az istállók is különbek Szentjakab álma most válik valóra. Négyszázezer forin! költséggel új iskolát emelnek A munkában minden korosz­tály képviseltette magát. Biczó Gyuri (belső) bácsi abban az időben tanulta a betűvetést, amikor Móricz Zsigmond itt járt. Egész nap dolgozott, mert az új iskolát még látni akarja. AD A SZÓBESZÉDRE q,ja — Miért mulat Jancsi a traktoron? — Róla ne mondja senki, hogy ittasan ült a gépre! Ö a traktoron rúg be!... (Gerő Sándor rajza) Betörő járt a 323. számú élelmiszerboltban A keddre virradó éjjel be­törtek Kaposváron a Május 1. utca 5. szám alatti 323. számú élelmiszerboltba (volt Meinl- féle üzlet). A bűntényt kedden r U T E LET A téma ezúttal is az asz­falton hevert. Langyos ér­deklődés közepette és kíno­san elnyúlva, mint egy ter­melési értekezlet. Akinek tá­volról ötlött szemébe a jele­net, arra gondolhatott, hogy közlekedési baleset történt, de aki közelebb merészke­dett, lehunyt szemmel is rá­tapinthatott az igazságra. Olyan átható pálinkaillat csapta orrtövön, hogy né­hány szippantás után nyil- válvalóvá vált a diagnózis: a férfi, aki rekamiének nézte a flasztert, tökrészeg. A cseppfolyósított prémi­um mámora a fekvő alakot a hátára billentette, s ahogy zavaros szemével az utcai lámpa fényébe hunyorgott, nyilvánvalóvá vált, hogy bensőjében már a házi fe­gyelmire készül. Talán ezért, talán mert a közvélemény hajlamos a bűnbocsánatra, de tény, hogy a helyzet ön­kéntes narrátorai nem ítél­ték el teljes szigorral a tör­ténteket. A helybeli műmalom cso­portvezetője például csak ennyit mondott: — A szaki alaposan felön­tött a garatra — s máris to­vasietett. A műszakból hazatérő gépkocsivezető így nyilvání­tott véleményt: — A kolléga szabálysze­rűen bevette a kanyart... — s egy legyintéssel átvá- got az úttesten. Az öregedő könyvelő sze­líd rosszallással jegyezte meg: — A kartárs bizony be- nyakalia a tintát... — s egy kicsit talán örült is közben, hogy ő maga már régen át­tért a golyóstollra. Mondom, úgy alakult a hangulat. hogy a békés egy­más mellett élés körvonalai bontakoztak ki az esti ho­mályban, s ezt a reményt csak élesztette a testes öz­vegy, aki szeptember táján gesztenyét süt a közeli sar­kon. — Talán szerelmi bánata van szegénykének ... Hiszen kifürkészhetetlen a női lé­lek. Én ezt igazán tudom, el­végre négy férfinak esküd­tem örök hűséget... Két csitri kuncogni kez­dett a mélylélektani analízis hallatára, de ez mit sem gyöngített az együttérzés las­san kibomló szálain. A duz­zadó embergyűrűből vala- honnét felröppent a gondo­lat, hogy taxit kéne hozatni, s úgy hazaszállítani a bajba jutott embertársat, a családi tűzhely mellé. A közadako­zás jótékony melege a hátsó zsebek irányába mozdította már a férfiak karját, mikor az aszfalton mozgolódás tá­madt. A részeg ember hősi erőfeszítéssel a félkarjára könyökölt, hápogva mély lé­legzetet vett és kinyilatkoz­tatott: — Mit bámulnak rám... hukk... rendkívüli világna­pom van... hukk ... elvég­re szórakozhat... hukk ... egyszer a munkásember is! A dadogás savanyú illata egykettőre elillant, de a ki­mondott szavak megfagyasz­tották a légkört. Nem, nem igaz, hogy ma a munkásem­ber így szórakozik — ágas­kodott a tiltakozás a jelen­levőkben. s nyoma sem volt a cyámolító jóindulatnak. A pillantások hideg fényeben a részeg ember megborzongott, s mire kimondta volna a kö­vetkező mondatot, egyedül maradt. Jöttek a »Nekünk talál­kozni kellet,t«-brigád tagjai, és elszállították. Mentő­autón, a közkórházba, gyo­mormosásra. Senki sem nézett szána­kozva a tovasuhanó fehér kocsi után. Bánhidi Tibor reggel fedezték föl a bolt dol­gozói, amikor nyitani akartak. A betörő a lépcsőház felől egy kis ablakon át mászott be a bolt raktárába. Az elárusító térségből a két pénztárgépet a raktárba vitte, feltörte, pénzt keresett. Felnyitotta az irodá­ban talált vas kézikasszát is. összesen mintegy kétezer fo­rintot és több üveg italt vitt el. »Munka« közben a betörő há rom üveg sört is megivott. A bűnügyben a rendőrség megkezdte a nyomozást. Kitüntető jelvény társadalmi munkáért A városi tanács a múlt év­ben végzett önzetlen, a közös­séget szolgáló tevékenységéért hét személynek »Társadalmi munkáért« kitüntető jelvényt adományozott Kaposváron. A jelvény arany fokozatát Dávid Jánosné, Engl János, dr. Gács Attila, Thoma Alfonz, ezüst fokozatát Iváncsics Ferencné és Tóth József, bronz fokoza­tát Széles Péter kapta Soknyelvű felvilágosítók a Balaton-parton (Tudósítónktól.) A nagy idegenforgalomra való tekintettel a MÁV idegen nyelvű felvilágosító irodát nyitott a siófoki, a balatonföld- vári és a keszthelyi vasútállo másokon a külföldi vendégek tájékoztatására. Minden vasár- és ünnepnap több nyelvet be­szélő vasutasok adnak útbaiga­zítást a menetrendi és díjsza bási tudnivalókról, ezenkívül tájékoztatják az érdeklődőket a környéken található idegen­forgalmi nevezetességekről is. A kalapos- UUkiiáty. Rettenetesek ma­napság a népek, sehogy sem tűrik a királyokat. Mivé lesz így a világ? A kiskirály is nyugtalankodott reggel óta. Jelen­tették, hogy egyre bőszültebb a han­gulat ellene, sőt olyan hangok is hallatszanak, hogy nem akarnak több kiskirályt látni! Szörnyű, mit lehet itt tenni? Könnyes szemmel szemléli a tükörben koronás fejét Az öreg fő- hoppmester óvato­san krákog. A kis­király reményked­ve tekint rá. — Csak itthon viselje felséged a koronát! — taná­csolja a bölcs öreg. A kiskirály elsá­pad, rémülten kap a fejéhez, mintha már ott se volna a korona. Az öreg azonnal tudja, hogy kegyvesztett lett. A mögöttük álló hoppmester elégedetten moso­lyog a bajusza alatt. Ideje, hogy a vén salabakter el­tűnjön, gondolja, és most már ő kö- hécsel diszkréten. — Viseljen felsé­ged kalapot! — ajánlja kecses meghajlással. A kiskirály felhör­dül. — Kalapot? Én, egy közönséges ka­lapot?! — II. József is kalapot hordott! — hangzik tárgyi­lagos józansággal. — De az nem kiskirály volt, ha­nem csak egy kö­zönséges király! — Az igaz! De hallgasson végig felséged. Nem mondtam, hogy a koronát is letegye! A korona marad a kalap alatt! — Heuréka! — kiáltotta a kiski­rály boldogan, azonnal kinevezte főhoppmestemek. Az elcsöndesített népeknek csak az nem fér a fejébe, hogy miért nem emel senkinek sem kalapot. A kiski­rály meg szeles időben a legszíve­sebben két kézzel markolná a kalap­ját, de legeslegszí­vesebben rendele­tet adna ki, mely azonnali hatállyal megszüntetné min­denféle szeleknek a fúvását! — lym — A H I D Naponta igen sok nézője van az Erzsébet-hid építésének. Az emberek számon tart­ják az előrehaladást, »nyugtázzák« egy-egy munkaszakasz sikeres befejezését. Sokan megtapsolták azt a jelenetet amikor a pesti oldalon beemelték a helyére az utolsó bal parti hídszoletet. A hid jobb parti, utolsó tízméteres eleme szerdán kerül a he­lyére. A n3gy technikai bravúrral és lendületesen épülő híd ezzel is közelebb kerül végső befejezéséhez. Képünkön a pesti hídszelet a beemelés pillanatában. (Bozsám Endre fölvétele) SOftOK Meghatódott - betiltotta a vadászatot Az ahtilop sír, ha úgy érzi. hogy veszélybe jutott. Egy vadászaton Quartar sejkje egy síró antilop láttán úgy meghatódott, hogy elhatároz­ta: sejksége területén betilt­ja az érzékeny állat vadásza­tát. Eddig az arab országok­ban '.vente több százezer antilopot ejtettek el. Exportlányok Amerikai katonák és nyu­gatnémet lányok között évente több tízezer házasság jön létre — közölte a bonni kormány szóvivője, és hoz­zátette: »Az amerikai piacot újabban nemcsak a nyugat­német gépkocsik hódítják meg, hanem a lányok is.-» A kiöregedett költőnő Iretta Inari finn költőnő verseskötete most jelent meg. A »költőnő« mindössze nyolcéves. Az irodalmárok szerint legsikerültebb ver­seit ötéves korában írta. »Legújabb írásain már mu­tatkoznak a fáradtság, a ki- írtság jelei.« * * * Morzsák Lélekben a haladás híve volt, de testét meg sem moz­dította. * * * Olyan mély gondolatai voltak, hogy csak a gyakor­lott úszók nem fulladtak be­le. * • * Nem egy gyümölcsöt azért tiltanak, hogy utána nyúlja­nak. * * * A tucattörténetek sajnos nemcsak 12 szóból állnak. * * * Az unalom a fáradtság anyja, de ki- az apja? * * * Még mindig akadnak csi­gák, amelyek arról tartanak előadást, hogyan kell a száz métert futni. Tisztátalan erő — tiszta nyereség Az angol pénzügyminiszté­rium borzalommal konsta­tálta, hogy az idegenforga­lomból származó bevételek csökkennek. A gazdag ame­rikaiak nyilván kezdik elve­szíteni érdeklődésüket a brit szigetek iránt. Vajon mivel lehetne a turistákat odacsá­bítani? Nemrég az angol tu­rista- és idegenforgalmi hi­vatal reklámprospektusokat tett közzé, s felsorolta ben­nük Naev-Britannia ama bű­bájos vidékeit, ahol ördögök, hazajáró lelkek, kísértetek és egyéb tisztátalan erők tevé­kenykednek. A szétküldött prospektusokban feltüntetik, hogy a kísértetek és szelle­mek mikor jelennek meg az ódon várkastélyokban, mi­kor lépnek ki a régi vendég- fogadók kandallóiból. Arra számítanak, hogy a tisztátlan erők majd tiszta jövedelmet hoznak a kincs­tárnak. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei 3izottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztői WIRTB LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon t5-l0. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. i atinka 8. u. 2. Telefon t5-lfi. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzüEiU meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy nőnapra 12 Ft Index: 25062. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom