Somogyi Néplap, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-14 / 163. szám

A dán Tingilutti-együttes Somogybán • AZ MSZMP MEG'v'EI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS A ;!j Felelősségre vonni, de nevelni is — Megértette, milyen sza­bálysértés miatt vonjuk fele­lősségre? Az erőteljes, már nem fia­tal férfi bólint. — Akkor arra feleljen: Megbánta-e tettét? Gondolkodik, aztán nagy nyugalommal válaszol: Nem érdekel az egész... Büntessenek meg, ha akarnak, akár ötezer forintra is ... Ki­fizetem és kész... Rövid tanácskozás, majd meghozzák a határozatot: — Bár az ellopott takar­mány értéke csekély, s legföl­jebb 200 forint bírságot szab­hatnánk ki, mégis 500 forint megfizetésére kötelezzük azért, mert tiszteletlen volt a ta­náccsal szemben, s mert nem mutatott megbánást... Földvári Gyula gyótapusztai lakos, a marcali Vörös Csil­lag Tsz szerződött juhásza el­megy, s Nagy Istvánná, a Marcali Járási Tanács sza­bálysértési előadója felsóhajt: — Sajnos vannak ilyen em­berek is ... Akik nem érte­nek a szép szóból s talán még a bírság sem használ ne­kik ... Tsz-építési brigádvezető mint vállalkozó Csoszó József kőműves, épí­tési brigád vezető megegyezett a szenyéri Búzakalász Tsz ve­zetőivel, hogy magánosoktól is vállal munkát. Megállapodtak abban, hogy az így szerzett jövedelem hatvan százalékát ő és brigádja, negyven százalé­kát pedig a termelőszövetke­zet kapja. A közgyűlés azon­ban nem hagyta jóvá a meg­állapodást. A vezetőség elkö­vette azt a hibát is, hogy Csoszónak szabadkezet adott. Nem a tsz, hanem ő vállalta el a munkákat, vette föl a pénzt, s fizette ki brigádjának tagjait. A tsz-nek fizetett be részesedést, elszámolásait azonban senki sem ellenőriz­te, mint ahogy azt sem, hogy hány munkahelyen mennyit keresett. Csoszót kontárkodás miatt felelősségre vonták. 1280- fo­rint bírságot kell fizetnie. Jó lenne, ha a tsz vezetői is ta­nulnának ebből! Megsértették a szabályt, de» .« Nem mindig ilyen könnyű döntenie a szabálysértési elő­adónak, illetve az általa ve­zetett tanácsnak. Bogdán Sán­dor boronkai lakost, a Zöld­mező Tsz hatgyermekes pász­torát azért jelentették föl, mert fát lopott az állami er­dőből. — Járt a tsz-től illetmény­fa, s mivel nem kaptam meg, kénytelen voltam az erdőbe menni — védekezett Bogdán. Kiderült, hogy az illetményfa valóban jár, s a tsz nem ad­ta meg neki. Bogdánnak még­is bírságot kell fizetnie, de a tsz-t is felszólította Nagy Ist­vánná, hogy az illetményfát máskor idejében adja ki, ne kényszerítsenek senkit falo­pásra. Kapcsánál Sándor szőcsény- pusztai élelmiszerbolt-vezetőt tiltott italmérés miatt jelen­tették föl. Tettét beismerte, de arra hivatkozott, hogy a leg­közelebbi italmérés négy kilo­méterre van innen, s a puszta lakói — majd kétszáz ember — őt kérték, hogy ne kelljen egy pohár borért vagy fröcs- csért kilométereket gyalogol­niuk. Kopcsándinak ezért csak 100 forint bírságot kell fizet­nie. A szabálysértési előadó kérte a tanács kereskedelmi osztályát: engedélyezzék, hogy a szőesenypusztai élelmiszer- bolt — mint korábban is — mérhessen italt, vagy pedig nyissanak vendéglőt. Tíz év alatt ötezer szabálysértés 1954 óta végzi ezt a mun­kát Nagy Istvánná. E tíz év alatt csaknem ötezer ügyben járt el. Az idén 260 följelen­tés érkezett hozzá. Jól tudja, hogy az emberek többsége ne­velhető: feddő szóval vagy bírsággal. Kevés az olyan em­ber, aki mindent cinikusan el­enged a füle mellett. — Most azon fáradozom, hogy minél több embert be­vonjak a szabálysértők neve­lésébe. A járás minden köz­ségében kiválogatott néhány Üdítő A kerthelyiségben ülünk, tikkasztó a hőség. Álmosan jön a pincér. — Parancsolnak? — Utast kérnénk... — Valami mást szívesked­jenek választani. Utas, az nincs... — Hát akkor, mondjuk, málnát. Hozza, és közben megérke­zik a vezető is, akit egy kis beszélgetésre invitáltunk. A forgalom valamivel kisebb a Balaton partján, mint tavaly ilyenkor, milyen lehet a ven­déglátóipar forgalma? —*- Ö, kérem, ragyogó! Jú­niusban 206 000 forint forgal­mat bonyolítottunk le. Ez negyven százalékkal több, mint tavaly ... — És az áruellátás? — Kitűnő! Semmi pana­szunk sem lehet. Mindent kel­lő időben és folyamatosan megkapunk... — De hiszen most kértünk Utast, azt mondták, nincs ... —. Hát... ami azt illeti (s most nagyon őszintén beszél, ugyanis a kereskedelmi fel­ügyelő is ott ül az asztalnál), van Utasunk, csak tetszik tudni... sok a Farmen. Azt is el kell adni valahogy ... — Legalább nekünk ne mondják, hogy nincs, ha van! — csattant fel a felügyelő. — De kérem, hát honnét tudja az a szegény pincér, hogy kinek mondja ... Eddig talán humoros a tör­ténet, ezután már nem. S hogy érdemes volt papírra vetni, azt az alábbiak igazolják: — Higgyék el, nem tudom, miért gyártják ezt a Par- ment. Nem kell senkinek ... — Mennyit kapnak belőle? — A múltkor nem voltam itthon, s letettek nálam hu­szonhárom ládát. A szó szo­ros értelmében rám erőszakol­ták. — Miért fogadta el? — Azt mondták a szállítók, két hétig nem kapok semmi­féle üdítő italt. Nem hagyha­tom üresen az üzletet. — S a vendégek nem ve­szik? — Nem! Inkább szódát isz­nak — ha van. De az sincs mindig, így hát fogyogat a Parmen. Csak' tudnám, kinek az érdeke, hogy olyan hűsítő italt gyártsanak, ami nem kell senkinek. Ugye, meg tet­szik érteni? Ha most felhoz­nám az Utast a pincéből, bi­zony itt roggyanna meg a sok Parmen ... A felügyelő följegyez min­dent. Arcáról látom, igazat ad a vezetőnek. De lesz-e ere­je ahhoz, hogy ne gyárt­sunk olyan üdítő italt. amit csak erőszakos úton; különbö­ző manőverekkel lehet forga­lomba hozni? ... J. B. olyan tekintélyes, feddhetetlen előéletű embert, akinek jó ha­tása van másokra. A helyszí­ni bírságolások alkalmával be­lőlük állítom össze a taná­csot, s később majd ők fog­ják kivizsgálni a helyszínén' önállóan — ha ezt a törvényt bevezetik — a szabálysértési ügyeket. Somogysámsonban és K éthelyen is eredményesen zajlott le a nemrégen tartott helyszíni tárgyalás — mond­ja Nagy Istvánné. Fontos munkát végez a já­rási tanács szabálysértési elő­adója. Hiszen nemcsak az a kötelessége, hogy felelősségre vonja a megtévedt embereket, hanem az is, hogy nevelje őket. A cél, hogy minél keveseb­ben kövessenek el szabálysér­tést Szálai László Mikortól meddig? Hamdi Zoltán (Buda­pest, VI. kerület, Kmetty utca 22.) cukorkakészítő kisiparos. Rumos diószele­tét országszerte árusítják. Kétféle is van forgalom­ban: egy egyforintos és egy nagyobb, ennek két forint az ára. Mindkettő­nek az oldalán fel van tüntetve a szavatossági idő: az egyforintoson 30, a kétforintoson 45 nap. De hogy mikortól, számít a 30, illetve a 45 nap, an­nak sehol sincs nyoma. Lehet, hogy a rumos dió­szelet soha nem romlik meg? Akkor miért szüksé­ges a szavatosság időtar­tamának feltüntetése? Ha viszont a romlás veszélye fennáll, akkor kötelezzék e csokoládészelet gyártó­ját a forgalomba hozás napjának feltüntetésére! (Tudósítónktól.) Tegnap a déli órákban Sió­fokra érkezett kétnapos buda­pesti tartózkodás után Kop­penhága egyik leghíresebb né­pi együttese, a Tingilutti-tánc- együttes. A negyven főből álló együt­tes tagjait Harag János elv­társ, az fmsz igazgatóságának elnöke üdvözölte. Az együttes két hetet tölt a magyar ten­ge?’ ..fővárosában a siófoki fmsz' Balaton táncegyüttesének vendégeként. A vendéglátók gazdag programot dolgoztak ki a dánok részére. A Tingilutti nyolc somogyi községben ad műsort repertoárjának gyöngy­szemeiből. A vendég együttes több nyu­gati országban szerepelt ed­dig, de járt népi demokratikus országokban is. 1962-ben Tata­bányára a Bányászszakszerve­zet vendégeként is ellátogatott. Somogyi műsorukat a leg­több községben a siófoki fmsz Balaton-együttesével közösen adják. Az első föllépésre ma, ked den kerül sor Balatonszabadi- ban. Július 14-én Somogyszil- ban lépnek föl, 17-én Látrány- ba, 19-én Marcaliba látogat­nak műsorukkal. Kaposváron 22-én, szerdán érkeznek a dán vendégek. Megismerkednek a várossal majd este Kadarkúton lépnek föl. Tabon 23-án, Balatonszár­szón 24-én adnak műsort. Az együttes előreláthatólag föllép július 25-én a balaton- földvári folklórfesztiválon is. A VÁGÁNY A két fiatalember összesúg. — Figyeld azt a nagyképű legényt — mondja az egyik. — Olyan hetvenkedve beszél, mintha dupla krumpliföldet kapott volna. A másik óvatosan hátrafor­dul, és jól megnézi magának a szőke, ragyás képű embert. Az, mintha észre sem vette volna, hogy előtte összehajolt két fej, nagyhangon beszélge­tett tovább ismerősével. — Én, öregem, nem hordok magammal igazolványt. Minek az? Ismernek engem a rend­őrök! Jó barátaim. Nálam csak papír van, öregem. Pénz. Érted? Pénz! Méltóságteljesen körülhor­dozza tekintetét. Lesi, hogy hallotta-e valaki a beszélge­tést. Amikor látja, hogy a két fiatalember ügyet sem vetve rá továbbáll, felforr benne a mé­reg. Utánuk megy, és meg­szólítja azt, amelyik súgott az előbb valamit a barátjának. Foghegyről odaszól neki: — Mit sugdolódzott maga a hátam mögött? ’ — kérdi, s ahogy kinyitja a száját, csak úgy árad belőle a sörszag. — Mit mondott az előbb? He?! A másik kerülni akarja a veszekedést. Látja, hogy már többen is figyelik őket az ál­lomás peronján. Fojtott han­gon válaszoL Jerzy Szcygiel: Hallgatás »•Hallgatással nemcsak sokat mondani, hanem cselekedni is le­het« — ez a mottója a fiatal len­gyel író regényének. Egy rejtélyes baleset folytán szeme világát vesz­tett gyerek és egy látszatra jám­bor kisvárosi plébános párhuza­mosan bonyolódó története ez az írás. Az idős pap akaratlan tanúja lesz egy súlyos balesetnek; egy elhagyott helyen gránát robban, véresen marad ott a helyszínén egy fiú, a pap meg rémülten ke­reket old. Semmi köze az esethez, mégis a kisvárosi szóbeszéd a pap elleni titokzatos merényletről sut­tog, a közhangulat a pap mellett és a proletárfiúk ellen éleződik — s a pap mélyen hallgat. Sem' a templomban, sem magántársaság­ban mit sem árul el a történtek­ről, még a püspökség előtt is tit­kolózik. Csak ez a bűne, hallgatása mégis ártalmasán és gonoszul be­folyásolja az áldozat további sor­sát. Ugyanakkor a pap is mélyre­ható lelki válságba kerül, * szinte belerokkan a magába temetett ti­tokba, s maga is megsínyli az emberek lassanként feléje irányu­ló bizalmatlanságát — sok évtize­des papi ténykedés után hitelét veszti hívei körében. Ez a summája a fiatal író regé­nyének. Erénye, hogy pontos és hiteles lélekrajzzal tárja fel kél párhuzamos élet gyötrődő titkait; hibája, hogy környezetrajza rend­kívül homályos, a könyv elolvasá­sa után sem vagyunk tisztában vele, mikor is játszódik tulajdon­képpen a megrázó történet. Leg­följebb apró, odavetett jelekből kö­vetkeztethetünk, hogy ma. így a gondosan kimunkált lélekrajz né­mileg öncélú pszichologizálásba té­ved, nem ad hírt a mai lengyel társadalmi viszonyokról. P. T. — Gondolom, nem tartozom magának számadással arról, hogy kivel mit beszélek. — De az én hátam mögött ne sugdosson senki! — kontráz a szőke. Érzékeny vagyok én az ilyesmire. Érti, apuskám?! , A hangulat egyre forróbb. A közelben állók azt várják, hogy mikor csattan a pofon. , — Ha úgy érzi, hogy meg­sértettem, kérem, hívja ide a rendőrt. — Nem megyek én sehova. Nem kell ide rendőr, majd igazságot teszek én — hunyo­rog a ragyás képű. — Tudja, ki vagyok én? — Nem tudom, de nem is érdekel. — Uránvárosi gyerek va­gyok én, és nem szeretem, ha a hátam mögött sugdolódznak. A másik tovább udvariasko- dik. Végül a barátja szólal meg: __ Hagyjon bennünket. u ram. Mi nem kötöttünk ma­gába, ne csináljon itt feltű­nést. — Nem hagyom, mert tu­dom, hogy milyen szemetek maguk. Ügy látszik, most betelt a pohár. A magas fiatalember már emeli a kariát, de meg­gondolja magát, és gesztikulál­ni kezd. — Ha valami baja van, ké­rem. hívja ide a rendőrt — is­métli. — Jobb lesz, ha ő intézi el a vitás ügyet. — Nem hívom én — nya- kaskodik tovább a ragyás ké­pű. — Nincs szükségem rá. — Akkor majd én idehívom — mondja a másik. — Ahogy akarja. Elindul, hogy megkeresse a rendőrt. A szőke ugyanolyan ütésre kész mozdulattal áll, de most már egyedül. Amikor lát­ja, hogy az, akibe belekötött, int a rendőrnek, s együtt el­indulnak feléje, inába száll a bátorsága. Gyorsan körülnéz, összekapja magát, s eltűnik a kijárati ajtón ... K. I. ms:SOftOK. Szambát tanítanak a papneveldében Brazília szövetségi álla­maiból érkezett fiatal teoló­gusok vesznek részt a Rio de Janeiró-i papneveldében egy különleges zenei tanfolya­mon, ahol a szambát és más brazil népi ritmusokat tanít­ják, hogy alkalmazni lehes­sen őket az egyházi zenében is. Amaro Cavalcanti, az egy­házzenei tanács főtitkára szerint nem arról van szó, hogy ezentúl a brazíliai templomokban szambákat és egyéb népi dallamokat éne­keljenek, de kívánatos, hogy az ország egyházi zenéje e népi ritmusok inspirációjára készüljön. * * * Eladott börtön Capri szigete börtön nél­kül maradt. Egy üzletember megvásárolta a hatóságok­tól azt az épületet, amely­ben a börtön volt, és bírósá­gi döntés útján kitelepíttette onnan a foglyokat és az őrö­ket. Ideiglenesen a bíróság épületének alagsori részében helyezték el őket. A rossz nyelvek azt tartják, hogy az üzletembert a maffia bandi­tái vásárolták meg... » * * Mindenre van vevő Nemrégen Párizsban egy árverésen eladtak egy... guillotine-kést. A szakembe­rek azt állítják, hogy annak idején több mint ezer fejet vágtak le vele. * * • Kelendő áru a cukros puszi Nem Yorkban virágzó új üzletág az úgynevezett cukr ros puszi, vagyis azok a száj­rúzsok, amelyek naranc meggy- vagy mentacukor- ízűek. Egyetlen hét alatt egymillió darabot adtak el ilyen szájrúzsokból. Haszná­lói — általában 20 éven alu­li lányok — ártatlanul szemlesütve megkérdezhe­tik a lovagtól: »-Érzi odáig, hogy ízesített szájrúzst hasz­nálok? Ha nem érzi, akkor persze közelebb kell jönnie!■* * * * Ötletes vesztegető A belga pénzügyminiszté­rium egyik tisztviselője, aki az adóbefizetések ellenőrzé­sével foglalkozott, rendsze­resen kapott ajándékokat egy nagyvállalkozótól. A do­log főnökeinek tudomására jutott, s ezért a tisztviselő kénytelen volt közölni a vál­lalkozóval, hogy ajándékát ezentúl »tűzbe fogja vetni«. Válaszul a vállalkozó meg­írta, hogy a tilalom ellenére továbbra is rendszeresen küld ajándékot: másnap egy tonna szén érkezett a tisztvi­selő címére... fölszerelt Vidáman játszadoznak az apróságok a kéthelyi óvoda jól miniatűr futballpályán izgalmas csatát vívnak a fiúk, a lányok pedig az udvar sík végében mesét hallgatnak. udvarán. A má­Somogyi Néplop Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága es a Somogy megye* Tanáé» lapja. Főszerkesztő) WIRTB LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja > Lapkiadó Latinka s Somogy megyei vállalat. Kaposvár, u. Z. Telefon 15-H Felelős kiadó: Szabó Gábor Beküldött kéziratot nem őrzííni* meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvi postah'vatalokná1 és post.áskézbesitöl nél Előfizetési díj egv nőnapra íz Ft index: 2506*3. Készült a Sorpoe^ megyei Nyomdá­in rt Víiiaiat xaposvan uzemeoeix. I Kaposvár. Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom