Somogyi Néplap, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-10 / 160. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Anil 50 FILLÉR Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM 160. SZÁM PÉNTEI, 1964. JÚLIUS 10. Szükség van a kézikaszára is (3. o.) OTTHONUNK (5. o.) Szunyoginvázió tánczenével (6. o.) Mai számunk tartalmából: Befejezték az aratást' Csombárdon INTÉZET • A lebukó nap már csak tarlót láthatott. Megpihentek a kaszák, estére lefogyott az aratás... A csombárdi Petőfi Tsz a megyében elsőként túljutott ezen a nehéz nyári munkán. Délután még több mint 100 ember szorgoskodott ezen a táblán, suhogtak a kaszák, csordult a veríték, dőlt a búza ... — Ilyen népet Somogybán nem talál, azt kijelentem — mondta Szabó József né, de keze egy pillanatra sem állt meg. — Csak azt sajnálom, hogy már vége. Szeretek aratni... — így a 74 éves Nagy Pali bácsi. Hogyan csinálták? — Nem nagyon sokat tudok mondani — Varga Sándor elnök szavait idézem. — Sokat beszéltünk előtte róla, hogyan csináljuk. Elvetettük, tudtuk, helyettünk senki sem fogja learatni... Az egész idő alatt semmilyen bérezési, szervezési probléma nem vetődött föl, s azt hiszem, azért illeti ezt a népet elismerés, mert itt tényleg a falunak apraja-nagyja végig részt vett a munkában... A nyolcadikosok, az otthon levő gimnazista diákok rakták össze a kévéket az aratógép után. László József traktoros, Szabó Gyula gépkezelő a 3X2 holdból 160-at vágott le. A többi terület maradt a kézi kaszáknak... És ott mindenki ott volt, aki csak dolgozni tudott. Aratott a vb-el- nök, Szabó László, a három brigádvezető: Lukács János, Gazdag Lajos, Lukács Dezső, Sótonyi György bérelszámoló, családtagok, akik másutt dolgoznak, takarmányosfogato- sok. Mindenki. — Sohasem volt itt baj a munkával, de talán így még sohasem fogott össze a falu. Nemcsak a növénytermesztők érezték a felelősséget, hanem az állattenyésztők is, akik háromszoros munkát vállaltak magukra, csakhogy minél többen mehessenek aratni... Bérük: munkaegység és egységenként négy kiló gabona. így fogadta el a közgyűlés, így látták jónak. Prémium: az asszonyoknak egynapos kirándulás az igali fürdőbe, a férfiaknak pedig — ha augusztus 20-ig végeznek a csépléssel — kirándulás Badacsonyba. Megérdemlik... Meg azt is, hogy esténként a »felnőttek« egv üveg sört, a fiatal munkások meg egy málnát és csokit kaptak ... — Ne kérdezze, hogy ki volt a legjobb, mert csak azt tudom mondani, az egész falu ... Elsőként végeztek. A lebukó nap tegnap már csak tarlót láthatott. Megpihentek a kaszák, de a munka folytatódik tovább... Mielőbb el akarnak csépelni... Új akció a dél-vietnami nép iránti ssolidaritás jegyében Az Indokínával kapcsolatos genfi egyezmények aláírásának 10. évfordulója alkalmából a következő napokban — a dél-vietnami nép iránti sz- lidaritás jegyében — bontai zik ki a magyar békemozg.. lom új akciója. A Béke-világ - tanács varsói határozatainak és a BVT elnöksége budapesti ülésszakának szellemében az Országos Béketanács arra szólította a városok és falvak A gyógynö vénygyűjtő lakóit: emeljék fel Szavukat az egy évtizeddel ezelőtti megállapodások durva megsértése, a hazafiak üldözése, az amerikaiak támogatásával folytatott irtó hadjárat, a békés falvak bombázása, az emberi [szabadságjogok megsértése el- |len. Csatlakozzanak a békeszerető embermilliók követeléséhez, hogy a dél-vietnami helyzet rendezésére, Vietnam békés újraegyesítésére hívjanak össze újabb genfi értekezletet. A kezdeményezés országszerte nagy visszhangot váltott ki; a következő hetekben gyűlések, találkozók és más összejövetelek százain foglalnak állást a társadalom legkülönbözőbb rétegeinek képviselői. A második félév további részében is különböző évfordulókhoz kapcsolódik a magyar békemozgalom tevékenysége. Országszerte megemlékeznek arról, hogy 50 éve tört ki az első és 25 éve a második vi- ' lágháború. (MTI) Az amerikai javaslat nem alkalmas az atomtiáboríi veszélyének csökkentésére A genfi leszerelési értekezlet csütörtöki ülése Genf (ADN, TASZSZ, AFP, AP, Reuter). A genfi leszerelési értekezlet csütörtökön délelőtt Obi nigériai küldött elnökletével rövid, mindössze háromnegyed órás ülést tartott, amelynek során a nemzetközi feszültség enyhülését előmozdító részleges intézkedéseket tárgyaltak. Az értekezlet társelnökei között létrejött megállapodás értelmében a csütörtöki ülés egyik pontját az amerikai küldött határozta meg, míg a jövő csütörtöki ülésen a szovjet küldöttség határozhat meg egy tárgyalásra érdemesnek tartott kérdést. Timberlake amerikai küldött az atomfegyverek célba- juttatására alkalmas stratégiai eszközök »befagyasztására« vonatkozó javaslatot ismertette részletesebben. Az amerikai terv egyáltalán nem írja elő a meglevő hatalmas rakétakészletek és a nukleáris fegyverek célbajuttatására szolgáló más eszközök megsemmisítését. Pechota csehszlovák küldött felszólalásában megállapította, a javaslat nem alkalmas az atomháború veszélyének csökkentésére. A jelenleg meglevő atomfegyverek bőségesen elegendők a világ elpusztítására. A csehszlovák küldöttség véleménye szerint az amerikai javaslat jelenlegi formájában nem lehet alapja a megegyezésnek. Cavalletti olasz küldött felszólalásában az amerikai javaslatot támogatta. Az elnöklő nigériai küldött az ülés végén közölte, hogy a társelnökök közti megállapodás értelmében a jövő csütörtöki ülésen a szovjet küldöttség a bombavető repülőgépek felszámolására vonatkozó javaslatát kívánja részletesebben ismertetni. A leszerelési értekezlet következő plenáris ülését kedden tartja. (MTI) Havanna (TASZSZ). A Prensa Latina hírügynökség kivonatosan ismerteti azt a nyilatkozatot, amelyet Fidel Castro kubai miniszterelnök adott a New York Times tudósítójának. A Kuba és az Egyesült Államok viszonyának rendezéséről folytatandó tárgyalások lehetőségéről szólva Fidel Castro Rámutatott arra, hogy a tárgyalásokra irányuló kezdeményezésnek az Egyesült Államoktól kell kiindulnia, mert a washingtoni kormányt terheli a fő felelősség a két ország viszonyában kialakult helyzetért. Fidel Castro kijelentette, egyáltalán nem ellenzi Kuba és az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatainak helyreállítását. Rámutatott azonban arra, hogy e lépést meg kell előznie néhány súlyos probléma megoldásának. Mindenekelőtt meg kell szűnniük az U—2 mintájú amerikai reNagybajom és Kiskorpád között találkoztunk vele. Éppen egy nagy csomó sárga virágú füvet kötött a kerékpár csomagtartójára. — Orvosság lesz belőle — mondja Szalui Ferenc —, a gyógynövénygyűjtőnek szállítjuk. — Sokat szedett már? — Sokat. Tele van a padlás. Nemcsak ebből az orbáncfűből, hanem szedtem szagosmentát, meg kamillából is van egy mázsa körül. — Hársvirágot? — Azt nem. mert nem tudok felmászni a fára. Nyugdíjas. Hosszú évekig az Ütfenntartó Vállalatnál dolgozott. — Egy kis nyugdíjkiegészítésre kell ennek az ára. Nem nehéz munka, könnyen elvégzi az ember. Meg ha elfáradok, nem szól senki azért, hogy pihenek egy kicsit. Azt mondja, hogy így is meg tud keresni havonta 300—400 forintot, pedig reggel csak akkor indul el, ha felszárad a harmat. — Csak a szállítás, az nehéz. Ha nagy csomagot kötök a kerékpárra, akkor nem bírom hajtani, úgy kell végigtolni az országúton, kevéssel pedig nem érdemes elindulni. Ezért segít neki időnként lánya, Szalai Rózsa. Útközben, ha találkozik ismerősökkel, azok is megfogják addig a kerékpárt, amíg felerősíti a csomagtartóra a gyógynövényt. Határjárás Bent a járásnál a gyorsaságról tárgyalnak. Aratni, aratni, aratni! A tanácsterem nyitott ablakán kihallatszik az előadó hangja. — Addig nem lehet nyugodt a lelkiismeretünk, amíg mindent meg nem tettünk .. . Ketten ülünk a porlepte CAZ-ban. Laci, a sofőr régi ismerős. Több mint tíz íve gépállomási ember. Szűkszavúan válaszolgat, nem szeret beszélni. Vége az értekezletnek. Odalép a főnök. — Mehetünk. Először Szi- lonics környékére. Laci rám néz. — Jön? Választ' sem vár, kapcsol és indít. — Nem a szöveg az érdekes, hanem a határ... A barcsi Vörös Csillag új bekötő útján robogunk. A nagy nyárfa mögötti táblán három kombájn zakatol. — Minden rendben ... Irány Drávaszentes. — Egy órája állunk. Eltörött a szalmalehúzónk. A szerelő bevitte a régit, minden percben itt lehet, összeverjük, és megyünk tovább. Estig pótoljuk a kiesést... Sáros földút. Az akácos alatt Ihárosi József uralja a Fidel Castro nyilatkozata a New York Times tudósítójának pülőgépek Kuba fölötti kémrepüléseinek. — Kuba és az Egyesült Államok kapcsolatainak rende- zése nyomán lehetővé válnéK — jegyezte meg a továbbiakban a miniszterelnök —, hogy megvitassuk a Kubában államosított amerikai tulajdonokért az amerikai részvénytársaságoknak járó térítés kérdését. Fidel Castro hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió mindig érdeklődést tanúsított Kuba és az Egyesült Államok nézet- eltéréseinek békés rendezése iránt, majd kijelentette: — Ha az Egyesült Államok hajlandó a nemzetközi jogszabályoknak megfelelően együtt élni velünk, akkor mi szintén készek vagyunk ugyanerre. Kuba — jegyezte meg a továbbiakban Fidel Castro — a még fel nem szabadult népek példaképe, és ebben rejlik a nemzeti szuverenitásért folyó mozgalmak számára nyújtott morális segítsége. Az Egyesült Államok viszont azoknak nyújt anyagi támogatást, akik a kubai forradalmi kormány megdöntésére törekednek. Nyilatkozata végén Fidel Castro bejelentette, hogy még a forradalom győzelmének 10. évfordulója előtt, de lehet, hogy sokkal hamarább kiadják a kubai szocialista állam alkotmányát. (MTI) Kádár János és Kállai Gyula látogatása a Magyar Építőművészek Szövetségében Kádár János és Kállai Gyula csütörtökön délután látogatást tett a Magyar Építőművészek Szövetségének Puskin utcai székházában, ahol a szövetség elnökségével találkoztak. Dr. Reischl Antal elnök üdvözlő szavai után Csaba László főtitkár tájékoztatta a vendégeket a szövetség tevékenységéről. Kádár János és Kállai Gyula baráti légkörben elbeszélgetett az elnökség tagjaival a szövetség munkájáról és az építőipar időszerű kérdéseiről. A találkozáson és a beszélgetésben részt vett dr. Traut- mann Rezső építésügyi miniszter és Somoskői Gábor, az MSZMP Központi Bizottsága építési és közlekedési osztályának vezetője. (MTI) SUTYORI ÉS A TÖBBIEK táblát. Olyan munkát végez, hogy öröm nézni. Motoros jön a dűlőúton. A szentesiek mezőgazdásza. Vizsgálja a tarlót, széttúrja a szalmát, aztán odalép a géphez. — Kitűnő . . . Az igazgatóhoz: — El se engedjük az emberedet, aranyat ér az ilyen ... Ihárosi a dicséretet már nem hallja, visszaül a nyeregbe, és pörköl tovább. Kom- lósd alatt egy percre elakadunk a sárban. Kiszállni nem lehet, térdig érő a latyak. Laci variál, előre, hátra, végül balra. A főnökhöz fordul: — Sutyorihoz be kell jutni. — Az ki? — Horváth Jancsi. Szerelő, de nyáron mindig kombájnra ül. — És miért Sutyori? — Mert mindig sutyorog, hogy így meg úgy. Olyan pa- naszkodós. Itt van a Csoko- nyavisontai Gépállomáson jó tíz éve. Sír, de a gépe mindig rendben van. Ahhoz más nem is nyúlhat... Borostás, fáradt szemű ember ez a Sutyori. Zöld pin- tesből issza a vizet. — Megyegetünk... A péterhidai kanyarban két motoros húzza a Dorcsíkot. A brigádvezető meg a szerelő. — Erre rendben vagyunk. Vízváron Fodor, a mezőgazdász vitázik. — Még egy kombájn, csak egyet! Hát van neked szíved? Olyan az a búza, hogy kiállításra lehetne vinni. Gyors határjárás; és a könyörtelen válasz: — Nincs. Neked nem adok. — De hát... Az igazgató elmegy. Fodor odasúg: — Szerdára fix und fertig. Persze, ha adnak, akkor már hétfőn megszabadulnánk a gondtól. Aztán jó hangosan, mert az erdész jön az úton: — Mindenesetre megjegyzem, hogy vannak, akik nem tartják meg a szavukat. Az erdészet is negyven holdat vállalt, ök ajánlották fel. A legszebb táblát jelöltem ki, de hiába várjuk őket... Megyünk tovább. Bélavár, Rinyaújnép, Csokonya. Kíméletlenül ráz a földút. Kétszáz kilométer kacskaringó. Észre sem vettük, hogy elmaradt az ebéd. Alkonyatkor búcsúzunk. Az igazgató számol: — Jövő szombatra befejezzük. Akárhogy nézem, csak mutatóban marad. Németh Sándor Heusinger tábornok „figyeímezteti“ Washingtont Bonn (TASZSZ.) Heusinger tábornok, aki nyugalomba vonulása előtt hosszabb ideig vezető tisztségeket töltött be a Bundes- wehrben és a NATO-ban, a nyugatnémetországi Krefeld- ben a kereskedelmi és ipari kamara ülésén figyelmeztette Washingtont, hogy ne törekedjék a feszültség enyhítésére és a békére, Bonnt pedig felhívta: »éberen őrködjék azon, hogy a feszültség ne csökkenjen a mi rovásunkra«. Kardcsörtető beszédében a nyugállományú tábornok hangoztatta egyébként, hogy a Bundeswehmek részt kell vennie a NATO keretén belül az atomfegyver alkalmazása kérdésének eldöntésében. Javasolta, hogy a NATO tervezett multilaterális atomereje mellett létesítsenek külön szervet a nukleáris fegyver ellenőrzésére, s ebben a szervben biztosítsanak helyet az NSZK képviselőinek is. »Nélkülünk a NATO ma képtelen működni« — hangsúlyozta Heusinger. (MTI)
