Somogyi Néplap, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-09 / 159. szám

Csütörtök, 1964. július 9. 3 SOMOGYI NÉPT.AP VASÖNTŐK KÖZÖTT £gy hónap mérlege A köpcös portás már isme­rősként üdvözöl, de azért a szabály, az szabály, vezet a fő­mérnökhöz, hogy kérjek enge­délyt. A főmérnök készségesen teljesíti a kérést, most már nyitva az út. Az öntödében a szokásos kép fogad. Sanyi mosolya Nem is gondolná az ember, hogy milyen eseménydús egyet­len hónap! Az öntöde várako­záson felül teljesítette a ter­vét. Kiss Lajos kiállta a pró­bát, a kollektíva befogadta. Azt mondják, van akarata meg kitartása, most már megma­rad itt. A Jánosok tanulmá­nyi szabadságon vannak, ezek­ben a napokban vizsgáznak. Somogyi Lajcsi kipihenten jött haza a soproni üdülőből. Tóth Jóska Zebegénybe ment a csa­láddal. Sajnos, kisfia nem bír­ta az erős levegőt, ezért ha­za kellett jönni. A szakszervezet az öntők kérésére felülvizsgálta a vé­dőberendezéseket és a segéd­eszközöket. Azonnal elrendel­ték a hibák megszüntetését A tisztítók társadalmi munkában rendbe hozták az udvart és a homoktárolót. öntés közben baleset tör­tént. A veszéllyel itt mindig számolni kell, tudja minden­ki. Kiss Imre bakancsába be­folyt a »vasié«, még táppénzen van, mert az égési seb nehe­zen gyógyul. Teljesült a régi kérés: négy új segédmunkást kaptak. Hogy ki az öntöde legboldo­gabb embere? Ketten is van­nak. Fehér János homokelőké­szítő családja egy trónörökös­sel szaporodott. Fiú az újszü­lött! A másik boldog ember a villogó szemű, mosolygó Or­sós Sanyi: szakmunkás lett. Itt tanult, mesterei elégedettek vele és munkájával. Jövőt jó­solnak neki. A kivándorló \ ismertem meg. Ha az ember szeretett valahol dolgozni, ak­kor ne legyen hűtlen, tartsa a kapcsolatot... Tenni kell! f' így mondták: — Bak Laci kivándorolt bányásznak. Saj­náljuk nagyon, olyan gyerek volt, akiből biztosan jó szak­munkás lesz. Egy kicsit va­gány, de azért mindig szótar­tó. Laci bányász volt azelőtt is. Omlásba került, és akkor bú­csút mondott a mélységnek. Érdekel, hogy mi húzta visz- sza Lacit a fekete gyémánt bi­rodalmába. Szerencsém van, a véletlen összehoz vele. Jó vágású, vállas gyerek; ami a szívén, az a száján. — Szóval miért? Kamaszosan nevet — Soroljam? Nősülni aka­rok, és kell a pénz... Közbevágok, mert úgy tu­dom, elég jól keresett. — Kaposvári viszonylatban. A bánya, az egészen más. Az az elit. A munka semmivel sem több, a fizetés viszont há­romszor annyi. Kitűnő koszt, fényűző szállás, mi kell még? Aztán elkomolyodva: — Ha az ember megnősül, lakást szeretne. Komlón egy év múlva kapok. — Ügy hallottam, ha itthon van, bejár az öntödébe. — Mindig. Jól éreztem én ott magam. Bogdán Sanyi bá­csinál különb embert azóta se Érdemes rongyot gyűjteni! Az új lakások építéséhez nagy mennyiségű textilhulladékra van szükség, ugyanis rongyból készítik az építkezéseknél használatos szi­getelőanyagot. A MÉH július 15-től augusztus 15-ig országos gyűjtést szervez. Mindazok, akik ebben az időpontban négy kiló bármilyen rongyot átadnak a MÉH-nek, tárgynyeremény-sorsolásban vesz­nek részt. A sorsolás a MÉH-től kapott igazolószelvény alapján tör­ténik, amelyet augusztus 22-ig kell beküldeni Bpest 62., postafiók 56. címre, Rongygyűjtő hetek jeligére. A szerencsés nyertesek a lakásuk­ban csak fölöslege r— ív vet fog­laló limlomokat ' 1 ,‘tkal és más Ir'-berende’' i t rgyakkal cserélhetik föl. (MTI) Dél van. Várom, hogy ebé­delni menjenek az öntők. A következő kép elszomorító. Előkerülnek a szatyrok meg a táskák. A formaszekrények az ülőpadok, a térdek az aszta­lok. Hideget eszik mindenki. Szalonnát, felvágottat hagymá­val. Évek óta így van ez. A következmény? Az öntők nagy része gyomorbajos és ide­ges. A nehéz testi munka meg­követelné a meleg ételt. De hát miért van így? A válaszok: — Nagyon drága az ebéd, 5 forint 60 fillér... — Még hagyján, hogy drá­ga, de legalább jó minőségű lenne!... — Vizsgálták ezt már sok­szor, aztán minden maradt a régiben. Ígéretet tettek az il­letékesek, mégsem történt semmi... Ez a telep is a mélyfúrások­tól kapja az ebédet. Egypár évvel ezelőtt jó minőségű bá- nyászkosztot adtak olcsón. Az­tán emelték az árát többször is, a minőség viszont egyre romlik. Kérdem a főmérnököt, lehetne tenni.. Azt feleli, hez ő se elég okos. A helyzet tarthatatlan, lyes lenne, ha a megyei i nács kereskedelmi osztái; azonnal megvizsgálná, hog' - ezért a pénzért milyen minő­ségű kosztot kell adni. És még valamit: a telepen majdnem négyszázan dolgoznak. Bizony elkelne egy önálló üzemi kony­ha. Azt mondják, nincs rá pénz. Pedig valahonnan elő kellene teremteni. Négy ökölcsapás í — Ha azt mondom, hogy gyerünk, akkor nincs mese, ha pedig nem érted meg, szétve­rem a képedet! Atlétatermetű fiatalember a kiabáló. A másik alacsonyabb, mond valamit, de a zajban nem lehet hallani. — Nem érted?! — üvölt újra az első. — Hát te kerested. Nesze! A többi pillanatok műve. Még most is, ahogy leírom, vé­gigfut hátamon a hideg. A magas álion vágja a má­sikat. Az se rest, visszaüt. Az­tán még kettő. És egyikük az ütés súlyától tántorogva éppen az üstbe esne, ha az ott levő öntő el nem löki. Előttem áll első riportom hőse. Mezítelen hátán látom, hogy csomót vetnek az izmok. Ha lapátnyi tenyerével odaüt, akkor megszűnik az élet. De az ütés elmarad. A küzdők szétrepülnek. Döbbenten állunk. Mi lett volna?... Németh Sándor Tíz kérdés a iiaiáriikii KIBŐVÍTETT KOORDINÁ­CIÓS BIZOTTSÁGI ÜLÉST taitott az északnyugati al­központ építésével foglalkozó bizottság. Elnökölt: Sugár Imre, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese. A megbeszélé­sen részt vettek: a Beruházá­si Bank képviselője, a terüle­ti főépítész, a megyei tanács tervosztályának vezetői, a vá­rosi vb-elnök, a Somogy me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke, az Állami Építő­ipari Vállalat képviselője, a megyei tanács és a városi ta­nács építési osztályának mun­katársai meg a Tégla- és Cse­répipari Vállalat igazgatója. Sugár Imre tíz kérdést ter­jesztett a bizottság elé, s kér­te az illetékeseket, hogy vá­laszoljanak. Mind a tíz kér­dés így fejeződött be: »Miért nem tartották meg a határ­időt?-» I Az északnyugati alköz­pont 4. számú tömbjében az 1—2—3—4—5. épület tömbjének rendezési tervét május 15-re kellett volna elkészíteni. 1 A kazánház és a nyomás­fokozó-berendezés tervdoku­mentációja elkészítésének határideje május 4-e volt. W A tereprendezés, a par­kok és a közvilágítási ter­vek még nincsenek meg. a A nyomóvezetékek tervé­nek május 15-re készen kel­lett volna állnia. ® Nem szerezték meg a 65. új útvonal építéséhez a KPM elvi hozzájárulását. Sí Hogyan áll a Berzsenyi utca—Széchenyi tér útsza­kasz bontási engedélye? H A szanálási tervet má­jus 9-ig kellett volna elké­szíteni. a A kazánház-provizórium építési engedélyét május 12- ig meg kellett volna szerez­ni. a A továbbépítés lehetősé­geit június 6-ig kellett vol­na fölmérni. O A garázsok elhelyezésére május 23-ig kellett volna javaslatot tenni. mit eh­H A jó együttműködés eredményeként Még az ebédről beszélge­tünk, amikor heves szócsata robban ki az öntőüst mellett. Űjjáválasztásuk óta meg­élénkült a népfrontbizottságok munkája a barcsi járásban. Majd minden községben ké­szítettek évre szóló munkater­vet. A járási bizottság mellett akcióbizottságok alakultak. A műszaki akcióbizottság Itagjai vállalták, hogy társadal­mi munkában elkészítik a községek kisebb építkezéseinek terveit. Somogytamócának járdát, Istvándinak óvodát, Lakócsának iskolát terveztek. A növényvédelmi akcióbizott­ság a termelőszövetkezetek gyümölcsöseinek kezeléséhez ad szaktanácsot. A könyvbarát akcióbizottság több községben rendezett író-olvasó találkozó­kat A községi népfrontbizottsá­gok szervezik a versenymoz­galmat, a termelési tapaszta­latcseréket a szövetkezetekben. Nagy ügyszeretettel foglalkoz­nak a községfejlesztési tervek végrehajtásával, mozgósítják a lakosságot. Közreműködnek a tanácstagok oktatásában, s a dolgozók iskolájának megszer­vezésében is értek el eredmé­nyeket. Babócsán, Csokonyavi- sontán és Barcson tanfolyamot szerveznek az írástudatlanok részére. Azt javasolják a termelőszö­vetkezeteknek, hogy földterü­letük nagyságához mérten já­ruljanak hozzá a községi könyvtárak fejlesztéséhez, vagyis a nagyobb gazdaságok több pénzt adjanak könyvvá­sárlásra, kulturális alapjukból A népfrontbizottságok ter­mékeny kapcsolatban állnak a párt- és a tömegszervezetekkel, s a tanáccsal együttesen is tar­tanak üléseket. HOGYAN All mindez MOST? A felelősök ott voltak a ta­nácskozáson, s mindenki vá­laszolt a hozzá címzett kér­désre. Megokolták a késése­ket, a határidőcsúszást. De megnyugtató válasz csak né­hány kérdésre hangzott el. Például a téglablokk gyártá­sára vonatkozóan Fehér Jó­zsef, a Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgatója közölte, hogy fejlesztették az üzemet, (túlórában készítik el a na­ponta szükséges mennyiséget. A 9. és a 8. épület már kész, a 7. is félig. December 6-ig leszállítják a 6—5—4—3—2. épület téglablokk elemeit. A blokkellátás körüli zavarok tehát elsimultak. Döntöttek a kazánház épí­tési engedélyével kapcsolat­ban is, s azt még a tárgyalás napján kiadták. A közvilágí­tás tervei is elkészültek jú­nius 10-re. Kevésbé biztató a távfűtést szolgáló kazánház-provizórium építésének ügye. Még most is Vitáznak róla. Egy időben azt mondták, hogy hatmillió fo­rintba kerül. A legutóbbi mó­dosítás szerint a költségek kétmillió-háromszázezer fo­rintra csökkentek. Az építő­ipariak véleménye szerint a csökkentéssel párhuzamosan kisebb lesz a teljesítőképessé­ge is az ideiglenes kazánnak.-r cAitii mAg. kiámgzLk az Tikkasztó hőségben néztük a megyei szántóversenyt. A kar­szalagos pontozóbírók homlo­káról csurgóit a veríték, mi­közben a szántást vizsgálgat- ták. Egy hajlott hátú, ősz em­ber is ott ballagott a gépek nyomában, pedig nem tartozott a pontozók közé. Kezében zöld kalapot lóbált, olyant, ami­lyent az agronómusok horda­nak. Néha" kihúzta zsebéből a colstokját, lehajolt, és a baráz­da mélységét méricskélte. Nem panaszkodott a melegre, kitar­tóan figyelte, hogyan szánta­nak a - gépek ... Az öntevékeny »minőségi el­lenőr« Szász Károly bácsi volt, a megyei tanács 78 esztendős portása. Hetvennyolc év ... Amikor munkahelyén, a por­tásszobában beszélgettünk, alig hittem a fülemnek, ami­kor megmondta, hogy mennyi idős. Hogy miért ment ki á szán­tóversenyre, és miért érdeklő­dött oly nagyon a talajmunka iránt — a portás? Erre Károly bécsi élete ad választ. A ma­gyar mezőgazdaság egykori szakemberei közül való ő; egyike azoknak, akik urada­lomról uradalomra járva szak­értelmükkel, tudásukkal gya­rapították a mágnások vagyo­nát. Neki a föld meg a jó­szág, egyszóval a gazdálkodás jelentette az életet mindig, s ebből a nagy, önzetlen szeré­téiből mások húzták a hasz­not. Neki a megélhetésen kí­vül csak egy-két elismerő szó jutott. Büszke arra, hogy sohasem tartozott az »egyévesek« közé, vagyis rövid ideig egyetlen birtokon sem volt: nyolc-tíz évet vagy még ennél is többet töltött egy-egy helyen. A szá­zadforduló idején végezte kö­zépiskoláit Erdélyben, aztán nagyot »lépett«: Keszthelyen lett gazdász. Ezután már nem engedte el a Dunántúl. 1910- ben Zalába, az LJjnépi fivérek birtokára került. Amikor ide ért történetében, papírokat vett elő. Megsárgult íveket terített az asztalra. Az egyiken ez olvasható: »1910-től mint gazdasági segédtiszt kel­lő szakismerettel, gazdai rá­termettséggel, elismerésre mél­tó szorgalommal . működött. Hasonló állás betöltésére bár­kinek őszintén ajánlom.« Ti­zenhárom év fáradságos mun­kájának az emléke ... Egy másik papíron a Szé­kesfehérvári Városi Törvény- hatósági Nyilvános Vegyvizs­gáló Állomás summázása a hét éven át itt végzett munkájá­ról. »Á földművelésügy régi al­kalmazottja« — olvasom az írásban. Aztán huszonkét év egy másik birtokon, s a véle­mény: »Egész idő alatt az ösz- szes mezőgazdasági ágakban való jártasságával szakszerűen működött. Mint gyakorlatilag képzett és ennek alapján gaz­daságvezetésre alkalmas egyént szolgálatra ajánlom.« Az -’ánlás aláírója dr. Toro­nyi Ferenc, a Főrendi Ház tag­ja, jegyzője, valamint a Deák-féle' hit­«* bizomány tu­■ lajdonosa. A »szolgálat­ra ajánlott egyént« a Tol­na megyei Al- sópélpusztán, Vértesy László birtokán éri a felszabadulás. Itt írták a föld­osztás idején az utolsó ajánlást: »A földreform folytán hagyja el állását. Itteni működése legnagyobb megelégedésemet váltotta ki, s bárkinek leg­melegebben ajánlhatom..« — Ezek a papírok helyettem beszélnek — mondja Károly bácsi. —• A felszabadulás után hol, merre járt? — Baleset ért, leestem egy szénásszekérről még a háború utáni első években .,. Hosszú időn át kezeltek az orvosok, pár éve jött rendbe a karom. Tizenkettedik éve a megyei tanács portása vagyok ... Amíg beszélgettünk, láttam, mennyi a dolga. Állandóan jötte'- ■ emberek, és felvilá­gosítás. kértek tőle, hogy kit hol találhatnak meg a hatal­mas épületben. — Jól érzi magát itt? — kérdeztem. — Jól. Megbecsülnek ... Csak azért valamit még sze­retnék — mondta, és közelebb hajolt. — Tudja, véremben vah a gazdálkodás. Most, hogy rendbe jött az egészségem, ar­ra gondoltam, jó lenne kimen­ni pár évre -valamelyik terme­lőszövetkezetbe ... Most már megint menne a munka, úgy érzem. És ebben az újban, amely sokkal jobb a réginél — mert látom ám a különbséget —, ebben is szeretnék dolgoz­ni. Mert ez még hiányzik az életemből. Talán hasznomat vennék ... Hemesz Ferenc Hat épület fűtésére lesz al- kálmas, s az egy év múlva elkészülő lakásokat már nem tudja majd kiszolgálni. Kér­ték, hogy vagy fogadják el az eredeti tervet, vagy tegyék le­hetővé a kazánház későbbi bővítését. A bizottság ez utób­bi mellett döntött. Azt is fölvetették, hogy te­gyék végleges helyére a ka­zánházat — ahonnan majd a teljes városközpontot fűtik—, a régi olajütő épületébe. Ezt az indítványt azonban elve-' tték, mert — úgymond — a távvezeték sokat veszítene a hőből, nem lenne gazdaságos az első két évben átadott épü­letek miatt végleges helyére tenni a kazánházat. A SZANÁLÁSOK most okozzák a legtöbb nehézséget. Az építkezések e pillanatban nem javítanak semmit sem a város lakáshelyzetén, mert az új épületekbe a lebontásra ítélt házak lakóit kell elhe­lyezni. Ezért szövetkezeti la­kás csak a jövőre átadandó házakban lesz. A szanálás első üteme lezaj­lott, most a második ütem igényeit mérik föl. Az idén elkészülő két házban kell la­kást adni a második ütemben kiszanált épületek lakóinak. A tanácskozáson megbolydult a hangulat, mikor bejelentet­ték, hogy a második ütem 157 lakást kíván, míg az idén átadandó két lakóházban mindössze 110 lakás lesz. A fölmérésekről kiderült, hogy nem pontosak, ugyanis keve­sebb lesz a lakásra jogosultak száma, és a kiszanált házak lakóinak egy részét már elhe­lyezték. Az építési osztálynak azt a javaslatát, hogy az építkezés­sel menjenek át szabad, sza­nálásmentes területre, elvetet­ték, annak ellenére, hogy a kezdeti lakásgondokat enyhí­tették volna vele. Az indokol­ta a javaslat elvetését, hogy egyrészt a darukat nem cél­szerű ide-oda állítgatni, a munkának folyamatosan kell haladnia, másrészt pedig, hn szabad területen folytatnák az építkezést, a mostani lakás- helyzet ugyan javulna, de egy- ipár év múlva ugyanez lenne a probléma a szanálások miatt. SUGÁR ELVTÁRS KIFO­GÁSOLTA, hogy a kisajátítás és a szétosztás kimutatása nem egyezik. Nem jelölték ki a zöldség- és a húsbolt he­lyét sem. Az északnyugati al­központban iskolát, bölcsődét, óvodát, orvosi rendelőt és ÁBC-áruházat is építenek. Eddig azonban csupán az is­kola tervdokumentációját ké­szítették el. Az iskolát nyolc tantermesre tervezik. A ta­nácskozáson nagy vita alakult ki arról, hogy hogyan lehet majd bővíteni. Lehetőség van arra, hogy tizenkettőre növel­jék a tantermek számát, csak­hogy 16 tanteremre lesz szük­sége az új városrésznek. Majd bővítik a Petőfi utcai iskolát is, de ez sem lesz elegendő. A tervosztály képviselője el. mondotta, hogy a nyomásfoko­zó-berendezés csöveit a La­tinka Sándor és az Április 4. utcában kell fölvezetni. A KPM nem járult hozzá a Széchenyi tér felbontásához. A KPM írásbeli hozzájárulá­sát kell kérni az új átmenő útvonal, a 65-ös út\ kiépítésé­hez. A koordinációs bizottság az északnyugati alközpont építé­sének problémáit megvitatva kijelölte az új és végleges ha­táridőket. Kimondotta, hogy a kezdeti nehézségeket nem sza­bad újabb határidőelcsúszá­sokkal súlyosbítani. Az épít­kezésben érdekelt összes szerv lelkiismeretes hibamentes * munkával mozdítsa elő a hiá­nyosságok megszüntetését. S. N. G.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom