Somogyi Néplap, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-05 / 156. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEKl ÁRAi 80 FILLÉR r MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A XXI. évfolyam 156. szám. 1964. július 5., vasárnap Me várjunk mindent a gépállomástól! Aratási őrjáraton a nagyatádi járásban A nagyatádi járás vala­mennyi tsz-ében aratnak: dől a gabona a rendrevágók nyo­mában, ömlik a szem a kom­bájnokból. Sok magot és szal­mát ad az idei termés járás- szerte, s éppen a gazdag ho­zam meg a helyenként gazos kalászosok nehezítik a gépi ga­bonabetakarítást. Pénteken megnéztük, hogyan birkózik meg feladatával a Nagyatádi Gépállomás: milyen eredmé­nyeket értek el, milyen prob­lémák nehezítik munkájukat. Már a búzát vágják A Nagyatádi Gépállomás 8300 hold kenyér- és takar­mánygabona betakarítására szerződött a tsz-ekkel. Ennek több mint háromnegyede a komijjájnokra vár. Főként di- rektvágást terveztek, de jelen­tékeny területen — mintegy 3000 holdon — kétmenetesen is aratnak, vagyis a rendre vá­gott gabonát szedi föl a kom­bájn. 27 gépállomási arató­cséplő dolgozik a járásban. Ezek a gépek a hét közepéig 700 hold rendfelszedést és 800 hold direktaratást végeztek. Ezekről a területekről már ter­mésátlagadatok is vannak. Az árpa 11 mázsa körül adott hol­danként; ennél jóval biztatóbb termést ígér a búza: az eddig betakarított mennyiségből kö­vetkeztetve várhatóan 14 má­zsa fölött lesz holdanként a já­rási átlag. Egy héttel az aratás hagyományos kezdete, Péter és Pál napja óta tehát összes­ségében így fest, így halad a gépállomás az idei gabonabe­takarítással, j így alakulnak a hozamok. De nézzük meg a részfelada­tok teljesítését: hogyan állnak a tsz-ek? Több pótkocsit a kombájnokhoz! A gépállomás igazgatójával és főagronómusával megláto­gattunk néhány tsz-t, beszél­gettünk szövetkezetiekkel és gépállomásiakkal, megnéztük, hol kielégítő és hol vontatott az aratás. Jólesett hallanunk Dávidhá- zi Ferencnek, a somogyszobi Béke Tsz brigádvezetőjének elismerő szavait a gépi aratás­ról. Itt két kombájn rendről szedte föl a gabonát, a brigád­vezető szerint is meg szerin­tünk is dicséretre méltóan Tiszta munkát végeztek; alig tíz óra alatt több mint 50 hold­ról csépelte el az őszi árpát Hérincs József és Pető Lajos. A szemet két pótkocsi hordta a mihályfai hídmérlegre, majd onnan a magtárba. Szépen dolgozott a kombájn a lábodi Kossuth búzatábláján is. A segesdi határban négy kombájnnal találkoztunk: a Hegedűs testvérek, Imre és Já­nos meg Enczel Károly az egyik táblán végzett, s a má­sikra igyekezett. Cser József gépe némi javításra szorult, még a tarlón rendbe tették a helyszínre érkezett szerelők. Horváth József, a segesdi Üj Élet Tsz agronómusa mégis panaszkodott. Elmondta, hogy jóllehet az idén egy kombájn­nal több dolgozik náluk, mint tavaly, a szemhordás mégis lassan megy. Kevés a pótko­csi. A gépállomás vezetői sem nyugtathatták meg biztató ígé­rettel, mert nekik sincs tarta­lékban szállítóeszközük. Ez a probléma — nem egye­di eset a segesdi — megoldha­tó lenne, ha a tsz-ek ebben az időszakban főként a gabona­hordásra állítanák rá vontatói­kat. A somogyszobiak például rönkszállítás helyett ezt végez­hetnék, akkor az ott felszaba­duló gépállomási gépet Segesd- re küldhetnék. így lenne ész­szerű, gazdaságos, és nem aka­dozna a gabonahordás! „Kézzel semmit!“ De miért nem? Most többször fordulnak elő géphibák, mint a tavalyi ara­táskor. Ékszíjak szakadnak, alkatrészek törnek stb. Ennek oka néha a géptartozék gyen­ge anyagában kereshető, de előidézője az is, hogy tavaly napraforgó és csillagfürt be­takarításával fejeződött be a kombájnolás, s ez nem kedve­ző a gabonaaratásra. Ráadá­sul nem nűndig hozzáértő gép­kezelők ülnek a kombájn nyer­gében. Egyszóval: hiba is akad, de még több lehet, ha tovább fokozódik egyes tsz-ek- nek az a nem is titkolt törek­vése, hogy a tervezettnél több gabonabetakarítást akarnak a gépállomással végeztetni. Ez ugyan helyenként talán Indo­koltnak látszik,' azonban sem­miképpen sem szabad az igé­nyeket eltúlozni. A segesdi Üj Életben pél­dául 130 hold kézi' aratást ter­veztek, de kijelentették, hogy nem nyúlnak kézzel a gabo­nához. Hasonlóan nyilatkozott a görgetegi agronómus is. Az egyik helyen a növényápolás és a takarmánybetakarítás el­húzódása az indok — éz még eléggé elfogadható —, Görge­tegen meg az, hogy nem tud­tak megegyezni az aratás mun hadijában. Gondolniuk kellene azonban arra, hogy a gépállo­más kapacitása véges ... Ugyancsak Görgetegen a ter­mény tárolása is gondot okoz — két tantermet is erre a cél­ra használnak —, mert o ta­gokkal nem jutottak közös ne­vezőre abban, hogy padlásukat bérbe adják a közös gabona tárolására. Gondok, problémák ... Sze­relők járják a határt, s a me­zőn javítják a gépeket. IV' - denütt igyekezetei, tőre’ t tapasztaltunk, de még je össze kellene fogni minda nak, akik érdekelve vannak a nagyatádi járás tsz-einek ga­bonabetakarításában. Akkor nem marad magára növekvő feladatával — és egyre csök­kenő gépállományával — a gépállomás, s amennyivel ko­rábban kezdték az idén az aratást a korábbi évekhez ké­pest, legalább annyival előbb és jó minőségben fejezhetik be. Hermész Ferenc ; INTEK Mai számunk tartalmából: HAJNALI RIPORT (3. o.) A gyermek nem bűnhődhet (4. o.) A kádár családja (5 o.l Kulturális melléklet (7—8. o.) Gyermekeknek (9. o.) rP@L... ##RLLG# HCPP!".. (10. o.) A RAJZOLT KERESZTTŐL . (12. o.) A marcali Vörös Csillag Tsz 30 holdas ősziárpa-tábláját Buni István zetoros és Nagyfi Béla gépésztanuló két nap alatt aratta le kévekötő aratógéppel. DOBI ISTVÁN ÉS KÁDÁR JÁNOS ÜDVÖZLŐ TÁVIRATA BEN BELLÁHOZ Dobi István és Kádár János táviratot küldött Ben Bellá­nak, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöké­nek, a Nemzeti Felszabadítási Front főtitkárának. A távirat­ban a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya, népe, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a maguk nevében szív­ből jövő üdvözletüket és jókí­vánságaikat fejezték ki Ben Bellának, a baráti Algériai De­mokratikus és Népi Köztársa­ság népének, kormányának és az FLN Központi Bizottságé­A skandináv népek támogatják a békés együttélés politikáját Hruscsov elvtárs elutazott Norvégiából Oslo (MTI). Szombaton délelőtt a Bas- kíria fedélzetén elutazott Os- lóból Nyikita . Hruscsov, a Szovjetunió,- Minisztertanácsá­nak elnöke. Ezzel véget ért- a szovjet kormányfő háromhetes skandináviai körútja, amely­nek során Dániát, Svédorszá­got és Norvégiát látogatta meg. Hruscsov oslói búcsúztatá­sa a megszokott ünnepélyes­séggel ment végbe: a kikötő- oen diszszázad sorakozott fel, a díszkikötő mólója mellett két fellobogózott norvég tor­pedóromboló kötött ki, fedél­zetén felsorakoztak a haditen­gerészek. A szovjet kormány­fő búcsúztatására eljöttek a norvég kormány tagjai élü­kön Gerhardsen miniszterel­nökkel. Hruscsov köszöntötte a bú­csúztatására megjelenteket, megtekintette átestőrdiszszáza- dot, majd Gerhardsen minisz­terelnök rövid beszédben bú­csút vett a szovjet kormány­főtől. A beszédre Hruscsov válaszolt. A nagy tetszéssel, tapssal fogadott beszéd után a szov­jet miniszterelnök — család­jának és kíséretének tagjaival együtt — motorcsónakra szállt, s az a Baskíriához vitte. Ami­kor a szovjet hajó kifutott a kikötőből, 21 ágyúlövés dör­dült el — a kormányfőnek ki­járó tiszteletadás. Norvégia így vett búcsút Hruscsovtól. A háromhetes skandináv lá­togatást mindvégig nemcsak az érintett három ország köz­véleménye kísérte nagy figye­li Tanácsköztársaság dombóvári politikai biztosa Kaposváron Tegnap elutazott Kaposvár­ról Österreicher Sándor nyu­galmazott csehszlovákiai új­ságíró, miután — a többi kö­zött a -Somogyi Néplap szer­kesztőségének vendégeként — két napot töltött Kaposváron. Österreicher Sándor 1919- ben a Tanácsköztársaság kor­mányának költ! "'fiiéként Dom­bóváron teljesített politikai biztosi megbízatást. Munkás­sága során kapcsolatot te­remtett és tartott a Somogy megyei direktóriummal és személy szerint Latinka Sán­dorral. A proletárdiktatúra bukása után egy ideig bujdo­sott, majd Csehszlovákiába emigrált, s ott él ma is. A Tanácsköztársaság egyko­ri politikai biztosa jelenleg visszaemlékezéseit írja, s lá­togatásának fő célja az adat­gyűjtés, illetve adatellenőrzés volt. Fölkereste a régi har­costársakat, és kutatómunkát végzett a megyei pártbizott­ság archívumában. Ezután Dombóvárra utazott, s ott a járási pártbizottság dolgozói fogadták és kalauzolták. lemmel: érdeklődést tanúsított iránta szinte az egész világ. Ez a körút a gyakorlat­bán bizonyította be: van lehetőség á Szovjetunió, tágabb értelemben a szo­cialista világrendszer és a tőkésországok közötti bé­kés együttélésre; vannak olyan pontok, ahol az érdekek találkoznak. Ez ter­mészetesen nem valami új do­log, hiszen ez a szocialista or­szágok külpolitikájának alap­ja, azonban a nyugati orszá­gok és mindenekelőtt a skan­dináv államok közvéleménye most magától a szovjet kor­mányfőtől hallhatta meg en­nek a politikának alapelveit, s ugyanakkor az érdekelt or­szágok vezetői is megerősítet­ték Hruscsov szavait. A szovjet miniszterelnök kőrútjának természetesen nem az volt a célja, hogy bármi­lyen módon külpolitikai vona­ljuk megváltoztatására bírja rá az érintett kormányokat. Sőt a Szovjetunió leszögezte: bizonyos értelemben pozi­tívnak s különösen az észak-európai békét elő­segítenek tekinti a há­rom ország külpolitiká­ját: Svédország semleges­ségét, és a két NATO-or- szágnak azt az elhatáro­zását, hogy nem engedik meg területükön nukleá­ris fegyverek, külföldi csa­patok állomásoztatását. A szovjet politika reálpoliti­ka, s így figyelembe veszi, hogy Dániának és Norvégiá­inak a jelein körülmények kö­zött nincs lehetősége a kivo­nulásra a NATO-ból, s a két ország vezetői szerint ennek nemzetközi síkon sincsenek meg a föltételei Hruscsov több ízben is kifejtette, hogy ennek a kérdésnek megoldá­sát maga is egy általános európai rendezés részeiként képzeli el. Jelentősek azok az eredmé­nyek. amelyek a kétoldalú kapc,"é*atok fejlődésében mu­tatkoznak. Első helyre kívánkoznak a kereskedelmi megálla­podások: 100 millió koro­na értékű hajórendelés Dániában; hosszú lejára­tú kereskedelmi egyez­mény megkötésére vonat­kozó tárgyalások Norvé­giában és Svédországban; kortkrét megállapodások a ke­reskedelem sok fontos kérdé­sében — ezek is az út ered­ményeihez tartoznak. Az út legfontosabb eredmé­nye azonban sokak szerint mégis elsősorban az, hogy a skandináv országok népe sze­mélyesen találkozhatott Hrus- csowal; élénk rokomszenvvel fo­gadták a szovjet kormány vezetőjét, a békeszerctő szovjet külpolitika képvi­selőjét. nak a függetlenség napja al­kalmából. — Őszintén kívánjuk, hogy további sikerek kísérjék az im­perializmus és a belső reakció mesterkedései ellen folytatott állhatatos harcukat, a népek békés egymás mellett élését tá­mogató politikájukat, a hazá­juk felvirágoztatására és az al­gériai nép jólétének növelésé­re, a szocialista társadalom megvalósítására irányuló tevé­kenységüket — hangzik a táv­irat. — Engedje meg excellenciád kifejezésre juttatnunk azt a meggyőződésünket, hogy az or­szágaink közötti baráti együtt­működés a jövőben még to­vább fejlődik népeink javára. Dobi István, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titká­ra, a Magyar Népköz- társaság miniszterelnö­ke. * * * Péter János külügyminiszter táviratban köszöntötté Abdel Aziz Buteflika algériai kül­ügyminisztert az algériai nem­zeti ünnep alkalmából. (MTI) Szovjet hitel Bulgáriának Moszkva (TASZSZ). A szovjet—bolgár gazdasági, tudományos és műszaki együttműködési kormányközi bizottság tárgyalásainak ered­ményeképpen új megállapodá­sokat kötöttek, amelyek értel­mében a szovjet kormány újabb 165 millió rubel összegű hosszú lejáratú hitelt nyújt a Bolgár Népköztársaságnak. (MTI) Itt a meggyszezon. Nagy a forgalom az ««Mfoosi föld mii vessző- vetkezőt felvásárlójánál. Tolna Jenőné naponta SS—30 mázna meggyet ve« 4*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom