Somogyi Néplap, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-31 / 178. szám

Ar MSZMP MEGVÉl fil70TTS AG A ES A MEGYEI TANACS LAPJA FILMSZÍNHÁZAINK műsorából SÁNDOR MÁTYÁS A kritikák szerint végre egy igazi Verne-film, ami romantikus, színes, kalan­dos, és utánozhatatlan ben­ne az ifjúság lobogása. Verne kedvenc témái: a fantázia, a szellem, a tech­nika felszabadulása. A tár­sadalom felszabadulásáról ritkán álmodozott. A Sán­dor Mátyás ezek közé a rit­ka pillanatok közé tartozik. S amikor hőseivel magasra emelteti a szabadság zász­lóját, Magyarországra gon­dol, a mi 48-as szabadság- harcunkra. Igaz, a filmben mindezt a szabadság gondo­lata mellett csak a szerep­lők nevei — Szatmár, Bá- thori, Torontál, Sárkány — képviselik. A nagy sikerű olasz—francia—spanyol fil­met G. Lampin rendezte, a címszerepet Louis Jourdan játssza. ,?? f.6.°.í /fV”?.. Ember vadászat A mi korunkban a hábo­rú megfosztja az embert emberi mivoltától, milliókat tesz üldözötté és süllyeszt állati sorba. Ennek a gon­dolatnak az éles kifejezése teszi megdöbbentő élmény- nyé Ewa és Czeslaw rende­ző házaspár filmjét. Voltak már filmek, amelyek a há­borút sokkal hangsúlyosab­ban ábrázolták, mégis a nyúlvadászaton legyilkolt emberek tényeken alapuló, szinte szenvtelen elbeszélé­se talán azoknál is több . . * Magyar zsiáT. szöknek egy haláltranszportból, és egy lengyel fiatalembertől remélnek segítséget, aki maga is bujkál egy ky fa­luban: a történet színhe­lyén. A két főszereplő: Bronislaw Pawlik és Maria Wachowiak. Vigyázat: ember! Hazafelé igyekeztünk a Vol­gával. A reflektorok messze bevilágították az országutat. Egyszerre csak egy piros au­tóbusz került a fény kévédébe. Mögötte egy dzsip haladt. Megközelítettük őket. Ekkor a dzsip előzni akart. Gépkocsi- vezetőnk is felkészült arra, hogy elkerülje az autóbuszt, ha a dzsip már elhagyta. A dzsip annak rendje és módja sze­rint néhány másodperc múlva az autóbusz elé került. Aztán következtünk volna mi. Az autóbusz azonban, mi­helyt a dzsip megelőzte, jelzést adva visszahúzódott az út kö­zepére. Hiába adtuk értésére, hogy meg akarjuk előzni. Sőt a busz egy kissé balra húzó­dott, s vezetője félreérthetetle­nül tudomásunkra hozia, hogy nem hajlandó előreengedni bennünket. Bosszankodni kezdtünk. Már-már azt hittük, hogy va­lami országúti kalózzal van dolgunk, aki csak azért is visszatart bennünket. Ekkor azonban gépkocsivezetőnk ész­revette, hogy a dzsip kavarta nagy porban egy kerékpáros megy a busz előtt. Rögtön meg­értette, hogy az autóbusz ve­zetője ezért nein enged előzni bennünket, mert arra gondolt, hátha nem vesszük észre, s el­ütjük a porfelhőben haladó kerékpárost. Hátranéztem, amikor elke­rültük, s a buszsofőr arcát für­késztem volna, de a sötétben nem láttam. Derék, becsületes, ember — állapítottuk meg va­lamennyien. Nemcsak az előt­te haladó kerékpárosra vigyá­zott, hanem gépkocsivezető kollégájára is. Sz. N. r SL5- nieMkö-mjjx Az élete olyan, mint egy me­se. Szép, tartalmas és gazdag. Akad benne sz»jnorúság, de a jó mindig legyőzte a rosszat: az akarat meghozta gyümöl­csét. Ö maga is olyan, mint a me­sebeli nagyanyó. Kedves, tü­relmes, fáradhatatlan, öröm hallgatni, ahogy beszél. Tizenhárom könyve jelent meg. Mesék, kézimunka- és hímzésminta-szakkönyvek. A legutóbbit két hete adta közre a Minerva Kiadó huszonöt- ezer példányban. Keresztül-kasul járta a ha­zát. Hatszáz faluban gyűjtött mesét, néphagyományt és nép­művészetet. Mesegyűjteményé­ről Veres Péter, a parásztélet tudós írója ezt írta a Magyar Néprajzi Múzeumnak: »Szép és igaz munka. Valóságos föl­fedezés. Tanulmányt lehetne írni róla. Íme a magára ma­radt, föld nélküli szegénypa­rasztság irodalma. Ügy kell az ilyen munka, mint a falat ke­nyér! Mert az az értelmiségi, aki nem ismeri saját népét, olyan, mint a rossz kocsis.« Szirmai Fóris Mária kereken ötven éve kezdte ezt a mun­kát. Csak úgy magától, mert vonzotta a falu, a pásztorem­berek világa. Belefáradni nem tudott so­ha. Messze .földön híres mese­mondók, Furicz Jánosok, Pó- lyuk Annák szávait kérdezget­te öt évtizeden át. Hívták egyetemi tanárnak. Visszauta­sította a katedrát. Néprajztudományunk egyik neves professzora nem akart hinni a szemének, amikor meg­látta népművészeti gyűjtemé­nyét. — Kincstár! — mondta so­kára, felocsúdva a meglepetés­ből. Valóban, minden egyes da­rab múzeumi kincs. Ruhákba varrt színes álmok. Csak gyö­nyörködni lehet bennük. Es büszkélkedni: milyen gazdag is a magyar asszonynép képze­letvilága. A gyűjtemény egyedülálló. Értéke felbecsülhetetlen! A Somogyegresen élő mese­beli nagyanyó kétszáz népme­sét és ezerötszáz darab hím­zett térítőt gyűjtött. Ennyire futotta hatvanöt életévéből. De még nem akar megállni. Most Somogyot járja. Tanít és tanul. Nem tud hűt­len lenni önmagához __ N . S. íjra a gépkocsialkafrész-Ieralíaíról A városi tanács uz e,,ulo autójavító mögött tud helyet biztosítani — 1965-ben megnyílik a lerakat? Május 30-án cikket írtunk a kaposvári vállalatok, intézmé­nyek és a magán-gépkocsitu- lajdonosok közös gondjáról, a nem megfelelő alkatrészellá­tásról. Sürgettük a városi ta- <nácsot, hogy biztosítson helyi- 5séget egy gépkocsiaikatrész- <lerakat számára. Június 24-én 5a városi tanács igazgatási osz­tálya még azt közölte, hogy 5nem tudnak helyiséget adni <erre a célra, azóta viszont 5újabb megbeszélést tartottak ?az illetékesek, és elvben meg- jállapodtak a lerakat helyéről. 3a városi tanács építési osztá­llyá bejelentette, hogy az au­tószerviz mögött mintegy 3000 ■^négyzetméteres területet biz­tosít a KPM Autófenntartó Ipari Tröszt részére, tőépítke­zéssel itt létrehozhatják a le­rakatok A 3000 négyzetméter­ből 800 négyzetméteren meg lehet építeni az üzletet és a raktárhelyiségeket is. Ezt a javaslatot a közeljö­vőben megvitatja a megyei koordinációs bizottság, és va­lószínű, hogy hozzájárulnak az építéshez Szerkesztőségünk az alkat­részlerakat ügyében levelet kapott a Somogy megyei Út­építő Vállalattal is. Közlésük szerint az AUTOKER igazga­tója 1965-öt jelölte meg a le­rakat létrehozásának időpont­jául. Meddig jó a Csipke-szörp ? Két üveg került a minap a kezembe. Az egyik üres volt, a másik tele Csipke- szörppel. Nyáron sok kell belőle, hiszen hideg szóda­vízzel felhígítva kitűnő üdítő ital, s szívesen fo­gyasztják. Amikor egy kevéske ször­pöt a pohárba öntöttem, és szódavizet nyomtam rá, sze­mem megakadt az üveg címkéjén. Egyebek között az volt ráírva, hogy a szörp szavatossági ideje 6 hónap. És amin nagyon meglepőd­tem: a szörpöt 1963. augusz­tus 12-én tették palackba. Most legyen okos az em­ber! A papír szerint tehát ez az üveg szörp romlott, talán mérgező is, de leg­alább is gyomormosás elő­idézője lesz. Nézem a má­sik üveget, amelynek már kiittuk a tartalmát; augusz­tus 12-én jubilálna, akkor lenne egyéves. De nem érez­tünk le... gyomorbántalmakat tő­Két furcsaság van ebben a dologban. Az egyik az, hogy a szavatossági idő két­szeresének eltelte után sem ártott meg a szörp. De ak­kor miért csak hat hónapig szavatolták? A másik: miért árusítanak olyan ször­pöt, amely — o címke tanú­sága szerint — már rom­lott? Nem gondolnak arra, hogy a fogyasztó, miután felüdítette magát az üveg tartalmával, amikor a cím­kére néz, ideges lesz? Ügy vélem, meg kellene nyugtatni valamiképpen a vásárlókat. Szerintem két módszer volna célravezető: 1. Ne árusítsanak olyan szörpöt, amelynek szavatos­sági ideje lejárt; 2. közöljék valamilyen módon a fo­gyasztóval, hogy a címkére írottak nem mérvadóak ... H. F. Báb j átékműsorok a megye óvodáiban OOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXDOOOOOOCOCXXXXXXXXXXXXXX: Két hónapja Kaposváron tanácskoztak az ország báb­játék-szakemberei. A tanács­kozás egyik napirendi pontja a Latinka Művelődési Háznak |az óvodai tantervi anyagból lösszeállított bábműsora volt. |A műsor — mint országos je­lentőségű somogyi kezdemé­nyezés — rendkívüli tetszést, általános elismerést váltott ki szakmai körökben is. A művelődési évben a ma­gas művészi színvonalú mű­sor 19 előadáson mintegy négyezer kaposvári gyermek­nek szerzett felejthetetlen perceket. A leghálásabb kö­zönség nagy szeretettel fogad­ta a Mesélő mesekönyv I-II. részét: a Mackó bácsi mesél és az Erdei óvoda című össze­állításokat óvodai mesékből, versekből, dalokból, ezenkívül a Vitéz Lászlót; a Petőfi Óvoda bábjátékcsoportja — a legifjabb műkedvelő bábját _- kos csoport — pedig A nyu­lacska kunyhója című mese­játékot mutatta be a Gáts házaspár avatott művészeti irányításával. A Latinka Művelődési Ház bábcsoportja a szünidőben sem pihen. Műsoraival fölke­resi a megye nagyobb közsé­geiben levő napközi otthonos óvodákat. Eddig Lengyeltóti­ban, Nagyatádon, Lábodon, Balatonbogláron, Mikében, Marcaliban, Böhönyén és Nagybajomban szerepeltek. A továbbiakban a csurgói, a barcsi és a kaposvári járás mintegy húsz óvodájába láto­gatnak el. Vállalkozásukat segíti, mun­kájukhoz gépkocsit biztosít az SZMT. Körülbelül száznyolcvanféle lapot olvas megyénk lakossága Emelkedtek a példányszámok — Balatonföldvár a megye legolvasottabb községe Hatféle hetilapot, mintegy negyven hetilapot, száztizén, hét havonta megjelenő lapot és tíz-tizenöt egyéb kiadványt terjeszt megyénkben a posta. A napilapok közül a Somogyi Néplap jut el a legnagyobb A CSERBENHAGYÁS LÉLEKTANA — Mióta kocsija van, már észre sem veszi az embert. példányszámban az olvasók­hoz: körülbelül negyvenezer példányban. Ebből mintegy harmincötezer az előfizetőké. A Népszabadságból huszonhá­romezer fogy a megyében. A legkisebb példányszáma a Fizikai Szemlének és az Ipar- gazdaságnak van, az előbbiből négy, az utóbbiból kettő jár a megyébe. A múlt évihez képest jelen­tősen emelkedett a lapok pél­dányszáma. Tavaly a Somogyi Néplapból harmincötezer, a Népszabadságból tizennyolc- ezer kelt el naponta. Majd­nem duplájára emelkedett a Népszava és a Magyar Nemzet példányszáma. A megye legolvasottabb községe Balatonföldvár, itt száz főre egy megjelenésből 132,4 lap jut. Kaposvár a má­sodik a sorrendben, 122,3 lap­pal. A kaposvári járásban a pálmát Lipótfa és Taszár vi­szi el. Külföldről kilencvenféle na­pilap és negyvennyolcféle he­tilap jut el megyénkbe. SOROK Nők, akikről júliusban annyit beszéltek Madelaine Delacroix 18 éves francia leány nyerte meg a cannes-i műrepülő­versenyt idősebb férfi pályá­zókkal szemben. Egyidejűleg készült erre a különleges bajnokságra és az érettségi­re. * * * Gábriellé Delvallée kiér­demelte a »-Madame Tour Eiffel« nevet; 23 év óta ő irányítja az Eiffel-torony emlékcsecsebecséinek áru­sítását. A vezetése alatt el­adott miniatűr Eiffel-tór- nyok egymás mellé rakva több mint száz négyzetmé­tert töltenének ki. * * * Szvetlána Albohuva szov­jet nő azzal dicsekedhet, hogy a legmagasabb helyen szült ikreket: a Habarovszk­ból Moszkvába repülő TU— 114 karosszékében, 9000 mé­ter magasságban érezte az első fájdalmakat. A repülő­gép egy részét alkalmi mű­tővé alakították át. Nyiko- laj és öcsikéje 9000 méter magasságban született. * * * Naomi Carter Brownnak két udvarlója volt: két iker­testvér. Nem tudott válasz­tani köztük. Elhatározta, hogy kérőinek sajátságos »párbajt« kell vívniuk a kezéért: annak a felesége lesz, aki győztesen kerül ki a cambridge-i kollégium sportpályáján rendezett pá­ros krikettmérkőzésből. Min­den úgy lett, ahogyan kí­vánta: a nyertes Crist opher vette feleségül, és fivére, Dávid volt a násznagy. • * * Kari Ryman 72 éves svéd kisbirtokos mindent az áru gyártási helyén szeret vá­sárolni. A napokban elhatá­rozta, hogy traktort vesz, és e célból 1500 kilométert kerékpározott Svédországból Gaggenauba, Nyugat-Német- országba. A traktorgyárban azonban azt mondták neki. hogy néhány napig várnia kell, ezért, hogy formában tartsa magát, »leszaladt« Svájcba, hogy »végre egy pontos órát. vehessen«. Mi­után megkapta traktorát, megnézte a pontos időt úi óráján, és lobogó szakálla1 megnyergelve új traktorát hazapöfögött Svédországba. * * * \7. angol képviselői!áz szer­dáról csütörtökre virradóra szünet nélkül ülésezett — nem a szőnyegen forgó kérdés drá­mai sürgőssége miatt, hanem azért, mert a honatyák kedvük szerint beszélhettek. A mara­toni ülés reggel háromnegvee nyolc előtt öt perccel ért vé­get 18 órás vita után, mert a végig kitartó tizenkét képvise lő már nagyon megéhezett. A éjszaka során a legkülönbö zőbb témákról vitatkoztak: " utcák halszagától a ginárus't' szabályaiig és a lóversenyei-' mindenről esett szó. A vita kr rétét a IXI. György király ált 1787-ben létrehozott közpénz^ elköltésének módja adta. hagyomány szerint e kérd' vitájánál a képviselők arról 1» szélnek, amiről csak akarna! Somogyi Néplap Az MSZMP Somos? melyet Sizottsága és a Somogy megyei Tanáéi lapja. Főszerkesztő: WTRTB LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. í. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó vállalat. Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzíink meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi no«;ta hivataloknál és postáskézbesítőV.nél. Előfizetési dt.i eg\ nőnapra 12 Ft index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomf*% ipari Vállalat kaposvári üzemébe*, Kaposvár* Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom