Somogyi Néplap, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-28 / 175. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1964. július 28. Ismét fellángolták a négertöntetések Az állami milíciát Rochesterbe vezényelték teket, amelyek szeszes italt árusítanak, s egy reggeli hír szerint körülbelül száz néger tüntetőt tartóztattak le újabban. Velük a Rochesterben őrizetbe vettek száma megközelítette az ötszázat. A véres eseményeket vasárnap újabb tragédia súlyosbította Rochesterben. Egy helikopter, amelyet a rendőrség bérelt, hogy megfigyelje a tüntetéseket, a város délnyugati részén lezuhant egy négerlakta zsúfolt lakóépületre. A gép a házról az utcára, egy álló gépkocsira zuhant és kigyulladt. Pilótája szörnyethalt, két súlyosan sebesült utasát a környékbeli négerek mentették ki a lángokból, majd kórházba szállították őket. Az UPI jelentése szerint a ház lakói közül hárman életüket vesztették, és sokan megsebesültek. Ugyancsak vasárnap a Mississippi állambeli Jacksonban fehér fajvédők éjszakai támadást intéztek azok ellen a polgárjogi önkéntesek ellen, akik északról érkezve felvilágosító munkát végeznek a város néger lakói között. A terroristák könnygázgránátot dobtak egy néger lakta házra, s ugyanezen az éjszakán pokolgépet robbantottak fel egy másik lakóépületben. Senki sem sebesült meg. James Baldwin világhírű amerikai néger író a Spiegel című nyugatnémet hetilapnak adott nyilatkozatában annak a véleményének adott hangot, hogy a faji ellentétek okozta válság az Egyesült Államokban polgárháborúba csaphat át a néger és a fehér lakosság között. (MTI) Rochester (MTI). A New York állambeli Rochester városában vasárnap — immár a harmadik egymást követő napon — tovább folytatódtak a rendkívül heves négertüntetések. A néger közösség elkeseredett tüntetéssorozata, amely nyomon követte a harlemi és brooklyni eseményeket, Rochesterben pénteken kezdődött, amikor a rendőrség elhurcolt egy néger fiatalembert. Rochesterben azóta csak egy-egy rövid időszakra enyhült meg a helyzet. Vasárnap este a tüntetések ismét fellángoltak a Joseph- Avenue közelében ott, ahol pénteken eredetileg kirobbantak. A négerek felháborodott csoportjai kövekkel, üvegpalackokkal védekeztek a rendőrroham ellen. A háztetőkről záporként hullottak alá a féltéglák. A rendőrök pedig könnygázgránátokkat hajigái. tak közéjük, és tűzoltófecskendővel próbálták szétszórni a gyülekezőket. Minthogy a helyi és a később kivezényelt állami rendőrség képtelen volt ellenőrzése alá vonni a tüntetések színhelyét, s nem tudta életbe léptetni az éjszakai kijárási tilalmat sem, Nelson Rockefeller New York-i kormányzó este kivezényelte a State Trooper-ek, az állami milíciának ezer emberét. Először híre járta, hogy a rendkívüli állapot mellett az állami hatóságok statáriális törvénykezést is kihirdettek, később azonban ezt maga Rockefeller cáfolta meg Rochesterben további 24 órára bezáratták az italboltokat, s azokat az üzleti szovjet kormány javaslata (Folytatás az 1. oldalról.) A Szovjetunió a maga részéről kész — mint eddig is — továbbra is közreműködni azokban az erőfeszítésekben, amelyeknek célja az említett nemzetközi értekezlet összehívásának meggyorsítása. Ha azonban más államok negatív módon válaszolnak majd erre a javaslatra, a szovjet kormány ezáltal olyan helyzetbe kerül, hogy kénytelen lesz megvizsgálni azt a kérdést, egyáltalán lehetséges-^ számára a társelnöki funkciók gyakorlása. A genfi egyezmények egyes államok részéről történő durva és rendszeres megsértésének légkörében ugyanis a társelnökök szerepe elveszti minden hasznos jelentőségét, és fikcióvá válik. (MTI) MARQUETALIA TARTOMÁNYBAN vasárnap a columbiai hadsereg három katonája életét vesztette, két katona pedig megsebesült a forradalmi erőkkel vívott harcok-* ban. A bogotai hivatalos körökben közölték, hogy a kormányalakulatok eddig 14 katonát vesztettek a tartományban »-a rend helyreállítása« céljából indított műveletekben. VASÁRNAP LÄZADAS TÖRT KI a cuscói börtönben Limától ötszáz kilométerre. A foglyok azért lázadtak fel, mert a börtönigazgató nem engedte meg nekik, hogy megünnepeljék a kubai forradalom évfordulóját. A botokkal felfegyverzett lázadókat a rendőrség künnygázbombával verte le, és közben egy foglyot megöltek. VASÁRNAP ESTE egy Dieselvonat indult el a tengerparti Po- voa de Varzimból Oportóba. A vonat tele volt a hét végét tengerparton töltő családokkal. A szerelvény 15 kilométernyire Oportótól kisiklott, és lezuhant a töltésről. A mentési munkálatokat azonnal megkezdték. Eddig 93 halottat találtak és 123 sebesültet szállítottak kórházba. A portugál rádió — adását megszakítva — kérte a környékbeli orvosokat, hogy azonnal siessenek a sebesültek segítségére. A rádió felszólítására eddig több mint 100 személy adta vérét a sebesültek megmentésére. EGY VENEZUELAI BÖRTÖNBEN meghalt Manuel Rodriguez kapitány, aki 1962 júniusában az Amerika-barát Betancourt-kor- mány elleni tengerésztiszt-lázadás élén állt. Rodriguez kapitányt har- mincévi börtönbüntetésre ítélték. A BOSZANSZKI-BORD-I kőolajfinomítóban (Jugoszláviában) súlyos szerencsétlenség történt. Az egyik üzemrészlegben tűz ütött ki, rriajd közvetlen azután a benzingőz robbanást idézett elő. A több mint ötven méter magasságba felcsapódó lángokat háromórai megfeszített oltás után tudták lokalizálni. Az eddigi megállapítások szerint a súlyos szerencsétlenség következtében négy személy életét vesztette, több mint harminc olajgyári munkáy és tűzoltó megsérült, két személy pedig eltűnt. HÉTFŐN DÉLELŐTT a keletfranciaországi Epinal közelében egy autóbusz átbukott egy híd korlátján, s az alatta húzódó v5s- úti vágányra zuhant. Utasai, egy perpighani énekkar tagjai közül 19-en meghaltak, és nyolcán megsebesültek. MEGDÖBBENTŐEN SOK szerencsétlenség történt Japánban a hét végén. A rendőrség jelentése szerint a strandolók közül 89 ember Italt meg. A legtöbb halál oka: fulladás. FELBORULT ÉS ELSÜLLYEDT a pakisztáni Rawalpindi közelében egy személyszállító folyami hajó. A menetrendszerű járat nyolc utasa meghalt, tíz eltűnt. Az első világháború Az 50 éve kezdődött világégés történelmi okai E1 él évszázad telt el azóta, hogy 1914. július 28-án az Osztrák—Magyar Monarchia megüzente a háborút Szerbiának, s ezzel elkezdődött egy olyan folyamat, amely gyökeresen átalakította a régi világot. A háború kirobbanásához az ürügyet a trónörökös, Ferenc Ferdinánd meggyilkolása szolgáltatta. A szálak Belgrádba vezettek, a »Fekete kéz« elnevezésű nacionalista terror- szervezet középpontjába, de a trónörökös meggyilkolása valójában — a tényleges történelmi erőkhöz képest — csak ürügy volt. Az imperialista hatalmi politika, amely valójában a berlini kongresszus óta érlelte a nagyhatalmak összecsapását, szükségszerűen háborúba torkollott. A század első évtizedében két erős hatalmi csoport alakult ki Európában, s abban az időben a világpolitika fő színtere Európa volt. Az egyik hatalmi csoportosulásban, amelyet hármasszövetségnek neveztek, de később, a háború folyamán »központi hatalmak« néven került be a történelembe, Németország, Ausztria—Magyarország és Olaszország vett részt. A másik hatalmi csoportosulás Anglia, Franciaország és a cár; Oroszország szövetségéből keletkezett, és az »entente cordiale«, a »szívélyes szövetség« jó hangzású nevet vette föl, bár természetesen ez a szövetség éppen olyan nyers hatalmi érdekeken alapult, mint minden más hasonló politikai alakulat az imperializmus korában. Mindkét szövetségi rendszernek megvoltak a gyenge oldalai, de már a háború kirobbantásának pillanatában kiderült, hogy a hármasszövetség eredeti formájában nem éli túl a konfliktust. Olaszország nem volt hajlandó követni Németországot és Ausztria—Magyar- országot a háborúba, és később a szövetségesek oldalán vonult hadba Ausztria—Magyar- ország és Németország ellen. Az olasz nagytőkének és a hozzá szorosén kapcsolódó nacionalista csoportoknak kevés érintkezési pontjuk volt a központi hatalmak egyébként bonyolult érdekhálózatával, sőt Olaszország, amely csaknem egy évszázadon át harcolt Ausztria ellen az egységért, még tartogatott bizonyos területi követeléseket arra az esetre, ha az Osztrák-Magyar Monarchiát újabb katonai vereség éri. A háborút kiváltó valóságos okok egy- -í*- általában nem olyan természetűek voltak, mint ahogy a hivatalos történetírás annak idején feltüntette, sőt egyes nyugati történetírók még ma is hirdetik. Kétségtelen, hogy Bécs háborús politikájának motívumai között ott szerepel a császári ház sértett presztízse, de nem ez volt a döntő, aminthogy azt is meg kell mondani, hogy az osztrák politikában aránylag kisebb szerepet játszottak a háborús erők, mint Németországban. 11. Vilmos Németországa készült a háborúra. Heves hódítási vágy fűtötte, és a német nagytőke különleges terjeszkedési területeket keresett. Németország tipikusan olyan ország volt, amely új hódítások árán igyekezett bekerülni a nagy kizsákmányolok csoportjába. Németország az angol és a francia gyarmatbirodalomhoz képest rendkívül szerény helyet foglalt el a »gyarmati cápák« hierarchiájában. Ugyanekkor Németország igen fejlett iparral és főleg hadiiparral rendelkezett, s úgy ítélte meg a világhelyzetet, hogy a német dinamizmus képes utat törni magának azokon a monopolista sáncokon keresztül, amelyekkel az angol, francia és a már abban az időben aktivizálódó amerikai tőke hálózta be a világot. A z »entente cordiale« kétségkívül erő- sebb helyzetből indult el a habon'; elején, már csak földrajzi elhelyezkedésénél fogva is. De Németország katonai ütőereje kezdetben felülmúlta a szövetségesekét. Emellett a szövetségesek rendszerének is volt egy rendkívül gyenge pontja, mégpedig a cári Oroszország, amely ugyan számszerűen nagy katonai erővel rendelkezett, de már tíz évvel korábban, a japán—orosz háborúban megmutatkozott a cári rendszer teljes kor- hadtsága. A cári Oroszország nem azért lépett be a háborúba, mert szövetségi kötelezettségeinek mindenáron eleget akart tenni, hanem részben azért, mert gazdaságilag úgyszólván teljesen ki volt szolgáltatva a francia nagytőkének, másrészt pedig elveszett presztízse után futott a Balkánon. Ebből a rövid áttekintésből is megítélhető, hogy rendkívül bónyolult és sokágú ellentétrendszer érlelte meg a háborút, amelyben a terjeszkedő német nagytőkének éppen olyan fontos szerep jutott, mint annak a törekvésnek, hogy az angol és a francia gyarmati tőke megvédje kiváltságait, valamint az osztrák-magyar és az orosz terjeszkedést törekvéseknek. A háború kirobbanásának közvetlen előzményei között meg kell említeni, hogy Magyarországon a vad nacionalista uszítás ellenére sem volt népszerű gondolat hadba szállni a Habsburg-ház presztízséért. Még a magyar uralkodó osztályok is viszolyogtak a háború gondolatától, főleg azért, mert féltek, hogy a nemzetiségek a háború közben s főleg annak következményeként nagyobb aktivitáshoz jutnak. Nem volt népszerű előttük súlyos véráldozatot vállalni annak a Ferenc Ferdinándnak a politikájáért, aki nyíltan tört a magyar uralkodó osztályok kiváltságos helyzetének megszüntetésére. A háború végül is megsemmisítette a cári rendszert, a német császárságot, és maga az Osztrák-Magyar Monarchia darabokra hullott; új államok keletkeztek a helyén. A legdöntőbb esemény azonban mégis Oroszországban játszódott le, ahol a munkás- osztály, szövetkezve a parasztsággal, áttörte az imperializmus láncát, és új államformát hozott létre; megalakította a világ első szocialista államát, amely körül a második világháború után kialakult a szocialista világ- rendszer. Paál Ferenc , ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ • NYIKOLAJ PANOY Chicago 14 Leültek egy kerek, sima sziklára, mélyen lélegeztek, élvezték a pihenés perceit. Napról napra, hétről hétre hol bevetésre kell menniük, hol pedig a nem kevésbé fárasztó gyakorlatok veszik igénybe erejüket. Most felelősségteljes feladat hárult rájuk; gyakorolniuk kell az ejtőernyős ugrást az ellenség hátországában, persze teljes felszereléssel. Nemsokára ideérnek az elvtársak, akik a szikla mögül tüzeltek... A tenger felől fújó szél erősödött, eloszlatta a ködöt, amely az imént még teljesen beburkolta a sziklákat. A rövid nap szürkületbe hajlott. Hamarosan itt a tél, beköszön- tenek a vég nélküli sarki éjszakák. Ez jó, gondolta Lju- dov. Az éjszaka a felderítő barátja. Ezután még többször látogatnak el az ellenség hátországába ... Az út mellett levő sziklák mögül közeledő autózúgás hallatszott. A kanyarban nagy személygépkocsi fékezett. Fiatal tengerésztiszt ugrott ki belőle. — Harcosok, nem tudjátok, hol találjuk Ljudov politikai tisztet? — Én vagyok, Ljudov. — A felderítők parancsnoka felállt a szikláról. — Parancsnok elvtárs, a flotta parancsnoka hívatja .. . — A tiszt közelebb lépett, előhúzott a zsebéből egy papírlaSzépe pót, és átadta Ljudovnak. — És parancsot kaptam, hogy mielőbb adjam át önnek ezt a rá- diógramot a felderítőitől, Ki- tovijból... A parancsnok odalépett a flotta törzsparancsnoki szobájának ablakához, a frissen üvegezett ablakszemeken kitekintett a nyílt révre. Tegnap, amikor a »Junkers«-ek megtámadták a támaszpontot, a kikötőben álló »Zord« nevű torpedóromboló ágyúiból tüzet nyitott rájuk, és a légnyomás betörte a környező házak ablakait. Igaz, az ellenség jócskán megfizetett arcátlanságáért, mert egy nehézbombázója kigyulladt, és füstölögve a partmenti sziklák közé zuhantt — Ilyen feltétellel beleegyezem, hogy még egyszer kitörjék a törzsparancsnokság ablaküvegeit — tréfálkozott az altengernagy, amiken- a támadás után meglátogatta a torpedórombolót. Tréfálkozott, de fáradt, álmatlanságtól vörös szeme nem mosolygott. Nehéz, nagyon nehéz napokat és éjszakákat éltek át ezerkilencszáznegyven- egy őszén! Elkezdődött a moszkvai csata; a szovjet csapatok elhagyták Ogyesszát; az ellenséget megállították a Karél-földszo- rosnál, de messzehordó ágyúival már Leningrádot lövi. És itt, a Nyugat-Lica folyó- nál, a Szrednyij-félsziget fellé vivő útvonalak mentén, a Motovszkij-öböl partvidékén a hitleristák, Dietl hegyivadászai ismét előretörnek. Félnek, hogy ottrekednek a sziklák között és a tundrában. Még a fagy beállta előtt szeretnék megvetni lábukat Murmanszk- ban. A parancsnok csak tegnap tért vissza az első vonalból, ahol látta, hogyan próbál előretörni az ellenség, és a szárazföldi meg tengerészosztagok milyen önfeláldozóan harcolnak, vállvetve feltartóztatják a fasisztákat. Igen, most egyáltalán nincs ok a vigadozásra ... — Tudja-e, politikai tiszt elvtárs, hogy Hitler a napokban magához hívatta Otto Dietrichet, a sajtófőnököt, és megparancsolta, adják tudtul az egész világnak, hogy a Vörös Hadsereget szétzúzták, az oroszországi háború hamarosan befejeződik? — kérdezte az altengernagy, még mindig a nyílt révre nézve. — Igen, tudom, altengernagy elvtárs — szólt Ljudov. — De hiszen már a nagy Hegel megírta a »Filozófiai tudományok enciklopédiájá«-ban, hogy minél sivárabbak az eszméi, annál önteltebb és hiúbb az ember. Ljudov kissé meggömyedve ült az asztalnál, a szék karfáján pihentette hosszú ujjú kezét. A parancsnok lopv? lantott. Eredeti fickó er • dov felderítő! Politik'-’ 1 Azokat a fiatal komm . a szokták ilyen beoszt r, lyezni, akik nemrég <1 be tanulmányaikat, és cs c most kezdik a katonai szolgálatot. És lám, ez az ember már nem éppen fiatal, és katonához Csőmbe megkoszorúzta Lumumba emlékmúvét : Megdöbbentő színjáték... nem illő szórakozottsággal néz;-----—---------------------------1---------------v astag, zöldkeretes szemüve-; gén keresztül. ♦ Mióta Petruhin másodosztá-J lyú kapitány, a különleges osz-j tag parancsnoka, az ellenség-! gél vívott egyenlőtlen harcban j r.iszterelnök folytatja országelpusztult a sziklák kozott. ez| j^r(j körútját, amelynek célja a politikai tiszt vette at a Léopoldville (AP, Reuter, UPI, TASZSZ). Moise Csőmbe kongói mirrteggyőződni a partizánharcok nöke volt, s akit a volt miná-L,ií./ii, __T._., _ ________.!__i_ d erítők irányítását. Mar a há-| ánásárólj & »megbékíteni« a ború első napjaiban a frontoní kormán al szemben álló erővolt. Meg csak nem is tenge-J ket Vasárnap a miniszterel£ egye„ d<f“fJ nők Stanleyville-be, a volt filozófus. De amíg nem talál-1 lumumbist/ keleti ’tartomány nak valakit Petruhin helyett a »székhelyére érkezett és részt hivatásos tisztek közül, sem- Ivett egy tömeggyűlésen, mi kétség nem fér hozzá, jól {Kénytelen volt végighallgatni, ... , . „ . Ahogy az előtte felszólaló ezzel irányítja az osztagot. Maga is Sfe£zte be beszédét; „É!jen ket alkalommal részt vett már ♦ bevetésben. ♦ Igaz, egyszer, amint maga I mesélte ironikusan mosolyog- ! va, futás közben elvesztette szemüvegét, és még szerencse, | hogy volt egy tartalék a zse- ' bében... Itt az ideje, hogy soron kivül kapitánnyá léptes- ! sék elő... — Nos hát — szólt az alten- ♦ gemagy az asztalhoz ülve —, hajóink kifutottak az óceánra, hogy fogadják a »Beauty of | Chicagó«-t, de mivel a teher- { hajó eltűnt, és nem ad jelt I magáról, egyetlen hajót és re- ; pülőt sem tudok továbbra is visszatartani a keresésére. De az is lehetséges, hogy a hajó nem süllyedt ed, hanem valahol a norvég partok mentén •’tonyra futott. — Ön a »Beauty of Chicago« őségének a jelentéseit vealtengernagy elv-1 uns? - Liudov. Patrice Lumumba neve, éljen Kongó« Ezután megdöbbentő színjáték következett. Csőmbe, aki Lumumba meggyilkolása idején Katanga tartomány elniszterelnök gyilkosának tartanak, koszorút helyezett el arra az emlékműre, amelyen a következő felirat áll: »Ezt az emlékművet Patrice Lu- mumbának, Kongó felszabadítójának, a függetlenség és egység hősének emelték, akit 1961. január 18-án Katangá- ban gyilkoltak meg.« (Folj jUtC.) Az Áramszolgáltató Vállalat értesíti a lakosságot, hogy a Donnerban — a cseri Kapos-hídtól a cukorgyárig, a Kapos-folyó mentén — 35 kV-os távvezetéket létesített. Az új vezetéket 1964. július 28-án helyezik üzembe. Ettől az időponttól a létesítmény érintése életveszélyes. Az ebből eredő balesetekért az áramszolgáltató semmiféle felelősséget nem vállal. ________________________________(3416)