Somogyi Néplap, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-24 / 172. szám

Péntek, 1964. Július 24. 3 SOMOGYI NÉPLAP Szélmalomharc ? A fiatalok szabad idejéről talán még soha nem tanács­koztak annyit, mint ezekben a hetekben, hónapokban. Tár­gyaltak róla a városi és a já­rási KISZ-bizottságok, a me­gyei bizottságok, sőt a KISZ központi bizottságának ülésén is. Tartalmas beszámolókat vi­tattak meg a fiatalok sorsával törődő emberek felelősségtelje­sen, gondos alapossággal. Valaki azt mondta, hogy er­ről a témáról vitatkozni szél­malomharc, mert... És érve­ket sorakoztatott fel, végül az­zal zárta eszmefuttatását, hogy ülésezéssel, papíron ho­zott határozatokkal sohase old­ható meg ez a probléma. Így lenne valóban? Végigol­vasva a KISZ-bizottsági ülések jegyzőkönyveit, ismerve KISZ KB határozatát az ifjú­ság szabad idejének célszerű, hasznos eltöltéséről, megálla­píthatjuk, hogy nem. De bár­mennyire alaposak is a beszá­molók, akármilyen pontos is a statisztika az üres órákról, s ha még olyan szép remények­kel kecsegtet is a KISZ KB mindenre kiterjedő, nagyszerű pedagógiai érzékkel megfogal­mazott határozata, ennek vég­rehajtása, élettel és tartalom­mal való megtöltése elsősorban az alapszervezeteken áll. Az irányelveié általánosak, azok­ból minden alapszervezet le­szűrheti a neki legmegfelelőb­bet, gazdagíthatja saját elkép­zelésekkel, formálhatja úgy, ahogyan leginkább megfelel a kis közösségnek. De felhasználják-e? És hogyan használják fel? Kopí- rozzák csak, vagy gazdagítják is? Nézzük először a községi alapszervezeteket. Először né­hány általános jelenséget mon­dok el. Itt vannak például a kocs- mázó fiatalok. Sétáljon végig valaki este egy falun. Az ab­lakokból parányi fény szűrődik az utcára, s ahonnét egy nya­láb világosság csap ki? Több­nyire a kocsmaajtó. Ott bent pedig, a füstös, alkoholgőzös helyiségben vegyest ülnek az idősebbek és fiatalabbak, fogj' a bor, a sör, hasznosnak ép­penséggel nem mondható té­mákról beszélgetnek, esetleg a golyókat löködik a kopott posztójú rexasztalon. Szép, hogy már egészen kis falvakban is találni eszpresz- szót, ahol azért megfelelőbb körülmények között szórakoz­hatnak a fiatalok; művelődési ház is van csaknem mindenütt, de jó, ha tíz közül egyben este nyolc-kilenc után is ég a vil­lany. Tudom, sokan most azt mondják, igenis van élet a művelődés falusi otthonaiban: próbál a színjátszó csoport, gyakorolnak a táncosok, az énekkar. Ez is igaz, de nem mindenütt van így. Nem min­den fiatal vonzódik a műked­velő művészeti mozgalmakhoz, velük mi legyen? Ha jó az alapszervezet, egy héten egy­szer táncestet vagy -délutánt rendeznek. Többször jártam egy nagyközség művelődési házában, ahol például pénz­be (!) kártyáznak estéről esté­re a fiatalok. Lehet még tele­víziót nézni, néha-néha lebo­nyolítanak egy szellemi vetél­kedőt, ez minden. Az helyes, ha kultúrcsopor- tot szervez, táncestet rendez, tv-nézést, szellemi vetélkedőt iktat munkatervébe egy KISZ- alapszervezet. Az azonban már helytelen, hogy ezen — és a taggyűléseken, politikai ok­tatáson — kívül inast nem vagy csak ritkán tesz. (Ä gyen­gébb alapszervezetekre gon­dolok, nem azokra, ahol tar­talmasabb a munka, és élénk a KISZ-élet.) És a városban ? Kaposváron sem jobb a kép. Presszókban, éttermekben, kerthelyiségek­ben, mozikban vagy az utcán több neveletlen, hangoskodó, gyakran botrányosan viselkedő fiatallal találkozhat az ember, s ha róluk akarna ítélni valaki ifjúságunkról, ugyancsak szo­morú és elítélő megállapításo­kat tehetne. A szóban forgó fiatalok céltalan, léha semmit­tevéssel töltik szabad idejüket. Otthonuk, munkahelyük — ha KISZ-tagok, alapszervezetük is — szabadjára engedi őket, s megszokva ezt az életmódot, nagyon nehéz őket rábírni a tartalmas időtöltésre. A felsorolt példák szándéko­san negatívak, azért, hogy va­lamennyire is rádöbbentsék fe­lelősségükre az alapszerveze­tek vezetőit. Ne merüljön ki a KISZ-alapszervezetek tevé­kenysége abban, hogy megtart­ják a taggyűléseket, hogy hó­napról hónapra ugyanazt a munkatervet — és ezért unal­mas munkatervet! — adják a tagságnak, s aztán vagy végre­hajtják, vagy nem. Minden alapszervezethez el­jutott bizonyára a KISZ K3 irányelve a fiatalok szabad idejének célszerű, hasznos el­töltéséről. Tanulmányozzák figyelmesen, s a helyi adottsá­goknak megfelelően, saját öt­leteikkel bővítve alkalmazzák. A városi alapszervezetek tö­rődjenek többet a csellengő fiatalokkal, falun pedig fogjon össze a KISZ-vezetőség a párt- szervezettel, a tanáccsal, a tö­megszervezetekkel, a termelő­szövetkezettel; dolgozzanak ki közösen olyan programot, amely kitölti a fiatalok sza­bad idejét, megfelel érdeklődé­süknek, szórakoztatja, neveli, tanítja őket. így értelmezve és hasznosít­va rövid idő alatt is szép ered­ményeket érhetnek .el, és a szabad idő hasznos eltöltését szolgáló tevékenység nem lesz szélmalomharc. Vincze Jenő Mit törölhetnének helyi ipari üzemeink a Iliit 11ycikkek listájáról? Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán szó esett róla, hogy jó néhány olyan áru szerepel a hiánycikkek listá­ján, amelyeknek nagyüzemi gyártása nem lenne kifizetődő; a kisebb vállalatok — helyi ipari üzemek — vagy ktsz-ek azonban nagyobb beruházás, lényegesebb munkaerő-átcso­portosítás nélkül készíthetnék őket. A Belkereskedelmi Minisz­térium Vas-Műszaki Főigaz­gatósága a közelmúltban ka­pacitásfölmérést végzett me­gyénkben: vajon mit tudnának vállalni helyi ipari vállala­taink és kisipari szövetkeze­teink föltéve, hogy az Orszá­gos Tervhivatal biztosítja a munkákhoz szükséges kelléke­ket, az anyagot, a béralapot stb. Kiderült, hogy a Finom- mechanikai Vállalat, a Vas- és Fémipari Vállalat, a Tabi Műszaki Ktsz, a barcsi ktsz stb. mintegy 25 000 000 forin­tos szabad kapacitással ren­delkezik; készen állnak arra, hogy csökkentsék a hiánycik­kek listáján szereplő áruk számát, és megkezdjék többek között a háztartási faáruk — vágódeszka, gyúrótábla, nyúj­tófa — esőcsatornák, kerítés- fonatok, kapuk, horganyzott fürdőkádak, mosdóállványok, álló ruhafogasok stb. gyártá- sát Az illetékesek a 25 000 000 forintos vállalás birtokában már megkezdték a tárgyalá­sokat, és jövőre remélhetőleg sikerül is megvalósítani a jó ötletet. OLCSÓ LAKÁS — SAJÁT HÁZ KISZ lakásépítési akció indul Siófokon — Kétszobás lakás nyolcvanezerért — /VIég nincs kijelölt terület — Nagy az érdeklődés Siófokon sokáig foglalkoztat­ta a járási KISZ-bizottság és a tervezőiroda dolgozóit, hogy hogyan lehetne gyorsan, olcsón otthont biztosítani az ifjúság számára, s ezzel hozzájárulni a lakásprobléma megoldásához. A szokásos egyszobás lakások nem drágák, azonban nem elé­Ha ez a méret kielégíti a tu­lajdonost, akkor az eredetileg éléskamrának szánt helyet tü­zelőtárolónak használhatja. Ha nagyobb kamrára van szüksé­ge, akkor viszont az udvaron épít külön fáskamrát. A házban két négyszer négy méteres lakószoba van egymás A házat főként az teszi ol­csóvá, hogy nincs tetőszerkeze­te, fedése hullámpala. Előzetes számítások szerint egy ilyen modern, nem túl nagy, de az igényeket kielégítő lakás nyolcvanezer forintba kerül majd. A tervek elkészültek hát, a gítik ki az igényeket. Kopári Dénes, a tervezőiroda vezetője vállalkozott arra, hogy kidol­gozza egy kétszobás, összkom­fortos ikerház terveit, s köz­ben kezdtek kirajzolódni a KISZ lakásépítési akció szer­vezésének körvonalai is. A tervek úgy készültek ei, hogy a nem feltétlenül fontos részletek kihagyásával több tízezer forint takarítható meg, s ezekkel később is ki lehet egészíteni az otthont. A ház egyemeletes. Mellékhelyiségei közül a főzőfülkébe beépített konyhabútort, gáz- vagy vil­lanytűzhelyet terveztek. A für­dőszobában nem lesz kád, ha­nem egy 90x90 centiméteres zuhanytálca, amit úgy meg­emelnek, hogy belehajolva mosdótálnak is használható, és mosásra is alkalmas. Itt van elhelyezve a fürdőhenger és a vécé is. A kamra méreteinél fogva nagyobb, mint a típuslakóhá­zaké. S ebben egy huncut ötlet vezérelte a tervezőt. A szélfogó előterébe ugyanis egy olyan beépített szekrényt tervezett, ami — szellőzőnyílása lévén — éléskamrának is használható. fölött. A felső szobába a ki­sebb szélfogó helyiség után, az előtérbe épített szabad csiga­lépcsőn lehet fölmenni. Ez is nagyon praktikus, kis helyet foglaló megoldás, és más hasz­na is van. Ha a lakástulajdo­nosnak kevesebb pénze van, akkor csak az egyik szobát ké­szíti el először, s egy időre a vascsőből és a legyező alakú lapokból álló csigalépcsőt is elhagyhatja. A lépcsőíeljára- tot egyébként úgy alakították ki, hogy szabadon áll az elő­szoba terében, s így nem aka­dályozza a költözködést: a bú­tort mellette is föl lehet vinni az emeleti szobába. helykijelöléssel azonban prob­léma van. S mindaddig, amíg a községi tanács nem határoz­za meg, hogy hova építhetök a KISZ-házak, nem lehet meg­kezdeni a szervezést sem. Pe­dig az építkezés iránt igen nagy az érdeklődés Siófokon. Az OTP egyetért, és támogat­ja a KISZ lakásépítési akciót, most már a községi tanácson a sor, hogy kijelölje a telkeket, s a KISZ-bizottságon, hogy mi­nél nagyobb buzgalommal és előrelátóan szervezze meg az akciót. A kezdeményezés min­denesetre követésre méltó. J. B. Az iharost példa Itt, ahol a kombájn dolgo­zik, tavaly burgonyaföld volt. Emlékszem, milyen nagy szor­galommal, igyekezettel szed­ték ki az utolsó négyszögölek termését. Port kavar a gépkocsi. Ké­pek villannak fel... Akkor ősz volt. Az utolsó táblát ve­tették szeptember 25-én déh- után. És másnap szárnyára Kőművesipari tanulókat toboroz a 44. sz. Építőipari Vállalat a 34. sz. Iparitanuló Intéz et részére. A tanulóidő 3 év. Jelentkezhetnek ipari tanu­lóknak mindazok a 17. életévüket be nem töl­tött fiúk, akik az általános i6kola VIII. osztá­lyát sikerrel elvégezték. A kérelemhez csatolni kell az utolsó iskolai bizonyítványt, a születési anyakönyvi kivonatot, az orvosi igazolást és a szülői beleegyezést. Jelentkezés írásban az ÉM 44. sz. Állami Építő­ipari Vállalatnál, Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13—15. Munkaügyi osztály. (3398) kapta nevüket a hír: Az iharo­st Új Erő Tsz a miegyében el­sőként végzett a vetéssel... Mintha tegnap történt volna, úgy előttem van minden... A földek, az emberek, a magával ragadó igyekezet. Most aratnak. Vajon ezekben a rekkenő napokban eszükbe jut-e nekik is az ősz? — Igen, itt tényleg burgonya volt Jól emlékszik. Este tíz­kor, mikor bejöttek a gépek, megeredt az eső... — valaho­vá a, távolba néz Horváth Lász­ló agronómus. Minden bizony- nyal felidéződik benne a meg­nyugvás, amit akkor éreztek. Most ráncos a homloka, né­hány hold még hátravan. Bő­rét vastagon lepi a por. Sáros léként csorog róla a veríték. Aki nem kombájnolt 40 fokos hőségben, az nem tudja, mi­lyen ez a munka. Félpercenként törli az arcát Balázs Imre, marja az olajos por. Azt mondja, megszokta... Nem, ezt nem lehet megszok­ni! — Az ősszel már találkoz­tunk. Emlékezzen, ott, annál a táblánál. Nagy hajrá volt az... Jó lett volna most is elsőnek lenni... Csönd telepszik közénk. Ar­ra gondolok, igaz ugyan, hogy nem elsőként arattak le, vi­szont az aratással egyidejűleg a cséplést is befejezik. Ugyan­is csak kombájnnal aratnak, és mindet Balázs Imre végzi el. S ez nem mellékes, az értékelés­kor figyelembe kell venni... Igen, az emberek emlékez­nek, az arcok ugyanazok, s nem tévedek, ha azt mondom, hogy a mostani igyekezet sem különbözik az őszitől. Iharos­ban nem lehet különválasztani a;: aratást a csépi és tel, a tarló- letakarítást a szántás col; mint a láncszem, úgy kapcsolódnak egymáshoz ezek a munkák. A két Kulcsár — így emle­getik a szövetkezetben Kulcsár Lajost, és Kulcsár Jánost — szalmát húz le. Nyomon köve­tik a kombájnt. Mikor elvitték a lehúzót Csurgónagymarton- ba, reggel négykor kint voltak a földön, hogy az utolsó pilla­natokig kihasználják a munka­eszközt. A többi traktoros — ifj. Bodó János, Bodó János. Beke Antal, Bodó József, Bodó György és Horváth László — napközben általában szállít, s akinek a gépe olyan, éjszaka szánt. Itt vagy lábon áll a ga­bona, vagy el van munkálva a föld. Amikor esett az eső, ki- hordták a trágyát.., Balázs Imre arat... Sok em­ber helyett verejtékezik. Per­sze fáradnak a többiek is. Már szállítják a 65 hold lent. Kéz­zel nyűtték, égetett ott is a nap. Nagy munka volt! Vasár­nap reggel fél hatkor már Csurgón voltak az iharosi Ze- torok. Szállítottak... Este megrakták a vontatókat, hogy reggel erre se legyen gond. A vezetők is jól dolgoztak, példásan szervezték meg a munkát. Hol van már az az idő, amikor szégyellni kellett az idegen előtt ezt a határt?! Ez is eszembe jutott azon a vasárnapon, amikor az iharosi aratást láttam... Vörös Márta Közlekedési parkot a Jókai ligetbe! Húsz gyermeket ért az idén közút! baleset. Figyelmetlenül szaladtak át az úttesten, vagy ott labdáztak, kergetöztek. Iskoláinkban már bevezették a közlekedési .szabályokról való beszélgetést, ez azonban ke­vésnek bizonyul. Ezért olyan módját kellene alkalmazni a közlekedési szabályok oktatá­sának, hogy az apróságok já­tékos formában ismerkedhesse­nek meg a közúti szabályok­kal. Egy javaslat már el is hang­zott: létesítsenek közlekedési parkot a kaposvári Jókai li­getben a gyermekek számára. Az iskolai tanítás keretében, de a szünidőben is látogathat­nák a parkot a kisdiákok. A rendőr-főkapitányság közleke­dési osztálya szívesen nyújta­na segítséget a gyermekek ok­tatásához. A KISZ megyei bi­zottsága pedig vállalta, hogy ha kijelölik a park helyét, tár­sadalmi munkával segítenek azt elkészíteni. Mielőbb meg kellene valósíta­ni a javaslatot, A közlekedési rendőrségen, a KISZ-en kívül segíthetne ebben a Finomme­chanikai Vállalat, a Vasipari Ktsz és a Világítástechnikai Vállalat is; apró gépkocsik, ke­rékpárok, közúti jelző-, forga­lomirányító lámpák készítésé­vel hozzájárulhatnának ahhoz, hogy a gyermekek játszva megtanulják a közlekedési sza­bályokat. Sz. L. Népművészeti és bútorkiállítás A megyei KISZ-bizottság és a megyei nőtanács az idén is­mét megrendezte hagyományos kiállítását a nőtanács szervez­te kézimunka-szakkörök leg­szebb darabjaiból Kaposváron, a Kilián György Ifjúsági Ház­ban. A kiállításon az Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalat bú­torbemutatót rendezett, itt lát­hatók a megye munkásőreinek íafaragványai is. Az ízléses, művészi kézimun­kák közül nehéz a választás. Igen figyelemreméltó a so­mogyjádi Bíró Márta sok mun­kát igénylő térítője, a kaposfői Nagy Józsefné párnája, a bu- zsáki, a marcali, a baíatonend- rédi szakkörök kézimunkái. A Tisza varia konyhabútoron na­gyon jól mutat Kuzma József­né sárközi konyhagarnitúrája. A kiállítás sok látogatót vonz; a vendégkönyv bejegyzé­sei arról tanúskodnak, hogy osztatlan sikert aratnak az ügyes kezű somogyi asszonyok munkái. Száztizenegy nyugdíj-előkészítő bizottság működik megyénkben Néhány éve a nyugalomba vonulóknak heteket, sokszor hónapokat kellett várniuk, amíg megkapták a nyugdíj ha­tározatot. A várakozási idő rö­vidítését mozdítják elő az elő­készítő bizottságok. Tavaly az SZTK kaposvári alközpontjá­hoz 2200 ipari nyugdíj igényt küldtek a kérelmezők, s ebből négyszáztízet a társadalmi munkásokból álló bizottságok készítettek elő. így a nyugdíj­ba menők zöme tíz napon be­lül megkapta a végzést és még abban a hónapban a nyugdíjai, is. Az előkészítő bizottságok tagjait az SZTK ellenőrzési csoportjának dolgozói oktatják, segítik, és látják el tanácsok­kal, hogy minél szakszerűbben végezhessék munkájukat. A nyugdíj-előkészítő bizott­ságok segítenek az özvegyi nyugdíj és az árvaellátási igény megállapításában is: Me­gyénkben már száztizenegy bi­zottság működik. A Szakszer­vezeti Társadalombiztosítási Központnál azt tervezik, hogy az ötven-száz munkást foglal­koztató üzemekben is beállíta­nak nyugdíjfelelősöket, akik a bizottságokhoz hasonlóan a nyugdíjba menők ügyeinek előkészítését intézik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom