Somogyi Néplap, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-23 / 171. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Csütörtök, 1964. július 23. Utolsót suhantak a kaszák... Az átizzadt ingeken fehér foltok ütköznek ki: só, a ve­ríték sója. Nem törődnek vele. A kaszák utolsót suhantak, s ez a fő. Szabaddá vált az út a traktorok előtt. Ameddig a szem ellát, tarló és tarló, raj­ta természetesen kepesorok. Az öröm egyéni korból való, de természetes. Csak annyi a különbség, hogy nem a2l mondják, végeztem, hanem azt, hogy végeztünk. Július 10-én fogtak hozzá az aratáshoz a bolhási Kossuth Tsz-ben. A rozsot — 107 ka- tasztrális hold — az utolsó szá­lig kézi erővel vágták le, 70 hold őszi árpával, 100 hold búzával a kombájn végzett. Egy 12 holdas búzatáblát Löczi György kévekötő aratógéppel/ söpört tisztára. — Szóra sem érdemes — ezt tartják a legtöbben. — Máskor ‘gép sem volt, mégis végeztünk. ftfost, hogy a szükség úgy hozta, segítettünk a gépeknek. Ám azért a tíz nap mégis­csak tíz nap. S száz holdakról és legalább száz ember egybe­hangolt munkájáról volt szó. Szervezés nélkül nem ment volna. De van vezetőség is a világon, és ven szót értő tag­ság is. Még mielőtt megérett a gabona, már a gondosan vona­lazott papíron ott voltak a ne­vek, a nevek után pedig a le­aratandó terület nagysága. Így történt, hogy a gépekkel egy napon 36 kasza is munkához látott. A Nagyreketíyés-dűlőt két- három nap alatt »letaroltak«. Pedig... igen, ez a dűlő volt a legrosszabb. Földig hajoltak a kalászok, a szél otthagyta ku­sza kézjegyét ezen a táblán. Csiszár János, Bódis Pál, Sző­ke József, de a többiek is ki­vétel nélkül mind elmondhat­ják, volt egy-két meleg per­cük. Helyenként úgy arattak, akár a rendrevágó: rendre és körbe, körbe. Mégis: — Mire észbe kaptunk, igaz, Feri —" kacsint Mezei Ferenc mezőgazdászra Grujber Sándor tsz-elnök —, nekünk már nem is maradt aratnivaló. A felesé­gem kiüldöz a világból — te­szi hozzá tréfásan. — Csak az ez évinél nehe­zebb aratásunk ne legyen — veszi át a szót Mezei Ferenc. Nincs okunk panaszra. Nem kellett noszogatni senkit. Még nem egy családból való kasza­párunk is volt. Például Trojkó József, Mester Józsefné, Peter- di Ferencné, aztán Szőke Mi­hály, Szőke Mihályné, Kővári Jenőné — sorolja. Az aratással egy időben egy sor más munkára is jutott ide­jük. Másodszor is betöltötték a burgonyát, elvégezték a siló­kukorica sorközi kapálását, bí­bort is csépeltek. A kombájn­búza két műszakban való tisz­títását csak mellékesen emlí­tik. Három vagonnal már el is szállítottak. Íme, egy kis falu 240 órájá­nak rövid krónikája. Lehet, hogy zsúfoltnak tetszik, mégis annyi minden hiányzik belőle. Nem jegyezte föl senki a vér­hólyagok számát, és azt sem, hányszor hangzott el: »Phű, de meleg van!« Az aratásnak végé. Kaszá­sok, marokszedők, kévekötözők elvégezték feladatukat. Nyol mukba a traktorok lépnek, ekevasak villannak, s egyre szélesednek a barna sávok: új ágy készül új magnak. G. S. lő minőségűek megyénk üzemeinek termékei A MERT képviselője tájékoztatta az exportáló vállalatokat az áruk minőségéről A minap a megyei pártbi­zottságon a MERT (minőségel­lenőrző) pécsi kirendeltségének képviselője tájékoztatta az ex­portáló vállalatok vezetőit ő somogyi üzemek gyártotta ter­mékek minőségének vizsgála­takor szerzett tapasztalatokról. A tanácskozást a Központi Bi­zottság felhívására megalakí­Ü T É P 1 T Ő K Felülről a nap tüze perzsel, lábad alatt forró szurok ontja a meleget, s bármerre lépsz, nem hagyhatod magad mögött a tik­kasztó hőséget... Az úthenger alig lepedő- nyi teteje némi árnyékot vet ugyan, de csak a nap elöl bújtat el: körülötted, mel­letted hömpölyög a meleg, lávaszerű masz- sza. A forró útburkolat szinte elviselhetet­lenné teszi a levegőt... A Hómann-brigád Ságvárnál korszerű műutat épít; egészen Iregszemcséig nyúlik majd a széles, sima út... A munkások fel­sőtestét nem fedi ing; bőrük barna, s úgy csillog az izzadságtól, mintha lakkal má­zolták volna fényesre. Karjukon, hátukon hullámzanak az izmok, amint egyik lapát tartalmát a másik után lökik az úthenger elé. A sűrű anyag gőzölög, füstölög, szaga az orrodat facsarja, és amikor odább lépnél, nem bírsz mozdulni, mert lábbelidet meg­fogta, magához kötötte a fekete szurok ... Épül az út... Sok ember fáradságos, megfeszített munkájára kell emlékezni, ha majd gépjármüvek tömege suhan a korsze­rű műúton, amely most épül Ságváron át Iregszemcse felé ... A KISZ II. kongresszusa előtt A magyar ifjúság »parla­mentje«, a KISZ II. kong­resszusa ez év decemberében ül össze, hogy tanácskozzék a fiatalok időszerű feladatairól, problémáiról. A KISZ II. kongresszusára való készülődés jegyében vég­zik munkájukat a somogyi KISZ-alapszervezetek is. A KISZ megyei végrehajtó -bi­zottsága a közelmúltban d' gozta ki a felkészülés tervi. Megyénkben több m , 22 000 tagja van a Kommu­nista Ifjúsági Szövetségnek, tehát 1960 — a KISZ I. kong­resszusának éve — óta csak­nem duplájára emelkedett a taglétszám. Javult az alap­szervezetek munkája, több gondot fordítanak a fiatalc . politikai nevelésére, mint a korábbi években. A KISZ litikai oktatásokon az 1963 1. tanévben 10 100 dolgozó tál vett részt. Az Ifjúság a szocializmusért-mozgalomba az idén 22 000 fiatal jelentke­zett, közülük 2500-an szerve­zeten kívüliek. A KISZ me­gyei bizottságán elmondották, hogy ebben az évben még két-háromezer fiatal jelentke­zésére számítanak. Hogy az alapszervezetek Kőművesipari tanulókat toboroz a 44. sz. Építőipari Vállalat a 34. sz. Iparitanuló Intézet részére. A tanulóidő 3 év. Jelentkezhetnek ipari tanu­lóknak mindazok a 17. életévüket be nem töl­tött fiúk, akik az általános iskola VIII. osztá­lyát sikerrel elvégezték. A kérelemhez csatolni, kell az utolsó iskolai bizonyítványt, a születési anyakönyvi kivonatot, az orvosi igazolást és a szülői beleegyezést. Jelentkezés írásban az ÉM 44. sz. Állami Építő­ipari Vállalatnál, Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13—15. Munkaügyi osztály. (3398) élére jól képzett, széles látó­körű, pedagógiai érzékkel bí­ró vezetők kerüljenek, az idén a tavalyi hétszázzal szemben ezernégyszáz vezetőt I ' ellenek föl tanfolyamokon. A megye üzemeiben meg­szervezték az ifjúsági mun­kacsapatok és brigádok kong­resszusi versenyét. Az első három helyezettet 1965. ja­nuár 31-e után kongresszusi versenyzászlóval és tárgyju­talmakkal díjazzák. A kefe­üzem, a tejüzem, a TRANSZ- VILL, a Világítástechnikai Vállalat, a Nagyatádi Fonal­gyár és a konzervgyár KISZ- alapszervezetei védnökséget vállaltak az exporttervek tel­jesítése fölött. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok közül hétezer-egyszá­zán vesznek részt az ifjúsági versenyakciókban. Sikeresen zárult a KISZ és az úttörők tavaszi rét- és legelőtisztítási akciója. Az őszi hónapokban a KISZ-isták és az úttörők is­mét több ezer hold rétet és legelőt tisztítanak meg. A középiskolás fiatalok kö­zül 4800-an vesznek részt az önkéntes ifjúsági építőtábo­rokban. Segítenek a mező- gazdasági munkákban és a 7. számú balatoni főútvonal építésében. A fiatalok helyt­állását beszédesen bizonyítja, hogy az első csoport jelentő­sen túlteljesítette tervét; a fiatalok kétheti munkája 328 663 forint hasznot jelent a népgazdaságnak. A kongresszusi előkészüle­tek során több hasznos kez­deményezés is született, közü­lük kiemelkedik a barcsi es a i kaposvári járási KlSZ-bizott- ság páros versenye. Kaposmérő vendégei A kaposmérői Üj Élet Ter­melőszövetkezet meghívására tizennyolc sziléziai tsz-tag lá­togatott el a minap a faluba. A vendégek a Horina-folyó partján levő Brumovice közös gazdaságát képviselték. A lá­togatás első napján a határt járták, örömmel állapították meg, hogy ápolt a növényállo­mány, hogy mindenből jó ter­més várható. Elismerően nyi­latkoztak a földek minőségé­ről. Már a határjáráskor érde­kes beszélgetés alakult ki a két szövetkezet elnöke között. Rimán Miroslav brumovicei elnök azt javasolta Prukner András mérői elnöknek, hogy minél előbb vezessék be az öntözéses gazdálkodást. Az ismerkedés második nap­ján késő éjszakáig beszélgettek a vendégek Kaposmérő szövet­kezeti gazdáival. Elmondták, hogy közös gazdaságuknak tíz­éves múltja van. Nagy gondot fordítottak a gépesítésre és a jó ájlatállomány kialakítására. Közös vagyonuk ma már meg­engedi, hogy szolgálati lakáso­kat építsenek, és hogy az ipari munkások fizetésével azonos kereseti lehetőséget biztosítsa­nak. Tagságuk átlagos életkora 38' év, harminckét parasztem­bernek van személygépkocsija. A látottak alapján azt java­solták, hogy mérői barátaik építkezzenek, gépesítsenek, és nagyobb tehénállományt ala­kítsanak ki. Sok szép emlékkel és gazdag tapasztalatokkal térnek haza. Az itt látott ser­téshizlaldát annyira jónak tartják, hogy ugyanilyent épí­tenek ők is — mondották. A brumoviceiek látogatását augusztus 20-án viszonozzák a mérőiek. tott exportbizottság szervezte azzal a céllal, hogy előmozdít­sa a minőség javítását. A mérleg kedvező A MERT képviselője öröm­mel állapította meg, hogy a Somogy megyei üzemek ter­mékei jó minőségűek. Még a Nagyatádi Konzervgyárban és a Baromfiipari Országos Válla­lat kaposvári gyáregysegében — e két legtöbbet exportáló élelmiszerüzemben — sem for­dult elő súlyos hiba az elmúlt félévben. Az előbbinél mind­össze kétszer kellett kisebb hiányosság miatt visszatar­tani a vagont, az utóbbinál nyolcszor emelt szót a MERT ugyancsak apró hibák miatt. A kirendeltség képviselője össze­hasonlította a megyénk üze­meinek termékeire tett kifo­gásokat, a más megyék gyá­raiban tapasztalható hiányos­ságokkal ; hangsúlyozta, hogy Somogy megye élen jár a jó minőségért folyó versenyben. Maga mögött hagyta a szom­szédos Baranyát is, itt — töb­bek között a Szigetvári Kon­zervgyárban — súlyos hibák fordultak elő. Kell az ellenőrzés A tájékoztató után az expor­táló üzemek vezetői szólaltak fel. Elmondták: igénylik a MERT-ellenőrök munkáját, és általában meg vannak eléged­ve tevékenységükkel. Az ellen­őrzés — hangsúlyozták — ide­jében felhívja figyelmüket a hibákra, elejét veszi annak, hogy rossz áru hagyja el a gyárat, megakadályozza, hogy súlyos anyagi és erkölcsi kár keletkezzék. Hiszen már egy vagon áru visszaszállítása is tetemes 'többletköltséget okoz. A vállalatvezetőknek tehát ér­dekük, az alapos ellenőrzés. — Nem szeretnénk — mond­ta a Nagyatádi Konzervgyár igazgatója —, ha nálunk is megszüntetnék az ellenőrzést. (Szó van ugyanis arról, hogy egy-két üzemben nem lesz MERT-ellenőrzés a jövőben.) Az ellenőr hátráltathatja is a termelést — mondották az üzemvezetők —, ha nem elég szakszerűen végzi feladatát, visszaél helyzetével, vagy ha az ellenőr és a külkereskedel­mi szerv által támasztott kö­vetelmények között nincs össz­hang. A megyében mindhá­romra volt már példa. Az egyik ellenőr egy alkalommal azzal késleltette — fölöslege­sen — a szállítmányt, hogy nem a szabályoknak megtele lően végezte el a vizsgálatot, csak az áru egy kis részének alapján alkotott véleményt. Ezzel igen kellemetlen helyzet» be hozta a hűtőházat. LJgyan- ez az ellenőr a Baromfiipari Országos Vállalat kaposvári gyáregységéből csupán azért nem engedte tovább az árut, mert nem volt jó a hangulata. A.zt a szállítmányt, amelvet reggel visszatartott, délután anélkül, hogy a?, üzemben va­laki hozzányúlt volna, jónak minősítette. Ennél a va'lalatnál tapasz­talták azt is, hogy a követel­mények nem mindenütt egy­formák. Az ellenőr például nem engedte elszállítani azt a tojást, melyei, a külföldi vevő és a külkereskedelmi szerv jónak tartott, és amelynek »hibájáról« (a minden szezon elején jelentkező tojáscsomó- sodásról) az üzletkötéskor tu­dott. A vevő is, a külkereske­delmi szerv is természetesnek tartotta, hogy ezzel a »hibá­val« küldik a tojást, csak az ellenőr volt más véleményen. Ez a véleményeltérés kárt oko­zott. A minőség javítása közös ügy A tanácskozáson szó volt ar­ról is, hogyan lehetne tovább javítani a termékek minőségét. A MERT képviselője javasol­ta, hogy a Nagyatádi Konzerv­gyárban erősítsék meg a meó-t, a hűtőháznál gyorsítsák meg a rakodást. A vállalatok vezetői egyetér­tettek azzal, hogy javítani kell a minőséget, hiszen termékei­ket csak akkor fogják vásárol­ni, ha megállják helyüket a hül- és belföldi piacokon, me­lyeken egyre nagyobbak a kö­vetelmények. Nem bizakodnak el — mondották — a jó véle­mény hallatán sem. Ahhoz azonban, hogy állan­dóan jó minőségű terméket állíthassanak elő — mondották —, szükség van a fölöttes szer­vek és a termelőszövetkezetek nagyobb segítségére és közre­működésére is. Előfordult a Nagyatádi Konzervgyárban, hogy nem tudták biztosítani a minőségi követelmények meg­tartásához szükséges tartósító­anyagokat. (Nem kapták meg őket.) A hűtőház építési hibái, szűk kapacitása is nagymér­tékben nehezíti a munkát. A termelőszövetkezetek pedig gyakran rossz minőségű árut küldenek az üzemekbe. Nem szedik le kellő időben a kon- zervkészítéshez szükséges nö­vényeket. Az üzemek vezetői kérték az illetékeseket, intéz­kedjenek, hogy a konzervipar számára a mezőgazdasági ter­mékeket a gyerekek vagy az idősebbek bevonásával még az aratás idején is gyorsan szed­jék le a szövetkezetek. Meg kellene gyorsítani a kaposvári hűtőház korszerűsítését, vagy újat kellene építeni. Az utóbbi lenne a legcélszeAíbb. Ugyanis a jelenlegi épület, amely már most is túlzsúfolt, a felújítás után sem tudja befogadni a mezőgazdasági termelés kor­szerűsítése következtében egy­re sokasodó termékeket. Sz. N. Kellemes viselni, könnyű mosni a divatos női nyári mosóruhákat 80 Ft-tól .... 140 Ft-ig. Különleges (extra) méretben 90 Ft-tól .

Next

/
Oldalképek
Tartalom