Somogyi Néplap, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-19 / 168. szám

„ Mhadart hő! a legjobbat“ ? A>VW»^^A^»A^WV»»^VW»A»V>^V>/Vv MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES :A MEGVEI TAN ÁCS L APJ A A tárgyalóterem bői Félt, hogy udvarlója elhagyja megfojtotta csecsemőjét Szégyenkezve hajtja le fejét, amikor a bíró megkérdezi: — Miért titkolta el terhessé­gét? — Szégyelltem állapotomat, és féltem, hogy udvarlóm el­hagy. — Bűnösnek érzi magát? A sápadt arc még fehérebb lesz, amikor halkan kiejti a szavakat: — Igen... bűnös vagyok... * * * Őri Olga, a kaposvári kór­ház gégészeti osztályának ápo­lónője a múlt év elején össze­ismerkedett P. L. ipari tanuló­val. Az ismeretségből hamaro­san intim viszony lett. A kö­vetkezmény pedig... — Gyermeke lesz... Ha nem akarja megtartani, forduljon a bizottsághoz. Ellenkező eset­ben jelentkezzék terhességi ta­nácsadásra — figyelmeztette az orvos, akihez felvilágosításért fordult • Háziasszonyának és munka­társadnak kérdéseire tagadólag válaszolt: — Tévedtek, nincs semmi ba­jom ... Sőt amikor udvarlója, majd annak édesanyja is fölfigyelt rá, mert gyanúsnak találták hullámzó kedélyállapotát és megkérdezték, nincs-e valami rendellenesség, őket is meg­nyugtatta, hogy nincs. A gégészeti osztály főápoló­nőjét azonban nem vezethette félre. Az megkérdezte tőle: — Olga, miért titkolod a ter­hességedet? — Nem titkolom, de nem is dicsekszem vele — hangzott a felelet. Sem terhességmegszakításra, sem tanácsadásra nem jelent­kezett... ... A továbbiakról őri Olga így vall: — Bár titkoltam állapotomat, s még szobatársnőm előtt sem vetkőztem le, nehogy kiderül­jön, de nem akartam megölni gyermekemet... Azt gondol­tam, megszülöm, és beadom az állami csecsemőotthonba... Ez év május 14-én délelőtt egyedül tartózkodott lakásán, amikor a szülés megkezdődött. A konyha kövére leterítette fürdőköpenyét, és minden se­gítség nélkül megszült. Néhány percig eszméletlen volt a fáj­dalomtól. Amikor magához tért, a rugdalózó csecse­mő nyakára gézt kötött. Látva, hogy a csecsemő nem halt meg, a vízzel teli íelmosóvödörbe dugta — orvosi vélemény szerint ekkor fulladt meg az apróság —, majd kivéve belőle, ismét ron­gyot kötött a nyakára, és a für­dőszobában eldugta. Hazatérő háziasszonya megkérdezte, hogy miért olyan sápadt. Azt válaszolta, hogy rosszul érzi magát, de bement munkahe­lyére. Ott is azonnal feltűnt ál­lapota. A faggatásra először azt mondotta, hogy gyermeke a vártnál korábban és halva született, de aztán mindent be­ismert ... » * « A bíróság őri Olgát ember­ölés bűntette miatt kétévi sza­badságvesztésre ítélte, s ugyan­ennyi időre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától. Az ítélet jogerős. Sz. L. Sportember — Visszadobja azt a hatalmas kövér pontyot?... — Utálom a ha­lat, csak borjút eszem. A művelődési autó nyári feladatairól A Megyei Könyvtár új épü­letében Kellner Bernét igazga­tó a művelődési autó nyári fel­adatairól tájékoztatott bennün­ket. — Tulajdonképpen olyan megkülönböztetésről — mond­ja —, hogy nyári feladat, nem beszélhetünk, talán inkább ar­ról, hogy munkánk az évszak­nak megfelelően módosul. Is­meretterjesztő előadásaink szá­Újra megnyílt a zalai Zichy Mihály Emlékmúzeum A szerényen épült, egyszerű stílusú nemesi kúriák szép példája a Zichy család XVIII. században épült zalai udvar­háza. Az emlékmúzeum me­gyénk nagy fiának, Zichy Mi­hálynak (Zala 1827—Szentpé­tervár 1906) állít emléket, aki több mint ötven esztendőn át (1847—1871; 1881—1906) volt az orosz cári család udvari festő­je. A művész térvei szerint épí­tett, egykori üvegházból átala­kított műteremben és három szobában berendezett emlék- mvzeumot többször átrendez­ték, utoljára ez év júliusában, a megyei és a helyi tanács tá­mogatásával végzett teljes kül­ső és belső tatarozás után. A művész regényes életét, ered­mény ekben gazdag művészi, társadalmi és kulturális tevé­kenységét reprezentáló kiállí­tást július 19-én nyitotta meg a Somogy megyéi Múzeumok Igazgatósága az érdeklődő nagyközönség előtt. Látbrtjuk a művész néhány vllágb/rű festményét (A bor hatalma, Az anya fáidalma, Kurtizán, Autodafe), mintegy 25 rajzát és vázlatát, népszerű illusztrációinak reprodukcióit. Az emlékmúzeum új elren­dezésű anyaga segít megismer­ni Zichy Mihály életét, azt a környezetet, ahol magyarorszá­gi tartózkodása alatt képeit festette. Dokumentumok szem­léltetik az első szentpétervári évek küzdelmeit, nagy írókkal és művészekkel való barátsá­gát, a 70-es években a ‘Párizsi Magyar Egyletében végzett szervező és karitatív munkáját, oroszországi működését. Mint tudjuk, Zichy Mihály illusztrátorként is világhírű. Petőfi, Jókai, Arany, Puskin, Lermontov, Rusztaveli és má­sok műveihez készített illuszt­rációinak különféle kiadásaival is megismerkedhetünk. A művész páratlan értékű, német, angol, francia, orosz és magyar nyelvű könyvtárának egy részét is bemutatja a mú­zeum. Bemutatja továbbá Zi­chy Mihály oroszországi, kau­kázusi utazásai során gyűjtött néprajzi, iparművészeti, vise­lettörténeti és fegyvergyűjte­ményét. Ezeket az emlékeket most külön szobában helyezték el. Különösen kiemelkedő jelentő­ségű és érdekes a halbőrből készült sámánruha, a gyöngy­házzal és fémberakássai ‘díszí­tett lő- és szúrófegyverek sora, egy bőrpáncél, az azsiai ural­kodójelvény meg a különleges keleti technikával készített és díszített használati és vitrin- dobozok. Az emlékmúzeum faját a festő születésének 100. évfor­dulóján Somogy megye lakos­sága emléktáblával jelöte meg. Az emléktáblát Sidló Ferenc szobrászművész Zichy Mi­hályt ábrázoló bronz reliefje díszíti. A hasznos és tanulságos em­lékkiállítás megtekintését kü­lönösen a Balaton mellett nya­raló bel-' és külföldi vendé­geinknek, diákjainknak ajánl­juk. Draveczky Balázs muzeuológus ma nyáron csökken, mert az aratásból fáradtan hazatérő emberek egyhamar elálmosod- nának. Mozielőadásainkat azonban változatlan számban megtartjuk. Ilyenkor nyáron kerül sor a könyvállomány föl­frissítésére is. Egyes helyeken leltározunk. Az autók műkö­dése rentábilis, a MOKÉP ál­tal megadott látogatási tervet teljesítjük. Egy-egy előadásun­kon hatvan-hetvenen vesznek részt átlagosan, de előfordul, hogy százharmincán is össze­gyűlnek. Tátompusztáról kére­lemmel fordultak hozzánk, tartsunk heti két vetítést szá­mukra. Egyelőre havonta csak egyszer teljesíthetjük kérésü­ket, de reméljük, hamarosan ki tudjuk elégíteni igényüket. Nyári viharok alkalmával előfordul, hogy terepjáró au­tónk elakad. Ez történt leg­utóbb Szentivánpusztán. Trak­torral bevontatták ugyan az autót, de mire megérkeztünk, az emberek már szétszéledtek. Jövetelünkről értesülve ismét felöltöztek, és fél tízre negy­venen jöttek össze. Megtart­hattuk a vetítést. Reméljük, a továbbiakban is sikerül feladatainkat a közön­ség igényeinek megfelelően el­látni — mondotta végű; Kell­ner elvtárs. Ezzel a címmel hirdette új nyári műsorát az ŐRI. A kér­dőjelet mi előlegeztük némi kétkedéssel. Mint kiderült, okunk volt erre, a műsor be­mutatását megelőző fenntartá­saink igazolódtak. Gazdag, változatos műsor a legmagasabb színvonalon — így értelmezhettük a szerdai előadás címét. Ám a hangza­tos címek ritkán tükröznek va­lóságot, s aki élt e gyanúper­rel, sajnos most sem csalódott.' A műsornak főleg az első ré­szében nehezen sikerült fölfe­deznünk az ígért legjobbat. Különösen így, »fölmelegítve«. Pálos Miklós esetét a moszkvai hagymásrostélyossal meg a »marhagyerek«-poént már hal­lottuk, humoros szavainak jegyzékét is felolvasta már egyszer a sillabuszáról itt, a Latinka Művelődési Ház szín­padán, s rémlik, már akkor sem volt ez új... Ugyanezt mondhatjuk Mednyánszky Ági avítt »zenés szerelmi illemta- ná«-ról: ezt is hallottuk már tőle Kaposváron, a színház­ban. Akkor sem tetszett! Hogy mégsem kellett sava­nyú hangulatban távoznunk, azt elsősorban Rátonyi Róbert kitűnő magánszámainak, Kalló Flórián—Dómján Edit egy kis­sé lapos, de nagyon kedvesen előadott jelenetének és azOpe­* * • » raház tehetséges, fiatal teno­ristájának, Kelen Tibornak kö­szönhetjük. A fiatal művész­ben énekesgárdánk egy új ígé­retét ismerhettük meg. Kibédi Ervin kuplékat énekelt, és jel­legzetes előadóegyéniségével aratott sikert. Több szót érdemel, ezért — és nem méltatlanul — hagytuk utoljára a műsor gerincét, Ba­lassa Tamás zenekarát. Az együttes modern hangszínekre és hangzatokra épülő táncze­néje — még nem kiforrottan — a mai nyugati tánczenei stí­lust követi. Élénk színek, ural­kodó fortissimók, több »slá­ger« és kevésbé ismert tánc­dal ötletes, egyéni előadása jellemzi játékukat. Az elekt­romos erősítést több helyütt — különösen Kovács Erzsi kultu-; rált táncdaléneklésekor — túl­zottnak éreztük; az együttes »tutti« játéka saját énekszó­lóikat és vokálnégyesüket is; sokszor túlharsogta. Ezt leszá­mítva, Balassáék tánczenéje értékes, figyelemreméltó útke-; resés. Egészében: ha mindenből; nem kaptuk is a legjobbat, az! előadásnak voltak értékes ré-! szei. A közönség szórakozott,] és nyilván ezt tette volna aj csalós felsőfokok nélkül is. j W. E. j Ideális előkészület a szemináriumi oktatásra Új hanglemezek érkeztek Egyszerre törlesztette »adós­ságát« a Hanglemezgyár a na­pokban érkezett szállítmány- nyál. A legújabb magyar tánc­dalok közül kapható a régóta várt Békaszerenád című dal Toldy Mária előadásában, kis mikrobarázdás lemezen, vala­mint Németh József, Koós Já­nos, Mikes Éva, Kovács Erzsi, Németh Lehel, Sárossi Katalin előadásában a Négy barát együttes, új fölvételei. A hazai fölvételek közül figyelemre­méltó a Cigányrapszódia nagy mikrobarázdás lemezen Kovács Apollóniával és Perencz Irmá­val, valamint Bartók Concer­tója és a Cantata Profana Fe- rencsik Jánosnak meg a Ma­gyar rádió énekkarának és szimfonikus zenekarának köz­reműködésével. Többféle képes hanglemez is érkezett; három operaária Gyurkovics Mária, Mátyás Már ria és Székely Mihály tolmá­csolásában, valamint kapható — ugyancsak képes lemezen — a Vátidorlás című dal Németh Lehel és az Alfa Romeo Koós János előadásában. Csemege a hanglemezgyűj­tőknek Jacqueline Boyer — Lucienne Boyer lánya — és Francois Lubiana tizenkét szá­mot tartalmazó lemeze, ame­lyen hallható többek közt az ismert Loin című dal. Az idő­sebb korosztály vaiószinüleg szívesen vásárolja majd a Ré­gi bécsi dalok lemezét. A prózai hanglemezek közül megérkezett a Magyar líra gyöngyszemei-sarozai kiegészí­tője, amelyen Gábor Miklós, Major Tamás, Sinkovits Imre ad elő Arany-, Ady-, Petőfi- verseket. A Magyar Művészek Aranykönyve-sorozatból meg­érkezett Tímár József hangle­meze, amely a művész életét ismerteti, majd néhány verset szólaltat meg Tímár tolmácso­lásában. ŰJ BÜFÉ SÓSTÓN mSO/ZOK Régi gondot ol­dott meg a duna­újvárosi vendég­látóipar. Balaton- szabadi-Sóston, három kilométer­re a legközelebbi üzlettől új, csinos állóbüfét nyitott meg. A minded­dig ellátatlan te­rületen csak át­menetileg áll ez a pavilon, ahol ká­vét, fagylaltot, üdítő italokat és általában büfé­árut szerezhet be a vendég. A du­naújvárosiak már megkapták a tel­ket, s jövőre ugyanitt kisven­déglői rendszer­rel, zenével, tánc­cal korszerű ét­termet létesíte­nek. Beszél valaki — magyarul ? Végig a Balaton mentén, de különösen Siófokon ren­geteg a külföldi. A magyar tenger partján Európa min­den országa »képviselteti« magát. Az alábbi eset az egyik új, reprezentatív siófoki szállodában történt: Űj vendégek érkeztek, a hallban németek, angolok, lengyelek, osztrákok, színes címkés bőröndök, igazi nem­zetközi hangulat és forgatag. A tömeg közepén egy kö­vérkés, kétségbeesett em­berke forog jobbra, balra. Fölmegy a lépcsőn, lejön, va­lamit keres. — Uraim! — szól aztán. — Nem beszél itt valaki vé­letlenül magyarul? Képtelen vagyok megtalálni a szobá­mat! — vő — ... Öröm Isten háta mögötti falucs­ka a megye északkeleti ré­szében. Most épül a bekötő útja. Gépkocsival megyeiek érkeznek a községbe. Amíg a tanácsházán 'tanácskoznak, a sofőr beszédbe elegyedik egy hatvanéves nénikével. — Jaj, lelkem, bogaram, áldás lesz ez az út! — Ugyan miért, nagy lesz a por, több gépkocsi furiká­zik majd itt — veti közbe a sofőr. — Csak jöjjenek, leikecs­kém, jöjjenek csak minél többen... — Miért jó az magának, néni? — Ha autó jár a faluban, mindjárt rendesebben be­szélnek a néppel a tsz veze­tői. — lg — ... A republikánus konvenció (az USA-ban) két alternatí­vát állított az ország elé. Az egyik, hogy a reakciós Barry Goldwater szenátor győz. A másik, hogy az USA veszít. * * * De Gaulle újabb dél-ame­rikai utazásának mindenki örül. Franciaország örül. hogy szívélyesebb kap­csolatokat építhet ki Dél-Amerikával. Venezuela örül, hogy vendégül lát­hatja a tábornokot — a tá­bornokokat különös nimbusz övezi Dél-Amerikában —, végül az USA is örül, amikor majd a tábornok visszauta­zik Franciaországba ... Az amerikai információs­ügyi szolgálat megállapítot­ta, hogy a »kapitalizmus« szót az egész világon szeny- nyes szónak tekintik. Meg­állapítjuk, hogy nem csupán a szó szennyes. ... Simek kartárs ragyogó arccal emelte ki fejét a ke­resztrejtvényből, amit fejtett éppen: — Képzelje — mondta lel­kesen —, Indonéziában húsz­millió ember jelentkezett ön­kéntes munkaakcióra. Imá­dom a munka rajongóit. — És azt a kimutatást mi­kor csinálja meg végre? — kérdezték Simek kartárstól. — Meglesz — felelte sava­nyúan a kartárs, és vissza­süllyedt a keresztrejtvénybe. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Föszerkesztöj WIRTH LAJOS. 8zerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2, Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézhesitőlmél. Előfizetési dij egy hónapra 12 Ft. Index: 25061. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom