Somogyi Néplap, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-27 / 149. szám

TSZ-ÉTTEREM UT MSZMP MEGYEI RI70T-TSÁGA ES A WEGVÉI TAN ÁCS LAPJA Pedagógus vagy úttörővezelö? Ha rajtam állna, inkább es kötőszót írnék a két hivatás közé, de nem tehetem. A fel­szólítás ugyanis így hangzott el: — Döntsd el: pedagógus vagy-e vagy úttörővezető? A történet rövid és érdekes. Róka Gyula siójiut alsó tago­zatos nevelő nevéhez főződik, aki — valószínűleg nem a sa­ját jóvoltából — enyhén szól­va funkcióhalmozó. Tanácstag, parttitkár, KlSZ-propagandis- ta, vezetőségi tag, úttörőveze­tő, járási úttörőelnökségi tag, és ki tudja, mi minden még pedagógus hivatásán túl? Az ilyen »halmozás« rendszerini ellentmondásokra vezet, de Ró­ka Gyula állja a sarat, jól, lelkiismeretesen dolgozik. Ezen a nyáron azonban nehéz hely­zet elé állították, s nem az ő védelmében, inkább a helyte­len szemlélet ellen kell hada­koznunk. Az idén Balatonszárszón rendezik meg a siófoki járás őrsvezetőképző táborát. A tá­bor vezetője Róka Gyula lesz, a belegyezést még május ele­jén kérte a KlSZ-bizottság a művelődésügyi osztálytól. Ter­mészetesen hozzájárultak Róka Gyula megbízásához. Közben azonban úgy rendelkeznek a megyénél, hogy meg kell-szer­vezni az alsótagozatos nevelők egyhetes továbbképzését,' s a szakfelügyelő jónak látta, ha ezen RóKa elvtárs is részt vesz. A tanfolyam és a tábor időpont­ja egybeesik, hóvá menjen hát a pedagógus és úttorővezető? Önmaga nem döntheti el, ez természetes. A továbbképzés is fontos, a tábor is — senki sem vitathatja. Így fölöttes szervé­hez, a művelődésügyi osztály­hoz fordult, s ott személyesen így tették föl a kérdést: — Döntsd el: pedagógus vagy-e vagy úttörővezető? Me­lyik neked a fontosabb? Fura kérdés, s még furább az álláspont, amelyet később hivatalos levélben is közöltek az igencsak nehéz helyzetbe kerülő emberrel: »...a kar­társnak szüksége lenne a pe­dagógiai tanfolyamra. Ha más nem képes a tábor vezetésére, akkor hozzájárulunk ahhoz, hogy saját maga döntse el: pe­dagógiai tanfolyamra megy-e vgy őrsvezetőképző táborba. Kérem, saját belátása szerint döntsön.« Két dolog van hát, amit ki­fogásolnunk kell az effajta szemlélettel kapcsolatban. Az A tárgyalóteremből „Bátyám biztatott, hogy csak lopjak nyugodtan“ A fiatalember arcáról nem tűnik el az értelmetlen, kissé bárgyú vigyorgás még akkor sem, amikor dr. Vida Dániel, a Csurgói Járásbíróság büntető­tanácsának elnöke megkérdezi tőle: — Tudja, hogy mit csinált? Miért lopott? Nézi a bírót, percekig tart, amíg tudatáig elhatol a kérdés, majd rámutat a mellette álló, nem sokkal idősebb férfira s megszólal: — Bátyám biztatott... Ö mondta, hogy csak lopjak nyu­godtan ... Elemelte, amit csak meglátott A múlt év nyarán kerékpár­ján vitte haza munkája befe­jeztével öccsét, Pongrácz Lász­lót Pongrácz János gyékényes —vázsonypusztai lakos. Ami­kor a gyékényesi vasútállo­máshoz értek, utasította test­vérét, nézzen körül, s ha lát egy jó állapotban levő kerék­párt, lopja el. Így is történt. A 21 éves fia­talember a három kerékpár közül kiválasztotta a jobbikat — F. J. tulajdonát —, s azon folytatta útját. A lopott bicik­lit nem vitte egyenest haza, bátyjával közösen eldugták a házukhoz közel levő erdőben. Csak négy nap múlva hoz­ták el onnan, akikor szétszed­ték, s az alkatrészeket elásták a kamrában. Ezután egymást követték a lopások, tolvajlások. Pongrácz László ellopta T. L.-né kerék­párját is; K. J.-től ugyancsak biciklit, G. J.-től pulykát tu­lajdonított el. Amikor bátyja keresztelőre készült, tyúkokat lopott az ünnepi ebédhez. Amit csak meglátott, mindent elemeit: órát, pénztárcát lo­pott, gazdátlan kerékpárokról dinamót, lámpát szerelt le. Amikor nyomára bukkantak, két zsák kerékpár-alkatrészt szállítottak el lakásukról. „Egyetlen bűnöm: erélytelen voltam.. — Nem mondtam, hogy lop­jon. Nem vettem részt a lopá­egyik az, hogy így sohasem szabad föltenni a kérdést: pe­dagógus-e vagy úttörővezető, hisz természetszerűleg mind­két hivatást (ha ugyan kettő­nek lehet nevezni) önmagában egyesíti. S a másik: vezető szerveinknek a-t vagy b-t kell mondani, csakis ők hivatottak dönteni s nem a beosztottjuk. A határozott állásfoglalást hiá­nyoljuk tehát. S hogy miért mellőzték ezt? Nyilvánvalóan azért, hogy elkerüljék a kelle­metlenséget. Ahhoz viszont nincs jogunk, hogy beosztot- taink nyakába varrjuk a fele­lőséget. Milyen lehet ilyen helyzetben egy pedagógus »sa­ját belátása«? Képzeljük csak önmagunkat a helyébe... J. B. ipipi Hamarosan elkészül a barcsi Vörös Csillag Tsz modem étter­me. Mintegy 200 tsz-tag részére főznek itt, s a távoli területe­ken dolgozóknak a helyszínre viszik a méleg ebédet. Különösen a nők fogadták örömmel az étterem építésének gondolatát, hi­szen — főképp a nehéz nyári napokban — tetemes gondtól sza­badulnak meg így. Említésre méltó, hogy a szövetkezet — épp­úgy, mint az ipari dolgozóknál — térítést fizet az ebédjegy árá­hoz. Nyár a Latinba Sándor Művelődési Házban sokban, s nem tudtam a hol­mik eltüntetéséről sem — ál­lítja konokul Pongrácz János, az idősebbik testvér. — Pedig ott volt az állomá­son, amikor öccse ellopta az első kerékpárt, s tudnia kellett a többi holmi sorsáról is ... — Igen, az állomáson ott voltam ... De öcsém egyedül határozta el magát a lopásra. Én már akkor mondtam neki, amikor az idegen kerékpárt megláttam: vidd vissza, mert baj lesz belőle ... Egy másik alkalommal is figyelmeztet­tem. Egyetlen bűnöm, hogy erélytelen voltam öcsémmel szemben... így vallott a nyomozáskor, ezeket hangoztatta a bírósági tárgyaláson is azzal a szándék­kal, hogy minden bűnt öccsére kenjen. Testvér, gyám, bűntárs Pongrácz László korlátolt szellemi képességű. Cselekede­teiért nem teljes mértékben felelős. Ezért rendeltek mellé gyámot, gondnokot bátyja, Pongrácz János személyében. Az azonban kihasználta, hogy a gyenge értelmű fiatalember nem érzi teljesen tettének sú­lyát. Pongrácz János bűne nem az erélytelenség, hanem az, hogy felbujtó volt és bűntársa, aki segített öccsének a lopott holmik eltüntetésében. A büntetőtanács megállapí­totta, hogy Pongrácz Jánosé a nagyobbik felelősség. Ha vala­kinek, hát neki tudnia kellett, milyen következményekkel jár a lopások sorozata, hiszen már kétszer állott bíróság előtt lopás miatt. Egyszer ke­rékpárlopásért 14 hónapi, má­sodszor kabátlopásért három­hónapi szabadságvesztésre ítélték. (Furcsa, hogy miért bízták a büntetett előéletű testvérre a gyámkodást!) Mindezek figyelembevételé­vel Pongrácz Jánost kétévi, öccsét pedig másfél évi sza­badságvesztésre ítélte a járás- bíróság. S zalai László A nyár beköszöntővel a könnyű szórakozás lehetősegeit keresik azok, akiket munká­juk július—augusztusban is a városhoz köt. Bár csak a kö­zelmúltban nyílt, meg a Latin­ka Sándor Művelődési Ház kerthelyisége, máris sokan lá­togatják esténként a kellemes szórakozóhelyet. Azonkívül, hogy a táncot kedvelők hódol­hatnak itt szenvedélyüknek, a művelődési ház vezetői azt tervezik, hogy havonta egy­szer meghívnak egy-egy buda­pesti tánczenekart. Gondos­kodni kívánnak azokról is, akik már nem annyira a tánc kedvéért menek el a kerthelyi­ségbe: a kaposvári és a pécsi színház művészeinek közremű­ködésével több ízben műsoros est várja a művelődési ház lá­togatóit. Karel Vlach 18 tagú zene­karát aligha kell bemutatni a tánczene kedvelőinek. Több alkalommal szerepelt már ha­zánkban ez a csehszlovák tánczenekar. Magyarországi turnéjuk lehetőséget nyújt ar­ra, hogy a kaposvári közönség is megismerhesse őket. Július 7-én a Kinizsi-pályán vendég­szerepei a Vlach-zenekar. Augusztus 20-án mutatkozik be Kaposváron az országos hírű mátészalkai cigányegyüt­tes, amely az ősszel már járt Somogybán. Előbb a Balaton- földváran megrendezendő folklórnapokon vesz részt az együttes, majd ellátogat mű­sorával a megyeszékhelvre is. Néhány nappal később, au­gusztus 25-én a Vidám Színpad mutatja be Nem politizálunk című kabaréműsorát. A napközi otthonos gyerme­kek részére hetente egy-egy alkalommal filmet vetítenek a nyáron. Nem szünetelnek a fontosabb szakkörök sem Gyermekeknek rendezendő fagylaltdélelőttök és bábmű­sorok szerepelnek még a nyári tervekben. A művelődési ház művésze­ti csoportjai közül a népi ze­nekar és a tánckar kétheten­ként a ' balatonlellei SZOT- üdülőben vendégszerepei. Mi DAR ID Milyen időjárásra számíthatunk a napokban? Egy hétig váratott magára, aztán mégiscsak megérkezett a csapadékos nyári időjárás. Rajkai Ödönnel és dr. Berkes Zoltánnal, a Meteorológiai In­tézet vezető munkatársaival az idei Medárd viselkedéséről be­szélgetünk. — A Medárd-nappal kap­csolatos néphitnek valóságos természeti alapja van. Az eu­rópai szárazföld felett fölme­legedő levegő felszáll, s alatta betör, majd egy ideig uralko­dóvá lesz a hűvös tengeri áramlat. Nálunk általában két­féle módon jelentkezik: vagy hűvös, szeles, kevés csapadé­kot hozó az időjárás, s ez az igazi Medárd. Vagy pedig me­leg marad a levegő, úgyszólván minden napra jut csapadék, s kevesebb a szél. Az idén ez utóbbi történik. A tengeri szél szabályos beáramlása eddig nem volt meg. Jól mutatja ezt a középhőmérséklet alakulása. A legkevesebb meleget — 17 fokot júniusban — a húszas években mértek. Az évtizedek átlagos közép­Két gépállomás udvarát hozta eddig rendbe Jelics József, a Cso- konyavisontai Gépállomás ügyes kezű dolgozója. Parkosít, virá­gokat ültet; állandóan szépíti, csinosítja a központi épületek kör­nyékéi. hőmérséklete 20 fok körül van; most viszont nálunk ed­dig 23 fok a júniusi érték. A csapadékosság az idén nem; éri el az 1924. esztendeit, ami­kor 211 millimétert mérteké Ennek most körülbelül a felé-; re számíthatunk, 100 millimé-; tér körül. Ez a mennyiségnem; kedvezőtlen a mezőgazdaság- ‘ ra, sőt határozottan hasznos,1 hogy a hét elejei zivatarok most már a szabolcsi száraz területeket is öntözték. — Hogyan alakult az utóbbi napok időjárása, a jégesők mi­lyen mértékűek? — Az elmúlt időben a na­ponta többször megújuló ziva­tart az okozta, hogy Északnyu- gat-Európából hideg levegő áramlott be az amúgy is zi­vataros levegőjű Kárpát-me­dencébe. Az egész ország te­rületén nagy mennyiségű csa­padék hullott. A Bakonyban, Somogy megyében, Kaposvár környékén, a Duna—Tisza kö­zének nagy részén, a Jászság­ban, a Mátrától északra, Mis­kolc környékén 30—60 milli­méter eső esett. Sajnos, több helyen is jég verte a határt. A többi között Szentgotthárd, Körmend, Zalaegerszeg, Ti­hany, Mernye, Heves, Hejőbá- ba, Kehida, Szentantalfa jelen­tett jeget. — Milyen időjárás várható a jövőben? — Előreláthatólag nem hú­zódik el július végéig az esős idő, s nem ismétlődik meg az 1940-es és 52-es eset, amikor augusztusban tombolta ki ma­gát Medárd. A következő idő­szakban valószínűleg megszi­lárdul az időjárás. Nappali fel­hőképződések lesznek néhány helyen esővel, zivatarral. Mér­sékelt északi, északnyugati szél. A legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet a Dunántúlon 8—12, másutt 12—15 fok kö­rül lesz. A legmagasabb nappa­li hőmérséklet 23—28 fok kö­zött alakuL Bikadal A zongorista reggeltől es­tig a Jön már a bika kez­detű dalt játssza a járási székhely presszójában. Elő­ször a vendégek szórakozta­tására, majd bánatára szó­laltatta meg az ismeretlen komponista művét. Néhány vendégnek már a könyökén jön ki a bikadal, mások azonban újra meg újra hal­lani kívánták. Amikor meg­nyílt a kerthelyiség, a deko­ratőr felrajzolta a tablóra — a zúgolódók örömére — a megvadult bikát és a mene­külő torreádort. Most aztán a bikadalellenes vendégek a zongoristát képzelik a tor- reádor helyébe, amikor meg- . szólal a zongorán, hogy azt ; mondja, Jön már a bika, fúj az orra lika... — re — * * * Pech Csalavári Baltazárnak fon­tos értekezletre kellett utaz­nia. A tanácskozás 9 órakor kezdődött a megyeszékhe- ; Íven, Baltazárnak azonban ! nem fűlött a foga a korai ke- '■ léshez. Elhatározta, hogy j nem vonattal megy, hanem ; autóbusszal. Kényelmesen ; kisétált a megállóhoz, néze- : lődött. Feltűnt neki, hogy egy fia utast sem lát. Kidé- ; rült, hogy az új menetrend ; szerint egy órával előbb in- ; dúl a járat. Baltazár lélek- ! szakadva elrohant a főnöké­hez, elkunyerálta a hivatali j gépkocsit. A motorvonat a ; szomszéd község állomásáról indul Kaposvárra, oda vitet­te magát. — Ha kilencre nem is, tíz- re ott leszek az értekezleten : — morfondírozott. Az állomáson összeakadt egy kedves barátjával. Any- nyira belemerültek mind a ketten a beszélgetésbe, hogy megszűnt számukra a kör- nyező világ. Látják ám, hogy szállnak be az utasok. Ök is beültek az egyik kocsiba, ’ s folvtatták a megkezdett ; beszélgetést. Ugyancsak el­csodálkoztak, amikor a me­gyeszékhely helyett Nagy- atádra vitte őket a vonat. — ds — * * * Bók Elek tavaly érettségizett, s most segédmunkás egy labo- \ ratóriumban. Közben készül az egyetemi fölvételére. Az udvarias, csöndes, szolgálat- kész fiút nagyon szeretik kolléganői. Elek munka után készségesen áll asszony­munkatársnői rendelkezésé- > re. Hazakíséri őket, cipeli j a kosarukat, szatyrukat. Egy délután a nála öt évvel idő­sebb kolléganőjével feszít végig a főutcán. A csemege­bolt előtt összetalálkozik Elek egv csőnadrágos, borot- vafrizurás fiúval. — Szia, kézit csókolom, mélv hódolatom — köszön a fiú Eleknek s az asszonynak. — Elek, hogy milyen ud­varias barátja van! Ki se néztem belőle — áradozik az assz.nnvka. — Miiven szépen köszönt nekem, pedig nem is ismnr. — Persze, mert azt gon­dolta, hogy az édesanyám! — nyugtatja meg Elek a kollé­ganőjét. — le - > Somogyi Nétolap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága é« a Somogy megyei Tanár* lapja. Főszerkesztő: «VTRTH LAJOS. Szerkesztőség- Kaposvár. Latinka Sándor u. 2 Telefon 15-10 15-11 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinka s u. 2. Telefon 15-16. Felelő« kiadó: Szabó Gábor Beküldött kéziratot nem őrzünk meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitöknél. Előfizetési díj egy nőnapra 12 Ft. index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, L^tinka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom