Somogyi Néplap, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-13 / 137. szám

Somogyi Néplap ZJvIP MEGYÉI BÍZÓTtSÁGA ÉSÍA MEGYEI TANÁCS LAPJ A *| LÁNYOK A MŰHELYBEN Négyszáxmillié forint Takarékos iskolások — Épülő családi házak — Békekölcsön­tanácsadás Az év első napjaiban közöl­tük a hírt, hogy az Országos Takarékpénztár összesítő ada­tai szerint megyénk lakosságá­nak takarékbetét-állománya meghaladta a 300 000 000 fo­rintot. E hét szerdáján pedig a takarékos emberek bankbetét­je több mint 400 000 000 forint volt. Megkértük Nádor Géza megyei fiókvezetőt, adjon tá­jékoztatást arról, hogyan ér­ték el ezt a szép eredményt. — Megyénk lakossága eb­ben az évben különösen taka­rékos — mondotta. — Egyre többen gyűjtenek lakásra, csa­ládi házra, személygépkocsira és motorkerékpárra. Az álta­lános iskolák tanulói majd hárommillió forintot, takarítot­tak'meg a tanév utáni közös kirándulásokra, táborozásokra. A járások közül eddig a sió­foki vezetett, most a barcsi tört az élre. Ebben a járásban napról napra növekszik a ta­karékos parasztemberek szá­ma. — Hányán gyűjtenek új ott­honra? — Nehéz erre válaszolni. Néhány esztendeje városban és falun egyaránt az államtól vártak és kértek lakást. Ma pedig mind többen építkeznek a maguk erejéből és OTP-hi-' ■téliéi. A társasházakció pél­dául annyira közkedveltté vált, hogy gondot okoz az igé­nyek kielégítése. Kaposváron jelenleg 67 társasházlakás épül. Eddig ezer családi ház építéséhez, bővítéséhez, illet­ve felújításához adtunk hitelt ötvennégymillió forint összeg­ben. Vagyis már az év első öt hónapjában igénybe vette a la­kosság az egész évre tervezett összeget. — Hallottuk, hogy állandó békekölcsön-tanácsadást tar­tanak. — A sorsolás utáni elemző értékelések, azt mutatják, hogy sokan nem figyelik a közölt nyereménylistát, és éveken át elfekszik nyereményük. A me­gyei fiókhoz behozott kötvé­nyek ellenőrzése több mint félmillió forintot juttatott a fi­gyelmetlen nyerteseknek. To- ponáron például a helyszíni tanácsadás néhány óra alatt 70 000 forintnak talált gazdát. A közeljövőben több község­ben tartunk helyszíni tanács­adást — fejezte be tájékozta­tóját az OTP megyei fiókjá­nak vezetője. N. S. 420 000 forint a dél-balatoni mozik korszerűsítésére Új kertmozi épül Balaton/enyvesen (Tudósítónktól.) A Somogy megyei Moziüzemi Vállalat minden évben jelentős összeget költ a Balaton-parti film­színházak felújítására. Az idén 420 000 forint költséggel nyolc mo­zit korszerűsítettek. Üj vetítőgép­pel, hang- és világítástechnikai be­rendezéssel látták el többek között a siófoki, a zamárdi, a balatonbog- lári és a fonyódi filmszínházat, és mintegy 120 000 forint költséggel modern fénycsöveket és világító­testeket szereltek föl a balatorilel- lei kertmoziban. A főszezon kezdetére új kertmo­zival gazdagodik a Balaton déli partja. Baiatpnfenyvesen, a park közepén 280 000 forintos beruházás­sal korszerű, szélesvásznú film­színházat építenek. Az új mozi érdekessége, hogy a nézőteret nem a hagyományos kő- vagy betonke­rítéssel, hanem a környezetet nem rontó, négy méter magas, színes műanyag fallal veszik körül. Az új kertmozit július végén adják át rendeltetésének. AZ ÉREMLELETEKRŐL A RÉGÉSZETI LELETEK KÖZÖTT számottevő és fi­gyelmet érdemlő az érem lele­tek előfordulása. Sokszor ol­vashatunk és hallhatunk pénz­lelet napvilágra kerüléséről. Különösen a nagyobb ütemű, tervszerű építkezések, vala­mint a mélyszántásos földmű­velés széles körű elterjedése során szaporodott meg jelen­tősen a számuk. Megmenté­sük, együtt-tartásuk és mú­zeumba gyűjtésük országos, akadémiai feladat, ezért nem árt néhány szóban megemlé­kezni a pénzről, a pénzleletek­ről és jelentőségükről. A pénzt mint értékmérőt az i. e. V—IV. században ter­veztették el a kelták. Tudomá­sunk van arról, hogy nagy, tör­zsi központjaikban már pénz­verő műhelyek is működtek. Megyénkben a Nagyberki mel­letti Szálacskán a felszabadu­lás előtt előkerült egy ilyen műhely, sajnos azonban a má­sodik világháborúban Zala­egerszegen egy bombatámadás­kor elpusztult. A rendszeres és tervszerű pénzforgalmat a római biro­dalmi szervezet kiépítésétől (I. század) számítjuk. Ettől az időtől kezdődik az egy tömeg­ben előforduló pénzleletek földbe rejtése is. A pénzlelet cserépedényben, ritkán üveg­ben, bőr- és vászon­zacskóban — ezek idő­közben szétrothadtak — kerülhettek a földbe. Za­varos, háborús időkben össze­gyűjtött vagyonkájukat, pénz­re váltott értékeiket rejtették el az emberek. Ritkán előfor­dul pénzgyűjtő, éremgyűjtő szakavatott válogatása is e le­leteink között. Az érmek kor és jelentőség szerint nemesfémből vagy éremötvözetből készültek. Az emberek fantáziáját, kíváncsi­ságát elsősorban a nemesfém­ből készült éremleletek fog­lalkoztatják. Ha azonban né­hány gondolattal megemléke­zünk az együtt tartott érem­leletek történelmi és gazda­sági jelentőségéről, akkor meg­győződünk arról, hogy leg­többször a nem nemesfémből készült érmek, éremleletek ér­tékesebbek az aranynál, az ezüstnél. GONDOS ÖSSZEHASONLÍ­TÓ VIZSGÁLATTAL MEG­ÁLLAPÍTHATÓ, hogy az «ayüttartott éremlelet a föld­be: kerüléskor milyen értéket képviselhetett Ebből követ­keztethetünk az egykori tu­lajdonos társadalmi, illetve gazdasági helyzetére. A római érmeken a császár neve, a kö­zépkoriakon a készítés éve alapján lehet megállapítani, hogy mikor készült a pénz. Az -éremleleteknél a pénzek kö­zött előforduló utolsó évszám néhány esztendős hibaszáza­lékkal körülhatárolja a földbe rejtés idejét. Vall a pénzek kopása is. Ha kopott, nagyon használt, akkor vagyonnal, összegyűjtött értékkel számol­hatunk; ha használatlan, ún. verdefényes, akkor speciális célokat szolgálhatott. Az előb­bire az 1961-ben Buzsákon előkerült I. Lipót kori érem­lelet, az utóbbira a múlt esz­tendőben Hódmezővásárhely— Szikáncson előkerült solidusle- let a példa. A buzsáki közepes summájú érték, a hódmezővá­sárhelyi vagy hadisarc, vagy éremajándék lehetett. Néha nemcsak a földben, hanem a házak falában, épü­letek alapjainál, sőt sírokban is találhatunk pénzleletet. -Ezek is — hasonlóképpen az előbbiekhez — számottevő tör­téneti értéket képviselnek, amellett, hogy jelentős művé­szettörténeti (kisplasztikái) al­kotások. VAN OLYAN EMBER, aki tudja és érti, hogy történel­münk pontosabb megismerését szolgálják a megmentett, együtt tartott és múzeumba juttatott éremleletek. Sokan azonban legyintenek, vagy az esetleges könnyű meggazda­godás lehetőségét latolgatják. Itt kell megjegyeznünk, hogy a 13/1949-es, valamint a 9/1963-as törvényerejű rende_ letek kötelezik az éremleletek múzeumi bejelentését. Ne­mesfémből készült régi érmet nem is vásárolhat más, csak múzeum. A múzeumnak bejelentett éremleletek vizsgálata után nemesfémleleteknél a névleges értéknél mintegy 30 százalék­kal többet, nem nemesfémből készült leleteknél az eszmei­történelmi értéket fizetjük ki jutalomként a megtalálónak. Ehhez azonban az kell, hogy a pénzlelet teljes legyen. Sajnos éppen ez az utóbbi a legnehezebb. Nemrég jutott tudomásunkra egy széthordott, ismereteink gyarapítására már használhatatlan éremlelet; évekkel ezelőtt Gyékényes kö­zelében nagyobb mennyiségű, II. Jósáéi kori éremlelet ke­rült elő házbontás közben. Az előkerülést elmulasztották bejelenteni a múzeumnak, s a pénzeket a gyerekek és felnőt­tek széthordták. Ma már még a legszívósabb munkával sem sikerülne összegyűjtenünk a kézen-közön széthordott érem­együttest. EZ AZ ESET IS INTŐ PÉLDA, hogy a következők­ben hasonló ne fordulhasson elő. Legyen mindannyiunk közügye, önként vállalt köte­lessége a gondatlan, figyelmet­len emberek által pusztulásra ítélt pénzleletek megmentése és az egyedül illetékes helyre: a múzeumba való juttatása. És itt van szerepük a Múzeu­mi Baráti kör, valamint a honismereti szakkörök tagjai­nak a múzeumi munka segí­tésében. Dravcczky Balázs muzeológus A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár, amely sok európai és ten­geren túli országba szállítja termékeit — elektro-akusztikai és távközlési berendezéseit —, új műhellyel bővült. Képünkön a gravírozóműhely két dolgozója, Kontra Éva és Molnár Antalné munka közben. Növekszik a nőmozgalom falusi tömegbázisa a marcali járásban A nőmozgalom falusi tömeg­bázisának növekedését az első félév egyik jelentős eredmé­nyeként könyvelheti el a mar­cali járási nőtanács. A járás­nak mind a 32 községében mű­ködik termelőszövetkezeti nő­bizottság. Segítségükkel sike­rült elérni, hogy a járásban nincsen olyan szövetkezet, ahol a vezetőségben vagy a külön­böző bizottságokban ne talál­nánk nőket. Akadnak olyan szövetkezetek — például a marcali, a niklai, a böhönyei —, ahol a vezetőségi ülésekre meghívják a nőtanács vezetőit is. A tavaszi munkák megindí­tása előtt a járási mezőgazda- sági osztállyal közösen a nő­tanács megbeszélésre hívta össze az asszonyokat minden szövetkezetnél. Nagyszakácsi­ban, Böhönyén, Szenyéren, Ne- mesdéden brigádonként be­szélték meg a nőkkel a kuko­ricatermesztés tennivalóit. * * * A szövetkezeti nőbizottságok között nemcsak a növényápo­lási munkában folyik verseny, hanem az állattenyésztésben is. Míg 1963-ban hét tsz baromfi- tenyésztő munkacsapata csat­lakozott az országos baromfi­tenyésztési versenyhez huszon­egy taggal, 1964-ben kilenc munkacsapat huszonhat taggal kapcsolódott a versenybe. A szövetkezeti versenyen kí­vül a háztáji baromfiállo­mányra kötött szerződésekkel is vetélkednek az asszonyok, fgy a szőkedencsiek Csákány­nyal, a sávolyiak Sámsonnal, a véseiek Nemesdéddel stb. A versenyszervezés még tart. A nemzetközi nőnap alkal­mából a járás asszonyai levele­ket írtak a követségek útján több ország nőinek. Egy levél sem jött vissza, sőt Franciaor­szágból és a Szovjetunióból már választ is kaptak. A kap­csolatot mindkét országgal tartani kívánják a járás asz- szonyai. S. M. Elítélték a gázoló Tiszagáti Józsefet Jogilag nem volt cserbenha- gyás— állapította meg a Ka­posvári Járásbíróság, amikor a MANIKÜR VAGY PEDIKÜR? napokban felelősségre vonta Tiszagáti Józsefet. Tiszagáti barátainak, isme­rőseinek társaságában ez év március 16-án éjféltől 17-én hajnali négy óráig italozott — ő maga mintegy fél liter bort fogyasztott. —, majd enyhe fo­kú alkoholos hefolyásoltság ál­lapotában kocsit vezetett. Ka­posváron, a Petőfi utcai könyvtár előtt elgázolta Köte­les István kaposvári lakost. Köteles súlyos sérülést szenve­dett — lábát törte —, s ma is a kórházban ápolják. Tiszagátiék a gázolás után visszamentek a helyszínre, s csak akkor távoztak el, amikor s balesetet felfedő dr. Takács Ákos közölte velük, hogy érte­sítette a mentőket. Mégis em­berségesebben jártak volna el, ha az áldozatot azonnal kór­házba szállítják, s erkölcsi kö­telességük lett volna az is, hogy a rendőrségnek jelentsék az esetet. Tiszagáti József több közle­kedési szabályt is megsértett- vezetés közben italt fogyasz­tott, gondatlanul veszélyeztette mások életét, s ezzel súlyos testi sértést okozott, nem telje­sítette a biztonságos előzés fel­tételeit. A Kaposvári Járásbíróság Tiszagátit tízhónani — három­évi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztésre. 3000 forint oénzbürítetésre ítélte, s há^om évre eltiltotta a gépjárműve­zetéstől. Az ítélet nem jogerős. Sz. L. A 31 fokos hőségben két izzadó polgár beszélget. Azt mondja az egyik: — Kibírhatatlan a hőség Rómában. 35 fokos, azt mondja a rádió. A másik keserűen: — Szóval néggyel több, mint minálunk? Hja, a Nyu­gat az mégiscsak Nyugat... * * * Azt írják az újságok, hogy Amerika érett lakosságának egynegyed része Goldwater híve, a háromnegyed része Johnsoné. Amerika érett la­kosságának negyedrésze te­hát éretlen volna? * * * Dél-Koreában 550 állami tisztviselőt elbocsátottak, mert kiderült róluk, hogy vesztegetési pénzt fogadtak el a felektől... — És a többi tisztviselő? — A többiről még nem de­rült ki. * * * Innen—onnan A botnak két vége van. Ha megütnek vele, mindegy, hogy melyik végével teszik. * * * Ne kritizálj hangosan. Van, aki süket, és úgysem hallja meg, viszont az is le­het, hogy valaki meghallja. * * * Az élet sok esetben dráma. A fizetés néha tragédia. * * * Az ember csak az elveit változtatja, a szokásait soha. * * * Csúnya szó — Anyukám, olyan csú­nyát mondott a Pintér! — panaszkodik otthon az óvo­dás Józsika. — Ugyan mit? — tájéko­zódik anyuka. — Jaj, az olyan csúnya, hogy nem mondhatom meg — szabadkozik a gyerek, — De mégis? — Hát azt, hogy sekres­tyés! — lg — * * * Egy belgrádi egyetemi hallgatótól biológiai vizsgá­ján megkérdezte a profesz- szor, hogy mit tud a szardí­niáról. — A szardínia olyan bál­na — felelte —, amely két szemeszteren át az egyetemi menzán étkezett. * * * Az új brazil kormány az­zal vádolja Kubitschek volt elnököt, hogy egyrészt hihe­tetlen nagyságú földbirtok­kal rendelkezik, másrészt kommunista és földosztó. * * * Magyar tudósok kiszámí­tották, hogy az ember átla­gosan egy óra hosszát beszél naponta; összesen pedig csaknem háromesztendőnyit átbeszél életéből. Nem tudom, kísérletez- tek-e az ember — feleségé­vel. * * « Madridból jelenük — Miért csak a címoldalt nézi át? — kérdezi az újság­árus. — A gyász jelentéseket né­zegetem ... — De hiszen azok az utol­só előtti oldalon vannak .. . — Tudom. De akinek a ha­lálát várom, annak az első oldalon lesz a gyászjelentése Somogyi Néplap MSZMP Somogy megyei Bizottsága es a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő v WTRTH LATOS Szerkesztőség:; Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó vállalat. Kaposvár l.atinka * •• i Telefon 15-H Felelős kiadő: Szabő Gábor Beküldött kéziratot nem őnefiriu meg. e.s néni adunk vissza. Terjeszti; a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvt postahi'vatalokná» é> DOstáskézbPsttnVnél. Előfizetés’ 'in -gs nőnapra 12 Ft Index: 250KT Készült a Somogy megyei Nyomda- mari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár l.atinka Sánri-v n^a

Next

/
Oldalképek
Tartalom