Somogyi Néplap, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-11 / 135. szám
Csütörtök, 1964. június 11. 3 SOMOGYI NÉPLAP Meggyőzés helyett hamisítás A Kaposvári Járásbíróság ítéletével — bár az még nem jogerős — voltaképpen befejeződött az Állami Biztosító kaposvári járási fiókjánál még 1962 őszén feltárt szabálytalanságok kivizsgálása. Az ügy megyeszerte nagy feltűnést keltett. „Egyszerű“ megoldás A szabálytalanságok sorozata már 1959-ben elkezdődött. Az Állami Biztosító a háztáji gazdaságok biztosításának új, csoportos ajánlás útján történő formáját vezette be. A fő- igazgatóság utasításai előírják, hogy a körzetfelügyelőknek, a helyi megbízottaknak először a tsz-vezetőséggel kell megállapodniuk, majd közgyűlésen a tagsággal, s meg kell szerezni minden egyes tsz-tagnak az üzlet létrejöttét igazoló aláírását is. Kikötötték az utasítások, hogy az önkéntesség elvéhez a legszigorúbban ragaszkodni kell. Az Állami Biztosító járási fiókjának Vezetője; Faludi László meg a körzetfelügyelők, Péter Béla, Sárdi Gábor vagy helyi megbízottjaik meg is beszélték a föltételeket a tsz-ve- zetőkkel, s ismertették a közgyűlésen is. A tagok aláírásának megszerzéséhez azonban már utánjárás; meggyőzés kellett volna, ezért »egyszerűbb« utat választottak: az aláírásokat ráhamisították a szerződésekre. Jutalék a „plafon“ fölött Ezt tették Hetesen, Magyar- atádon, Kaposfüreden, a Bárdibükki Állami Gazdaságban is. Több száz aláírást hamisítottak rá a szerződésekre. Az érdekeltek csak akkor tudták meg, hogy biztosítást »kötöttek«, amikor havi vagy évi keresetükből a 120—130, illetve 180 forint díjat levonták. A körzetfelügyelők és a helyi megbízottak pedig annak rendje és módja szerint eltették a jutalékot. A több száz »aláírás« után tízezer forintnál is többet. Tehát erkölcstelenül olyan pénzt vettek föl, amiért nem dolgoztak meg, illetve amihez magánokirat meghamisításával jutottak. így már érthető, hogyan tett szert az Állami Biztosító néhány dolgozója aránytalanul nagy jövedelemre. Péter Béla körzetfelügyelő például többször is túllépte a negyedévre engedélyezett 18 000 forint »plafon« jutalékot. Fölöttesei- nek hozzájárulásával még ezen felül is kapott jutalékot — másnak a nevére számfejtve. Egy alkalommal például a tizennyolcezer forinton felül még kétezret vett föl. A nyomozás és a bíróság vizsgálata azt állapította meg, hogy jogtalanság nem történt, az Állami Biztosító hitelesnek, megkötöttnek ismerte el a hamisítással létrejött megállapodásokat is, s kötelezettséget vállalt értük. Már igen sok kártérítést ki is fizettek. A legtöbb biztosított, akinek nevét a szerződésekre ráhamisították, nem szakította meg a biztosítást. A bíróság nem talált bizonyítékot arra, hogy a körzetfelügyelők és helyi megbízottjaik azért hamisítottak, hogy minél gyorsabban, minél több jutalékhoz juthassanak. (Vajon ha nem kapnák jutalékot, akkor is vállalják az okirat-hamisítással járó kockázatot?) A föníciaiak tisztelője Faludi László volt fiókvezető viselt dolgaival külön is érdemes foglalkozni. Az ő kötelessége volt ellenőrizni a körzetfelügyelők munkáját és megtartatni a törvényességet. Nemcsak tudott a szabálytalanságokról, a magánokirathamisításokról, hanem segített is ezekben. Nem egy helyi megbízottat ő oktatott ki az »eredményes« munkára. A biztosítónál akkor még alkalmazásban levő Turóczy Gábor nyugdíjazás előtt állott. A Bodrog községben megkötött biztosítási szerződések után járó jutalékot Faludi Turóczynák a nevére számfejtette, hogy nagyobb legyen a nyugdíja. Később a pénzt visszakérte, és magának tartotta meg. Antal Béla körzetfelügyelő Kaposfüreden dolgozott eredményesen, jutalékából Faludi 1500 forintot, majd ezt kevésnek tartva még ötszáz forintot kért el. Varga Alajos bárdibükki megbízott jutalékából 1000 forintot tartott vissza, hogy majd később számfejti. Erre azonban nem került sor. Amikor Csapó Zoltán körzetfelügyelő megköszönte Faludi közreműködését, az így válaszolt: »Amióta a föníciaiak a pénzt feltalálták, van mód a hála lerovására ...« El is tette a Csapónak járó jutalék felét: négyszáz forintot. * * * A bíróság Faludi Lászlót nyolchónapi, Péter Bélát és Sárdi Gábort hat-hat -hónapi végrehajtható szabadságvesztésre ítélte. Ügyük azonban közkegyelem alá esik. De ha három éven belül szándékos bűncselekményt követnek el, ezt az ítéletet is végrehajtják. Szálai László HÁRPÁGON. SYLVIE, HENRI BOTE ÉS A TÖBBIEK A Harpagon az ' ügetőpálya magyar rekordere, a Sylve az egyetlen fehér ló Európában, a Hanribote-nál gyorsabb ügetőló pedig két évtizede nem akadt a kontinensen. Történetüket — sok más lósztáréval együtt — Somogysár- don jegyeztem föl, a Kutasi Állami Gazdaság Európa-szer- te híres ménesében. A „herceg‘ A vetőmag volt rossz Válaszol a Mosonmagyaróvári Gépgyár Lapunk május 9-i számában Vetögép vagy kukoricadaráló? címmel bíráltuk a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárat, hogy a nemrég forgalomba hozott FKV—6-os kukoricavető gép nem jó. A termelőszövetkezeti vezetők arról panaszkodtak, hogy töri a szemet. Szabó Géza, a Kaposvári Gépállomás garanciális részlegének vezetője így nyilatkozott akkor: »Rossz a vetőtárcsák kiképzése, a szemadagoló akkor is nyomja a szemet, amikor a lefolyócső zárva van, így következik be a törés ... A részlegvezető tájékoztatása alapján felsoroltuk, hogy mely tsz-ekben fordultak elő hiányosságok. A gyár megvizsgálta a kifogásolt gépeket, és Czeller Béla igazgató a következőket válaszolta: Megbízottaink meggyőződtek arról, hogy a '’épeknél gyártási hiányosság nem volt. A kezelési utasításban előírt kalibrált méretű magokkal nem rendelkeztek a gazdaságok, és ez okozta a szemtörést... A kukoricavető gép konstrukciója megkívánja, hogy a vetésre kerülő magvak megfelelő méretre legyenek kalibrálva." A helyszínen fölvett jegyzőkönyvekből is ez tűnik ki. Csornában a nem megfelelő vetőmag miatt -15 holdast kellett pótolni. Kapospu- lán úgy segítettek a bajon, hogy a vetőtárcsák méreteit megnagyobbították. Javasolja az igazgató, hogy a tsz-ek tanú1 mányozzák a gép kezelését Erre az AGROKFR révén a vállalatnál is nyílik lehetőség. Van azonban egy megszívlelendő tan”lsága az esetnek, ami a vizsgálatkor derült ki. A garanciális részleg szerelői ugyanis részt vettek a gyár szombathelyi gyáregységében tartott tanfolyamon, de gépet csak itthon, a szántóföldeken láttak, mert akkor eppen nem volt gép a gyár udvarán. A kezelési utasításokból pedig nehéz elsajátítani egy ilyen bonyolult szerkezet beállítását, kezelését. Ebből adódott az, hogy amit a gyár megbízottai észrevették a vizsgálatkor, arra nem jöttek rá a részleg szerelői. H. F. Semmis a kiírás? Szántó László, a kaposvári Tóth Lajos Általános Iskola Vili. osztályos tanulója szorgalmasan készült a Magyar Televízió Rajzolimpia című képzőművészeti vetélkedőjére. A VII—Vili. osztályosok csoportjában © nyerte a megyei rajzversenyt, mindennap leste a postást, mikor hozza a meghívót a nyilvános elődöntőre. Nemcsak Lacit törte le, hogy kihagyták a vetélkedőből, hanem az iskola több mint ötszáz felső tagozatos tanulóját is. A Magyar Ütforők Szövetsége, a Művelődésügyi Minisztérium, a Népművelési Intézet és a Magyar Televízió ifjúsági osztálya rendezte meg az általános iskolások Rajzolímpia című képzőművészeti vetélkedőjét az úttörő kulturális szemle kiegészítéseként, a televízió műsorának keretében. A kiírás szerint a megyei (fővárosi) vetélkedő első három helyezettje indult volna a televízió nyilvános elődöntőjén. Az adások során közölték, hogy az V—VI. és a VII—VIII. osztályosok csoportjának első helyezettjei szerepelhetnek a televízió képernyőjén. Somogyból a cikk elején említett Szántó Lacinak és Szirányi Istvánnak, a Berzsenyi Dániel Általános Iskola VI. osztályos tanulójának kellett indulnia az elődöntőn. Szirányi Istvánt meghívta a tv az elődöntőre, a kaposvári pajtás továbbjutott a döntőbe. Hogy, hogy nem, de Szántó Laciról teljesen megfeledkeztek. A rajzait bekérték, őt nem hívták a nyilvános vetélkedőre. A kiírás nem tartalmazott olyat, hogy választanak a megyei elsők között. A tv sem jelentett be ilyet a Rajzolimpia című műsorban. Szántó Laci kimaradt az elődöntőből, pedig a kiírás szerint ott kellett volna lennie. A Rajzolimpia a képzőművészeti nevelést szolgálta, a nyolcadikos fiú esetében azonban visz- szájára fordult. Ez az eljárás egyelőre elvette a kedvét a rajzolástól. Tanulság ez a hasonló vetélkedők rendezőinek! L. G. Sztárok ők a lovak társadalmában. Van legszebb, leggyorsabb, legjobb utódokat nevelő. A legszebb talán a Sylve, a »herceg«. Története olyan, mint egy kalandos életrajz. Egy híres amerikai farmon született, csikókorában — három éve — a ciprusi hercegnő udvarába, onnét egy gróf tulajdonába került. Amikor tavaly nyáron Görögországban és Cipruson turnézott egy magyar cirkuszegyüttes, a gróf elcserélte a fehér lovat egy törpe szamárért. A Sylvét az új tulajdonos — világhírű artista — hozta Magyarországra. A Sylve — új nevén Liliomfi — most az egyetlen fehér ló Európában. Albino lovat találni többet, de a Sylve nem albino. Hófehér, földet seprő farkú, fekete szemű lócsoda. Fakó kancákkal keresztezik, a »frigyből« egy különleges fajta első lova születhet majd... A Henribote? Az 1951-ben született mén sokáig fogalom volt az ügetőpályákon. Az ezer métert 1 perc 17.6 másodperc alatt futotta, az 1940-es évek óta nem volt ennél jobb eredmény Európában. A magyar rekord 1 perc 21.2 másodperc, a Harpagon tartja. A Harpagonnal nem találkoztam. A rekorder Pesten él, az ügetőpálya sztárja. Megnyerte a négyévesek nagydíját, kétszeres Villámdíj-győztes, a Hungária-díj első helyezettje, nemzetközi nyerő, az NDK— szovjet—magyar viadal győztese, az ügetőpálya jelenleg legjobb lova, minden távon többszörös pályarekorder. »Milliomos« lovak. A Henribote értéke csaknem kétmillió forint. És rajtuk kívül még 246 ló van itt a ménesben és 131 az íigetőn. Mostani és majdani hírességek. Imi és Imperiál Az Imperiál Kisbéren született, a kisbéri ménesből indult a világhír felé. Mi köze akkor a világsztárnak Somogysárd- hoz? Annyi, hogy tenyésztője, nevelője, a nemzetközileg is elismerten kiváló szakember, Rádoki József most a somogy- sárdi ménes vezetője. Mélykék szemű, szőke, csupa ideg ember. A lovak szerelmese. Húsz éve foglalkozik a »legokosabb állatokkal«, az elmúlt tizennégy évben mindössze négy napig volt szabadságon. Csak kilencvenhat óráig bírta, ment vissza a lovakhoz. Négy éve riportot közölt az egyik fővárosi napilap Kisbérről. Ott akkor még az Imi volt a »sláger«, a korábbi évek világhírű lova. »Hozzá hasonló százévenként egyszer tűnik fel a galopp-pályák zöld füvén — írta a lap. — Egy-egy szereplése esemény volt. Itthon nemzeti ügy, mint egy válogatott futballmérkőzés. A világsajtóban pedig akkora szenzáció, mint mondjuk Grace Kelly és a monacói herceg esküvője ... Talán nem telik el száz év, amikor Moszkva, Berlin, Párizs, Budapest lóversenypályáin újra feltűnik egy villámként "száguldó Imi- utód...« — Az Imi Prágában versenyzett egyszer — emlékezik Rá- doki József, aki néhány éve még maga is híres lovas volt. — A célegyenesben kilőtt a bolyból, még a filmező autó sem tudta követni, olyan sebesen __ A ztán megszületett az Imperiál, az Imi mén »fia«. — Csúnya csikó volt. Kesej, majdnem harisnyás lábai, a fején végigszaladó hóka nem vált dicséretére telivér mivoltának. Nem nagyon hitte senki sem, amit egyikünk tréfásan meg- jegyzett: Lehet, hogy a versenyeken nem látunk majd mást, mint a kesej lábak fehér csíkját ... Az Imperial most a világ egyik legjobb lova. Értékét csak milliókban lehet kifejezni. Rá- doki József joggal büszke rá. A hajdani Sommsich-kastély- ban berendezett iroda falán az Imperial fényképe függ, az íróasztal fiókjában pedig ott lapulnak a táviratok, melyeket a lócsoda versenyeiről kap mindig a hajdani gazda. Lehet, hogy Somogysárdon születik majd meg az ügetőpálya »Imperiálja«? A „balett-elmélet“ Rádoki József azt mondja: talán ... Egyéni nevelési módszerét, amit a galopplovaknál sikerrel alkalmazott, bevezeti az ügetőknél is. A módszert »balett-elméletnek« nevezi. — Balettozni hiába kezd tizennégy éves korában valaki, nem lesz belőle igazi táncos. Hatéves kortól igen! Sok fáradsággal, erőt nem kímélő, időt nem sajnáló gyakorlással. A lovaknál ez úgy értelmezendő, hogy választás után a csikókat először anyjukkal együtt, később külön trenírozzuk. Naponta nyolc-tíz kilométert futnak, járnak anélkül, hogy megerőltetnék magukat. Az eredmény? Harminchét egyéves csikót küld a ménes ősszel az ügetőre. Kiváló származású, remek csontozatú, jó izomzatú lovakat. Sokat közülük az első klasszisba várnak a szakemberek. A Harpagon és a Hókás — Rádoki József legkedvesebb ügetőlovai — utódai készülődnek a versenyekre. A karámban — nemes tartású anyjuk oldalán — szeleburdi csikók fickándoz- nak, köztük a közeli jövő ma még névtelen csillagai. A nap minden percében... A ragyogó tiszta istállókat, a kényelmes bokszokat, a jól fölszerelt /ménest látva, hallgatva a somogysárdi szakemberek mindenre kiterjedő magyarázatát, sokasodnak a bejegyzések a jegyzetfüzetben. Itt van dr. Csák János, az állatorvos, alá ha kell, éjszakákat tölt a beteg ló mellett; vagy a huszonhárom éves No- vák Péter, a törzskönyvező, aki fejből tudja a vaskos törzskönyvek minden adatát. Nincs talán olyan híres ügetőló a világon, melynek eredményeit, családfáját, adatait ne tudná fejből sorolni. Szabad idejében lovakat rajzol, vagy a szakkönyveket bújja. Vagy Papvölgyi József, a harminc- három éves, katonás kiállású ménesmester. A napnak szinte minden percét a lovak mellett tölti, minden lovat névről, szokásáról ismer, szocialista brigádvezető; a gazdaság és a ménes többi vezetőjével együtt mozgatója volt annak, hogy két éve Somogysárdon indult meg az ország első lótenyésztési szakmunkásképző iskolája. A ménes hetvenhárom dolgozója közül harmincötén végzik az iskolát, politikai ismereteket, számtant, mértant, állat- bonctant, állattenyésztést, munkaszervezést, és ki győzné felsorolni, még mit tanulnak! Egyik legjobb tanuló, a tizenhét éves Légrádi Ferenc, aki nemrégiben »lépett elő« kihajtó csikósból sportlovassá. * * * Szólni kellene még a Half Pintről és a Calandrellóról, a két híres ménről. A Half Pint ereiben ott csörgedez a nagy ős, Peter the Great vére, a Péterről pedig tudják a szakemberek, hogy a maga idejében — 1895-ben született — csodaló volt. Az acélizmú lóra — írja egy szakkönyv — azt mondták az amerikaiak, hogy a »világ legnagyobb sebességörökítő je« ... Lehet, hogy évtizedek múlva ugyanezt írhatja majd valaki a somogysárdi ménes egyik neveltjéről ... Vincze Jenő M ÁSODVETÉS, NÖVÉNYÁPOLÁS NIKLÁN M : f i y <•" & :í re#*««.'; iRÄi . -SéiírXfSc . , Ti#/-> ■< ■ ’ ?5*v , • "V * *i A niklai B íz o >1 Tsz-bem 50 hold más i! tésfi napraforgót és 60 hold sí lókukoricái ' vet Kovács László traktoros é; váulai István faros. Az elővetc rnény bíbor és őszi takarmánykeverék volt. I.ókapálás — Zetorral. Ravoczkí Hívón. Verseim! Is'v.in, Francises Lajos Horváth íőzsef '-Vna' .ró!, ér Kővári naponta 28—30 holdat művi : k meg. m. Péiorfai Jáno ’•'mér traktoros
