Somogyi Néplap, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-11 / 135. szám

Csütörtök, 1964. június 11. 3 SOMOGYI NÉPLAP Meggyőzés helyett hamisítás A Kaposvári Járásbíróság ítéletével — bár az még nem jogerős — voltaképpen befeje­ződött az Állami Biztosító ka­posvári járási fiókjánál még 1962 őszén feltárt szabályta­lanságok kivizsgálása. Az ügy megyeszerte nagy feltűnést keltett. „Egyszerű“ megoldás A szabálytalanságok soroza­ta már 1959-ben elkezdődött. Az Állami Biztosító a háztáji gazdaságok biztosításának új, csoportos ajánlás útján törté­nő formáját vezette be. A fő- igazgatóság utasításai előírják, hogy a körzetfelügyelőknek, a helyi megbízottaknak először a tsz-vezetőséggel kell megálla­podniuk, majd közgyűlésen a tagsággal, s meg kell szerezni minden egyes tsz-tagnak az üzlet létrejöttét igazoló aláírá­sát is. Kikötötték az utasítá­sok, hogy az önkéntesség elvé­hez a legszigorúbban ragasz­kodni kell. Az Állami Biztosító járási fiókjának Vezetője; Faludi László meg a körzetfelügyelők, Péter Béla, Sárdi Gábor vagy helyi megbízottjaik meg is be­szélték a föltételeket a tsz-ve- zetőkkel, s ismertették a köz­gyűlésen is. A tagok aláírásá­nak megszerzéséhez azonban már utánjárás; meggyőzés kel­lett volna, ezért »egyszerűbb« utat választottak: az aláíráso­kat ráhamisították a szerződé­sekre. Jutalék a „plafon“ fölött Ezt tették Hetesen, Magyar- atádon, Kaposfüreden, a Bár­dibükki Állami Gazdaságban is. Több száz aláírást hamisí­tottak rá a szerződésekre. Az érdekeltek csak akkor tudták meg, hogy biztosítást »kötöt­tek«, amikor havi vagy évi keresetükből a 120—130, illet­ve 180 forint díjat levonták. A körzetfelügyelők és a helyi megbízottak pedig annak rend­je és módja szerint eltették a jutalékot. A több száz »alá­írás« után tízezer forintnál is többet. Tehát erkölcstelenül olyan pénzt vettek föl, amiért nem dolgoztak meg, illetve amihez magánokirat megha­misításával jutottak. így már érthető, hogyan tett szert az Állami Biztosító né­hány dolgozója aránytalanul nagy jövedelemre. Péter Béla körzetfelügyelő például több­ször is túllépte a negyedévre engedélyezett 18 000 forint »plafon« jutalékot. Fölöttesei- nek hozzájárulásával még ezen felül is kapott jutalékot — másnak a nevére számfejtve. Egy alkalommal például a ti­zennyolcezer forinton felül még kétezret vett föl. A nyomozás és a bíróság vizsgálata azt állapította meg, hogy jogtalanság nem történt, az Állami Biztosító hitelesnek, megkötöttnek ismerte el a ha­misítással létrejött megállapo­dásokat is, s kötelezettséget vállalt értük. Már igen sok kártérítést ki is fizettek. A legtöbb biztosított, akinek ne­vét a szerződésekre ráhamisí­tották, nem szakította meg a biztosítást. A bíróság nem ta­lált bizonyítékot arra, hogy a körzetfelügyelők és helyi meg­bízottjaik azért hamisítottak, hogy minél gyorsabban, mi­nél több jutalékhoz juthassa­nak. (Vajon ha nem kapnák jutalékot, akkor is vállalják az okirat-hamisítással járó kocká­zatot?) A föníciaiak tisztelője Faludi László volt fiókvezető viselt dolgaival külön is érde­mes foglalkozni. Az ő köteles­sége volt ellenőrizni a körzet­felügyelők munkáját és meg­tartatni a törvényességet. Nemcsak tudott a szabályta­lanságokról, a magánokirat­hamisításokról, hanem segített is ezekben. Nem egy helyi megbízottat ő oktatott ki az »eredményes« munkára. A biz­tosítónál akkor még alkalma­zásban levő Turóczy Gábor nyugdíjazás előtt állott. A Bod­rog községben megkötött biz­tosítási szerződések után járó jutalékot Faludi Turóczynák a nevére számfejtette, hogy na­gyobb legyen a nyugdíja. Ké­sőbb a pénzt visszakérte, és magának tartotta meg. Antal Béla körzetfelügyelő Kaposfü­reden dolgozott eredményesen, jutalékából Faludi 1500 forin­tot, majd ezt kevésnek tartva még ötszáz forintot kért el. Varga Alajos bárdibükki meg­bízott jutalékából 1000 forin­tot tartott vissza, hogy majd később számfejti. Erre azon­ban nem került sor. Amikor Csapó Zoltán körzetfelügyelő megköszönte Faludi közremű­ködését, az így válaszolt: »Amióta a föníciaiak a pénzt feltalálták, van mód a hála le­rovására ...« El is tette a Csa­pónak járó jutalék felét: négy­száz forintot. * * * A bíróság Faludi Lászlót nyolchónapi, Péter Bélát és Sárdi Gábort hat-hat -hónapi végrehajtható szabadságvesz­tésre ítélte. Ügyük azonban közkegyelem alá esik. De ha három éven belül szándékos bűncselekményt követnek el, ezt az ítéletet is végrehajtják. Szálai László HÁRPÁGON. SYLVIE, HENRI BOTE ÉS A TÖBBIEK A Harpagon az ' ügetőpálya magyar rekordere, a Sylve az egyetlen fehér ló Európában, a Hanribote-nál gyorsabb ügető­ló pedig két évtizede nem akadt a kontinensen. Történetüket — sok más ló­sztáréval együtt — Somogysár- don jegyeztem föl, a Kutasi Állami Gazdaság Európa-szer- te híres ménesében. A „herceg‘ A vetőmag volt rossz Válaszol a Mosonmagyaróvári Gépgyár Lapunk május 9-i számá­ban Vetögép vagy kukorica­daráló? címmel bíráltuk a Mosonmagyaróvári Mezőgaz­dasági Gépgyárat, hogy a nemrég forgalomba hozott FKV—6-os kukoricavető gép nem jó. A termelőszövetkeze­ti vezetők arról panaszkod­tak, hogy töri a szemet. Sza­bó Géza, a Kaposvári Gép­állomás garanciális részlegé­nek vezetője így nyilatkozott akkor: »Rossz a vetőtárcsák kiképzése, a szemadagoló ak­kor is nyomja a szemet, ami­kor a lefolyócső zárva van, így következik be a törés ... A részlegvezető tájékoztatá­sa alapján felsoroltuk, hogy mely tsz-ekben fordultak elő hiányosságok. A gyár megvizsgálta a ki­fogásolt gépeket, és Czeller Béla igazgató a következőket válaszolta: Megbízottaink meggyőződtek arról, hogy a '’épeknél gyártási hiányosság nem volt. A kezelési utasí­tásban előírt kalibrált mére­tű magokkal nem rendelkez­tek a gazdaságok, és ez okoz­ta a szemtörést... A kukori­cavető gép konstrukciója megkívánja, hogy a vetésre kerülő magvak megfelelő méretre legyenek kalibrál­va." A helyszínen fölvett jegyzőkönyvekből is ez tű­nik ki. Csornában a nem meg­felelő vetőmag miatt -15 hol­dast kellett pótolni. Kapospu- lán úgy segítettek a bajon, hogy a vetőtárcsák méreteit megnagyobbították. Javasolja az igazgató, hogy a tsz-ek tanú1 mányozzák a gép keze­lését Erre az AGROKFR ré­vén a vállalatnál is nyílik lehetőség. Van azonban egy megszív­lelendő tan”lsága az esetnek, ami a vizsgálatkor derült ki. A garanciális részleg szere­lői ugyanis részt vettek a gyár szombathelyi gyáregysé­gében tartott tanfolyamon, de gépet csak itthon, a szántó­földeken láttak, mert akkor eppen nem volt gép a gyár udvarán. A kezelési utasítá­sokból pedig nehéz elsajátíta­ni egy ilyen bonyolult szer­kezet beállítását, kezelését. Ebből adódott az, hogy amit a gyár megbízottai észrevet­ték a vizsgálatkor, arra nem jöttek rá a részleg szerelői. H. F. Semmis a kiírás? Szántó László, a kaposvári Tóth Lajos Általános Iskola Vili. osztályos tanulója szor­galmasan készült a Magyar Te­levízió Rajzolimpia című kép­zőművészeti vetélkedőjére. A VII—Vili. osztályosok csoport­jában © nyerte a megyei rajz­versenyt, mindennap leste a postást, mikor hozza a meghí­vót a nyilvános elődöntőre. Nemcsak Lacit törte le, hogy kihagyták a vetélkedőből, ha­nem az iskola több mint öt­száz felső tagozatos tanulóját is. A Magyar Ütforők Szövetsé­ge, a Művelődésügyi Miniszté­rium, a Népművelési Intézet és a Magyar Televízió ifjúsági osz­tálya rendezte meg az általá­nos iskolások Rajzolímpia cí­mű képzőművészeti vetélkedő­jét az úttörő kulturális szemle kiegészítéseként, a televízió műsorának keretében. A kiírás szerint a megyei (fővárosi) ve­télkedő első három helyezettje indult volna a televízió nyilvá­nos elődöntőjén. Az adások so­rán közölték, hogy az V—VI. és a VII—VIII. osztályosok cso­portjának első helyezettjei sze­repelhetnek a televízió képer­nyőjén. Somogyból a cikk ele­jén említett Szántó Lacinak és Szirányi Istvánnak, a Berzse­nyi Dániel Általános Iskola VI. osztályos tanulójának kellett indulnia az elődöntőn. Szirányi Istvánt meghívta a tv az elő­döntőre, a kaposvári pajtás to­vábbjutott a döntőbe. Hogy, hogy nem, de Szántó Laciról teljesen megfeledkeztek. A raj­zait bekérték, őt nem hívták a nyilvános vetélkedőre. A ki­írás nem tartalmazott olyat, hogy választanak a megyei el­sők között. A tv sem jelentett be ilyet a Rajzolimpia című műsorban. Szántó Laci kimaradt az elő­döntőből, pedig a kiírás szerint ott kellett volna lennie. A Rajzolimpia a képzőművészeti nevelést szolgálta, a nyolcadi­kos fiú esetében azonban visz- szájára fordult. Ez az eljárás egyelőre elvette a kedvét a raj­zolástól. Tanulság ez a hasonló vetélkedők rendezőinek! L. G. Sztárok ők a lovak társadal­mában. Van legszebb, leggyor­sabb, legjobb utódokat nevelő. A legszebb talán a Sylve, a »herceg«. Története olyan, mint egy kalandos életrajz. Egy híres amerikai farmon született, csikókorában — há­rom éve — a ciprusi hercegnő udvarába, onnét egy gróf tu­lajdonába került. Amikor ta­valy nyáron Görögországban és Cipruson turnézott egy ma­gyar cirkuszegyüttes, a gróf elcserélte a fehér lovat egy törpe szamárért. A Sylvét az új tulajdonos — világhírű ar­tista — hozta Magyarországra. A Sylve — új nevén Liliomfi — most az egyetlen fehér ló Európában. Albino lovat talál­ni többet, de a Sylve nem al­bino. Hófehér, földet seprő far­kú, fekete szemű lócsoda. Fa­kó kancákkal keresztezik, a »frigyből« egy különleges faj­ta első lova születhet majd... A Henribote? Az 1951-ben született mén sokáig fogalom volt az ügető­pályákon. Az ezer métert 1 perc 17.6 másodperc alatt fu­totta, az 1940-es évek óta nem volt ennél jobb eredmény Eu­rópában. A magyar rekord 1 perc 21.2 másodperc, a Harpa­gon tartja. A Harpagonnal nem talál­koztam. A rekorder Pesten él, az ügetőpálya sztárja. Meg­nyerte a négyévesek nagydíját, kétszeres Villámdíj-győztes, a Hungária-díj első helyezettje, nemzetközi nyerő, az NDK— szovjet—magyar viadal győzte­se, az ügetőpálya jelenleg leg­jobb lova, minden távon több­szörös pályarekorder. »Milliomos« lovak. A Henri­bote értéke csaknem kétmillió forint. És rajtuk kívül még 246 ló van itt a ménesben és 131 az íigetőn. Mostani és majdani hí­rességek. Imi és Imperiál Az Imperiál Kisbéren szüle­tett, a kisbéri ménesből indult a világhír felé. Mi köze akkor a világsztárnak Somogysárd- hoz? Annyi, hogy tenyésztője, nevelője, a nemzetközileg is el­ismerten kiváló szakember, Rádoki József most a somogy- sárdi ménes vezetője. Mélykék szemű, szőke, csu­pa ideg ember. A lovak szerel­mese. Húsz éve foglalkozik a »legokosabb állatokkal«, az elmúlt tizennégy évben mind­össze négy napig volt szabad­ságon. Csak kilencvenhat óráig bírta, ment vissza a lovakhoz. Négy éve riportot közölt az egyik fővárosi napilap Kisbér­ről. Ott akkor még az Imi volt a »sláger«, a korábbi évek világhírű lova. »Hozzá hasonló százévenként egyszer tűnik fel a galopp-pá­lyák zöld füvén — írta a lap. — Egy-egy szereplése esemény volt. Itthon nemzeti ügy, mint egy válogatott futballmérkő­zés. A világsajtóban pedig ak­kora szenzáció, mint mondjuk Grace Kelly és a monacói her­ceg esküvője ... Talán nem te­lik el száz év, amikor Moszk­va, Berlin, Párizs, Budapest lóversenypályáin újra feltűnik egy villámként "száguldó Imi- utód...« — Az Imi Prágában verseny­zett egyszer — emlékezik Rá- doki József, aki néhány éve még maga is híres lovas volt. — A célegyenesben kilőtt a bolyból, még a filmező autó sem tudta követni, olyan sebe­sen __ A ztán megszületett az Impe­riál, az Imi mén »fia«. — Csúnya csikó volt. Kesej, majdnem harisnyás lábai, a fe­jén végigszaladó hóka nem vált dicséretére telivér mivoltának. Nem nagyon hitte senki sem, amit egyikünk tréfásan meg- jegyzett: Lehet, hogy a verse­nyeken nem látunk majd mást, mint a kesej lábak fehér csík­ját ... Az Imperial most a világ egyik legjobb lova. Értékét csak milliókban lehet kifejezni. Rá- doki József joggal büszke rá. A hajdani Sommsich-kastély- ban berendezett iroda falán az Imperial fényképe függ, az író­asztal fiókjában pedig ott la­pulnak a táviratok, melyeket a lócsoda versenyeiről kap mindig a hajdani gazda. Lehet, hogy Somogysárdon születik majd meg az ügetőpá­lya »Imperiálja«? A „balett-elmélet“ Rádoki József azt mondja: talán ... Egyéni nevelési mód­szerét, amit a galopplovaknál sikerrel alkalmazott, bevezeti az ügetőknél is. A módszert »balett-elméletnek« nevezi. — Balettozni hiába kezd ti­zennégy éves korában valaki, nem lesz belőle igazi táncos. Hatéves kortól igen! Sok fá­radsággal, erőt nem kímélő, időt nem sajnáló gyakorlással. A lovaknál ez úgy értelmezen­dő, hogy választás után a csi­kókat először anyjukkal együtt, később külön treníroz­zuk. Naponta nyolc-tíz kilomé­tert futnak, járnak anélkül, hogy megerőltetnék magukat. Az eredmény? Harminchét egyéves csikót küld a ménes ősszel az ügető­re. Kiváló származású, remek csontozatú, jó izomzatú lova­kat. Sokat közülük az első klasszisba várnak a szakembe­rek. A Harpagon és a Hókás — Rá­doki József legkedvesebb üge­tőlovai — utódai készülődnek a versenyekre. A karámban — nemes tartású anyjuk oldalán — szeleburdi csikók fickándoz- nak, köztük a közeli jövő ma még névtelen csillagai. A nap minden percében... A ragyogó tiszta istállókat, a kényelmes bokszokat, a jól fölszerelt /ménest látva, hall­gatva a somogysárdi szakem­berek mindenre kiterjedő ma­gyarázatát, sokasodnak a be­jegyzések a jegyzetfüzetben. Itt van dr. Csák János, az állatorvos, alá ha kell, éjsza­kákat tölt a beteg ló mellett; vagy a huszonhárom éves No- vák Péter, a törzskönyvező, aki fejből tudja a vaskos törzs­könyvek minden adatát. Nincs talán olyan híres ügetőló a vi­lágon, melynek eredményeit, családfáját, adatait ne tudná fejből sorolni. Szabad idejé­ben lovakat rajzol, vagy a szakkönyveket bújja. Vagy Papvölgyi József, a harminc- három éves, katonás kiállású ménesmester. A napnak szinte minden percét a lovak mellett tölti, minden lovat névről, szokásáról ismer, szocialista brigádvezető; a gazdaság és a ménes többi vezetőjével együtt mozgatója volt annak, hogy két éve Somogysárdon indult meg az ország első lótenyészté­si szakmunkásképző iskolája. A ménes hetvenhárom dolgo­zója közül harmincötén végzik az iskolát, politikai ismerete­ket, számtant, mértant, állat- bonctant, állattenyésztést, munkaszervezést, és ki győzné felsorolni, még mit tanulnak! Egyik legjobb tanuló, a tizen­hét éves Légrádi Ferenc, aki nemrégiben »lépett elő« kihaj­tó csikósból sportlovassá. * * * Szólni kellene még a Half Pintről és a Calandrellóról, a két híres ménről. A Half Pint ereiben ott csörgedez a nagy ős, Peter the Great vére, a Péterről pedig tudják a szak­emberek, hogy a maga idejé­ben — 1895-ben született — csodaló volt. Az acélizmú lóra — írja egy szakkönyv — azt mondták az amerikaiak, hogy a »világ legnagyobb sebesség­örökítő je« ... Lehet, hogy évtizedek múlva ugyanezt írhatja majd valaki a somogysárdi ménes egyik ne­veltjéről ... Vincze Jenő M ÁSODVETÉS, NÖVÉNYÁPOLÁS NIKLÁN M : f i y <•" & ­:í re#*««.'; iRÄi . -SéiírXfSc . , Ti#/-> ■< ■ ’ ?5*v , • "V * *i A niklai B íz o >1 Tsz-bem 50 hold más i! tésfi napraforgót és 60 hold sí lókukoricái ' vet Kovács László traktoros é; váulai István faros. Az elővetc rnény bíbor és őszi takarmánykeverék volt. I.ókapálás — Zetorral. Ravoczkí Hívón. Verseim! Is'v.in, Francises Lajos Horváth íőzsef '-Vna' .ró!, ér Kővári naponta 28—30 holdat művi : k meg. m. Péiorfai Jáno ’•'mér traktoros

Next

/
Oldalképek
Tartalom