Somogyi Néplap, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-02 / 127. szám

Somogyi Néplap / az MSZMP MEGYEI B17'Ö't't S ÁG A ES A MEGYÉI TANÁCS LÁPJA j Gyermeknap Kaposváron mozgalmas volt a délelőtt az úttörőcsapatoknál. Kisdoboso­kat avattak úttörővé, s úttö­rőket vettek föl a KlSZ-szer- vezetbe. A gyerekeket ünneplő kapos­váriak délután a Jókai liget­ben adtak egymásnak találko­zót. Meglátszott, hogy a va­sárnapi jó idő sok családot ki­csalogatott a Balaton mellé, mert a liget szokatlanul üres volt. Inkább nagy »gyereke­ket« láttunk, mint kicsiket, fél megterheléssel dolgoztak a körhinták. Több érdeklődőt egyedül a »Sporthorgászat — egy húzás két forint« feliratú bódé vonzott, ahol talán azt találgatták, hogy miért soort ez a horgászat, hisz a horgá­szok izma helyett a tulajdonos pénztárcáját erősíti... Játékból, léggömbből nem volt hiány, s a rendezőség ar­ról is gondoskodott, hogy ne csak a felnőttek igyanak, a sö­rösbódé mellé tej büfét is fel­állítottak. Az utcán ismét megjelent a mikrobusz a gyerekek nagy örömére. Sok utasa volt a gye­rekek kedvencének. S. M. Tízévi szabadságvesztés kedvezmény nélkül Vasárnap délelőtt kisajátí­tották a Bajcsy-Zsilinszky ut­ca első szakaszát a gyerekek. Az ünnepeltek délelőtti prog­ramjáról a nőtanács és a vá­rosi úttörőelnökség gondosko­dott. Rollerversennyel kezdő­dött a »küzdelemsorozat«. Nem volt túlságosan erős a mezőny, s az összes induló kapott jutal­mat. Ugyanis mindössze három versenyző volt: Kovács Laci első osztályos tanuló, Öh Laci óvodás és Balázs Bandi óvodás. Labdával jutalmazta őket a rendezőség. A rollerversenyt szabadon választott témával aszfaltrajz­verseny követte. A város isko­láiból 35—10 tanuló mérte ösz- sze krétáját nagyszámú érdek­lődő jelenlétében az Ifjúsági Ház előtti aszfalton. A »me­nők«, mint például Szirányi Pista vagy Horváth Jóska, nem jöttek el erre a verseny­re, átadták helyüket az új »te­hetségeknek«. Még óvodás ver­senyzőt is láttunk kuporogva, alkotás közben. Műt rajzoltak a gyerekek? Üttörőavatást, csendéletet; Szirmai Laci például nagyon ügyesen lóversenyt varázsolt az aszfalt »rajzlapra«. Bartus Laci folyóparti képe mindenki­nek az igényét kielégíthette, hisz a csónakázó gyerekektől, az autóbusztól a gólyafészekig mindent láthattunk. Az ural­kodó téma azonban — s ezen nem is lehet csodálkozni — a szünidő, a Balaton volt. A szü­lőknek legalább olyan élményt jelentett a rajzverseny, mint a gyerekeknek. Fényképezték, filmezték a »műalkotásokat«, suttyomban tanácsokat adtak a csemetéknek. A zsűri osztá­lyok szerint bírálta el a gyere­kek munkáját, tizennégy díjat adtak ki. Mivel a nemzetközi gyer­meknap egyúttal az úttörő- mozgalom születésnapja is, Varga Gézáné, a Sióíoki Község- gazdálkodási Vállalat \olt pénztá­rosa, illetve könyvelője 1956-tol 1962 novemberéig fondorlatos mó­don csalt és sikkasztott. Kihasz­nálva az ellenőrzés gyengeségét, több száz okiratot Hamisított meg, banki bizonylatokat tüntetett el. Visszaéléseivel 353 000 forim kárt okozott. Vargáné ügyét első fokon a Sió­foki Járásbíróság tárgyalta. A tár­sadalmi tulajdon sereimére elköve­tett különösen nagy kárt okozó sikkasztás büntette miatt tízévi szabaságvesztésre ítélték, hét évre eltiltották jogainak gyakorlásától, s kötelezték az okozott kár megté­rítésére is. A járásbíróság ítélete kimondta azt is, hogy Vargáné nem részesülhet semmnéle ked­vezményben, azaz bármennyire rendesen viselkedik is a börtönben, büntetését az utolsó napig le kell töltenie. Vargáné súlyosnak talál­ta az ítéletet, s a kedvezmény meg­adásáért a megyei bírósághoz fel­lebbezett. A megyei bíróságon a napokban tárgyalták az ügyet. Elutasították a föllebbezést, jóváhagyták a járás­bíróság ítéletét. Az ítélet indokolá­sában a föllebbviteli bíróság ki­mondta, hogy Vargáné — beosztá­sával visszaélve — lelki ismeretle­nül, gátlás nélkül fosztogatta, a társadalmi tulajdont, s az ilyen konok, megátalkodott bűnöző nem érdemel semmiféle kedvezményt. ITT A PIROS, HOL A PIROS... Van-e, aki e játékot nem ismeri? Nem hiszem. Vásári, amolyan igazi szemtévesztő, mutatványos játék. Hagyományai vannak. Néhanapján űzik komoly emberek is. Az alkalom, hogy mikor és miért, nagyon változó. Mint amiképpen a játék neve is megváltozott. Most úgy hívjuk: Itt a felelős, hol a felelős. Szerfölött izgalmas szabályok szerint megy, megyeget eme játék. Részvevői igyekeznek mindig valakire másra sóz­ni a felelősséget. Mert a felelős, az bizony zálogot ád. Illet­ve számot... őszintén szólva zavarban vagyok. A nemzetközi gyer­meknap megrendezése kapcsán egy állami szervünk és egy tömegszervezetünk kezdett ilyen játékba. Történt, hogy az állami szerv egy héttel a gyermeknap előtt fölkérte a Latin­ka Sándor Művelődési Házat: szerezzen, amilyen gyorsan csak lehet, gyermekeknek való filmeket. Jó lenne meglepni az ünnepelt apróságokat egy filmműsorral. A kérés elkésve jött, de a művelődési ház mégis hozzáju­tott a kért filmekhez. Két napra sikerült megfezerezniük egy bűbájos rajz- és bábfilmsorozatot 900 kemény forintokért. A telefon sem ingyen csengett Kaposvárról Budapestre. Nem ezért vagy azért, a gyermeknap méltó megünneplése megéri az áldozatot. A baj csak akkor kezdődött, amikor a film elő­ször, majd másodszor is műsorra került, és. mindössze százan tekintették meg. A művelődési ház méltatlankodik a kidobott pénz miatt. A kitűnő filmműsor nem jutott el azokhoz, akiknek szán­ták. Az állami szerv azt mondja: — Nem én vagyok a felelős, mert a tömegszervezetnek kellett volna szerveznie. A tömegszervezet élénken tiltakozik. Nem tudott erről a feladatáról. Megy a játék: Itt a felelős, ott a felelős, hol a felelős? Ki dönti el, ki sem; amíg folyik a párviadal a »győ­zelemért«, a művelődési ház sírva néz elgurult forintjai után. Sajnálkozik, hogy a nehezen megszerzett rajz- és báb­filmeket nem láthatták a nemzetközi gyermeknap kis ünne- peltjei. A felelősség »labdája« pedig szálldos ide-oda. Nem' lenne helyes megosztani a városi tanács vb műve­lődésügyi osztálya és a városi nőtanács között?! L. I. Megjelent a megye régészeti kislexikona Draveczky Balázs—Sági Ká­roly—Takást Gyula A Somogy megyei múzeumok régészeti adattára címmel közzéadott dolgozata föltérképezi időben és térben a megyét. A Somogyi Múzeum Füzetei-sorozat máso­dik kiadványaként jelent meg a megye régészeti kislexikoná- nak nevezhető mű. A szerzők 116 falu, település és Kapos­vár adatait dolgozták fel. A szomszédos megyék múzeu­mait segítik, hogy 16 ma már nem Sómogyhoz tartozó község adatait is közük. 304 hitelesí­tett és 59 nem hitelesített le­letet, adatot dolgoztak fel a népszerű munka szerzői. Érde­kes kép alakul ki a régészeti adattár elolvasójában, A hite­lesített adatokat figyelembe véve megyénk középkori (71), kőkori (61) és római kori (51) leletekben a leggazdagabb. Rézkori adataink a leggyéreb- bek, mindössze 26 van. A füzet feltünteti a csupán egy adattal szereplő falukat is. A legbővebben Andocs, Bala- tonberény, Balatonboglár, Ba- latonkeresztúr, Balatonkiliti, Balatonszabadi, Balatonszent- györgy, Fonyód, Kaposvár, Lengyeltóti, Nagyberki és Vörs adatait közli. A lelőhelyeket betűrendben Icözlik a szerzők. Az olvasókat időrendi táblázattal, a lelőhe­lyek községek és korok szerinti összefoglalásával segítik. A né­met nyelvű ismertető a hatá­ron túli érdeklődők munkáját könnyíti meg. A hasznos füzet nagy segít­séget ad a honismerettel fog­lalkozó pedagógusoknak, nép­művelőknek. Haszonnal forgat­hatja mindenki, aki a megye történetével foglalkozik. Re­méljük, hogy sok somogyiban fölkelti az érdeklődést a régé­szet és a történelem iránt. Martin Andersen Nexo: Menekülés Finsterberg környékén főleg babákat állítanak elő. Igen nagy kézügyesség'kell hozzá, hogy ezzel a munkával az em­ber megkeresse a mindennapi kenyerét. A férj a legkevésbé fontos személy a házban. He­lyette az asszony meg a gyere­kek a fő családfenntartók. Ezért a népes család errefelé valóban áldás. A Gessert házaspárnak csak egy gyermeke volt, az is ké­sőn született. Évekig úgy lát­szott, hogy a házastársak egy­általán nem kapnak segítő ke­zet. De a törpe Caryllis addig foglalkozott a Gessert mamá­val, addig olvasott rá, és itat­ta titkos gyógynövények lené­vel, míg végre szült, amikor más asszonyok már nagymama korban vannak. Gesserték a Leina-völgy fel­ső szélén laktak, ott, ahol a Leina vize lezúdul a hegyek­ből. Kis házukat minden oldal­ról fenyőerdő övezte. Ha a kis­fiú napfényre vágyott, messze el kellett barangolnia a háztól, így idejében megtanulta, hogy fáradságos út vezet el az örömhöz. Tíz évvel ezelőtt, 1954. június 2-án halt meg a világhírű dán író, a nemzetközi punkásm'‘»'»'''m ki­emelkedő alakja. az erdőből Különben ritkán volt rá ideje, hogy kifusson a tisztás­ra, és megcsodálja a verőfé­nyes világot, mert korán meg kellett dolgoznia a betevő fa­latért. Először a formából ki­vett babatesteket rakta ki a ház tornácára, míg később már maga préselte kis ujjaival a formákba az anyagot. Édesany­ja azután óvatosan kivette a babákat, és lesimította a tes­tük szilét, valamint é:d:s fe­lületüket. Ezt az eljárást még nem lehetett a gyerekre bízni, akit az egyhangú munka szót- lanná és komolykodóvá tett. Ha az apa dolgozni ment az erdőbe, és magukra maradtak, az anya egy kissé fölengedett. Régi táncmelódiákat meg sze­relmi dalokat énekelt fiának, vagy elmesélte a fonóban tör­ténteket, és beszélt, a faluban szokásos vigalmakról. Minden héten egyszer az asszony megrakott, nagy ko­sarával elindult a völgyben fekvő gyárvárosba leszállítani a félig kész babákat. Három mérföldes utat kellett meg­tennie, és csak késő este ért haza. Heinz ilyenkor ébren várta édesanyját, aki útjáról mindig hozott neki valami cse­kély ajándékot. Ha nem érke­zett meg idejében, a fiú tudta, hogy a babagyárban nem ka­pott újabb munkát, és így kénytelen volt a következő vá­rosba bandukolni. Itt álarco­kat gyártottak a farsangra. Többször megtörtént, hogy szegény asszony csak másnap délelőtt vetődött haza. A vég­letekig kimerültén, mert nagy bugyor anyagot hozott magá­val karácsonyfadíszek készíté­séhez. Ezekből az ezüstös kar- tónlapokból és a sok fényes papírból csinálták azokat a csillogó, tarkabarka díszeket meg a karácsonyfa hegyére tű­zendő csillagokat. Édesanyja, sok érdekeset me­sélt a távoli városokról, s a zárkózott fiú feszült figyelem­mel hallgatta minden szavát. Az asszony néha fiát is ma­gával vitte, amikor árut szállí­tott. De Heinz legtöbbször ott­hon maradt, és egyedül még jobban kellett igyekeznie a munkával. A magányos lakásban gyer­meki fantáziája lázasan dolgo­zott, és annyira megzavarta, hogy egészen mást rajzolt a babafejekre vagy az álarcok­ra, Előfordult, hogy elcserélte a. babák szemöldökét men az álarcok s'akállát, és jót mula­tott a dolgon, de sohasem ne­vetett. Ezek közül az álarcok közül egyesek nagy sikert arat­tak az álarcosbálon. Heinz mindig alulra dugta a tréfából elrontott álarcokat, De ha emet kánt felejtett, azt az édesanyja rakta el. amíg ő aludt, nehogy meglássa az av- ■ia. Különben verés lenne a vé­ne, ami az anyának fájt volna lenjobban. Heinz óz é.vek múlásával egyre nehezebben kezelhető kamasszá serdült. Apja sokat panaszkodott, hogy minden ál­dott szombaton a kocsmában lődörög. A fiú nem szerette az örökké sötét, félelmet keltő er­dőt: sehol egy ablak, amelyen át világosság szűrődne be. Gyűlölte ezt a farengeteget. De ugyanúgy gyűlölte a babákat és a gyerekeket, akik játsza­nak velük. Igen hirtelen természetű volt. A Izgegysze’űbb dolgok méregbe tudták hozni, és ez lett a veszte. Egy alkalommal, amikor ismét egyedül volt ott­hon, a babáknak készített leányfejek láttán valósággal dühroham fogta el. Miért is nem került legalább egyszer fiúfej ezekre a babákra? Olyan ellenállhatatlan vágyat érzett egy ilyen fiúfeÍjkészíté­sére, hogy kis zsebkésével azon nyomban nekilátott a puha téglaforma áfa'okításá­hoz. Az eredménnyel igen meg volt elégedve, és amikor édes­anyja hazatért, már több tucat fiúfej volt száradásra készen, legnagyobb meglepetésé' e anyja nem örült ötletének, ha­nem keserves sírásra fakadt. Az öntőforma meg aa anyag el volt rontva, és barmi'yen ne­hezére esett, mégis szólnia kel­lett férjének. Az aga kegyetle­nül megverte Hát, úgyhogy Heinz majd egy hétig nyomta, az ágyat. Ahogy így fáid derékkal fe­küdt, nagy elhafáro' ásra ju­tott: el kell mennie, ki a nagy­világba, oda, ahol nem. nő m.o- gyoróvessző. ahol a gyere'eket nem kényszerűik arra. hogy babákat készítsenek, és ráadá­sul még verést is kapnak. El­vágyott ebből a zord erdőből egy szebb világba, ahol öröm gyereknek lenni. Régen foglal­koztatta ez a boldogító gondo­lat, és most valóra ^akarta vál­tani. Vasárnap reggel, amikor' édesanyja kosarával a hátán elhagyta a házat, Heinz is föl- kelt. Apja már kiirt járt az erdőben. Zsebre vágott egy; burgonyalepényt, majd kis szánkóját elővéve futni kéz- \ dett, mintha üldöznék. Már jó darabot ment, amikor eszébe jutott, hogy édesanyja nem ta­lál ennivalót, ha megjön. így í visszafordult, és letette a Ic-j pényt a ház küszöbére. Né­hány lépés után azonban arra gondolt, hátha róka talál jönni és megeszi. Ezért újból vissza­ment, és föltette a burgonya­lepényt az ajtófélfára, ahova a kulcsot szokták tenni. Aztán elindult az erdőbe. De nem a völgybe vezető úton, hanem fölfelé. Lassan kapaszkodva haladt mindig följebb. Verőfé­nyes dél volt, amikor kiért a legmagasabb pontra, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt. Itt megkereste a lefelé vivő uia*. rádobta magát szánkójá­ra és hason fekve siklott le a völgybe, maga mögött hagyva az ismerős tájat. Félelem nél­kül suhant bele a bizonytalan­ba. Nagyszerű dolog volt er a szökés. Még sohasem é-ezie magát ilyen jól. Boldog Tamás fordítása • » » » • SO&OK Álombörtön Valóságos álombörtön épül Franciaországban Guillau­me Guillet neves párizsi mű­építész tervei alapján. Guil­let tervezte az 1958. évi brüsszeli világkiállítás fran­cia pavilonját. A kacsalábon forgó börtön alapkövét már lerakták Párizs egyik elővá­rosában. Az építkezést há­rom év múlva fejezik be. A luxusbörtön 175 hektáros te­rületének körülbelül heted­részét foglalja el majd az öt börtönépület. A többi park, ahol két stadion, könyvtár és filmszínház épül, hogy a bűnözők minél kellemesebben érezzék ma­gukat. Az istenfélő banditák kápolnában térdelhetnek majd istenük előtt.' Mosolygó irodalomtörténet Aldous Huxley gyakran csúfolódott azon, hogy an­gol honfitársai milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a hivatalos tisztségeknek és a sportteljesítményeknek. Tő­le származik ez az anekdo­ta: Egy napon meglátogatta barátait, akiknek megszüle­tett az első gyermekük. Az ifjú apa a következő kijelen­tést tette az ifjú mamának: »Nos, drágám, annyi bizo­nyos, hogy majd valakinek helyettesítenie kell fiunkat az angol kormány élén, mi­közben átú*sza a La Man­che-csatornát ...« Tiszteletreméltó aggastyán " A chicagói közlekedésren­dészeti bíróság előtt a na­pokban gyorshajtásért meg kellett jelennie a 107 eszten­dős Joseph Ben Abraham- nak, aki tizenkétszer nősült, 65 gyermeke van,' és amikor unokáinak száma felől ér­deklődtek nála, így vála­szolt: »Ki tudná megszámol­ni az égen a csillagokat?« A tiszteletreméltó aggas­tyánt a közlekedésrendészet bírája egyébként fölmentet­te, mivel soha még közleke­dési kihágást nem követett el, holott 1914-ben szerezte meg gépkocsihajtási jogosít­ványát. Abraham a bíróságon el­mondta, hogy legidősebb fia 86 éves, legkisebb gyermeke pedig két és fél esztendős. Bemutatta születési bizonyít­ványát is, amely héber nyel­ven arról tanúskodik, hogy Palesztinában 1858-ban lát­ta meg a napvilágot. 1961 óta él az USA-ban. « * * Pistikét ,—: aki hadilábon áll a matematikával — izga- 5 tottan várta haza a mamája ( a vizsgáról. Hazaérkezve a ! gyerek örömmel újságolta: | — Nincs semmi baj, ma- j ma, nagyon vallásos vizsgáz- jt , tatónk volt. í — Hogyhogy? — Valahányszor mondtam s valamit, mindig az égre né- ) zett. és azt rebegte: istenem. > istenem... — sm — i Somogyi Néplap Az MSZMP Somo?> megyei Bizottsága és » Somogy megye Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó vállalat. Kaposvár. Latinka s u. i. Telefon 15-16 Felelő« kiadó: Szabó Gábor Beküldőt? kéziratot nem óizünu meg. es nem adunk vissza. I erjeszti: a Magyar Posta. Elő fizethető a helyt postah'vatalokná’ és postáskézbesltőknél. Előfizetési dtj eg\ nőnapra 15? Ft Index: 25061. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca

Next

/
Oldalképek
Tartalom