Somogyi Néplap, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-07 / 132. szám
Vasárnap, 1964. június 7. 3 SOMOGYI NÉPLAP A fejlődés küszöbén a Csurgói Faipari Vállalat A Csurgói Faipari Vállalatot a megyei tanácstól átvette az Országos Erdészeti Főigazgatóság. A vállalatot a Barcsi Fűrészüzemhez csatolták. Bíznak az emberek A napokban ellátogattunk a csurgói üzembe. Munkásokkal, szakszervezeti vezetőkkel beszélgetve azt tapasztaltuk, hogy az átszervezés jó hatást váltott ki a gyárban. Az emberek kisebbik része azt mondja, nekik mindegy, hogy hová tartozik az üzem. Eddig is jól érezték magukat, s úgy gondolják, hogy ezután sem lesz rossz soruk. A munkások nagy része azonban nem szemléli közömbösen a változást, örülnek annak, hogy a Barcsi Fűrészüzemhez csatolták a vállalatot. Nemcsak azért, mert a barcsiak mindjárt 50 fillérrel emelték az órabéreket, hanem azért is, mert bíznak abban, hogy az Országos Erdészeti Főigazgatóság jobban fejleszti majd a vállalatot, mint a tanács. A főigazgatóságnak ugyanis elegendő pénze van az üzem korszerűsítésére, s jobban tudja biztosítani a termeléshez szükséges faanyagot is, mint a régi gazda. Az emberek tehát, bíznak abban, hogy az üzem előbbre lép, s szíwel-lélekkel támogatják a vezetőket. 29 000 000 forint korszerűsítésre A Barcsi Fűrészüzem igazgatójától, Szabó Józseftől a csurgói vállalat fejlesztésének terveiről érdeklődtünk. Szabó elvtárs elmondotta, hogy az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság 1965—66-ban 29 000 000 forintot kíván fordítani a csurgói üzem fejlesztésére. Már el is készült a gyár korszerűsítésének, bővítésének tanulmányterve. A következő két évben korszerűsítik az anyagmozgatást, kiépítik az úthálózatöt (á szállítást villamos targoncákkal végzik). Ez év második felében kétszer any- nyi parkettát fognak gyártani, mint az első félévben. Jelentősen emelik a ládarészleg termelését is. ök szeretnék ellátni az országot zöldséges- és gyümölcsösládával. Több fűrészárut termelnek, mint eddig. A parkettgyártáshoz szükséges összes íriszt (a parkett alapanyaga) ebben az üzemben akarják előállítani. Több szociális helyiséget építenek. Néhány áru gyártását megszüntetik. — Az a véleményűnk — mondotta az igazgató —, hogy nem érdemes sokféle terméket előállítani. Gazdaságosabb kevesebb cikket nagyobb sorozatban, jobb minőségben készíteni. Két vagy esetleg három profilja lesz az üzemnek. Parkettát és ládát biztosan készítünk. Nem dőlt még el, hogy koporsót fogunk-e gyártani. Ez attól függ, hogy a megyei tanács át tudja-e adni más vállalatnak. Véleményem szerint koporsót érdemes lenne készíteni, mert így sok kis méretű (másra föl nem használható) anyagot hasznosíthatnánk. Szeretnék kialakítani a törzsgárdát. Megszüntették az eddigi szerződéses munkaviszonyt. Mindenkit meghatározatlan időre vettek föl. Ez elejét veszi a vándorlásnak, és előmozdítja a munkafegyelem megszilárdítását. Az üzemben hamarosan szakmunkásiskolát indítanak. A szakmunkásokat jobban fogják fizetni. Ezzel is ösztönözni akarják a dolgozókat arra, hogy tanuljanak. A jól tanuló, jó képességű szakmunkásokat technikumba küldik. Mit gyártson az üzem? A jelek tehát azt mutatják, hogy a Csurgói Faipari Vállalat nagy fejlődés küszöbén áll. Ha e tervek megvalósulnak, s az Országos Erdészeti Főigazgatóság az 1966 utáni években is tartja magát a megyei vezetőknek tett ígéretéhez — ahhoz tudniillik, hogy állandóan fejleszti az üzemet, és munkaalkalmat teremt a csurgóiaknak —, akkor a gyár igen jelentős, korszerű üzeme lesz az iparban szegény járási székhelynek. Hogy a tervek valóra váljanak, és zökkenőmentes legyen a fejlődés, már most el kell dönteni, mit gyártson az üzem és mit ne. Nem szabad hozzákezdeni a kiviteli tervek elkészítéséhez addig amíg nem tisztázták, hogy a koporsót Csurgón készítik-e. Ha ugyanis itt gyártják, nem lehet megvalósítani azt az elképzelést, hogy a korszerű ládaüzemet a jelenlegi ládaüzem és a koporsóüzem csarnokának egybekapcsolásával alakítják ki. A legrövidebb időn belül tisztáznia kell tehát a megyei tanácsnak, át tudja-e adni ezt a profilt más vállalatnak vagy sem. Halaszthatatlan a csurgói telepvezető kinevezése is. Szabó József igazgató mindent megtesz azért, hogy Csurgón jól menjenek a dolgok, ő azonban nem tud mindig itt tartózkodni. A jelenlegi telepvezető helyére (ő ugyanis hamarosan eljön Csurgóról) olyan jó képességű, vezetésre alkalmas embert kell kinevezni, aki képes lesz előmozdítani a fejlődést, biztosítani a termelés folyamatosságát, és kapocs lesz a barcsi és a csurgói üzem között Szegedi Nándor „BETEG" A TRAKTOR? Új KISZ-szervezet alakult a marcali Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben. Munkatervükben a kulturális és sportösszejöveteleken kívül az időszerű mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos feladatok is szerepelnek. Nem. Csak az elkopott alkatrészeket cserélik ki a szerelők a Nagybajomi Gépállomás somogysárdi brigádszállásán. Tegnap még a Béke Tsz tábláján rótta a köröket, s holnap már az erdőgazdaságnak fuvaroz. Előtte azonban Lóki János szerelő és ifj. Bőm Gyula traktoros alaposan átvizsgál minden alkatrészt, nehogy munka közben kelljen megállni. — Azért csináljuk itt kint, mert a gépállomás műhelyében most a kombájnok és aratógépek javításával vannak elfoglalva — mondják. — Meg ilyen kisebb javításokért nem is érdemes megtenni a traktornak azt a hoszr szú utat. Ha az UTOS-sal végeznek, akkor sorra kerül a tqpbi gép is. Egy részük már ott sorakozik a brigádszállás udvarán, de van olyan is, amely még a környező termelőszövetkezetekben dolgozik, és csak a közeli napokban kerül a szerelők keze alá. Megnyíltak a kertmozik Június elsejével megnyitotta kapuit a kaposvári, a balaton- lellei, a földvári és a szemesi kertmozi. A balatonfenyvesi csak a felújítási munkák után nyílik meg. A siófoki június 15-én vetít először. Céltudatos munka a pártcsoporiban PQRTMEGBÍZATQS ALAPJÁN DOLGOZNAK A TARNÚCAI KOMMUNISTÁK A Lábodi Állami Gazdaság népes pártszervezeteinek szervezeti élete új irányt vett az idén. Keresik a módját, hogyan lehet a mintegy 150 kommunista napi munkáját úgy egybehangolni, hogy az alapszervezetek nagy feladatok elvégzésére legyenek képesek. Ennek megvalósítására olyan szervezeti változtatást hajtottak végre, amely lehetővé tette, hogy minden egyes párttagnak »névre szóló« feladatot, önálló, felelősségteljes pártmegbízatást adjanak a gazdaságnak mind az öt alapszervezetében. Az öt közül a somogytamó- cai kerület alapszervezetének munkáját tanulmányoztuk. Arra kerestünk választ, hogyan dolgoznak a kommunisták, milyen társadalmi és gazdasági feladatot vállaltak, hogyan mozdítják elő a gazdálkodás eredményességét. Ne legyen gyenge pont Így jelezték a gazdaság nagyatádi központjában, és így említi Milkovics György tar- nócai párttitkár is a sertéstelepet meg a gyümölcsöst. A sertéstelep Felsőgyörgyösön van. A gondozók közül kevés a régi ember, újak pedig a rossz lakások miatt nem szívesen telepszenek le itt. A jószág néha mostoha körülmények között van. — Ez érthető is — mondja Milkovics elvtárs —, hiszen olyan ember is jelentkezett állattenyésztőnek, akinek a munka könyvében az áll, hogy gépszerelő. A gyümölcsösben elmulasztották a talaj munkákat, ezekben a napokban tárcsáznak benne a gépek. Itt is meg a sertéstelepen is megbízást kaptak a párttagok, hogy ügyeljenek a munkákra, és ne tűrjék a mulasztást. A fő feladat a pártcsoportokra hárul, mint ahogyan a kerület többi pártcsoportja is megbízást kapott a gazdasági munka megjavítására. Elsőrendű cél, hogy nyereséggel zárják az évet a tavalyi csaknem ötmillió forintos veszteséggel szemben. Ehhez pedig az kell, hogy ne legyen rosszul gazdálkodó üzemág. A harmincöt párttag, illetve tagjelölt szétszórtan, más-más munkaterületeken dolgozik, de tervszerűen, feladatuk fontosságának tudatában. Eredmények máris mutatkoznak. A tavalyi súlyos veszteséggel szemben az idén a növénytermesztés szép eredményt ígér, és az ágazati nyereségek is biztatóak. Bíznak abban, hogy az év végére a tervezettnél két és fél millió forinttal több nyereséget érnek el. Szervezett irányítás Jó alap az előbb említett szervezeti forma, vagyis a kis egységeknek felülről való helyes irányítása. Hogyan történt ez a gyakorlatban? Csordás János csúcstitkár rendszeresen kimegy a tamó- cai alapszervezethez, és beszámolója után a hallottakat megvitatják a kerületben. Nemcsak a kommunisták ülnek össze ilyenkor, kéthetenként, hanem együtt tanácskozik a kerület párt- és gazdasági vezetősége. Megbeszélésük alapján kapja meg ki-ki a megbízatását, és nem marad egyetlen pártvezetőségi tag sem felelősségteljes feladat nélkül. A munka sorrendjét az elemző megbeszélések szabják meg Májusban például a gazdálkodás költségeinek és a munkák állásának fölmérése szerepelt az egyik tanácskozás napirendjén. Minden brigádvezető beszámolt a maga területéről. Itt került felszínre most már halasztást nem tűrően a sertéstelep és a gyümölcsös problémája. Ennek rendezése volt a legsürgősebb tennivaló, tehát ehhez fogtak hozzá először. Az alapszervezet munkatervét a pártcsoportokra is lebontják. Erre azért van szükség, hogy pontosan meghatározott feladatot kapjon minden csoport; az alapszervezet vezetősége mindig tudja, hol, milyen tennivalókat végeznek a kommunisták, s céltudatosan irányítja őket. Ahogyan a gazdaság kommunistáinak összevont értekezletén értékelik az alapszervezetek munkáját, úgy elemzik a tarnócai alapszervezetben a pártcsoportok tevékenységét is. Hol értek el eredményt, hol van lemaradás, ki hogyan teljesíti megbízatását? — mindez szóba kerül ezeken az összejöveteleken. Meghatározott feladatok Pártcsoportok tavaly is működtek a tarnócai alapszervezetben. Bizalmi tartotta velük a kapcsolatot. Ez abból állt, hogy kivitte a bélyegeket, szétosztotta a propagandaanyagokat, és ülésekre, rendezvényekre hívta a csoport tagjait. A békepusztai nyolc kommunistát ez nem elégítette ki, és Péntek Ferenc javasolta: adjanak konkrét megbízatást neki is meg társainak is, mert igazán hatékonyan csak így lehet dolgozni. Ez az idén megtörtént itt is, a többi csoportban is. Milyen feladatkörük van például a békepusztai pártcsoport tagjainak? Péntek Ferenc a csoport bizalmija. Ö hívja össze és vezeti le az értekezleteket, kiértékeli hét társának munkáját. Nemes József propagandafelelős az alapszervezettől kapott anyagokat továbbítja a tagoknak, és ismeretterjesztő előadásokat szervez. Balázs József oktatási felelős az ősszel induló politikai oktatás szervezője, és tanulókat toboroz a dolgozók iskolájába. Szigecsán Mihály a pártépítés felelőse. Gorjanecz István gazdasági felelős a bélyegeket adja ki, és számol el velük. József István ifjúsági felelős ott van minden KISZ- gyűlésen, és segít a fiataloknak. Novak György a társadalmi tulajdon kezelését kíséri figyelemmel. Nyolc kommunista — nyolc jelentékeny feladat. Így az ösz- szes tennivalók arányosan el vannak osztva, mindenkinek konkrét megbízatása van. Ugyanez a beosztás a kerület többi pártcsoportjában is. Hasznos lenne, ha másutt — termelőszövetkezeti pártszervezetekben — is követnék a tarnócaiak példáját. A kerület idei eredményeiben benne van a tarnócai kommunisták jó munkája is. Még ebben a hónapban taggyűlésen tárgyalják meg munkájukat. Azt azonban már most el lehet mondani, hogy ez a szervezeti forma bevált, méltán várható az eredmények fokozódása. Hermész Ferenc // Megbízható embert felveszünk... n így hirdetik ezt az állami és szövetkezeti kereskedelmi szervek, ha üzletvezetőt, felvásárlót, pénztárost, érték- és vagyonkezelőt keresnek, hozzátéve: erkölcsi és működési bizonyítvány szükséges. Erre kötelezi őket ugyanis a belkereskedelmi miniszter és a SZÖVOSZ elnökének több együttes utasítása. Sok helyen azonban e rendeleteket nem hajtják végre kielégítően. Ezt tapasztalták az Állami Kereskedelmi Felügyelőségnek azok, a munkatársai, akik néhány nagyobb földművesszövetkezetnél vizsgálatot tartottak. Tizenegy év nem volt elég A rendeletek, utasítások hangsúlyozzák: a társadalmi tulajdon védelmének érdeke megkívánja, hogy felelős beosztásban csak megbízható — büntetlen előéletű — emberek dolgozzanak. De mit ér a rendelet, ha néhány szövetkezet vezetője azt gondolja, reá ez nem vonatkozik? Tabon például tizenöt vezető beosztású dolgozónak nincs erkölcsi bizonyítványa. Weisz Imre 1957 óta italboltvezető, de nem rendelkezik erkölcsi bizonyítvánnyal. Nincs Grünsberger Dezsőnek, a cukrászüzem vezetőjének sem, aki 1955 óta van az fmsz alkalmazásában. Fehér Lajos felvásárlótól sem kérték az erkölcsi bizonyítványt, pedig 1953-tól áll munkaviszonyban a szövetkezettel. Aki egyik helyen rossz... az nem biztos, hogy másutt sem felel meg. Legalábbis a Csurgón szerzett tapasztalatokból erre lehet következtetni. Keszericze Jánosné, a vasbolt pénztárosa több éve dolgozik az fmsz-nél erkölcsi bizonyítvány nélkül. A bolt vezetője ellen bűnvádi eljárás indult, s Keszericzéné ellen is vádat emelt az ügyészség. Ennek ellenére — anélkül, hogy erkölcsi bizonyítvány beszerzésére kötelezték volna — a ruházati boltba helyezték át pénztárosi munkakörbe. Würth Ferencné nyolc hónapja vezeti a szövetkezet ber- zencei italboltját, tőle sem kértek még erkölcsi bizonyítványt. A többszörösen büntetett Jakab Józsefet — bár nem volt erkölcsi bizonyítványa — büfévezetőnek alkalmazták, s újabb sikkasztást követett el. Legföljebb háromhónapos lehet A rendelet előírja, hogy az erkölcsi bizonyítvány nem lehet régebbi háromhónaposnál. E rendelet végrehajtása azonban gyakran akadályba ütközik, mert az országban egyetlen bűnügyi nyilvántartó van. Kénytelenek ezért a jelentkezőt erkölcsi bizonyítvány nélkül is munkába állítani, azzal a föltétellel, hogy majd később bemutatja. Helyes lenne, ha módosítanák ezt a rendeletet, s az erkölcsi bizonyítványt egy évre visszamenőleg elfogadnák. Segítene az is, ha — erkölcsi bizonyítvány hiányában — a jelentkező dolgozóval olyan kérdőívet töltetnének ki, amelynek adatai megegyeznek az erkölcsi és működési bizonyítvány kérdéseivel. Az persze megengedhetetlen, amit a Balatonszárszó és Vidéke Körzeti Fmsz vezetői csináltak: 1962- ben boltvezetőnek alkalmazták Szentes Jánost, s elfogadták tőle az 1958-ban kiállított erkölcsi bizonyítványt. Fegyelmi mint ajánlólevél! Sokkal több baj van a működési bizonyítványok beszerzésével, kiállításával, illetve kezelésével. — Ezt eddig még nem kérték számon — védekeztek majd mindenütt a vezetők. Pedig a működési bizonyítvány fontos okmány, mely azt tartalmazza, hogy a munkára jelentkező hogyan látta el feladatát az előző helyén, A tabi, a mernyei, a nagyberki, a balatcnszárszói, a kaposvári, a siófoki, a balaton- boglári földművesszövetkezetnél a működési bizonyítványra kötelezett 178 dolgozó közül 87-nek hiányzott ez az okmány. Több helyen nem a szabályok szerint állítják ki, s nem készítenek belőle másod- példányt, az eredetit nem csatolják a munkakönyvhöz. Csurgón történt meg az is, hogy a működési bizonyítványban közölteket ajánlólevélnek tekintették. Kisvendéglő-vezetőnek jelentkezett Málinás lAszló, aki előző munkahelyén is hasonló feladatot látott el. Onnan azt közölték az fmsz- nek küldött működési bizonyítványban, hogy Malinást fegyelmileg leváltották, egy évre alacsonyabb beosztásba helyezték, mert szeszt hamisított, és más szabálytalanságokat is követett el. Csurgón mégis kisvendéglő-vezető lett belőle. A már említett Jakab József büfévezetőt a csurgói fmsz-nél elkövetett sikkasztás miatt 18 hónapi szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Amikor letelt a büntetése, és eltávozott az fmsz-től, működési bizonyítványában ezt a szabadságvesztést »elfelejtették« feltüntetni. * * » Megbízható embert keresnek, mégis gyakran megbízhatatlant vesznek föl. A ME- SZÖV-nek köteleznie kellene az fmsz-vezetőket arra, hogy szigorúan tartsák meg az erkölcsi, illetve a működési bizonyítvánnyal kapcsolatos ren deleteket, utasításokat. Szalai tiác7'
