Somogyi Néplap, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-06 / 131. szám

Szombat, 1964. június 6. 3 SOMOGYI NÉPLAP A partraszállás napja Kezdeti sillerek, nag^y feladatok A barcsi járás üszőprogramjának nyomában A TEHERÁNI KONFE­RENCIÁN 1943 decemberében az angolok és az amerikaiak »véglegesen és visszavonha­tatlanul« megígérik a szovjet vezetőknek, hogy a második frontot — amelyet már több­ször és több dátumra ígértek — legkésőbb 1944. május 1-ig megnyitják. Ám csak 37 nap­pal az »utolsó dátum« után, 1944. június 6-án hajnalban érkezett meg cirkálók és tor­pedórombolók kíséretében 6482 szállítóhajó a La Man­che-csatorna franciaországi partjához. A hajóágyúk tűz alá vették a parti erődítmé­nyeket, percenként 200 tonna tüzérségi lövedék verte a Westwall, a nácik »atlanti fa­la« állásait. Hitlerék nem hitték el, hogy sikerülhet, ma­ga Hitler kijelentette: »Az an­golok és amerikaiak nem ma­radnak 9 óránál tovább a kon­tinensen.« Az atlanti falról azonban már a partraszállás napján vagy legkésőbb a második na­pon kiderült, hogy alig több blöffnél. S a német fasiszták nem­csak hogy nem akarták elhin­ni a nyugati szövetségesek partraszállását (az angol— amerikai kémelhárítás számos megtévesztő »adatot« juttatott el Hitlerekhez, amelyekkel ködösítették a tervezett part­raszállás helyét és idejét), hanem katonailag minden lé­nyeges erőt a Szovjetunió el­len vetettek be. 1944 tava­szán a 320 náci hadosztályból 210 a Szovjetunióban, 24 a Balkánon, 22 Magyarországon — Franciaországban, Hollan­diában és Belgiumban viszont összesen csak 50 hadosztály állomásozott, a többiek el­szórva védték a dániai, nor- végiai partokat. S .a »nyugati bástya« hadosztályai között a legtöbb olyan volt, amelyet az OKW (Oberkommando der Wehrmacht) utasítása szerint betegekből állítottak össze, a 70. hadosztály például csupa gyomorbajosból állt... JÚNIUS 17-ÉN Hitler Mar- gival falu mellett fogadta Rommelt, Normandia parancs­nokát. Rommel nyíltan meg­mondotta, hogy az angolszász invázió sikerrel járt. A június 6-i első ejtőernyős és , partra szállt egységek után hat hét alatt 326 000 katonát, 54 000 járművet, 104 000 tonna fegy­vert és hadianyagot, élelmi­szert szállítottak át a csator­nán az angolok és az ameri­kaiak. Attól a pillanattól kezd­ve, hogy Sainte Marie Eglise falucskában leszálltak az an­Az ÉM. Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat nyugdíjas kőműves szakmunkásokat vesz föl a nyugdíjon felül havi 1200.— Ft-ig terjedő kereset­tel. Jelentkezés a vállalat köz­pontjában : Kaposvár, Májns 1 utca 57. szám. (82387) golok első siklórepülőgéppel szállított csapatai, tehát jú­nius 6-tól június 18-ig hetven kilométer szélességben és a parttól 12—15 kilométer mély­ségben megszilárdították ál­lásaikat a partra szállók. Jú­nius 22-én megkezdődik a normandiai partraszállás egyik legfontosabb haditette: Cher­bourg ostroma. Ugyanezen a napon a szovjet hadsereg — ígéretéhez híven — olyan ha­talmas offenzívába kezd, amely lehetetlenné teszi, hogy a nácik a keleti frontról akár egy hadosztályt is elvonja­nak; megindul a nagy táma­dás a front északi szakaszán a finnországi náci erők ellen, a Baltikumban, délebbre Vi- tyebszk és Gomel között s még a Visztula tájékán is. Az első nagy rohammal több mint 400 kilométerre űzi maga előtt a szovjet hadsereg Hitler had­seregeit. Az invázió támogatást kap az Európa-szerte küzdő parti­zánoktól; egész Franciaország­ban robbannak a hidak, a vasútvonalak; az ukrán és a lengyel partizánok egész kör­téséről, higiéniai problémái­ról tárgyalt csütörtökön a Ka­posvári Járási Tanács Egész­ségügyi Állandó Bizottsága. Részt vettek az értekezleten a járási tanács és az Igali Köz­ségi Tanács vezetői is. Egymillió forintot költenek az idén az igali gyógyfürdő fejlesztésére, bővítésére. Az új létesítmények üzembe állítá­sa egy sor egészségügyi prob­léma megoldását követeli, ezért vált szükségessé a hely­színi fölméréssel összekötött értekezlet egybehívása. Csütörtökön véglegesen kije­lölték az igali camping he­lyét. A fürdővel szomszédos területen a közeli napokban felállítják a víkendházakat, a sátrakat. A villanyt, a vízveze­téket már elvezették a tábor­hoz; szeméttárolót, egészség- ügyi létesítményeket építenek, s még júniusban megnyitják a festői fekvésű campinget. A napokban befejezik a két új medence építését. A tízszer tízméteres, lépcsős, ülőpados medencékben fürödhetnek majd a gyógyulást keresők, a »régi« medencék — huszonöt, harmincfokos vízzel az egész­séges üdülők rendelkezésére állnak. A földművesszövetkezet elő­regyártott elemekből — hat­vanezer forint költséggel — új konyhát épít, ahol naponta százötven, szükség esetén jóval több — ebédet főznek. Hama­rosan megnyílik a tejcsárda is. Elmondták az értekezlet részvevői, hogy július elsejétől zeteket szabadítanak fel; Ju­goszláviában, Görögországban és Olaszországban egyetlen nap sem telik el a nácikra mért súlyos partizáncsapás nélkül. Amikor augusztus 20- án kitört a párizsi felkelés, az amerikaiak egyik éke már 25—30 kilométerre állt a fran­cia fővárostól... HÚSZ ESZTENDEJE most a június 6-i partraszállásnak, annak a hadműveletnek, ame­lyet bizony sok ígérgetés után, elég későn hajtottak végre a nyugati szövetségesek. Való igaz azonban, hogy a partra­szállás — együtt a szovjet hadsereg harcaival — olyan ütést mért Hitlerre, amelyet az már nem heverhetett ki. Majd tizenegy nehéz, súlyos véráldozatokat követelő hó­nap kellett még ahhoz, hogy végleg megsemmisítsék a fa­sizmus utolsó fegyveres erőit. Az első nagy csapások, a Moszkva alatti, a Volga-parti csata után a normandiai part­raszállás hozta közelebb az emberiség számára a szabad­ságot, a fasizmus bukását. napi egy órában SZTK-szak- rendelés lesz a fürdő területén. A gyógyfürdő betegei szakor­vosi kezelést kapnak, s orvos határozza meg azt is, hogy a betegek — gyógyulásuk érde­kében — milyen »adagolás­ban« fürödjenek. A kiváló mikroklímájú terü­leten fekvő meleg vizes gyógy­fürdő a hűvösebb nyári napo­kon is látogatható. A járási, a községi tanács és a fürdő veze­tői elmondták, hogy kapcsola­tot teremtenek az Idegenfor­galmi Hivatallal, s kérik, hogy az esős, szeles napokon a ma­gyar tenger partján üdülőket autóbusszal hozzák le Igalba. A távolság nem nagy, mind­össze negyven kilométer. A Balatón-part külföldi és hazai üdülői biztosan szívesen tölte- nének el egy-egy napot a szép fekvésű, remek gyógyhatású igali fürdőben. Két úttörőcsapat együttes avatóiinnepsége zajlott le luk én. A darvasi József Attila és az inkei Kossuth Lajos úttörőcsapat kisdobosai és úttörői bensőséges ünnepségen tettek fo­gadalmat. Nagy Árpád, a Csurgói Járási Pártbizottság titkára tartott ünnepi . beszédet; a nagykanizsai határőrség parancsnoka, az avató­tiszt is szólt a pajtásokhoz. A hon­védzenekar vidám muzsikájára es­tig táncoltak az úttörők, az ava­tószülők és a megjelent nagyszámú vendég. Az egymástól hét kilométerre le­vő két úttörőcsapat között meleg, baráti kapcsolat szövődött, s a feladatok megoldására (expedíciós kutatások stb.) testvért segítséget ígérteik egymásnak. A barcsi járásban is tovább folytatódott tavaly a háztáji tehénállomány csökkenése. Márciusban az előző évinél 341 darabbal kevesebb tehenet vettek számba, s az idén vár­hatóan ismét mintegy 300 ki­öregedett, meddő jószágot kell selejtezni. A megelőző idő­szakban még veszélyesebb mértékben csökkent az anya­állomány. Ma ott tartanak, hogy kevés, igen kevés a ház­táji tehén. Egy év alatt — az eddigi csökkenés lehetséges ellensúlyozására és az idei se­lejtezés pótlására — mintegy 800 egyedet szükséges tenyész­tésbe állítani. Ebből a tervek szerint 450 darabot az állam a hitelezési akcióban juttat a tsz-tagoknak és az egyéni ál­lattartóknak. Mi van ezzel a nagy jelentőségű programmal? így fogtak hozzá Az előzményekre nem térek ki, azokat az újságból is is­merhetik az érdeklődők. Az üszőkihelyezés megszervezésé­nek, lebonyolításának néhány tapasztalatát veszem sorra. Az­zal kezdték a járási vezetők a tavasszal, hogy a páírttitkárok, a községi tanácselnökök és a tsz-elnökök összevont értekez­letén meghirdették az üsző­programot. Az első félévre 233 tenyészállat kihelyezését irá­nyozták elő. Községenként megadták az irányszámokat, hogy ki-ki tudjon mihez iga­zodni. Ezen a plénumon tisz­táztak fontos részletkérdéseket. A lebonyolítás az ÁUatfprgal- mi Vállalat feladata, s ennek előmozdítása valamennyi érde­kelt községi vezetőnek mu- laszthatatlan kötelessége. Nyo­matékosan hangsúlyozták: egyetlen pártvezetőségi, végre­hajtó bizottsági, tsz-vezetőségi ülés, egyetlen párttaggyűlés, tanácsülés, közgyűlés nem múlhat el anélkül, hogy a ház­táji tehénállomány növelésé­nek tennivalói szóba ne kerül­nének. Siszler István, a járási ta­nács vb-elnökhelyettese nem jelentések, hanem személyes tapasztalatai alapján hosszan sorolja, hogy hol, ki, mikor és hogyan nyilatkozott — válasz­tott községi testületben vagy más, népesebb plénumon — erről. Odáig hát eljutottak, hogy beszélni sokan és sokat, elég gyakran beszéltek róla. És mi az eredmény? Csak 10 százalék A megye nyolc járásában eddig mintegy 10D0 üszőt vet­tek át a háztáji gazdaságok. Ebből a barcsi járásra mind­össze 42 jut. Van még háromra megállapodásuk, tehát az évi terv 10 százalékánál állnak. Lehetőleg falun, körzeten vagy járáson belül akarták megol­dani a feladatot. Lakócsán 4, Csokonyavisontán 3, Szulokban 2 üszőt adtak ki helyi nevelés­ből, Kastélyosdombóról vittek át néhányat Drávagárdonyba. A járásban összesen csak 24 darabot sikerült szerezni. Töb­bet nem találtak. Ezért kényte­lenek voltak máshoz folya­modni. így tehát kértek üszőt kivált a kaposvári járástól. Ám ezek istállózott, drága marhák, mi válik belőlük, ha legelőre kerülnek? — vetődött fel kez­detben az aggodalom. Nehezí­ti a helyzetet, hogy ez a nézet most is tartja magát a járás nagy részén. Ezért van az, hogy például Barcson, Rinya- újnépen, Bolhón, Heresznyén, Vízváron és Bélaváron egyet­len egy üszőt sem fogadtak a gazdák. Azt tartják a járásnál is, hogy egyetlen rossz példa mér­hetetlen kárt okoz Egyedül Takó Árpád homokszentgyör- gyi állattartó becsapódását említik. Görgetegről vett üszőt. S miután az leellett, kihajtot­ta a legelőre. Ott leromlott, s talán ha a felét éri, mint az átvétélkor. Ha így van, kár, nagy kár ez. Sajnálatos, hogy így megjárta a gazda. De hát nem lehetett volna ezt meg­előzni? Nem kellett volna ' a fiatal borjas tehénnek jobb ta- •karmányt beszerezni? És vég­tére is: csak ilyen rossz példa van, nincs ennek az egyetlen sajnálatos esetnek több ellen­példája? De van cáfolat, van gyakorlati bizonyíték. Van már helyi péltla Helyben vett üszőt Lakó­csán Lövényi Gyula és Van- csik Ferenc is. Elégedettek ál­latukkal. Szentborbásra hár­mat hoztak Somogyszilból. Maros György istállójában már ott a kisborjú is. — Nem bántam meg, sőt nagyon jól jártam az üszővel. Igaz, 9000 forintba kerül, de azt a pénzt föléri másfél év múlva a bor­ja. Ezzel a bikaborjúval a te­hén kifizeti az árát, tejével pedig a takarmány költségét meg a gondozást. Van miből eltartani. Kapok szénát is, lu­cernát is a tsz-ben. Vasárnap a két társammal együtt kive­zetjük a szili állatokat oda, ahol jó a fű, hadd tanuljanak legelészni — mondja a gazda. Hat üszőt vettek kastélyos- dombóiak Jutában. Három na­pig tartott az odautazás és a szállítás. Nem sajnálja ezt az időt és fáradságot Móré István, a szövetkezet tehenésze, aki a kaposfüredi állomástól hazáig kísérte az értékes szállítmányt. Elégedetten mutatja azt az egyet, amit magának vett. — Ilyen gyönyörű jószágért a 10 000 forintot sem sokalla- nám. Nagy jótétemény az ál­lamtól, hogy hitelbe adja. Így jut a magamfajta ember te­hénhez — magyarázza. S még hozzáteszi: az állatok megér­kezésük másnapjától kezdve a legelőn élnek. De nem ám olyanon, ahol még a liba sem tudna mit csipegetni. Az említett jó példák hég- rádi Vilmos állatfelvásárló körzetéből valók. A 42 üsző közül ő helyezett ki 17-et. Járt utána, fáradozott érte. Vessük össze ezt a kedvező kivételt a járás nagyobb részé­re jellemző helyzettel. Az álta­lános kép azt mutatja, hogy az üszőkihelyezés nem vált olyan közüggyé a községekben, ami­lyennek szánták a járási veze­tők azon a bizonyos értekezle­ten, a program' meghirdetése­kor. Személyes meggyőzéssel Igaz az, hogy a falvakban üléseken, gyűléseken, tanács­kozásokon, megbeszéléseken szóltak róla a községi vezetők, de többségük vajmi keveset tett konkrétan a sikerért. Meg­ítélésem szerint a járás Bt állatfelvásárlója csaknem tel­jesen magára maradt ezzel az új feladattal, űk — Kopláro- vics István kivételével — szer­vezték a gazdákat, vitték őket motorjuk pótülésén, vagy hív­ták magukkal együtt autóbu­szon, vonaton a kaposvári já­rásba. De hány tsz-elnök vagy tanácselnök vagy párttitkár ment el velük? Hány községi vezető kísérte el a gazdákat a TEGI-vásárra? Vagy hány párttitkár szervezett agitációs párokat azért, hogy magyaráz­zák meg a tsz-tagoknak egy­részt a háztáji tehén tartás egyéni és népgazdasági jelen­tőségét, másrészt győzzék meg üsző fogadására azokat, akik­nek üres az istállójuk? Még ennél is továbbmegyek. Szentborbáson hallottam, hogy szinte a fél utca csodájára járt a szili friss borjas tehénnek. Aztán ott vannak a kastélyos- dombói legelőn a pompás ju­tái üszők. Akad-e a környé­ken vagy a járás távolabbi ré­szében szövetkezeti elnök, aki ezekre a helyekre magával vitt volna néhány érdeklődő tsz- tagot? Pedig tapasztalatszerzés szempontjából megérné. Menne, mehetne gyorsabban a dolog, ha mindenki, akit il­let, többet törődne vele. A barcsi járásban különleges je­lentősége van ennek a prog­ramnak. Nem mondhatnak le végrehajtásáról. Értékes hó­napokat szalasztottak el, ilyen­kor kell felkészülni a tehén té­li tartására. Az időveszteség azonban ma még nem pótolha­tatlan. Nagygyűlés, értekezlet, nyilatkozat nem elég ehhez. Tenni, cselekedni kell. Házról házra járva, embertől emberig eljutva, lehet ezt a programot elfogadtatni, megvalósítani. Kutas József TELIK A SILÓGÖDÖR 1000 köbméter zöldsilót, bíbor- és rozskeveréket tárolnak a csőm emeli Március 1. Tsz- ben. Minden számosállatra 10 köbméter zöldsilót számítanak. G. M. Még júniusban megnyitják az igali campinget Egymillió forintos fejlesztés az idén Az igali gyógyfürdő és a Balaton A fürdő fejlesztéséről tárgyalt a járási tanács egészségügyi állandó bizottsága Az igali gyógyfürdő fejlesz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom