Somogyi Néplap, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-26 / 148. szám

Péntek, 1964. június 26. 3 SOMOGYI NÉPLAP CSEME TE KERT A középrigóci erdészet barcsi csemetekertjében 17 asszony és lány dolgozik. Magról vetették az erdei íenyót, s nem könnyű a gyorsan gyomosodó területet állandóan tisztán tartani. Az első hibák már jelentkeznek Egy hete kezdődött meg-* az aratás megyénkben, s máris jeleznek innen is, onnan is ba­jokat. A legnagyobb gond, hogy az esős időjárás akadályozza a folyamatos munkát, jóllehet a gabonák mindenütt kasza alá értek. Ezért rendkívül fontos, hogy az alkalmas idő minden óráját, minden percét jól hasz­náljuk ki. Mivel sürget a mun­ka, a géphibák okozta kiesések az átlagosnál nagyobb gondot jelentenek. Somogyváron történt: A Len­gyeltóti Gépállomás egy rend- revágójának több termelőszö­vetkezetben kell elvégeznie a munkát. Ütemtervet készítet­tek, hogy melyik napokon me­lyik termelőszövetkezetben dol­gozik a gép, összehangolták a munkát. Am már az induláskor felborult ez az ütemterv, mert amikor a múlt hét szombatján első rendeltetési helyére, Öreg­lakra kivonult a gép — ahol öt nap alatt kétszáz holdat kel­lett volna levágnia —, kiderült, hogy nem jó. Nincs tökéletesen kijavítva, nem megy ügy, mint kellene. a rendrevágónak nyújtott műszakban mintegy napi 40 hold a normája, ezzel szemben öreglakon két nap alatt — szombaton és vasár- naP — mindössze 8 holdat ara­tott le. Akkor végképp eltört. Szerencsére a műhelykocsi ide­jében kiért, és hétfőn sikerült ismét munkába állítani a gépet. A kétnapos késés miatt a so- mogyvári ^sz joggal aggodal­maskodik, hiszen már náluk is javában lehetne vágni a gabo­nát. A késés veszteséget okoz­hat, és újabb gondot, mert át kell csoportosítani az erőket. Az eset arra figyelmeztet, hogy minimálisra kell csökken­teni a műszaki meghibásodás­ból származó gépállásokat. Ahol elromlik egy gép, gyors munkára, azonnali segítségre van szükség. Minden óra ké­sedelem: veszteség: V. M. Egy képviselő naplójából A képviselő: Szabó József vezérőrnagy, néphadseregünk egyik tábornoka. Egy éve, a választások alkalmával mu­tattuk be olvasóinknak. A Zse­be tizenhat faluja szavazott bizalmat neki. Most — ahogy ő mondja tréfásan — »számon kérjük«, mit tett, hogyan gaz­dálkodott a bizalommal. Előre kell bocsátani, hogy a tábor­nok-képviselő rendkívül elfog­lalt ember. Az év felét szolgá­lati úton tölti. A napló és a sok levél mégis azt bizonyít­ja, hogy szívügyének tartja a képviselői munkát. Amit az élet produkál — Mi volt a legérdekesebb panasz? Átnyújtja a leveleket. — Ez. Ilyet csak az élet tud produkálni. A meteorológia hófúvásokat jelzett azon a januári napon. Bőszénfán a tanácsiak falu­gyűlést hívtak össze. Megkér­ték őt is, jöjjön ki, ha van ideje. Megígérte, hogy ott lesz. Alkonyattájt már járhatatla­nok voltak az utak. — Képtelenség. Ezen az úton nem tud bejömmi. Azt javas­lom, tartsuk meg máskor a gyűlést — mondta az egyik tanácstag. A többség lehurrogta. — Várjunk. Azt ígérte, jön. Márpedig, amit a tábornok ígér, azt készpénznek lehet venni... A gyűlés kezdete előtt tíz perccel megállt a GAZ a ta­nácsház előtt. Már megvoltak a beszámolók, megvitatták a fejlesztési terveket, de az öre­gek csak nem akartak haza­menni. Benyák Lajos bácsi az ő nevükben kért szót. — Elmondtuk ezt mi már nagyon sokszor, de senki sem tett semmit. Ügy döntöttünk, megkérjük a tábornok elvtár­sat. Ha lesz mód, segítsen, ha nem, végre megnyugszunk ... Benyák bácsit a többi öreg­gel együtt a felszabadulás után Szlovákiából telepítették ide. Az állam kártalanította őket, házat és földet kaptak. A me­gyében az elsők között fogták meg egymás kezét: szövetke­zetei alapítottak. Az ellenfor­radalom után a falu határát átvette az állami gazdaság. Munkát adott mindenkinek, aki igényt tartott rá. Most az öregek hátrányos helyzetben érzik magukat a szomszédos falvak öregeivel szemben. Eb­ben a községben ugyanis nincs szövetkezeti nyugdíjas, mert nem lehetett tízéves a szövet­kezet. A törvények szerint vagy azok, vagy ezek a mun­kában töltött évek számíta­nak. De hát egyik sincs tíz. A panasz tehát jogos. Másnap már ment a levél a miniszternek. A válasz biz­tató. Veres József. munkaügyi miniszter megígérte, hogy ha­marosan keresnek megoldást. Egyszer meg egy idős tanítónő kérte segítségét — a boldog­sága érdekében. Hosszú évti­zedek után találta meg az iga. zit. Csakhogy a férfi a fővá­rosban lakott, és ő hiába kér­te, hogy helyezzék Budapest­re. Hiába mondta el, hogy mi­ről van szó, elutasították. Ek­kor kereste föl a tábornokot. Kérését azonnal teljesítették. Segített a megértő emberség. Rendet, fejlődést akarnak Tapasztalatairól kérdezem. Ez a válasza: — Minden faluban rendet akarnak az emberek. És ez ör_ vendetes dolog. Azt akarják, hogy mindig egyenes úton jár­junk. Érzik, tudják, hogy tő­lük is sok függ. S ha kell, mer­nek is tenni a rend, a fejlő­dés érdekében... Példákat említ. Gálosfán hónapokig basásko- dott a szövetkezet főkönyve­lője. Durván, pökhendi módon beszélt mindenkivel. önké- nyeskedett, azt hitte, neki mindent szabad. A képiselő- nél tett panasz után vizsgála­tot indítottak ellene és levál­tották. Taszáron egy aszony és két gyerek érdekében emelt szót a közösség. Az iszákos férj éve­ken át rettegésben tartotta a családját. Részegen nemegy­szer fejszével kergette felesé­gét és gyermekeit. A képvise­lő sok emberrel beszélt ebben az ügyben. Járt a férj munka­helyén, és megkérte a pártbi­zottság titkárát, segítsen hely­reállítani a családi békét. Az­óta hónapok teltek el. Az asz- szony a minap örömtől su­gárzó arccal mondott köszö­netét. Bőszénfán jó iskolát akart a lakosság. Kérésük jogos volt, s meghallgatásra talált. Most épül az iskola. Járhatatlan a főutca kocsiút ja, az állami gazdaság erőgépei tették tönk­re. A falu javíttasa meg? Ez nem lenne igazságos. Taszáron egy másik alka­lommal az egészségügyi ellátás gondjait tárták fel az embe­rek. A falu körzeti orvosa éve­ken át emberfölötti munlcát végzett. Gyógyszertárat is kér­tek, mert nagy szükég volt rá. Könnyíteni kellene a terhein — mondták a falu lakói. A képviselő utánjárására ka- íonaorvost helyeztek Taszárra, ő látja el a katonacsaládok egészségvédelmét. A körzeti or­vos így sokkal könnyebben és Jobban törődhet a betegeivel. A megyei tanács egészségügyi osztálya engedélyezte, hogy házigyógyszertárat rendezze­nek be. Még ebben az évben valóra válik a taszáriak má­sik álma is: korszerű boltot kapnak, modernizálják a köz- világítást, és befejezik a jár­daépítést. — Hogyan tud ennyi időt szakítani a képviselői munká­ra? — kérdezem meg végűi. — A kapott bizalomnak ez az ára. Munkás voltam én is. Tudom, hogy nincsenek apró ügyek. Minden embernek nagy ügy a saját problémája. És úgy is kell kezelni... Németh Sándor S&erve&ettebben, tartalmasabban C zámo6 tennél őszöve tke- ^ zeti pártszervezet tevé­kenysége ma még nem. felel meg a követelményeknek. Egyrészt szervezeti, vezetési gyengeség ennek az oka, más­részt pedig az, hogy á célra­vezető gyakorlat még nem ala­kult ki mindenütt, illetve, hogy a bevált, kipróbált, ered­ményesnek bizonyult módsze­rek nem terjedtek el általáno­san. A megyei pártbizottság a té­ma fontosságára és az előbbre jutás sürgető voltára való te­kintettel a múlt év novembe­rében önálló napirendként tár­gyalta meg a tsz-pártszerveze- tek helyzetét. A pártmunka ja­vítása azóta is gyakran szere­pel megyei plénumokon. A májusi ülés a járási pártbizott­ságokat határozatban kötelezte arra, hogy a gyakorlatban konkrétan segítsék az alap­szervezeteket a munka meg­szervezésében és végrehajtásá­ban. A termelőszövetkezeti pártmunka hatékonyságának növeléséhez ugyanis fontos közérdek fűződik. T ássuk, hogyan dolgozik né- hány alapszervezet. Nagy- szakácsiban például a szerve­zeti erősítést nem kampányfel­adatnak tekintik, hanem állan­dó jellegű teendőnek tartják. Évről évre, az év minden sza­kában vesznek föl tagjelöltet, illetve új tagot. Ezért is ké­pes az alapszervezet arra, hogy betöltse szerepét. A bo- latonőszödiek már régebben fölismerték: a párt szavát csak úgy juttathatják el folyamato­san a tsz-tagokhoz, ha a szö­vetkezet valamennyi számotte­vőbb munkaterületén dolgoz­nak kommunisták. Az állate- nyésztésben például Vörös Mi­hály tehenész, Vörös Mihály né fejő, Cs. Kovács Lajos növen­dékgondozó meg Varga Sán­dor takarmányos teljesít párt­megbízatást. A baromfifarmon Vasicsek Jánosné, a szőlészet­ben Boda József, a kertészet­ben Zónt Lajos, a traktorosbri­gádban pedig Feczli László, Kálóczi János meg Böczögő József tagja az alapszervezet­nek. A szemesi üzemegységben elsősorban Tóth István kovács felelős a pártmunkáért. Így biztosítják, hogy állandó le­gyen a vezetés és a tsz-tagság kapcsolata. A pártmunka szervezeti for­máját illetően hadd említsünk egy állami gazdasági példát is. A Lábodi Állami Gazdaságban csúcsvezetőség irányítja a ke­rületek alapszervezeteit. Mód­szerükből éppen az alapszer­vezeti tevékenység tarthat leg­inkább számot a termelőszö­vetkezeti pártvezetőségek ér­deklődésére is. Korábban a ke­rületi alapszervezet vezetősége jóformán csak papípon léte­zett. Ügyszólván minden teen­dő a titkárra hárul, ő osztotta ki a bélyeget, szedte össze a pártkiadványok árát, szervez­te a pártoktatást, foglalkozott a termeléssel, számolt be tag­gyűlésen az időszerű kérdések­ről stb. Tehát szinte egyedül dolgozott a vezetőség helyett. Az év elején munkálták ki a kerületi alapszervezetekre ér­vényes konkrétabb vezetési irányelveket. Nagyrészt a já­rási pártbizottságok reszortéig osztását követve öt csoportba sorolták a feladatokat. Így ala­kult ki az öt tisztség: o titkár, a termelési felelős, a gazdasági felelős, a pártépítési és tömeg­szervezeti felelős meg az agi- tációs és propagandafelelős funkciója. Már az elnevezés is utal kinek-kinek a munkakö­rére. Így mindenki arányosan van ellátva pártmunkával, s a titkár mentesült sok részfel­adat alól, tehát több ideje van az egész vezetőség irányításá­ra, ellenőrzésére. A vezetőségi tagok széles körű aktívaháló­zatra támaszkodhatnak: egy- egy részfeladatot rábíztak egy- egy párttagra. Ez.a szervezeti fölépítés, illetve reszortelosz­tás azt a célt szolgálja, hogy találja meg helyét, munkáját az alapszervezetben valameny- nyi vezetőségi tag is meg a tisztséget nem viselő összes kommunista is. Tl/I int látjuk, itt is, ott is kísérleteznek, próbál­koznak, hogy eredményesebb legyen az alapszervezeti mun­ka. A megyei pártbizottság a bogiári téli tanfolyamon is adott útmutatást ehhez. Külön előadás ismertette a termelő­szövetkezeti pártszervezetek tevékenységének eddigi ta­pasztalatait és a gazdaságszer­vező munka főbb irányelveit. A további előrelépéshez szük­séges, hogy a pártszervezeti vezetők tanuljanak többet egy­mástól, ismerjék meg egymás módszereit. A járási pártbi­zottságok evégből szervezze­nek gyakrabban tapasztalat- cserét az alapszervezeti titká­roknak és pártvezetőségi ta­goknak. Ám a kérdés nemcsak az, hogy hogyan, hanem az is, hogy mit dolgozzanak a párt- szervezetek. A szervezeti for­mát megfelelő tartalommal megtölteni — talán ez a fel­adat nehezebb része. Odáig már csaknem mindenütt elju­tottak, hogy tudják: a fő tevé­kenységnek a gazdaságszerve­ző munkának kell lennie. Szer­vezni a termelést, előmozdítani a szövetkezet gazdasági erősö­dését — de hogyan? Erre nincs és nem is lehet recept. A he­lyi körülmények szabják meg a párthatározatok alapján vég­zendő alapszervezeti munka tartalmát. A gondot éppen en­nek a tartalomnak a megke­resése okozza. 1U ég felsorolni is szinte le­1,1 hetetlen, hogy hol, mi­kor, mi kerüljön a pártmunka homlokterébe. Egy azonban bizonyos: nem öncélú tárgyal- gatások, személyeskedő viták, hanem helyesen kialakított ál­láspont alapján végzendő tet­tek kellenek a termelési ered­mények növeléséhez. Ehhez a tartalmi munkához a szövetke­zet évi terve adja az alapot. A terv végrehajtásában sorra ke­rülő részfeladatokat figyelem­be véve határozza meg a párt- szervezet a közvetlen teendő­ket. Az alapos tájékozódás, a téma hozzáértő és mélyreható elemzése, a tennivalók pontos megjelölése — mindez elen­gedhetetlen követelménye en­nek a fontos irányító és szer­vező munkának. Ne akarjanak mindennel foglalkozni, mert akkor aligha végeznék el bár­mit is. Osztályozzák, rangso­rolják a feladatokat, s mindig a leg fontosabbra összpontosít­sák erejüket. Ha valamiben, akkor ebben minden eddiginél hatékonyabban kell segíteniük a járási pártbizottságoknak az alapszervezetek titkárait, ve­zetőit, a termelőszövetkezeti párttagságot. Kutas József Vidáman, katonásan A honvédelmi nap kulturális programja Színesnek, érdekesnek ígérkezik a vasárnapi honvédelmi nap kul­turális programja. Délután 5 óra­kor az Ifjúsági Házban rendezik meg a KISZ-isták és a katonafiata­lok találkozóját. A honvédség tánczenekara szórakoztatja a meg­jelenteket. A táncok szünetében fellépnek: a honvédség Vokál- együttese, hangszerszólisták és táncdalénekesek. Este fél nyolckor a Latinka Sán­dor Művelődési Házban Vidáman, katonásan címmel ad műsort a Magyar Néphadsereg 7203 Központi öntevékeny Művészeti Együttese és a BM táncegyüttes. Bemutatko­zik a honvédség gitáregyüttese, a BM-tánccsoport pedig három új táncot mutat be a közönségnek. Hogyan kertészkednek ÖREGLAKON BE ZSÁKON Megnéztük néhány tsz-ben, hogy fejlődik-e és hogyan fej­lődik kertészetük, milyen goindjaik vannak. Megállapít­ható, hogy kertészeteink több­sége a közös gazdaság gya­rapodásával együtt szilárdul, erősödik. Évről évre csökken­nek az áruk átadása, átvétele körüli viták. A gazdaságok mindinkább megtalálják a kertészkedés legjövedelmezőbb módszereit. Ma már senki sem vitatja, hogy ahol megvannak a lehetőségek, ott kifizetődő a zöldségtermelés. Ahol a jövedelem harmadrészét a kertészet adja Az öreglaki Kertészeti Tsz 70 holdon, szántóterületének 5 százalékán termel zöldség­féléket. Viszont a gazdaság összes árbevételének 35 száza­lékát a kertészet adja. A fejlődésre mi sem jellemzőbb, mint az, hogy területüket ugyan nem növelték tavaly óla, de a bevételi tervet 100 000 forinttal — egymillió-ötszáz­ezer forintra — emelték. Min den hónapra ütemtervet készí­tettek, így állandóan ellenőriz­ni tudják, hogy hányadán áll­nak feladataik teljesítésével Ez eddig 380 000 forint értékű áru eladását irányozták elő, tervüket túlteljesítették. Kertészetük minden négy­szögölén meglátszik a gondos munka. Semmi különösebb tit_ ka nincs az eredményesség­nek. Van a szövetkezetnek egy állandóan itt dolgozó negyven­tagú gárdája. Igen lényeges, hogy a kertészeti tennivalókat mindig ugyanazok az emberek végzik. Hiszen nemcsak gya­korlatot, hazzáértést, hanem szakmai ismereteket is szerez­nek. Ezen túlmenően anyagi lag is érdekeltek abban, hogy minél több és minél jobb mi­nőségű árut termeljenek. A kertészet bevételének nyolc százalékát kapják meg év vé­gén prémiumként a megszer­zett munkaegység arányában. Eredményesen gazdálkod­nak, gondokról szinte nem is beszélnek, ha csak azt nem említjük meg, hogy mindössze egy öntözőberendezésük van. Pedig nagyon elkelne még egy. Gazos paprikarendek elhanyagolt holdak öreglakkal szomszédos Bu- zsák. A kertészet területe itt is 70 hold. A bevételi tervben 700 000 forint szerepel. Tehát míg öreglakon a zöldségerme- lés egy-egy holdja csaknem huszonegy és fél ezer forintot ad, itt a kertészet egy-egy holdjától 10 000 forintot vár­nak. Tavaly a 120 holdas ker­tészet 639 000 forinttal fizetett. Ezek a számok azt mutatják, hogy itt koránt sincs minden rendjén. Ezt tükrözi az is, hogy az eredménytelenség miatt 50 holddal csökkentet­ték a kertészet területét. Nincs talán szakemberük, megfelelő felszereléssük? Dehogy nincs! Kertész is van, öntözőberende­zés is — ez utóbbiból kettő is. Csakhogy nem üzemelnek, mert nincs, aki kezelje őket. Nincs munkaerő. Tavaly is ok minden gazban maradt, s félő, hogy így lesz az idén is. A múlt évben is kísérleteztek egy állandó ker­tészeti brigád kialakításával, az idén is, de most is oda ju­tottak, ahova tavaly: éppúgy, mint a szántóföldi növénye­ket, a zöldséges területeket is ki kell osztani családoknak. Hová lett a munkaerő Buzsákról ? Nem olyan régen foglalkoz­tunk a buzsáki munkaerőgon­dokkal. Megírtuk, hogy több száz ember jár el állami gaz­daságba dolgozni engedély nél­kül. Az Alsóbogát! Állami Gazdaság gillepusztai brigád­vezetője, Félix János a köz­ségben lakik, s megkerülve minden megbeszélést, jó né­hány tsz-tagot »beszervezett«, hogy dolgozzon náluk. Akkor a szövetkezet vezetői azt az ígéretet, mi pedig azt a tájé­koztatást kaptuk az állami gazdaság igazgatójától, hogy azonnal hazaküldik azokat a dolgozókat, akik még nem vé­gezték el otthon a rájuk bízott feladatot. Sajnos, az ígéret ígéret maradt, a vontatók, a teherautók azóta is minden reggel megérkeznek a faluba, és. visznek szövetkezeti tagokat az állami gazdaságba. Tartha­tatlan ez az állapot, hiszen az aratás küszöbén állunk, és még nem végeztek a növényápolás­sal. Buzsákon a vetőburgonya és a kertészet adja a növényter­melés tervezett bevételének csaknem felét. Ha nem végzik el az időszerű munkákat, pó­tolhatatlan veszteség éri a kö­zösséget. Ezért pedig felelősek lesznek a feladataikat semmibe vevő tsz-tagok, de mondjuk ki, felelősek lesznek az állami gazdaság vezetői is, mert a megállapodás ellenére alkal­maznak olvan dolgozókat is., akik otthon mem teljesítették kötelezettségüket. Vörös Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom