Somogyi Néplap, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-26 / 148. szám
Péntek, 1964. június 26. 3 SOMOGYI NÉPLAP CSEME TE KERT A középrigóci erdészet barcsi csemetekertjében 17 asszony és lány dolgozik. Magról vetették az erdei íenyót, s nem könnyű a gyorsan gyomosodó területet állandóan tisztán tartani. Az első hibák már jelentkeznek Egy hete kezdődött meg-* az aratás megyénkben, s máris jeleznek innen is, onnan is bajokat. A legnagyobb gond, hogy az esős időjárás akadályozza a folyamatos munkát, jóllehet a gabonák mindenütt kasza alá értek. Ezért rendkívül fontos, hogy az alkalmas idő minden óráját, minden percét jól használjuk ki. Mivel sürget a munka, a géphibák okozta kiesések az átlagosnál nagyobb gondot jelentenek. Somogyváron történt: A Lengyeltóti Gépállomás egy rend- revágójának több termelőszövetkezetben kell elvégeznie a munkát. Ütemtervet készítettek, hogy melyik napokon melyik termelőszövetkezetben dolgozik a gép, összehangolták a munkát. Am már az induláskor felborult ez az ütemterv, mert amikor a múlt hét szombatján első rendeltetési helyére, Öreglakra kivonult a gép — ahol öt nap alatt kétszáz holdat kellett volna levágnia —, kiderült, hogy nem jó. Nincs tökéletesen kijavítva, nem megy ügy, mint kellene. a rendrevágónak nyújtott műszakban mintegy napi 40 hold a normája, ezzel szemben öreglakon két nap alatt — szombaton és vasár- naP — mindössze 8 holdat aratott le. Akkor végképp eltört. Szerencsére a műhelykocsi idejében kiért, és hétfőn sikerült ismét munkába állítani a gépet. A kétnapos késés miatt a so- mogyvári ^sz joggal aggodalmaskodik, hiszen már náluk is javában lehetne vágni a gabonát. A késés veszteséget okozhat, és újabb gondot, mert át kell csoportosítani az erőket. Az eset arra figyelmeztet, hogy minimálisra kell csökkenteni a műszaki meghibásodásból származó gépállásokat. Ahol elromlik egy gép, gyors munkára, azonnali segítségre van szükség. Minden óra késedelem: veszteség: V. M. Egy képviselő naplójából A képviselő: Szabó József vezérőrnagy, néphadseregünk egyik tábornoka. Egy éve, a választások alkalmával mutattuk be olvasóinknak. A Zsebe tizenhat faluja szavazott bizalmat neki. Most — ahogy ő mondja tréfásan — »számon kérjük«, mit tett, hogyan gazdálkodott a bizalommal. Előre kell bocsátani, hogy a tábornok-képviselő rendkívül elfoglalt ember. Az év felét szolgálati úton tölti. A napló és a sok levél mégis azt bizonyítja, hogy szívügyének tartja a képviselői munkát. Amit az élet produkál — Mi volt a legérdekesebb panasz? Átnyújtja a leveleket. — Ez. Ilyet csak az élet tud produkálni. A meteorológia hófúvásokat jelzett azon a januári napon. Bőszénfán a tanácsiak falugyűlést hívtak össze. Megkérték őt is, jöjjön ki, ha van ideje. Megígérte, hogy ott lesz. Alkonyattájt már járhatatlanok voltak az utak. — Képtelenség. Ezen az úton nem tud bejömmi. Azt javaslom, tartsuk meg máskor a gyűlést — mondta az egyik tanácstag. A többség lehurrogta. — Várjunk. Azt ígérte, jön. Márpedig, amit a tábornok ígér, azt készpénznek lehet venni... A gyűlés kezdete előtt tíz perccel megállt a GAZ a tanácsház előtt. Már megvoltak a beszámolók, megvitatták a fejlesztési terveket, de az öregek csak nem akartak hazamenni. Benyák Lajos bácsi az ő nevükben kért szót. — Elmondtuk ezt mi már nagyon sokszor, de senki sem tett semmit. Ügy döntöttünk, megkérjük a tábornok elvtársat. Ha lesz mód, segítsen, ha nem, végre megnyugszunk ... Benyák bácsit a többi öreggel együtt a felszabadulás után Szlovákiából telepítették ide. Az állam kártalanította őket, házat és földet kaptak. A megyében az elsők között fogták meg egymás kezét: szövetkezetei alapítottak. Az ellenforradalom után a falu határát átvette az állami gazdaság. Munkát adott mindenkinek, aki igényt tartott rá. Most az öregek hátrányos helyzetben érzik magukat a szomszédos falvak öregeivel szemben. Ebben a községben ugyanis nincs szövetkezeti nyugdíjas, mert nem lehetett tízéves a szövetkezet. A törvények szerint vagy azok, vagy ezek a munkában töltött évek számítanak. De hát egyik sincs tíz. A panasz tehát jogos. Másnap már ment a levél a miniszternek. A válasz biztató. Veres József. munkaügyi miniszter megígérte, hogy hamarosan keresnek megoldást. Egyszer meg egy idős tanítónő kérte segítségét — a boldogsága érdekében. Hosszú évtizedek után találta meg az iga. zit. Csakhogy a férfi a fővárosban lakott, és ő hiába kérte, hogy helyezzék Budapestre. Hiába mondta el, hogy miről van szó, elutasították. Ekkor kereste föl a tábornokot. Kérését azonnal teljesítették. Segített a megértő emberség. Rendet, fejlődést akarnak Tapasztalatairól kérdezem. Ez a válasza: — Minden faluban rendet akarnak az emberek. És ez ör_ vendetes dolog. Azt akarják, hogy mindig egyenes úton járjunk. Érzik, tudják, hogy tőlük is sok függ. S ha kell, mernek is tenni a rend, a fejlődés érdekében... Példákat említ. Gálosfán hónapokig basásko- dott a szövetkezet főkönyvelője. Durván, pökhendi módon beszélt mindenkivel. önké- nyeskedett, azt hitte, neki mindent szabad. A képiselő- nél tett panasz után vizsgálatot indítottak ellene és leváltották. Taszáron egy aszony és két gyerek érdekében emelt szót a közösség. Az iszákos férj éveken át rettegésben tartotta a családját. Részegen nemegyszer fejszével kergette feleségét és gyermekeit. A képviselő sok emberrel beszélt ebben az ügyben. Járt a férj munkahelyén, és megkérte a pártbizottság titkárát, segítsen helyreállítani a családi békét. Azóta hónapok teltek el. Az asz- szony a minap örömtől sugárzó arccal mondott köszönetét. Bőszénfán jó iskolát akart a lakosság. Kérésük jogos volt, s meghallgatásra talált. Most épül az iskola. Járhatatlan a főutca kocsiút ja, az állami gazdaság erőgépei tették tönkre. A falu javíttasa meg? Ez nem lenne igazságos. Taszáron egy másik alkalommal az egészségügyi ellátás gondjait tárták fel az emberek. A falu körzeti orvosa éveken át emberfölötti munlcát végzett. Gyógyszertárat is kértek, mert nagy szükég volt rá. Könnyíteni kellene a terhein — mondták a falu lakói. A képviselő utánjárására ka- íonaorvost helyeztek Taszárra, ő látja el a katonacsaládok egészségvédelmét. A körzeti orvos így sokkal könnyebben és Jobban törődhet a betegeivel. A megyei tanács egészségügyi osztálya engedélyezte, hogy házigyógyszertárat rendezzenek be. Még ebben az évben valóra válik a taszáriak másik álma is: korszerű boltot kapnak, modernizálják a köz- világítást, és befejezik a járdaépítést. — Hogyan tud ennyi időt szakítani a képviselői munkára? — kérdezem meg végűi. — A kapott bizalomnak ez az ára. Munkás voltam én is. Tudom, hogy nincsenek apró ügyek. Minden embernek nagy ügy a saját problémája. És úgy is kell kezelni... Németh Sándor S&erve&ettebben, tartalmasabban C zámo6 tennél őszöve tke- ^ zeti pártszervezet tevékenysége ma még nem. felel meg a követelményeknek. Egyrészt szervezeti, vezetési gyengeség ennek az oka, másrészt pedig az, hogy á célravezető gyakorlat még nem alakult ki mindenütt, illetve, hogy a bevált, kipróbált, eredményesnek bizonyult módszerek nem terjedtek el általánosan. A megyei pártbizottság a téma fontosságára és az előbbre jutás sürgető voltára való tekintettel a múlt év novemberében önálló napirendként tárgyalta meg a tsz-pártszerveze- tek helyzetét. A pártmunka javítása azóta is gyakran szerepel megyei plénumokon. A májusi ülés a járási pártbizottságokat határozatban kötelezte arra, hogy a gyakorlatban konkrétan segítsék az alapszervezeteket a munka megszervezésében és végrehajtásában. A termelőszövetkezeti pártmunka hatékonyságának növeléséhez ugyanis fontos közérdek fűződik. T ássuk, hogyan dolgozik né- hány alapszervezet. Nagy- szakácsiban például a szervezeti erősítést nem kampányfeladatnak tekintik, hanem állandó jellegű teendőnek tartják. Évről évre, az év minden szakában vesznek föl tagjelöltet, illetve új tagot. Ezért is képes az alapszervezet arra, hogy betöltse szerepét. A bo- latonőszödiek már régebben fölismerték: a párt szavát csak úgy juttathatják el folyamatosan a tsz-tagokhoz, ha a szövetkezet valamennyi számottevőbb munkaterületén dolgoznak kommunisták. Az állate- nyésztésben például Vörös Mihály tehenész, Vörös Mihály né fejő, Cs. Kovács Lajos növendékgondozó meg Varga Sándor takarmányos teljesít pártmegbízatást. A baromfifarmon Vasicsek Jánosné, a szőlészetben Boda József, a kertészetben Zónt Lajos, a traktorosbrigádban pedig Feczli László, Kálóczi János meg Böczögő József tagja az alapszervezetnek. A szemesi üzemegységben elsősorban Tóth István kovács felelős a pártmunkáért. Így biztosítják, hogy állandó legyen a vezetés és a tsz-tagság kapcsolata. A pártmunka szervezeti formáját illetően hadd említsünk egy állami gazdasági példát is. A Lábodi Állami Gazdaságban csúcsvezetőség irányítja a kerületek alapszervezeteit. Módszerükből éppen az alapszervezeti tevékenység tarthat leginkább számot a termelőszövetkezeti pártvezetőségek érdeklődésére is. Korábban a kerületi alapszervezet vezetősége jóformán csak papípon létezett. Ügyszólván minden teendő a titkárra hárul, ő osztotta ki a bélyeget, szedte össze a pártkiadványok árát, szervezte a pártoktatást, foglalkozott a termeléssel, számolt be taggyűlésen az időszerű kérdésekről stb. Tehát szinte egyedül dolgozott a vezetőség helyett. Az év elején munkálták ki a kerületi alapszervezetekre érvényes konkrétabb vezetési irányelveket. Nagyrészt a járási pártbizottságok reszortéig osztását követve öt csoportba sorolták a feladatokat. Így alakult ki az öt tisztség: o titkár, a termelési felelős, a gazdasági felelős, a pártépítési és tömegszervezeti felelős meg az agi- tációs és propagandafelelős funkciója. Már az elnevezés is utal kinek-kinek a munkakörére. Így mindenki arányosan van ellátva pártmunkával, s a titkár mentesült sok részfeladat alól, tehát több ideje van az egész vezetőség irányítására, ellenőrzésére. A vezetőségi tagok széles körű aktívahálózatra támaszkodhatnak: egy- egy részfeladatot rábíztak egy- egy párttagra. Ez.a szervezeti fölépítés, illetve reszortelosztás azt a célt szolgálja, hogy találja meg helyét, munkáját az alapszervezetben valameny- nyi vezetőségi tag is meg a tisztséget nem viselő összes kommunista is. Tl/I int látjuk, itt is, ott is kísérleteznek, próbálkoznak, hogy eredményesebb legyen az alapszervezeti munka. A megyei pártbizottság a bogiári téli tanfolyamon is adott útmutatást ehhez. Külön előadás ismertette a termelőszövetkezeti pártszervezetek tevékenységének eddigi tapasztalatait és a gazdaságszervező munka főbb irányelveit. A további előrelépéshez szükséges, hogy a pártszervezeti vezetők tanuljanak többet egymástól, ismerjék meg egymás módszereit. A járási pártbizottságok evégből szervezzenek gyakrabban tapasztalat- cserét az alapszervezeti titkároknak és pártvezetőségi tagoknak. Ám a kérdés nemcsak az, hogy hogyan, hanem az is, hogy mit dolgozzanak a párt- szervezetek. A szervezeti formát megfelelő tartalommal megtölteni — talán ez a feladat nehezebb része. Odáig már csaknem mindenütt eljutottak, hogy tudják: a fő tevékenységnek a gazdaságszervező munkának kell lennie. Szervezni a termelést, előmozdítani a szövetkezet gazdasági erősödését — de hogyan? Erre nincs és nem is lehet recept. A helyi körülmények szabják meg a párthatározatok alapján végzendő alapszervezeti munka tartalmát. A gondot éppen ennek a tartalomnak a megkeresése okozza. 1U ég felsorolni is szinte le1,1 hetetlen, hogy hol, mikor, mi kerüljön a pártmunka homlokterébe. Egy azonban bizonyos: nem öncélú tárgyal- gatások, személyeskedő viták, hanem helyesen kialakított álláspont alapján végzendő tettek kellenek a termelési eredmények növeléséhez. Ehhez a tartalmi munkához a szövetkezet évi terve adja az alapot. A terv végrehajtásában sorra kerülő részfeladatokat figyelembe véve határozza meg a párt- szervezet a közvetlen teendőket. Az alapos tájékozódás, a téma hozzáértő és mélyreható elemzése, a tennivalók pontos megjelölése — mindez elengedhetetlen követelménye ennek a fontos irányító és szervező munkának. Ne akarjanak mindennel foglalkozni, mert akkor aligha végeznék el bármit is. Osztályozzák, rangsorolják a feladatokat, s mindig a leg fontosabbra összpontosítsák erejüket. Ha valamiben, akkor ebben minden eddiginél hatékonyabban kell segíteniük a járási pártbizottságoknak az alapszervezetek titkárait, vezetőit, a termelőszövetkezeti párttagságot. Kutas József Vidáman, katonásan A honvédelmi nap kulturális programja Színesnek, érdekesnek ígérkezik a vasárnapi honvédelmi nap kulturális programja. Délután 5 órakor az Ifjúsági Házban rendezik meg a KISZ-isták és a katonafiatalok találkozóját. A honvédség tánczenekara szórakoztatja a megjelenteket. A táncok szünetében fellépnek: a honvédség Vokál- együttese, hangszerszólisták és táncdalénekesek. Este fél nyolckor a Latinka Sándor Művelődési Házban Vidáman, katonásan címmel ad műsort a Magyar Néphadsereg 7203 Központi öntevékeny Művészeti Együttese és a BM táncegyüttes. Bemutatkozik a honvédség gitáregyüttese, a BM-tánccsoport pedig három új táncot mutat be a közönségnek. Hogyan kertészkednek ÖREGLAKON BE ZSÁKON Megnéztük néhány tsz-ben, hogy fejlődik-e és hogyan fejlődik kertészetük, milyen goindjaik vannak. Megállapítható, hogy kertészeteink többsége a közös gazdaság gyarapodásával együtt szilárdul, erősödik. Évről évre csökkennek az áruk átadása, átvétele körüli viták. A gazdaságok mindinkább megtalálják a kertészkedés legjövedelmezőbb módszereit. Ma már senki sem vitatja, hogy ahol megvannak a lehetőségek, ott kifizetődő a zöldségtermelés. Ahol a jövedelem harmadrészét a kertészet adja Az öreglaki Kertészeti Tsz 70 holdon, szántóterületének 5 százalékán termel zöldségféléket. Viszont a gazdaság összes árbevételének 35 százalékát a kertészet adja. A fejlődésre mi sem jellemzőbb, mint az, hogy területüket ugyan nem növelték tavaly óla, de a bevételi tervet 100 000 forinttal — egymillió-ötszázezer forintra — emelték. Min den hónapra ütemtervet készítettek, így állandóan ellenőrizni tudják, hogy hányadán állnak feladataik teljesítésével Ez eddig 380 000 forint értékű áru eladását irányozták elő, tervüket túlteljesítették. Kertészetük minden négyszögölén meglátszik a gondos munka. Semmi különösebb tit_ ka nincs az eredményességnek. Van a szövetkezetnek egy állandóan itt dolgozó negyventagú gárdája. Igen lényeges, hogy a kertészeti tennivalókat mindig ugyanazok az emberek végzik. Hiszen nemcsak gyakorlatot, hazzáértést, hanem szakmai ismereteket is szereznek. Ezen túlmenően anyagi lag is érdekeltek abban, hogy minél több és minél jobb minőségű árut termeljenek. A kertészet bevételének nyolc százalékát kapják meg év végén prémiumként a megszerzett munkaegység arányában. Eredményesen gazdálkodnak, gondokról szinte nem is beszélnek, ha csak azt nem említjük meg, hogy mindössze egy öntözőberendezésük van. Pedig nagyon elkelne még egy. Gazos paprikarendek elhanyagolt holdak öreglakkal szomszédos Bu- zsák. A kertészet területe itt is 70 hold. A bevételi tervben 700 000 forint szerepel. Tehát míg öreglakon a zöldségerme- lés egy-egy holdja csaknem huszonegy és fél ezer forintot ad, itt a kertészet egy-egy holdjától 10 000 forintot várnak. Tavaly a 120 holdas kertészet 639 000 forinttal fizetett. Ezek a számok azt mutatják, hogy itt koránt sincs minden rendjén. Ezt tükrözi az is, hogy az eredménytelenség miatt 50 holddal csökkentették a kertészet területét. Nincs talán szakemberük, megfelelő felszereléssük? Dehogy nincs! Kertész is van, öntözőberendezés is — ez utóbbiból kettő is. Csakhogy nem üzemelnek, mert nincs, aki kezelje őket. Nincs munkaerő. Tavaly is ok minden gazban maradt, s félő, hogy így lesz az idén is. A múlt évben is kísérleteztek egy állandó kertészeti brigád kialakításával, az idén is, de most is oda jutottak, ahova tavaly: éppúgy, mint a szántóföldi növényeket, a zöldséges területeket is ki kell osztani családoknak. Hová lett a munkaerő Buzsákról ? Nem olyan régen foglalkoztunk a buzsáki munkaerőgondokkal. Megírtuk, hogy több száz ember jár el állami gazdaságba dolgozni engedély nélkül. Az Alsóbogát! Állami Gazdaság gillepusztai brigádvezetője, Félix János a községben lakik, s megkerülve minden megbeszélést, jó néhány tsz-tagot »beszervezett«, hogy dolgozzon náluk. Akkor a szövetkezet vezetői azt az ígéretet, mi pedig azt a tájékoztatást kaptuk az állami gazdaság igazgatójától, hogy azonnal hazaküldik azokat a dolgozókat, akik még nem végezték el otthon a rájuk bízott feladatot. Sajnos, az ígéret ígéret maradt, a vontatók, a teherautók azóta is minden reggel megérkeznek a faluba, és. visznek szövetkezeti tagokat az állami gazdaságba. Tarthatatlan ez az állapot, hiszen az aratás küszöbén állunk, és még nem végeztek a növényápolással. Buzsákon a vetőburgonya és a kertészet adja a növénytermelés tervezett bevételének csaknem felét. Ha nem végzik el az időszerű munkákat, pótolhatatlan veszteség éri a közösséget. Ezért pedig felelősek lesznek a feladataikat semmibe vevő tsz-tagok, de mondjuk ki, felelősek lesznek az állami gazdaság vezetői is, mert a megállapodás ellenére alkalmaznak olvan dolgozókat is., akik otthon mem teljesítették kötelezettségüket. Vörös Márta
