Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-29 / 124. szám
Péntek, 1964. május 29. 3 SOMOGYI NÉPLAP HASZNOS MELLÉKFOGLALKOZÁS Kovács Ernő sávolyi lakos két év óta foglalkozik nyúltenyész- téssel. A múlt évben nyolcvan nyulat adott el két és fél- három kilogrammos átlagsúlyban. Az idén 140 nyúlra kötött szerződést. Községfej fesztés Nágocson (Tudósítónktól.) A tanács és a lakosság összefogásával szépen fejlődik Ná- gocs. A múlt évben mintegy 800 000 forint költséggel helyrehozták omladozó, elavult művelődési otthonunkat. Befejezés előtt áll az orvosi rendelő, várószoba, tanácsadó és a háromszobás, összkomfortos orvoslakás építése. Ez utóbbira 200 000 forintot fordítottak a községfejlesztési alapból, a lakosság több mint 20 000 forint értékű társadalmi munkát végzett. Rövidesen megkezdik a kétszer kétszobás, összkomfortos pedagóguslakás építését. Erre a községfejlesztési alapból mintegy 80 000 forintot áldoznak, 120 000 forintot pedig hitelként vesznek föl. Ülést tartott a városi KISZ vb A Kiváló ifjú technikus-, a Kiváló ifjú mérnök- és a Szakma ifjú mestere-mozgalom eredményét értékelték, valamint megvitatták az Ifjúsági és az Űttörőház klubéletének problémáit. ELÉQEDETLENSÉQ „ Amikor az irodába léptem, a csurgói ktsz elnöke, Radnóti László kurta kézmozdulattal mutatta, hogy foglaljak helyet az egyik fotelbán. Egy kissé meglepett hűvös magatartása. Régen, különösen, amikor a ktsz még az út kezdetén volt, nem így szokta fogadni a látogatókat. Ügy érzi: egy olyan szövetkezeti elnökhöz, akinek Ausztriában járt magyarok azt mesélik, hogy Bécsben a ktsz nevével cég jelzett orkánkabátot vásároltak, már nem illik a szerénység? — Azt hallottam, hogy a ktsz hulladékból nyolcmillió forint értékű alkatrészt (polcgarnitúrát, székkarfát stb.) készít exportra — kezdtem a beszélgetést. — Nem egészen így van — mondta az elnök. — Először is az exportra kerülő alkatrészeket nem egyedül állítjuk elő. A nagyatádi, a böhönyei és a csokonyavisontai ktsz- szel együtt gyártjuk. Másodszor pedig hulladékból csak négymillió forint értékű árut készítünk. A másik négymilliót nem hulladékból gyártjuk. — Ez a négymillió is számottevő — mondtam. — Szeretném, ha ismertetné, hogyan ütötték nyélbe az üzletet. — Itt volt Csurgón a Külkereskedelmi Vállalat egyik szakembere, s megkötöttük a szerződést. Az árut Nyugat- Németországba, Hollandiába, Svédországba fogják szállítani. A hulladékot a Dunántúl fa- üzémeiből, fűrésztelepeiről gyűjtik össze. Hogy hogyan kezdődött? Ügy, hogy felkutattuk az exportlehetőségeket, és bevontuk a munkába a többi szövetkezetei is. Ügy gondoltuk, ezzel használunk nekik ... — Tehát önök kutatták fel a lehetőségeket... — Ezt ne írja meg. — De kérem, ez tény __ — Akkor se — mondta. Gyorsan felállt az asztaltól, és odaült a mellettem levő fotelba. — Ne, ne, ezt ne közöljék! Nem szeretem, ha dicsérnek bennünket. Mellékes, hogy ki szerezte a lehetőséget. Megállt a toliam. Hosszú csend támadt. Másról kezdtünk csevegni. Igen, csevegni, mert már nyoma sem volt a hivataloskodásnak. Ügy beszéltünk, mint régi jó ismerősök. Végül már azt is megkérdeztem, mikor vesz autót. — Autót? — nevetett. — Azt nem veszek. Egy kis házat akarok építeni itt a községben. Olyan házat, amelynek egy szép, világos sarokszobája lesz könyvtárral. Ebben a szobában akarok sokat és elmé- lyülten dolgozni. — Dolgozni? — Igen. Főként a műanyaggal kapcsolatban szeretnék még sok kérdésre választ keresni. Most épülő új üzemrészünkben — tizenkét olyan gép fog működni benne, amelynek egyenként akkora teljesítménye van, mint a pécsi televízió-adónak — is a műanyag kap szerepet. Nemrégen egy érdekes és hasznos új ragasztási eljárást dolgoztunk ki De még van lehetőség az újításra. Jelenleg is foglalkoztat egy szakmai probléma, meg is fogom oldani, mihelyt ráérek. Mert az idő, az mindig kevés. Intézni kell a gazdasági ügyeket, tárgyalni kell. Négyszáz ember (ennyien dolgoznak a szövetkezetben) fordul hozzám gondjaival, problémáival. Sokszor csodálkozom is, mennyi tanácsot tudok nekik adni. Bezzeg magamnak nem tudok! Aztán ez a tele fon mennyi időmet elvesz! öt- percenként cseng. Érdeklődők serege telefonál. Csak néhány pere múlva vettem észre, hogy ugyanazzal a kissé hűvös tekintettel néz, ugyanolyan merev arccal ül, mint amikor beléptem hozzá. Nem önteltség, hanem fáradtság az, ami egy kissé ke- délytelenné teszi. — ... De szeretem, nagyon szeretem a munkámat. Ez éltet. S még többet akarok tenni... Radnóti László tehát elégedetlen önmagával. Pedig vezetésével a ktsz egyre rohamosabban fejlődik. Az idén háromszor annyi terméket exportál, mint a múlt évben. Űjabb szép terveket kovácsolnak. Vágy talán éppen azért fejlődik ilyen szépen ez a szövetkezet, mert vezetője elégedetlen az eredményekkel, nem nyugodott meg babérain, észrevette, mily sok lehetősége van még a korszerű termelésnek, a keresett, hasznos cikkek előállításának, és a szövetkezet dolgozóival együtt arra törekszik, hogy ki is használja ezeket a lehetőségeket? Szegedi Nándor A termelőszövetkezeti pártmunka időszerű kérdéseiről Egyazon téma két gyűlésen? Hétfőn este taggyűlést tartottak a kapós- mérői Üj Élet Tsz pártszervezetében. Két téma megtárgyalását tűzték napirendre. Beszélgettünk másnap az érdekeltekkel, hogy közösen értékeljük a taggyűlés munkáját, és próbáltuk fölmérni a tanácskozás hasznosságát. A második napirenddel kezdem. Ennek keretében Horváth László, a járási pártbizottság instruktora számolt be kél párthatározat végrehajtásának állásáról, illetve rámutatott a megvalósítás megszervezésének feladataira. A megyei pártbizottság 1963. novemberi, a tsz-pártszervezetek erősítéséről, továbbá a járási pártbizottságnak a párttagság képzéséről, művelődéséről szóló határozatáról van szó. Anélkül, hogy most a téma mélyebb elemzésére vállalkoznánk, azt mondhatjuk, hogy feltétlenül helyes volt napirendre tűzni e két határozat sorsát. Jó dolog az, hogy alapszervezeteinkben visszatérnek egy-egy korábbi párthatározatra, fölmérik, hogy meddig jutottak a végrehajtásban és mi a további tennivalójuk. Ám a mérői taggyűlés napirendi pontjai közül az első az, amely ezúttal részletesebb értékelést érdemel, mert belőle más pártszervezetek munkájában is hasznosítható tanulságok vonhatók le. Miről is tanácskoztak a mérői elvtársak a taggyűlés első felében? Az időszerű mezőgazdasági munkákról. Menynyivel vitte előbbre az ügyet a taggyűlés, illetve határoztak-e meg itt olyan intézkedéseket, amelyek biztos ellenszerei az esetleges bajoknak, előmozdítják a növényápolást és a takarmánybetakarítást? Ilyen konkrét tennivalókban nem állapodtak meg. Tudomásul vették az agronómus tájékoztatóját; néhányan hozzá is szóltak; akadt, aki más témát is szóba hozott; végül is abban a megnyugtató tudatban zárták le a kérdést, hogy nagy bajok nincsenek, a munka alapvetően jól halad, a tagság derekasan dolgozik, s ha netán fennakadás vagy torlódás támadna, akkor még nagyobb erőfeszítéseket kell majd tenni a növényápolás és takarmánybetakarítás sikeréért. A mérői elvtársak jó szándékát, tenni akarását senki nem vonja kétségbe. Sőt éppen ügyszeretetükről, felelősségérzetükről tanúskodik az a tény, hogy az esti pihenés óráiból időt szentelnek a termeléssel való foglalkozásra. Abban azonban ők sem bizonyosak, hogy tanácskozásuk elérte célját, teljesen betöltötte szerepét. Amit a taggyűlésről elmondtak, abból az derül ki, hogy a napirenddel kapcsolatban semmiféle pontos eligazítást nem kapott a párttagság, csupán tájékozódhatott a tavaszi munkákról, a fejtrágyázástól kezdve a vetésen át a kapálásig, kaszálásig. De hát okvetlenül kellett-e most ez a tájékoztatás, nagy baj eredt volna-e abból, ha elmarad? Erre az összetett kérdésre válaszolva szólni kell az előzményekről. Meglepődött Torma Gyula agronómus, amikor fölkérték taggyűlési beszámolójának ösz- szeállítasára. Meglepődésében tudakolta a párt vezetőség egyik tagjától: mit mondjon el. »Azt, amit a múltkor a tanácsülésen« — hangzott az útAz ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat, Ka- • posvár, Május 1. utca 57. sz. ipari tanulókat Tesz föl vasbetonszerelő és ács szakmában. Felvételre jelentkezhet az a fiatal, aki a 16. életévét még nem töltötte be. Jelentkezés a vállalat személyzeti osztályán. (3231) IFJÚ MODELLEZŐK Minden szerdán ifjú modellezők veszik birtokukba a Nagyatádi Általános Iskola politechnikai műhelyét. Csendes Géza tanár vezetésével tizenkét V., VI. és VII. osztályos úttörő tanulmányozza a modellezés elméletét és gyakorlatát. A kör az MHS kebelében működik; anyaggal (léccel, lemezzel, ragasztóval stb) is a szervezet látja el őket. A kör tagjai most az »Üttörő—1.« siklómodellt készítik. Rajzolnak, fűrészelnek, ragasztanak nagy ügybuzgalommal. A múlt évben több szakköri tag került a gimnáziumba, ott azonban helyhiány miatt nem modellezhetnek. Jó lenne valamilyen megoldást találni arra, hogy a modellezők a gimnáziumban is folytathassák hasznos szórakozásukat. A képen: A szakkör néhány tagja az »Üttörő—1.« modell vázát állítja össze. Táborba készülnek a KISZ-alapszervezetek vezetői A KISZ-szervezetek eredményes munkájának egyik legfontosabb föltétele, hogy képzett, az ifjúsági mozgalom feladatait jól ismerő fiatalok irányítsák az alapszervezet életét. Ezért szervez a KISZ megyei bizottsága évről évre vezetőképző táborokat, ahol a KISZ központi bizottsága irányelveinek megfelelően oktatják a részvevőket. Á közelmúltban tárgyalt a KISZ megyei végrehajtó bizottsága a vezetőképzésről. Mivel az idén az alapszervezeti titkárok képzése a legfontosabb feladat, ezért a vb úgy határozott, hogy — három turnusban — elsősorban azokat a titkárokat viszik vezetőképző táborba, akik a négyhetes tanfolyamokon nem vettek részt. Július 20-tól 26-ig a megye járásaiból 120 alapszervezeti KISZ-titkár, augusztus 10-től 16-ig száz kaposvári titkár, augusztus 17—23-ig száz középiskolás KISZ-titkár hallgatja végig a fonyódligeti vezetőképző tábor előadásait. Július 27-e és augusztus 2-a között 120 agit.-prop. felelős, augusztus 3-tól 9-ig 120 sportköri KISZ-elnökhelyettes lakja a fonyódligeti tábort. Az alapszervezetek kultúr- és gazdasági felelőseinek képzését a barcsi és a siófoki járásban oldja meg a megyei KISZ-bizottság. A barcsi, a nagyatádi, a csurgói járásból 75 gazdasági és kultúrfelelős táborozik két csoportban július 20-a és augusztus 2-a között Középrigócon. A fonyódi, a kaposvári, a marcali, a siófoki és a tabi járás száz kultúr- és gazdasági felelőse két turnusban a balatonszemesi táborban hallgatja meg a vezetőképző tanfolyam előadásait. baigazítás. Igen, tanácsülésen is beszámolt már a tavaszi munkákról. Azóta nem több, mint két hét telt el. Hozott talán ez a fél hónap olyan jelentős változást, ami indokolta volna, hogy most ismét, ezúttal más fórum napirendjére tűzzék a növényápolást? Avagy a mérői kommunistákat nem elégítette ki a tanácsülési tárgyalás tartalma? Sem az egyik, sem a másik indokról nincsen szó. Azt tartják a pártvezető- ség tagjai, hogy a tavaszi munkákkal illik a pártszervezetben is foglalkozni. Így szokták meg. Félreértés ne essék, hangsúlyozni kfell ismét és ismét, hogy dicséretes az igyekezetük, becsülendő és elismerésre méltó a szándékuk. Kell, nagyon kell az, hogy a termelőszövetkezeti pártszervezet rendszeresen és mélyrehatóan elemezze a termelést. Nincs ennél fontosabb feladata. De ha már a tanácsban megvitatták a vetést és a növényápolást, akkor ugyanezt a témát nem érdemes párttaggyűlés elé is terjeszteni. Kettős oka van ennek. Egyrészt: érdemben mást mondani a taggyűlésen sem tudtak, mint amit a tanácsülésen mondtak. Másrészt: a párttagok közül többen tagjai a tanácsnak is, tehát ugyanazok az emberek két hét leforgása alatt két gyűlésen hallották ugyanazt a témát. Fölösleges teher ez, olyan, amit tulajdon kezükkel raknak tulajdon vállukra. Célszerűbb lett volna összevontan tartani a tanácsülést és a párttaggyűlést. Egy gyűlésen egy beszámolóval egy vita keretében megtárgyalhatták volna a helyzetet is, a feladatokat is. Hogy ez eddig nem volt szokásban Kaposmérőben? Kezdjék el egyszer, s ezt fejlesszék gyakorlattá. Meglátják, hogy az eddiginél jobb megoldásnak bizonyul majd. Hogy jegyzőkönyv kell róla? Az együttes ülésről készítsen jegyzőkönyvet a pártszervezet is, a tanács is, s külön-külön küldjék meg ezt az írásos jelentést felsőbb szervüknek. Ami a hétfői taggyűlést illeti: ha már mégis megtartották ugyanazzal a napirenddel a tanácsülés után, akkor igenis találhattak volna érdemben megvitatandó részkérdéseket. Például: jön az aratás, a gabonaosztás ideje. Ennek rendjéről beszélgetniük kellene a kommunistáknak a szövetkezeti gazdákkal. Meg kellene értetniük, hogy érje be mindenki annyi búzával, amennyi a családnak kell, a többit, a fölösleget pedig a szövetkezet hadd adja el egy tétéiben az államnak. Vagy: akad néhány család, amelynek nem minden munkaképes tagja jár a közösbe dolgozni. Velük is beszélni kellene, meglátogatni, hívni őket. Ha a mérői Üj Elet Tsz párttagjai nem párhuzamos értekezletekre, gyűlésekre járnak, akkor jut, lesz több idejük családlátogatásra, céltudatos politikai felvilágosító munkára. Így hatékonyabban és eredményesebben dolgozhat az alapszervezet. Kutas József A Pamutfonó-ipari Vállalat kaposvári gyára fölvesz könnyű segédmunkára férfiakat 16 éves kortól, valamint géptisztítási munkára és átképzésnek nőket 18 éves kortól. Jelentkezni kedden és pénteken lehet a Kaposvári Városi Tanács Munkaerő-gazdálkodási Hivatala által kiállított munkaerő-irányító lappal. (82194)
