Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-15 / 112. szám

SomomNéplap UZYMS'ZMP : MEGYÉI ßlZ.GtT'SÄO A ES A MEGYEI .TANACS LAPJ A Századszor jelentkezik a Kincses Könyv Ünnepi eseményéhez érke­zett el a falusi dolgozók nép­szerű Kincses Könyv-sorozata. .957-ben jelent meg először, és azóta évente általában 12 vagy ennél több szépirodalmi mű jutott el az olvasók kezé­be. Ha most visszatekintünk, el­mondhatjuk, hogy helyes utat választott a szövetkezeti könyvterjesztés, amikor ezzel a kiadványával kopogtatott a vidéki emberek ajtaján. A Kincses Könyvek révén tíz­ezrek ismerkednek meg havon­ta olcsón, hat forintért a ma­gyar és a világirodalom legje­lesebb alkotásaival. Csali égypár nagy sikerű ki­adványt említünk a megjelen­tek közül. Ha már felsorolunk, akkor először Jókai Mór mű­veivel kell kezdenünk: a Há­rom királyok csillaga, az Űj földesúr, a Szegény gazdagok című regényekkel és Móricz Zsigmond Forró mezők, Pillan­gó c. műveivel. Ugyancsak nagy közönségsikere volt a mai magyar irodalom jeles al­kotásainak: Illés Béla Kárpáti rapszódiájának, Szabó Pál Talpalatnyi földjének, Illyés Gyula Puszták népének, Mes­terházi Lajos nagy sikerű al­kotásának, a Pár lépés a határ címűnek Szép számmal találkozha­tunk a világirodalom legreme- kebb alkotásaival, mint pl. Di­derot: Az apáca, Polevoj: Az egy igaz ember, Gorkij: Az anya, Csehov: Dráma a vadá­szaton és Jan: Batu kán. A századik Kincses Könyv a nemrégen Nívó-díjjal kitünte­tett Takács Imre A csillagok árulása című regénye. A szer­ző két fiatal megrázóan szép Urai szereimén keresztül mu­tatja be a felszabadulás előtti falusi életet. A történetben egymást váltogatják a felcsil­lanó öröm és a szívszorongató szomorúság képei. A jubileumi mű rövidesen szintén az olvasók kedvencévé válik, és ez a könyv is, akár­csak elődei, új barátokat sze­rez a Kincses Könyvek több tízezres olvasótáborának. Hiába kérik ? Évek óta csaknem térdig érő víz áll a Berzsenyi utca 2. szám alatti ház négy la­kójának pincéjében. Csak gumicsizmásán tudják fel­hordani az átázott, tönkre­ment tüzelőt. Többször kér­ték már az Ingatlankezelő Vállalattól, hogy segítsenek rajtuk, de senki sem intéz­kedett. A napokban az IKV szak­emberei közölték a lakókkal, hogy tatarozni fogják a há­zat, rendbe hozzák az elha­nyagolt épületet. — És a pince? — kérdez­ték a lakók.. — Az marad. Nem tudunk vele semmit sem csinálni — volt a válasz. Ha nagyon akarnának, ta­lán mégis lehetne. Ha más­ként nem, hát úgy, hogy az udvarban üresen álló pincét átalakítanák tüzelőtárolás céljaira. A szünidőben is érvényes a tanulók baleset-biztosítása 1962-ben 30 000, 1963-ban 26 000 ta­nulót ért baleset. Jelenleg a kö­zépiskolások 97 százalékának, az általános iskolások mintegy 82 szá­zalékának van baleset-biztosítása. Ez a biztosítás évi 5 forint díj ellenében mindenfajta balesetre ki­terjed. Az iskolákban a tanév vé­geztével újítják meg az 1964—S5. tanévre a tanulók baleset-biztosí­tását, s így annak érvényessége a szünidőre is kiterjed. Az elmúlt évben 5 millió 100 000 forintot fi­zettek ki a szülőknek a tanulók baleset-biztosítása alapján. (MTI) NÉGYLÁBÚ csirke-V.W Az iharos! Üj Erő Tsz 1750 csirkét hozott a csurgói keltetőből, közülük az egyiknek négyhetes korában kezdett másik két lába nőni. A csirke életerős, súlya 80 deka. A törvényesség érdekéken Kétévi huzavona és tizenöt bí­rósági tárgyalás után újra szót emelünk Gáspár József ügyében. Először 1962. március 25-én a Különös ügyintézés című, má­sodszor az 1962. április 8-án meg­jelent Meddig labdáznak még? című írásunkban tettük szóvá a Barcsi Járási Tanács illetékesei­nek törvénysértő magatartását. Kértük, ne tetézzék bürokrati­kus embertelenséggel egy ember kálváriáját. Néhány héttel utóbb a Népszabadság is megírta Gás­pár József jogos panaszát. Az Igazságügy-minisztérium, a Leg­főbb Ügyészség, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa és az SZMT titkárságának panaszinté­zői is igazat adtak Gáspár Jó­zsefnek. A bíróság azonban a jó­zan ész logikájával ellenkezve hozott ítéleteket. Két év múltán a Legfőbb Ügyészség törvényességi óvással lépett közbe. Ez év február 6-án a Legfelsőbb Bíróság törvénysér­tőnek tartva a Kaposvári Járási Bíróság és a Megyei Bíróság ta­nácsának ítéletét, Gáspár Jó­zsefnek adott igazat, és kötelezte tm első fokú bíróságot, hogy így hozzon ítéletet, a sértett jogos, anyagi követeléseit figyelembe véve. A panaszos két éve csupán azt kérte, hogy módosítsák a mun­kakönyvébe írt helytelen be­jegyzést, mert különben nem tud elhelyezkedni. Kérése teljesíté­séhez mindössze két percre és a törvényes ügyintézés szabályai szerint egy aláírásra lett volna szükség. Mivel ez nem történt meg, ötvennyolc napot utazga­tott el bírósági tárgyalásokra és különböző hivatalokba. Ha ki­számítanánk, hogy bírák, ügyé­szek, ülnökök, panaszintézők és tanúk mennyi időt fordítottak erre az ügyre, elképesztő szá­mot kapnánk. A költségek is több tízezer forintra rúgnak. Gáspár József jogos követelése több mint harmincezer forint. Fizetni kell. De lei fizessen? A járási vagy a megyei tanács? A bürokrata, embertelen ügyintézők helyett az állam fizessen? Szó sem lehet róla! Azoknak kell fi­zetniük, akik elefántot csináltak a bolhából, akik felrúgták a szo­cialista törvényességet! ft. B* Félmegoldás A múlt év nyarán, ami­kor az Élelmiszer-kiskeres­kedelmi Vállalat megnyitot­ta a November 7. utcában levő 330-as számú csemege- üzletét, és kifogásoltuk, hogy a boltnak sem hűtőszekré­nye, sem pedig folyó vize nincs, a vállalat vezetői megígérték, hogy hamaro­san változtatnak a helyze­ten. Nemrégen az üzletben járva láttuk, hogy a raktár­ban jókora jégszekrény, az üzletben pedig hűtővitrin áll a romlandó áruk tárolására. Még a múlt évben fölsze­reltek egy mosdókagylót is, csak éppen víz nincs. Azaz van, ha az üzlet dolgozója vödörrel hoz valamelyik szomszédból. Pedig a gya­kori kézmosás elengedhetet­len, hiszen felvágottat, ke­nyeret is árulnak az üzlet­ben. — Nem engedte meg a szomszédban levő baromfi- keltető állomás, hogy a hozzájuk vivő vízvezeték­hálózatba bekapcsolják az üzletet — mondja a bolt ve­zetője. Nemcsak a kézmosáshoz nincs megfelelő és elegendő víz. Nem tudják elmosni a tejeskannákat sem, s a víz hiánya miatt nehéz az üz­letet takarítani. A városi tanács segítségé­vel megoldható lenne ez a probléma. Sz. L. Új hanglemezek érkeztek A héten érkezett hanglemez­újdonságok kellemes meglepe­téssel szolgálnak a lemezgyűj­tőknek. »Csemegének* számít: nagy mikrobarázdás hangle­mezen — izraeli gyártmány, 12 számot vettek föl — Dinah Washington, Sarah Vaughan, George Jones, Frankie hainc és a Diamond-együttes nagy sikerű dalait hozták forgalom­ba, valamint néhány twisztet és az ismert Clementine ame­rikai balladát dzsesszfeldolgo- zásban. A hazai táncdalok közül kapható kis mikrobarázdás hanglemezen a népszerű Alfa Romeo című dal Koós János előadásában; Sárosi Katalin, Ambrus Kyri, Aradszki László új felvételei. A nagy kereslet­nek örvendő leértékelt leme­zekből is érkezett újabb szál­lítmány: francia sanzonok, Németh Lehel- és Korda György-lemezek. Utazik a fenyő '*' •" V. -,v. % í % é Körös-körül rügyező erdő. A hatalmas fák birodalmában le­vő gondosan ápolt faiskolából útra kel az egyéves magágyfe­nyő. Féltő gonddal ássák ki a fiatal hajtásokat a földből a középrigóci faiskola dolgozói. Aztán gépkocsin utazik a fa Gyöngyöspusztára. Itt még egy évig nevelik, és jövőre már szerteküldik az erdészet terü­letére az új telepítéshez. Andó Imre erdőművelési műszaki vezető elmondja, hogy ezen a tavaszon több mint 2,5 millió egyéves csemetét küld­tek szét az országba. Innen vitte a székesfehérvári erdő­gazdaság éppen úgy, mint a tatabányai. A magágy nem marad üre­sen. A kiszedett csemete he­lyére új mag kerül. A fenyő, a tölgy, a gyertyán mellett föld­be kerül a vadalma meg a vadkörte is. Erre is szükség van az erdőben. A tölgyek, a fenyők és a gyertyánok után következik az akácmag. Ebből csaknem 40 kilogrammot vet­nek el, és kiültetnek 70 000 si­ma nyárdugványt is. Az erdő kéri a csemetét, és a faiskolának az a feladata, hogy a növekvő igényeket kielégít- : se. Többe kerül a leves, mini a hús A Somogy megyei Vendéglátó Vállalat által üzemeltetett BM-konyhán a rossz felszolgálásra panaszkodnak az embe­rek. Joggal. Nem egyszer, se kétszer fordul elő, hogy soká­ra kapják meg az ebédet. A dolgozók rendszeresen elkésnek munkahelyükről, a félórás ebédidőt sokszor több mint egy óra alatt tudják lebonyolítani. A tálalás azért lassú, mert kevés a felszolgáló. Az ebédkihordók — bár mindent meg­tesznek, hogy a leves mielőbb a tányérokba kerüljön — nem tudják idejében kiszolgálni a vendégeket. Különösen akkor nem, amikor nehezen tálalható ételt kell kihordani az aszta­lokhoz. — Takarékoskodik a Vendéglátó Vállalat, azért nem al­kalmaz több felszolgálót — jegyezte meg a minap valaki. Az, hogy takarékoskodik a vállalat, nem baj, sőt helyes, ha küzdenek a pazarlás ellen, óvakodnak a fölösleges kiadá­soktól. Ám vigyázni kell arra, hogy túlzásba ne vigyék a ta­karékoskodást, mert ez káros is lehet. Káros a BM-konyhán is. Ezt könnyen be lehet bizonyítani. Tegyük fel, hogy két felszolgálóval alkalmaznak kevesebbet a szükségesnél, s így megtakarítanak kétezer forintot. Ha már most számításba vesszük, hogy a lassú felszolgálás miatt naponta ötszáz em­ber fél-fél órát késik munkahelyéről, akkor mindjárt látható, hogy a két alkalmazott bérénél jóval több az, amit veszít a népgazdaság. Az eset világosan bizonyítja, hogy az, ami a vállalatnak kedvező, nem mindig jó a népgazdaságnak. A Vendéglátó Vállalat állítson munkába több felszolgá­lót, gyorsítsa meg az ebéd kihordását. Tegyen olyan intézke­déseket, amelyek nemcsak a vállalatnak, hanem a népgazda­ságnak is hasznosak. Különben — konyhai hasonlattal élve — többe kerül a leves, mint a hús. Sz. N. Bemutató a cirkuszporondon Különös világ a cirkuszé. Művészei reflektorok sugará­ban állnak a porondon; köny- nyedén és mosolyogva köszönik meg a tapsot, legalábbis ezt látja a néző. Hogy mi rejtőzik mosolyuk mögött, a lengő tra­pézon, a vicsorgó vadállatok­kal végzett mutatványok, a néhány pillanat, perc életve­szély után — ezt talán csak sejthetjük ... Ezt éreztük ked­den este is a Holland—Bolgár Nagycirkusz kaposvári vendég­játékának bemutató előadásán. Nem lenne igazságos dolog a műsorszámokat nehéz vagy ke­vésbé nehéz, veszélyes vagy ve­szélytelen jellegük szerint cso­portosítani, hiszen a maga ne­mében mindegyik különös adottságot, leleményt, bátorsá­got, akaraterőt és még sok más tulajdonságot követel, amikst a taps, az elismerés mellett is méltányolnunk kell. Még ak­kor is, ha az est programjában a túlnyomórészt érdekes, iz­galmas számok közül csak né­ha emelkedett ki egy-egy iga­zán »nagy« műsorszám, kü­lönlegesség, amilyet vagy amelyhez hasonlót még nem­igen láthattunk a hazai cir­kuszporondokon. Bolgár gumiasztal akrobaták vezették be a műsorszámo­kat. Könnyed és biztos lendü­lettel végezték mutatványai­kat a gumiháló fölött, s a leg­nagyobb elismerést kettős-hár­mas átfordulásaikkal, csavart szaltóikkal szerezték. Gyakori vastaps kísérte a két Botev ügyességét, arányérzékét, főleg a tüzes fáklyákkal végzett zsonglőrmutatványuk közben. A bolgárok közül különösen nehéz egyensúlyozó mutatvá­nyokkal jelentkezett a két Kantcsev és a két Petrov. Az állatidomítás egy érdekességé­ként viharos tetszést váltottak ki Romanova kerékpározó, kör­hintázó galambjai. Izgalmas pillanatokat és méltán nagy sikert eredményezett Sziljano- va lengése és szép, harmonikus gyakorlatsorozata a trapézon jó emeletnyi magasságban — biztonsági berendezés nélkül. Hasonló elismerés kísérte a ki­váló öttagú bolgár nyújtócso­port produkcióját és a Romy- novok dinamikus, vágtázó dzsigitlovaglását is. A társulat holland tagjai túl­nyomórészt a műsor második részében és főképpen iőomítás számaikban tűntek föl. Ezek közül kiemelkedett Harry Belli idomítása: egy hatalmas ki­rálytigris mutatványa két kis kutya társaságában. A hatal­masan szép vadállatpéldány, miután különféle feladatokat megoldott, egy ló hátára pat­tanva körülvágtázott a poron­don, majd búcsút integetve a közönségnek eltűnt a ketrecfo­lyosó ajtajában. A legfeszül­tebb pillanatokat Wolfgang Strum produkciója keltette. Parancsainak négy-négy dühö­sen vicsorgó hím oroszlán és tigris engedelmeskedett, nem nagy lelkesedéssel... Az álla­tok fiatalok és meglehetősen ingerültek voltak. Nem kellett tüzes karikákon átugrálniuk, mégis éreztük, hogy a mutat­ványok veszélye, izgalma itt ért a csúcspontra. Adolf Strass- burger elefántszáma szelleme­sebb, elevenebb volt, mint az első részben látott meglehető­sen hosszú lovasparádé. Egészében: a Holland—Bol­gár Nagycirkusz műsorszá­mainak többsége kellemes szó­rakozást nyújtott. W. E. IMS ■SOftO A bekötött szemű autószakértő és a Ford kocsi Henry Ford születésének századik évfordulóján szá­mos történetet közöltek a gépkocsi tömeges elterjeszté­sében olyan nagy szerepet játszott autógyáros életéből. Noha a híres Ford T-modell- ből nem sokkal a századfor­duló után tízmilliónál is több volt már forgalomban, sorra születtek a tréfás tör­térjetek róla. Íme egy: A szesztilalom éveiben egy el­dugott kocsmában a tiltott nedűtől túlzott önbizalomra kapott autószakértő nagy hangon kijelentette: ő olyan jól ismeri a kocsikat, hogy csupán a motor zaja alapján ráismer bármilyen márkára. A helyi szokások szerint ter­mészetesen azonnal megin­dult a fogadás. A vállalkozó­nak bekötötték a szemét, ki­vitték az utcára, és — cso­dálkozva hallgatták, ahogy az elrobogó járművek már­káját minden esetben ponto­san megmondta: Chevrolet, Cadillac, Auckland, Ply­mouth ... Elhatározták, hogy megtréfálják. Egy kutya far­kára néhány rossz tepsit kö­töttek, és elzavarták a figye­lő szakértő előtt. Az maga­biztosan kijelentette: T— Ford! * * * lefordítás A másodikos Pistike már a plakátok kiragasztása után rajongva beszél a cirkuszról. Órákig elálldogál a lovagló királytigrist, az idomított malacot ábrázoló plakát előtt. Még nagyobb az áhí­tata az előadás megtekintése után. Odahaza megkezdi ál­latkísérleteit. A szúnyogokat és a legyeket próbálja, mu­tatványra fogni — sikertele­nül. Egy reggel iskolába megy édesapja kíséretében. Ami­kor a parkhoz érnek, Pisti­ke észrevesz egy szerelmes­párt a pádon. A lány játéko­san hátraveti a fejét, min­dig más irányba billenti, amikor a fiú meg akarja csó­kolni. így viaskodnak sokáig. Pistike nézi, nézi egy dara­big, megcsóválja a fejét, s így szól apukájához: — Mi az, a néni is idomít?! — lg — Sóvárgás A jósnőhöz három tenge­rész: egy lengyel, egy ame­rikai és egy görög érkezik. A jósnő így fordul a len­gyelhez: — Mit szeretnél leginkább az élettől? — Dicsőséget. A jósnő az amerikaihoz: — S te mit akarnál? — Pénzt. Végül a göröghöz fordul a jósnő: — És te? — Én nem sokat. Csupán ennek az amerikainak a cí­mét szeretném megkapni. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei 3tzottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő! WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó vállalat, Kaposvár. Latinka S u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg, és oem adunk vissza. Terjeszti! a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvi postahivataloknál és post.áskézbesftőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemébe^ Kaposvár, Latinka Sándor utca r*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom