Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-01 / 101. szám
Péntek, 1964. május 1. 9 SOMOGYI NÉPLAP J.fluidig, A tábornok itt őszült meg Kaposváron. Kemény napok voltak azok a tizenkilenc évvel ezelőttiek. Háború volt. A győzelemért meg kellett szenvedni. Az áldozatvállalás útjelzői a szovjet katonasírok és emlékművek. A hálás magyar nép emelte az emlékoszlopokat, hogy sohase felejtsük: szabadságunkért ezer meg ezer szovjet tiszt és egyszerű harcos áldozta életét. A tábornok, aki százezer katona, az 57. hadsereg hadműveleteit irányította ezen a írontszakaszon, Mihail Nyiko- lajevics Sarohin vezérezredes a napokban újra itt járt egy küldöttség élén. Szíve fölött rengeteg kitüntetés díszük. Az itteni harcokért, a dunai átkelésért, a Balatontól délre végrehajtott sikeres hadműveletekért kapta meg a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Ezenkívül három Lenin-rend, négy Vöröszászló Érdemrend, összesen huszonegy kitüntetés díszíti zubbonyát — 1945. január 18-án nagy ellentámadást hajtottak végre a fasiszta német csapatok. Szekszárdnál az én csapategységeim hadtáp-utánpótlásá- nak útját vágták el, s az a veszély fenyegetett, hogy körülzárnak bennünket — emlékezik. Egykori haditérképet vesz elő zsebéből, s arról olvassa a parancsnoksága alá tartozó 57. felszabadító hadsereg útvonalát: Kadarkút, Kaposvár— Dombóvár—Nagybajom, aztán Marcali, Mesztegnyő ... — Tolbuchin, a harmadik front parancsnoka azt javasolta, hagyjam itt ezt a területet, csapatommal együtt menjek át a Dunán. Kértem, közöljék a legfelsőbb parancsnoksággal, hogy én Kaposvár körzetéből kivonulni nem tudok, mert a németek tizenöt kilométerre vannak, én meg száz kilométerre vagyok Mohácstól. Tolbuchin marsall azt kérdezte tőlem: »-Mit fog csinálni?-« — Elmegyek a Mecsekbe — válaszoltam —, és partizánhadműveletekre térek át. De erre nem került sor. Ez a vidék nagyon a szívemhez nőtt. A szovjet hadsereg tartalékos tábornokának arcán mindannyiszor láttam a fájdalmat, ahányszor csak szovjet katomasírok között jártunk a somogyi tájakon. Derék harcosait, elesett ismerőseit, köztük a Szovjetunió Hősét, egy hadtest parancsnokát őrá mélyen szívébe zárva földünk. Kaposvár felszabadításáról is beszélt Sarohin tábornok. Elmondotta, hogy innen egyhamar elkotródtak a németek, s a szovjet hadsereg igyekezett minél jobban megóvni a várost a pusztulástól, a rombolástól. — Egy hétig laktam itt a városban, aztán Toponárra, majd Fonóba, később Kapós- mérőbe tettem át székhelyemet, mert nem akartam, hogy személyem miatt bombatámadásnak tegyem ki a várost. — Kaposvár nagyon a szívemhez nőtt... — hallottuk több alkalommal is a vallomást a kedves arcú Sarohin elvtárstól, a dnyeperi, a dunai átkelés hősétől, a tábornoktól, aki felszabadító seregei élén Magyarországon át eljutott Grazba. De hadd mutassuk be olvasóinknak a küldöttség másik három tagját is. Iván Fjodorovics Kuc vezérőrnagy barátsága sokkal régibb keletű népünkkel, mint a fel- szabadulás. 1918-ban került kapcsolatba magyarokkal. Az első világháború idején orosz hadifogságba került magyarokból lovas zászlóaljat alakított Belső-Ázsiában. Életre- halálra harcoltak a szovjet állam ellenségei ellen, védték a fiatal munkáshatalmat. Kuc elvtársnak nagyon sok magyar barátja, ismerőse van Budapesten, akik az ő beosztottjai voltak. A fasizmus elleni háborúban egy lovashadtest élén jutott el Magyarországra Kuc vezérőrnagy, és vett részt Észak-Magyarország felszabadításában. A hegedűt, a zongorát hagyta ott Belorusziában Vlagyimir Vlagyimir ovics Olovnyi- kov zeneszerző, amikor a szovjet hazára rátörtek a hitleri rablók. Egy tankelhárító osztág parancsnokaként küzdötte végig a háborút, ebben a «-minőségben« vett részt a Székesfehérvárért folyó harcokban. Elmúlt a háború, s Olovnyikov újra visszatért a hegedűhöz, a zongorához, ma a belorusz zeneakadémia rektora, a Belorusz SZSZK Legfelsőbb Tanácsának küldötte. Tizenhét éves volt Kraszno- va Nadja Jakovlevna — ez a ma is törékeny, szép asszony —, amikor kitört a háború. Elvégezte a felcsertanfolyamot, és sok-sok bátor lelkű szovjet nővel együtt ő is a frontra ment, hogy ápolja a sebesült katonákat, letörölje arcukról a szenvedés, fájdalom köny- nyeit, segítsen a győzelem kivívásában. A Balaton környéki harcokban az egyik alakulat egészségügyi tisztje volt, az egyetlen nő a zászlóaljnál. Nyolc kitüntetést szerzett. Hivatásának él azóta is, ma a leningrádi hadirokkant-kórház fő röntgenkezelője. És akárcsak Sarahin Kuc, Olovnyikov elvtársak, ő is a szovjet—magyar barátság ápolásáért, erősítésért dolgozik, tagja az ottani baráti társaságnak. ' A háború elmúlt, s népeink örökre testvérre, barátra találtak egymásban. Olovnyikov elvtárs, »a belorusz nép fia« mondotta pohárköszöntőjében ezeket a szavakat a balaton- őszödi tsz-ben. — Odahaza nekünk is van a Balatonhoz hasonló tavunk, a Nárics. Van egy könyv is róla, ez a címe: »Ott, ahol kéklik a Nárics-tó«. Mi tudjuk, hogy hogyan kéklik a tó. Legyenek kékek tavaink, tükröződjék bennük az ég színe, a nap fénye, és soha se tükröződjék bennük a háború fellege. Éljenek körülöttük mindig olyan emberek, akik örülnek a boldogságnak. Virágozzék a magyar és szovjet nép barátsága. Varga József Magyar Híradó az Urálban Az idén 400 éves az orosz könyvnyomtatás. A statisztikusok kiszámították, hogy az országban négy évszázad alaitt 2 376 000 könyvet adtak eL Csupán a szovjet hatalom éveiben 1 826 000 könyv jelent meg összesen több mint 27,5 milliard példányban. Könyvnyomtatás a Szovjetunióban Csupán a szverdlovszki területen (Urál) 3300-an fizetik elő a Vengierszkije Novosztyi (Magyar Híradó) című folyóiratot. Az olvasók elismeréssel nyilatkoznak a lapról, amely megismerteti őket a népi Magyar- ország életével, és sok érdekes anyagot közöl. A BARÁTSÁG KÖNYVE Az Ukrán Tudományos Akadémia kiadójának gondozásában megjelent az «-Ukrán-Magyar Történelmi kapcsolatok« c. könyv, az ukrán és a magyar történészek közös alkotása. A két szomszédnépet a legrégibb idők óta erős barátság fűzi össze. Sok magyar vett részt az ukrán népnek a pánok elnyomása és a tatár iga ellen vívott felszabadító harcában. Az ukránok támogatták Dózsa György és Rákóczi Ferenc felkelését, ott harcoltak Kossuth oldalán. A magyar internacionalisták Bu- gyonnij lovashadseregében, a Csapajev-hadosztályban, Laza partízánosztagaifoan a proletariátus szent ügyéért küzdöttek. A magyar és az ukrán tudósok közös műve ismerteti a két testvémép kölcsönös segítségnyújtását, a köztük kialakuló egyre erősebb kereskedelmi, gazdasági és kulturális kapcsolatokat. A világ rohamlép- j—-fi- tekkel változik. L Alakul, fejlődik. De nemcsak a gépek lesznek napról napra modernebbek, nemcsak a szputnyikok szállnak egyre magasabbra a világmindenség megismeréséért. Az ember életmódja is változik. Igényei nőnek, szebbet, jobbat akarnak. Bebarangolhatjuk a Szovjetuniót, a világ leghatalmasabb országát ke- resztül-kasul, Kamcsatkától Kijevig és Moszkvától Arhangelszkig. Mindenütt, mint tavaszi zápor után a gombák, úgy fejlődik, növekszik minden, ami szép, minden, ami az emberért van. Grúzia fővárosában, Tbilisziben a hazáért elesett nagyszerű férfiak, asszonyok emlékét őrzi ez a kivitelezésben hipermodern, de mondanivalójában klasszikus emlékmű. (1. kép.) Őrzik az építészetben is a népi hagyományokat, de a mérnökök a modern formákat keresik. Alma-Ata központjában egy érdekes megoldású erkélysor a legújabb stílusban épült (2. kép.), ugyanakkor mintázata a legősibb kazah motívumokat eleveníti föl. A fiatalok, -mint mindenhol a világon, ilyenkor tavasszal mintha még jobban vonzódnának egymáshoz. A kijevi eszpresz- szóban vajon miről beszélgethet ez a fiatal pár? (3. kép.) És ha továbbutazunk a képzelet szülte szárnyakon, Moszkvában ismét fiatalokra bukkanunk. Az ifjú művészek presszójában minden berendezési tárgy, világítás a legmodernebb, mintha Párizsban járna az ember. (4. kép.) De utazhatnánk, a szovjet városok utcáin tovább, mindenhol hatalmas építményeket, az ember magasba törő alkotásait látnánk. A Kongreszusi Palotába például többször beleférne a budapesti Sportcsarnok. Korszerű stílusa, tökéletes technikai fölszerelése a világ valamennyi ilyen jellegű óriás épületével méltán fölvehe- ti a versenyt. Fordító- és sajtóirodái a legnagyobb igényeket is tökéletesen kielégítik. (5. kép.) De az új lakótelepek, sőt új városok is mindenütt a szebb életet, a modern megoldásokat, az újat hordozzák magukban! mm népen n sziuieiumÓRÓL
