Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-14 / 111. szám
Csütörtök, 1964. május 14. 3 SOMOGYI NÉPLAP Jenő otthonra talált P sak annyit tudtam, ami- kor elindultam Nemes- dédre, hogy a tanács segítségével megmentettek egy gyereket. Hogy mikor és kit, azt nem írta meg Nébli Istvánná a rádiónak, Az egyik dokumentum- műsorban elhangzó szűkszavú közlés adta az ötletet, hogy felkutatom a megmentett gyereket. Bertók Illés nemesdédi tanácstitkár sokáig kutat emlékezetében. — Ö, régi história ez. Két évvel ezelőtt történt. — S a gyerek? — Az apjához került ötvös- kónyiba. Poros iratokat keres elő a titkár, összeszedi emlékeit. — Kutyaélete volt a fiúnak az anyjánál. Kikerekedik a történet. Horváth Máriának gyermeke született Takács Jenőtől. A kisfiút a napszámból élő anya nevelte. Az apa rendesen küldte a gyerektartást, időnként meglátogatta a fiát. Közben megnősült, két gyermeke született, Horváth Máriának eleinte semmi baja sem volt Jenővel. Attól kezdve volt terhére, hogy iskolába ment. A mindent meglátó gyereket kizárta, ha »■vendéget-« hozott a házhoz. Volt, hogy enni sem adott neki, sőt jól megverte. Nébli Istvánná mindent látott, hallott, hiszen Horváth Mária szomszédságában lakik. — Egy nap bejött a tanácsházára, s kérte, hogy segítsünk Jenőn. Mi állámi gondozásba akartuk vetetni, a fiú azonban kötötte az ebet a karóhoz, hogy csak az apjához megy — mondja a titkár. A tanács végül is megha- jolt a gyerek akarata előtt, értesítette az apát. Takács Jenő elvitte a fiát ötvös- kónyiba. Horváth Mária nem nyugodott bele, följelentette a bíróságon. A tárgyaláson a nemesdédi tanácselnök elmondta, hogyan bántak Jenővel, s a bíróság az apának ítélte a gyereket. A tanácstitkár egy környezettanulmányt ad át. »A gyereknek az anyához való viszonya nem jó, mert az anya többször gorombán bánt vele. Tudomásunk van arról, hogy a gyermek több esetben napokig más családnál tartózkodott.« A döcögő nyelvezetű irat utolsó előtti mondata szinte szíven ütött: »... a Jenő nevű gyermek gazdátlanul járja a falut.« Nébli Istvánná sovány, jóságos arcú asszony. Határozottan, bátran fogalmaz. — Jenő meg az én István- kám pajtások voltak. Sokszor jött hozzám sírva a fiam: »Anyukám, engedd be Jencit, mert kizárta az anyukája!« Megmondtam a fiúnak, hogy bármikor szívesen látom, jöjjön csak bátran, adok neki helyet. — Verte Jenőt az anyja? — De még mennyire! Este kilökte, hogy aludjon a disznóólban. Átjött mihozzánk, megaludt a fiammal. Reggel beállított Horváth Mária, megragadta Jenő haját, az ágy széléhez verte a fejét s hazazavarta. A fiú megszökött otthonról. Az erdőszélen egy bokor alján feküdt, amikor rátaláltunk. Rosszul volt. Először magamnál akartam tartani, aztán bevittem a tanácsházára. A következményeket is vállaltam, mikor elhatároztam, hogy segítek Jenőn... (Horváth Mária Néblinét is följelentette az apával együtt.) — Hallott azóta a gyerek- ről? — Igen, írt nekem, hogy jól érzi magát az édesapjáéknál. Amikor elvitték, azt mondtam a mostohaanyjának: »Ügy bánion vele, hogy nagyon sokat- -edett tízéves koráig.« Ä vöskónyiban az islcolá” ba mentem először. 'Tam voltak bent a gyerekek, ÉM- vagy KPM vizsgával nehézgépkezelőt Sz—100-as Dózer gyakorlattal felveszünk. Kaposvár, Szántó Imre u. 19. sz. (82050) a közeli sportpályán kézilabdáztak az igazgató vezetésével. Matáncsi Géza elkiáltotta magát: — Hívjátok ide a lottós Takácsot ! Zömök fiú vált ki a kapu mögött játszó gyerekcsapatból, s megindult felénk. Mögötte egy fejjel alacsonyabb gyerek szedte sebesen a lábát. — Ö az — mutatott az igazgató a gyerekre. — A másik meg a 'testvére. A két fiúval letelepszünk a fűbe. A testvérek sóskát rágcsálnak. — Hányadikos vagy? — kérdezem Jenőtől. — Hatodikos. Az öcsém meg ötödikes. — Mi a neved? — kérdem a mosolygó arcú gyereket. — Takács Jenő. — Mi a szösz, hát neked is Jenő a keresztneved? Hogyan különböztetnek meg benneteket? — Ö Jenci, én meg Jenő — magyarázza meg a hatodikos fiú. Nézem a két testvért. Jenő homlokán öreges ránc. Komoly, elgondolkozó fiú. Sokkal idősebbnek érzem, olyan fel- nőttesen beszél ez a tizenkét éves Jenő. — Megszerettél ötvöskónyi- ban? — Meg. Jobb nekem itt... Olyan voltam, mint az ürge, amikor idekerültem. Itt híztam meg. Az öltözékem, a kosztom is más. Jobban gondomat viseli anyukám. — S az elején? — Egy kicsit szokatlan volt... Jenci meg Kati azt se tudta, hogy a világon vagyok. Aztán összeszoktunk. — Néblinére gondolsz-e? A kötcseiek büszkék a Csillogó-hegyre. Jófajta borokat termett ez a határrész évtizedeken vagy évszázadokon át. Hogy miért adták ezt a nevet ennek a szelíd dombnak, ma már talán senki sem tudná megmondani. A pohárban csillogó bor vagy az iszogatás után csillogó szem az elnevezés alapja? Ki tudja? Tény, hogy hosszú időn át jó és sok bort adott a kötcseieknek. Az idő múltával aztán keveredtek a szőlőfajták, vénültek a tőkék. Az utódok nem mindig követték bortermelő elődeik példáját: elhanyagolták a szőlőket, s a hegy egyre foghíjasabbá vált. Kivágták a tőkéket, s néha nem telepítettek helyettük újakat Két éve újjászületési folyamat kezdődött Kötésén a háztáji szőlőkben. A Jóreménység Tsz 1959 óta már több mint 60 hold közös szőlőt telepített, olyan kitűnő borszőlőket, mint az olaszrizling meg a kékfrankos, ezenkívül csemege- szőlőről is gondoskodtak. Felvetődött a gondolat, hogy föl kellene újítani a háztáji szőlőket a Csillogó-hegyen, jó lenne egységesen nemes fajtákat termelni a háztájiban is. És munkához láttak. Részben tsz- től kapott, részben pedig maguk előállította oltványokat telepítettek a kijelölt táblán, s mos már a hetedik holdnál tartanak. — Valóságos telepítési láz kezdődött a faluban — mondja Schmidt Gyula tsz-elnök. Megmagyarázza, hogy miért kedvező a szövetkezetnek a háztáji szőlők újratelepítéssel való összevonása. Korábban apró, pár száz négyszögöles szőlőparcellák akadályozták a szántóföldi táblák kialakítását, sőt helyenként a közös szőlő telepítését is. Most, hogy kivágják a régi tőkéket, ez a munka is könnyebben megy, és az új háztáji szőlőket kevesebb fáradsággal művelhetik a szövetkezeti gazdák. A mélyforgatást a tsz rendelte és a gépállomás végezte. — Jobban jártam, mintha én forgattam volna a földet. 350 ölet telepítettem, s mindössze száznegyven forintot fizettem a gépi forgatásért — mondja — Hogyne! Apu megígérte, hogy elmegyünk a nemesdédi búcsúra. Akkor megnézem Irénke nénit. Jó volt hozzám, a fia meg barátom. — Milyen sorod volt Déden? Jenő nagyot harap a sóskába. — Apu küldte a gyerektartást, de anyám nem rám váltotta fel, hanem a lányára. Levetkőztetett meztelenre s meg- csalánozott... — S Kóriyiban? — , Egyformán vesz anyu mindkettőnknek — mutatja lábbelijüket. — Most kaptuk ezt a papucsot. Nem tesz különbséget. Mindig hoz csokoládét a boltból. Tegnap este mesét olvasott. Van egy nagy piros labdánk. Tavaly beállítottuk aput a kapuba, s csakúgy döngettük neki a gólokat... — Szóval mind a ketten szeretitek. Megsimogat édesanyád? — Meg. — S a dédi is megsimogatott? — Meg ám, bottal! — szalad ráncba Jenő homloka. — Otthon vannak anyuék? — Apu Lábodon dolgozik most, anyu meg a tsz-ben. Apu minden hónapban megkeresi az 1600—1700 forintot. Tavaly nyáron háromezret a családi pótlékkal együtt'— büszkélkedik Jenő a búcsúzáskor. "1VT ár hazafelé vitt a gépko- esi, s még mindig magam előtt láttam a felnőttesen komoly hatodikost. S arra gondoltam, vajon a dédi emlékek örökre megbélyegzik ezt a gyéreket? Soha sem tűnik el a homlokáról az az öreges ránc? Lajos Géza Reichert Imre. 400 öl vegyes fajtájú szőleje volt, s most ehelyett telepített a kijelölt táblán fajtatiszta olaszrizlin- get. A régivel megvárja, amig az új termőre fordul, akkor az öreg szőlőt kivágja. —• Összefogtunk a rokonokkal, ismerősökkel, és segítettünk egymásnak a telepítésben — magyarázza. — Több és jobb termést ad majd az új szőlő, mint a régi... Akadnak olyanok, akiknek korábban nem volt szőlejük, s most ők is telepítenek. Kasza Kálmán is ezek közé tartozik. Reichert Gézának két darabban volt a szőleje összesen mintegy 800 négyszögöl. Ebből csak 180 ölet hagyott meg, a többit kivágta. Ehhez, a fia- talabbjához csak azért nem nyúlt,' számít a termésére, amíg a 400 ölnyi új telepít- vény termést nem hoz. Nemcsak a szőlő telepítésében fognak össze a szövetkezeti gazdák, hanem már jó előre gondolnak a további munkákra, köztük a permetezésre is. Lóhr András és Pacskó György például közösen emel egy kis épületet, s ^bban egy betonkád lesz a permetlé elkészítéséhez. Még olyan tízholdnyi öreg szőlő van szétszórtan, parcellákban, de rövidesen ezeket is kiforgatják, hiszen helyettük zömmel már újat telepítettek a gazdák. A korábbi vén, sokfajta állománnyal szemben egységes szőlőfajtát, főképp borszőlőt telepítenek. No meg csemegeszőlőt is, hogy annak idején a szüretelőknek legyen mit csipegetniük... Jövőre már lesz olyan új telepítési terület, ahol szüretelhetnek, s ezzel párhuzamosan egyre kevesebb régi háztáji parcelláról takarítanak be szőlőt. A Csillogó-hegyen sokasodnak az új, fiatal szőlők, amelyek háztáji gazdaságban vannak ugyan, de egységes táblában helyezkednek el. Ahogyan a telepítést, úgy a soron következő tennivalókat is sokan egymásnak segítve, ösz- szefogva végzik majd, Igv jut el a megújulás, a közös erő diadala a közös táblákról 3 csillogó-hegyi háztáji szőlőkbe is. Hernesz Ferenc ÚJ SZŐLŐK A CSILLOGÓ-HEGYEN KÉSZÜL AZ ŰJ KÖNYVTÁRHOZ VEZETŐ ÜT A Megyei Könyvtárhoz vezető utat készítik a Somogy megyei Építőipari Vállalat dolgozói. Az Ezredév utca folytatásaként húzódó új út 6 méter széles lesz, és mindkét oldalán 2,25 m-es zöld sáv teszi szebbé. A mintegy 130 méter hosszú útszakaszt május 20-án adják át a forgalomnak. Törvényességi határozatok A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN gyakran felmerülő problémák ügyében az utóbbi időben több jelentős törvényességi határozat hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Ezek közül ismertetünk néhányat. Egy mezőgazdasági tsz részére az egyik állami építőipari vállalat tehénistállót és süldőszállást épített. Az építőipari vállalat pótlólag még 18 000 forint megfizetését kérte, majd miután követelését elutasították, pert indított. Föl- lebbezési óvásra az ügy végső fokon a Legfelsőbb Bíróság elé került, s az a következőket szögezte le: — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, szövetkezeti csoportok és állami tanácsi építőipari vállalatok vagy építőipari kisipari szövetkezetek között keletkezett elszámolási vitát, mielőtt a bíróság elé viszik, a Magyar Nemzeti Banknál lefolytatott egyeztetési eljárásnak kell megelőznie. Ha egyezség nem jön létre, a Magyar Nemzeti Bank dönt. Amelyik fél ezt a döntést sérelmesnek tartja, bírósághoz fordulhat. Ebben az esetben az előzetes eljárás a Nemzeti Banknál nem történt meg, ezért a keresetet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani. A Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette a járásbíróságnak azt a döntését is, amellyel a tsz részére ügyvédi munkadíját ítélt meg, mert »állami, illetve szövetkezeti szervek egymás közti perében ügyvédi munkadíjat, helyettesítési költséget, úti előleget vagy egyéb képviseleti költséget megítélni nem szabad.« EGY TSZ 204 000 FORINT KÁRTÉRÍTÉS FIZETÉSÉÉRT pert indított az egyik terményforgalmi vállalat ellen. Előadta, hogy 1961-ben nagyszabású csibeneveléshez kezdett. Az etetéshez szükséges tápanyag 80 százalékát a vállalattól vette. Ez a tápanyag Brazíliából beszerzett földidió- darát is tartalmazott, de a csibéiméi májelfajulást és bélgyulladást okozott,. ennek következtében 13 750 baromfi elpusztult. A járásbíróság megállapította a kártérítési igényt, a megyei bíróság elutasította. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a megyei bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A határozat indokolása szerint a terményforgalmi vállalat azzal védekezett, hogy csak azután kezdett a takarmánytáp előállításához és forgalombahozá- sához, miután a földidiódarát szállító külkereskedelmi vállalattól szakértői véleményt kapott, amely szerint a tápanyag etetése a baromfiakra nem veszélyes. Ez a. szakértői vélemény azonban téve- vált. A vállalat tehát olyan takarmánykeveréket adott el, amelyet eddig sem ő, sem más baromfitenyésztéssel foglalkozó termelők nem ismertek. A takarmánykeveréknek nagy mennyiségben való előállításához és felhasználásához a mezőgazdasági termelés növelése szempontjából jelentős népgazdasági érdekek fűződnek. Ez pedig az előállító és forgalomba hozó szervektől megköveteli, hogy ha olyan alapanyagból készítenek takarmánytápot, amelyet eddig nem ismertek, csak azután bocsássák a termelők rendelkezésére, ha kísérleti tapasztalatok alapján meggyőződnek alkalmas voltáról. Az állami kutató- és kísérleti intézetek ehhez megfelelő felkészültséggel rendelkeznek. A gondos eljárás megkövetelte volna a vállalattól, hogy ne elégedjék meg a laboratóriumi vizsgálat eredményével, hanem a gyakorlatban végzett kísérletezés tapasztalatait is beszerezze. Ezért a kártérítési felelőssége fennáll. A KÖZSÉGI TANÁCS EGYIK ALKALMAZOTTJA főkönyvelő lett a tsz-nél. A szövetkezet később a íölöttes szerv előzetes hozzájárulása nélkül felmondott a főkönyvelőnek, s az erre bírósághoz fordult, és a felmondás hatályon kívül helyezését kérte. A járásbíróság az ügyet a járási tanácshoz tette át azzal az indokolással, hogy a vezető állású dolgozó munkaügyi vitáját a íölöttes szerv, ebben az esetben a járási tanács hivatott éldönteni. Föllebbezési óvásra ezt a jogerőre emelkedett végzést a Legfelsőbb Bíróság törvénysértőnek találta. " — A Munka Törvénykönyve értelmében — hangzik a határozat — a termelőszövetkezetek dolgozóinak munkaügyi vitáiban a járásbíróságnak van hatásköre. Ezúttal is a szövetkezettel munkaviszonyban álló vezető állású főkönyvelő munkaviszonyának megszüntetéséből eredő vita elbírálása bírósági útra tartozik. Ezért törvénysértő a járásbíróság végzése, amellyel az ügynek a járási tanácshoz való áttételét rendelte el. EGY TERMELŐSZÖVETKEZET BRIGÁD VEZETŐ JE a szövetkezetből kilépett, és pert indított. Azt sérelmezte, hogy nem kapta meg a munkaegységei után járó 25 százalék irányítási pótlékot. A megyei bíróság a pert megszüntette azzal, hogy ez az ügy nem tartozik a bírói hatáskörbe. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi határozatában ellenkező álláspontra helyezkedett. — A munkaegységre, a munkán alapuló jövedelemrészesedésre vagy szociális segélyre vonatkozó, általában a tagsági viszonnyal kapcsolatban felmerülő vita eldöntése — ha a követelés a 300 forintot meghaladja— a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy ha a tagsági viszony fennállása alatt e követelések miatt a szövetkezet és tagja közt vita keletkezik, a közgyűlés hivatott eldönteni. Ilyen vitákra a bíróság hatásköre nem terjed ki. Ezzel szemben a kilépéssel, átlépéssel, a tagsági viszony megszüntetésével vagy a kizárással kapcsolatos vagyonjogi igényről szóló határozat ellen — kivéve a föld kijelöléséről hozott határozatot — a bíróság előtt keresetet lehet indítani. Ezekben a perekben a bíróság hatásköre olyan vagyonjogi igény elbírá-^ lására is kiterjed, ami a tagsági viszony tartama alatt egyébként nein tartozna bírói hatáskörbe. Ebben a perben kiderült, hogy a brigádvezető kilépésével kapcsolatban a közgyűlés vagyonjogi igényéről is döntött. Tehát ez az ügy bírósági hatáskörbe tartozik. Hajdú Endre Május 10-én megnyílt Csokonyavisontán (a fürdő- telepen) a földművesszövetkezet kezelésében levő gyógyvíz Kisvendéglő. M . »14 ..,4, álasziékos meleg ételek, frissensültek egész nap kaphatók. w Előzékeny kiszolgálással várjuk a gyógyulni ágyó betegeket. (3206) í
