Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-10 / 108. szám
Vasárnap, 1964. május 10. 3 SOMOGYI NÉPLAP A kihelyezett szerelő Szocialista társa«Iaiona, «szocialista erkölcs, szocialista ember A traktorok többsége már a termelőszövetkezetekben van, s nem sok időbe telik, hogy úgyszólván az összes erőgép hozzájuk kerüljön. Ám ezt a folyamatot nem volna helyes csak ilyen vagy olyan szemszögből megítélni. A tsz-ek teljes gépesítésére való áttérést a maga teljességében, előnyeivel és bonyodalmaival együtt kell vizsgálni. A megyei pártértekezlet már több mint másfél évvel ezelőtt nyomatékosan felhívta a figyelmet a mező- gazdasági géppark folyamatos üzemeltetése feltételeinek megteremtésére, biztosítására. Ez az útmutatás most, az új helyzet kialakításának időszakában új tartalmat, még nagyobb hangsúlyt és jelentőséget kap. Az új gép megszerzésének, birtoklásának öröme mellé ugyanis mindinkább csatlakozik a használódó traktor mindennapos üzemeltetésének megannyi műszaki, szervezési problémája. Szövetkezete válogatja: az egyik kevesebbet, a másik többet ismer máris ezekből a gondokból. Megoldásukra eddig is törekedett ki-ki a maga módján. Ezúttal egy ígéretes módszerről, egy kihelyezett szerelő munkájáról szólunk. Jelenleg 15 traktora van a balatonkiliti Űj Tavasz Tsz- nek. Berendeztek egy kovácsműhelyt, gépjavításra azonban se helyük, se felszerelésük, se szakemberük nem volt. Ott a helybeli gépállomás, biztonságosan támaszkodhattak rá. S a gépállomás Csekő József műhelymunkást tavaly kihelyezte a szövetkezetbe. Eredeti beosztásában maradt továbbra is, de a tsz-ben dolgozik azon az alapon, hogy az Üj Tavasz teljes műszaki ellátásra szerződött a gépállomással. A kihelyezett szerelőről a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozik Dudás Károly tsz-elnök. Se az órát, se a naptárt nem nézi, ha munkáról van szó. Arra törekszik, hogy biztosítsa: dolgozzanak, dolgozhassanak a traktorok, amikor csak kell. Késő este is, vasárnap is megjavítja, amelyiknek baja esett. Példás helytállásáért, munkájának lelkiismeretes ellátásáért gépállomási fizetésén felül havi 600 forint tiszteletdíjat kap a szövetkezettől. Mi a dolga? Elkészíti a gépek üzemeltetésének évi tervét, elvégzi a folyamatos karbantartást. A szerelésben járatlan traktorosnak, ha a Belorusz kisebb hiba miatt leáll, nem kell gépét mással elvontatnia vagy a gépállomáson szétszedetnie, mert a határt járó szerelő a mezően elhárítja az üzemzavart. Apróságnak, jelentéktelen dolognak látszik ez, mégsem az: mennyire szaporodna az ilyen esetekből adódó időveszteség tavasztól őszig? S ha a műhelybe kell vinni valamelyik traktort? Rendszerint nem a véletlen határozza meg ennek időpontját, hiszen megvan az egész évre szóló gér mvítási ütemterv, s az pontosan mutat. A szövetkezetben nem az a gyakorlat, hogv szántson, szánthat a traktor, amíg bírja, amíg fel nem mondja a szolgálatot. Vigyáz ró a szerelő. Gondoskodik arról, hogy egy gépet se hajtsanak a teljes »lerobbanásig«, mindegyik kellő időben, a szükség szerint kerüljön a műhelybe. Nemcsak az idei évet nézi tehát Csekő József, hanem a jövőt is: gondja van rá, hogy időnap előtt tönkre ne menjenek a gépek, minél jobban meghosszabbodjon élettartamuk. Nagy előny az is, hogy — a szerződés értelmében, a meghatározott föltételek szerint — a szövetkezet 50 százalékos kedvezményt kap a gépjavításra. Ezen a réven a kiliti Üj Tavasz mintegy 260 000 forintot takarított meg. Több mint negyedmillióról van szó. Mennyi búzát kellene termelni, mennyi állatot kellene hizlalni ennyi pénzért? S mindezt azzal szerezte a szövetkezet, hogy megtalálta a gépesítés gondos és hozzáértő gazdáját. Bensőséges ünnepség zajlott le tegnap a megyei pártbizottságon. A 70 éves Somogyi Pál elvtársat köszöntötte Németh Ferenc elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára, és átadta azt a kitüntetést, amelyet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa adományozott Somogyi Pál elvtársnak több évtizedes munkásmozgalmi tevékenységének elismeréséül. (Tudósítónktól.) Az év első hónapjaiban tartott termelési tanácskozásokon csaknem négyezer földművesszövetkezeti dolgozó, vezető és szakszervezeti bizottsági tag mondta el véleményét a múlt évi munkáról. Ezeken a gyűléseken ítélték oda a munkaversenyben legjobb eredményt elért kollektíváknak és dolgozóknak a kitüntető okleveleket, jelvényeket, címeket és jutalmakat. A nyereségrészesedésen kívül csaknem 500 földművesszövetkezeti dolgozó kapott jutalmat. Jelentősek a szocialista brigádok munkasikerei. A múlt évben hatvankét brigád — a kiskereskedelemben, a vendéglátóiparban, a felvásárlásban és az iparban — indult versenybe a kitüntető cím elnyeréséért. Az idei tanácskozásokon harminc kollektívának szavazták meg a »Szocialista brigád" címet. A marcali áruház szocialista brigádja másodízben, a balatonmáriai cementüzem brigádja pedig már harmadszor lett e cím tulajdonosa. Százhúsz dolgozó kapott »Kiváló dolgozó« oklevelet, illetve jelvényt, és mintegy ötven egységnek adományoztak »Kiváló« címet. A páros versenyben a nagybajomi, a nagyatádi és a göllei Nézzük csak meg közelebbről a szerződéses rendszernek lényegét. Elromlik a gép, alkatrész kell hozzá. A szövetkezet megbízottja vegye a nyakába az országot, és keressen rugót, fogaskereket vagy csapágyat? Drága mulatság ez! Van olyan tsz, amelyik több mint két forint kilométerpénzt fizet a saját személyautóján utazgató anyagbeszerzőnek. S fizeti a budapesti szállodaköltséget is. A számlát ki kell egyenlíteni, akár hozott alkatrészt, akár üres kézzel jött vissza. Ilyen gondot a kiliti tsz nem ismer. A szerződés aláírásával a gépjavítóvá alakuló gépállomás magára vállalta az alkatrészért való utánjárás valamennyi fáradságát és költségét is. Ezt jelenti a balatonkiliti Üj Tavasz Tsz-ben a teljes műszaki ellátás, ezt jelenti neki a kihelyezett szerelő mindennapos jelenléte, hozzáértő és becsületes munkája. Kutas József A kitüntetés — a Munka Érdemrend ezüst fokozata — átadásakor jelen volt dr. Nagy Lajos, a megyei pártbizottság titkára, valamint azok a harcostársak is — Völgyi Lajos és Györfi Antal —, akikkel Somogyi elvtárs a múltban, majd a felszabadulás után együtt dolgozott- a munkásmozgalomban. földművesszövetkezet ért el kimagasló eredményt. A közelmúlt termelési tanácskozásain fogalmazták meg az 1964-re szóló egész éves munkaverseny-vállalásokat is. Az idén — a tavalyihoz hasonlóan — hatvankét kollektíva vállalta 487 taggal a »Szocialista brigád« cím megszerzését. 316 kisebb egységben a »Kiváló« cím elnyeréséért tettek vállalást, míg 250-en a »Kiváló dolgozó« kitüntetésért versenyeznek majd. A dolgozók és egységek közötti páros versenybe mintegy ötszázan neveztek be. Épü’, szépii' Hencse Tavaly mintegy ezerméteres szakaszon jártak salakos járdán a hencseiek. Az idén már eddig fél kilométert borítottak be ezzel az olcsó, de hasznos anyaggal. Ugyancsak az idén még egy kilométer hosszú járdaszakaszt készítenek salakborítással. Ezekre a munkákra mintegy ötvenezer forintot fordítanak községfejlesztési alapból, és hatezer forint értékű társadalmi segítséget ajánlott fel a lakosság. Hatvanezer forintért kivezetik a villanyt a község központjától a vasútállomásig, és így további fél kilométeres útszakaszon lesz éjszakánként villanyvilágítás. Szintén ebben az évben — még a nyári vakáció idején — 18 000 forint költséggel felújítják Kénesében a falu egyik iskolaépületét. Szocialista fejlődésünkben mindinkább előtérbe kerül a szocialista ember problémája. A párt VIII. kongresszusa is egyik központi feladatként fogalmazta meg: »Tanítsuk meg az embereket szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni.« Sokan ezt a célkitűzést nem titkolt kétkedéssel és pesszimizmussal fogadják. Ma még nem nehéz olyan kirívó példákat találni, amikor az új társadalmi viszonyok között — szocialista üzemekben, szövetkezetekben, a szocialista állam intézményeiben — nem szocialista módon viselkednek az emberek. A régi társadalom olyan »termékei«, mint az önzés, a haszonlesés, az élősdi- ség, szívósan ellenállnak az új társadalmi föltételek között is. A sajtó leleplező riportjai, szépirodalmi művek gyakran drámai módon számolnak be arról a kiáltó ellentmondásról, amely egyfelől társadalmunk fejlődése, másfelől egyes emberek gondolkodásmódja és magatartása között van. Nem csoda, ha felmerül a kérdés: megváltoztatható-e az emberi természet? Különbek lesznek-e az emberek a szocializmusban, mint a múltban voltak? Ezek a kérdések ma nem egyszerűen elvont erkölcsi kérdések, amelyek csupán az emberek tulajdonságairól filozofálgató széplelkeket érdekelnek, hanem társadalmunk egészséges szocialista fejlődésének reális problémái. A szocializmus alapjait leraktuk, de a szocializmus győzelme csak akkor teljes, ha az emberek gondolkodásában és magatartásában is győz a szocializmus erkölcse. Azok az utópista tervek, amelyeket a múltban egy ideális vagy legalábbis a fennállónál jobb társadalomról szőttek, rendszerint az emberek gondolkodásának, erkölcsének átalakításával kezdődtek. Ezeknek a terveknek az volt a kiindulópontjuk, hogy egy új társadalom megteremtéséhez más — jobb — emberek kellenek, és ezért először ilyen embereket kell felkutatni, illetve ilyenekké kell az embereket nevelni. Ezek a törekvések azonban minden nemes szándékuk ellenére kudarcot vallottak, többek között azért, mert az utópista álmodozók nem értették meg, hogy az embereket a társadalom alakítja olyanokká, amilyenek, és a társadalom gyökeres megváltoztatása nélkül nem lehet gyökeresen átalakítani az embereket sem.. Az utópista terveknek ezt az ellentmondását a marxizmus oldotta meg azzal, hogy a társadalom átalakítását és az emberek megváltozását egységben, kölcsönhatásban vizsgálta: fölismerte, hogy a társadalmi forradalom az alapja és föltétele az életforma, az erkölcs, a gondolkodásmód megváltozásának. A szocialista ember és a szocialista erkölcs születését is csak a szocialista társadalom születése oldaláról közelíthetjük meg. A szocialista forradalmat azok az emberek viszik végbe, akik még a kapitalizmusban nőttek fel. A kapitalizmus terméke a munkásosztály is és azok a forradalmi tulajdonságok is, amelyek ezt az osztályt alkalmassá teszik a szocialista forradalom vezetésére. De a kapitalizmus tömegméretekben rányomta a maga bélyegét az emberek gondolkodására, erkölcseire, magatartására. A szocialista erkölcs csak fokozatosan, a forradalom előrehaladásával hódítja meg az emberek fejét és szívét. A forradalomnak nemcsak az a célja, hogy megdöntse a volt kizsákmányolok uralmát, és letörje ellenforradalmi ellenállásukat; a forradalomra azért is szükség van, hogy a munkásosztály és az összes dolgozó megszabaduljon a régi társadalom minden szennyétől. A forradalmi gyakorlat füzében születik az új, szocialista erkölcs és az új, szocialista ember. A szocialista forradalom előrehaladása két vonatkozásban is egyengeti az utat a szocialista erkölcs általános elterjedéséhez. Először: új anyagi, társadalmi föltételeket hoz létre, amelyek már lényegüknél fogva a szocialista erkölcs irányában hatnak. A közös gazdálkodás, a kollektív tulajdon, a társadalmi és az egyéni érdekek harmóniája szocialista gondolkodást, közösségi szemléletet szül. Másodszor: a szocialista forradalom nem automatikusan, nem önmagától megy végbe. A szocialista forradalom harc, amelyben emberek, tömegek vesznek részt, nehézségekkel birkóznak, feladatokat oldanak meg, s amely megedzi az embereket, erkölcsileg is átalakítja őket. A felszabadulás óta eltelt évek küzdelmei és erőfeszítései nem maradtak nyomtalanok a küzdelmek részvevőinek gondolkodásában és magatartásában sem. Éppen ezért — reálisan értékelve fejlődésünk eddigi eredményeit — bizakodóak és optimisták vagyunk az új, szocialista ember születését illetően. A szocializmus alapjainak megteremtésével kedvező társadalmi föltételek jöttek ’-ttre a szocialista erkölcs térhódításához és meggvökerpse- déséhez. De nemcsak a kedvező föltételekről van szó. A szocialista ember a mi társadalmunkban nemcsak a jövő embere. a máé is. Ott vannak a szőri a lista brigádokban, a ter- lőszövetkezetekben. az iskolákban és egyéb munkahelyeken, kis. és nagy beosztásban, az állami intézmények felelős vezetői és tömegmozgalmak egyszerű részvevői között azok az úi típusú emberek, akik már most szocialista módon élnek, dolgoznak és gondolkodnak.- A szocialista énítésben véo- zett rí erőien s munka — mondotta Kádár elvtárs a Nép- * front kongresszusán —, a közéletben való részvétel mind több új embert, új erkölcsű, közösségű felelősséggel felruházott szocialista embert nevel.« Ez az új sajnos gyakran még kevésbé van reflektor- fényben, mint a szocialista erkölccsel szembenálló negatív példák. Nem lármás hírverésre, nem rikító reklámra van szükség (ezt a szocialista ember természete sem tűrné, az új itt lényegénél fogva szerényen, csendben születik), de arra igenis szükség lenne, hogy jobban figyeljünk.oda az újnak születésére, és bátrabban állítsuk szembe a régivel, a múlt maradványaival. Nem utópista vágyálmokat kergetünk tehát akkor, amikor arra hívjuk fel az embereket, hogy éljenek, dolgozzanak, és gondolkodjanak szocialista módon. Ez a cél társadalmunk szükségszerű, belső követelménye, amelynek eléréséhez társadalmunk a szükséges föltételeket is megteremti. A szocialista társadalom teljes fölépítése, a szocializmus erkölcsi elveinek győzelme és az új, szocialista ember formálódása egymástól elválaszthatatlan, szoros kölcsönhatásban levő folyamatok. A párt a szocialista társadalom nevében támaszt magasabb erkölcsi követelményeket mindenkivel, de elsősorban a kommunistákkal szemben. Az emberek erkölcsi fejlődésében azok az új erkölcsi elvek a döntőek, amelyek a szocializmus .lényegének kibontakozását segítik elő: a szocialista munka elve, az egyéni és társadalmi érdekek összhangjára támaszkodó közösségi szellem, a szocialista hazafiság és nemzetköziség. Ezek az elvek egyfelől csak a szocialista társadalomban alakulhatnak ki, másfelől nélkülük, megvalósításuk nélkül a szocializmus sem lehet teljes, a szocialista társadalom sem fejlődhet egészségesen. A szocialista ember célkitűzésének realitása és társadalmi megalapozottsága azonban semmiképpen nem jelenti azt. hogy a szocialista ember születését társadalmunkban ma már semmi nem akadályozza, és a nagy társadalmi átalakulásokat automatikusan követi az emberek megváltozása. Életünkből a múlt sok maradványa még nem tűnt el nyomtalanul, s különösen szívósak ezek a maradványok a tudat területén. A társadalmi tudat fejlődése jelenleg az osztályharc fontos területe, ahol a régi gondolkodásmód ellenállását sokféle tényező: tudatos propaganda és megszokás, világnézeti tájékozatlanság és konzervativizmus, objektív nehézségek és szubjektív hibák stb. segítik. Ezért itt döntő jelentősége van a tudatos szocialista erők szervezett munkáiénak: az eszmei felvilágosításnak és az ideológiai harcnak. Ezért tűzte ki a párt külön feladatként is a szocialista ember nevelését. Wirth Adám Munkásmozgalmi tevékenységéért... A 70 éves Somogyi Pál kitüntetése Szocialista versenymozgalom a földművesszövetkezeteknél A Dél-somogyi Erdőgazdaság Iábodi erdészetében a télen kitermelt fát most dolgozzák fel. A motoros fűrésszel naponta 18—20 köbméter fát vág szét méretre egy-egy brigád. (1. kép.) »Biciklivel« sokkal könnyebb és gyorsabb a fa összehordása. Ezzel a mód-,.-.errel a gazdaság sok fuvarköltséget takarít meg. (2. kép.) ' íagyártmányfeldolgozó telepen szőlőkarókat, bányafát, bányadeszkát és a tsz-ek szerfás építkezéseihez faanyagot készítenek.
