Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-08 / 106. szám
Péntek, 1964. május 8. 3 SOMOGYI NÉPLAP Egy fegyelmi tanulságai Nemcsak a durvaság bántó... késlekedtek as igjaliak? Most már a földben a helye a kukoricának — mondja mindenki, aki törődik e fontos abraktakarmány sorsával. Ahol idejében elvetették, ott a megfelelő talajnedvesség és a kedvező napsütés hatására maholnap már sorol. Az iga- liak azonban még nem várhatják kukoricájuk kikelését, hiszen amikor náluk jártunk — a hét elején —, a több mint ötszáz hold vetéstervnek még a felét sem teljesítették. Igái határában akadnak süppedékeny, mély fekvésű területek. Ezekre korábban nem mehetett rá gép. A késedelmes vetés fő oka azonban' nem ez. Túlságosan bíztak saját gépeik teljesítményében, s még akkor sem kértek segítséget, amikor már láthatták, hogy kiszaladnak az időből. A növénytermesztő, a traktoros vagy az állattenyésztő szövetkezeti gazda hibájaként róható fel a mulasztás? Nem, ők a maguk munkaterületén elvégzik dolgukat; a szervezés, az irányítás nem az ő feladatuk. Azoknak kellett volna többet törődni a tavaszi munkák menetével, akik közül Gerencsér János üzemgazdász így vélekedett; »-Már mintegy 250 holdnál tartunk (a több mint 500 holdból.), tizedikére így is végzünk.« Az oktalan dicsekvésen kívül az is érződött ezekből a szavakból, hogy ami nem sikerült ma, sikerülni fog holnap. És ha közbejön akár csak egynapos eső is, vagy elromlik valamelyik gép? Még jobban kitolódik a kukoricavetés befejezése. De sem ő, sem Simon István tsz-elnök, sem pedig Turula Sándor agronómus nem türelmetlenkedett. Pedig Fábián Sándor gépesítési brigádvezető a határt járva látta, hogy nem győzik a munkát a traktorok. El is mondta véleményét: lassan megy a vetés, mert kevés a talaj-előkészítő és utánmunkáló gép. Érthetetlen, hogy még akkor sem ébredtek tudtára a szövetkezet vezetői: holdanként mázsákat, ösz- szességében vagonokat tehet ki a ráérős hangulat miatt kieső abraktermés. Milyen egyszerű lett volna segítséget kérni a közeli szövetkezetektől, hiszen a szomszédok más híján már a dűlő- utakat tárcsázták, egyengették, és rendezgették a majorokat. Tóth Károly járási föagronó- musnak egy napjába került, amíg fölmérte az igali helyzetet, és gépet szerzett nekik Ráksiból meg Somogyszilból. Mindkét termelőszövetkezet nélkülözhet már néhány traktort, tárcsát és gyűrűshengert. Szívesen küldték át a kért gépeket az igali határba. Nemcsak azért, mert járási szakember kérte tőlük, adták volna ők akkor is, ha a rászorult tsz vezetői fordulnak hozzájuk a kéréssel. S amikor mindez elintéződött, Simon elvtársra és a többi vezetőre nem várt más, mint hogy tudomásul vegye: jön a segítség. A gépek kölcsönkérése az ő feladatuk lett volna, s nem is most, hanem már korábban. A vetést még egy dolog hátráltatta: a tavasszal is lábon álló kukoricaszár. Nem is takarították le, az eke azonmód belefordította a földbe. Ezek után nem is kell említeni, milyen képet mutat a szántás, ahova most ismét kukoricát vetettek. Ez sem dicséri az agronómus munkáját. A termelőszövetkezet munkáiért elsősorban a gazdaság vezetői, szakirányítói a felelősek. Nem feledkezhet meg erről az igali Aranykalász elnöke, üzemgazdásza és agronó musa sem. I Hernesz Ferenc Azt hittem, megérti ezt Balázs Lászióné, a kaposvári II. sz. bölcsőde vezetője. Megérti abból a beszélgetésből, melyet még tavaly nyáron folytatott vele Pados József, a városi tanács vb-elnökhelyettese és még néhány vezető. Megmagyarázták neki, hogy az embereknek gyakran jobban fáj, ha lekezelik, félvállról veszik őket, mintha durván, gorombán beszélnek velük.. . „Muszáj fegyelmezni44 Már akkor kételyem támadt, hogy okul ebből a beszélgetés710 traktoros vizsgázott a tavasszal Szervezik az újabb tanfolyamot Van kapacitás, de nincs elég üveg Az idén forgalomba hozzák a Balatoni gyógyvizet A Szik víz- és Szeszipari Vállalat több árubemutatót tartott a közelmúltban. Képünk a kaposvári árubemutatóról készült. A vállalat üdítő italai kivívták a szakemberek elismerését. A tavasszal befejeződtek az alapfokú traktorosképző tanfolyamok a megyében. A 783 tanulóból hétszáztízen tettek eredményes záróvizsgát. Közülük ötszáznégyen kerültek a termelőszövetkezetekbe, hatvanötén a gépállomásokra, a többi az állami gazdaságokban dolgozik. Az új traktorosok már sok helyen gépen dolgoztak a tavasszal. A tsz-ek valamennyiüknek még nem adhattak gépet, mert rajtuk kívül 3056 végzett traktorosuk van a közös gazdaságoknak. Tavaly decemberben 2900 erőgépük volt; ehhez ugyan vásároltak az idén is, de még így sem tudnak minden traktorosnak külön gépet adni. A tavaszi nagy munkákban, a kettős műszakok idején azonban jut mindenkinek gép. Sőt, ha minden traktoros gépre ül, akkor is lesz olyan traktor, amely csak nyújtott műszak„Mozgolódnak“ (Tudósítónktól.) A földművesszövetkezetek vezetőségei májusban tárgyalnak a mozgóboltok helyzetéről, arról, hogy az előző években kialakult gyakorlat szerint — és új, jobb módszereket keresve — hogyan lássák el a földeken dolgozó termelőszövetkezeti parasztságot a nyári nagy munkák — növényápolás, aratás és cséplés — időszakában áruval. A tervek szerint rövidesen mintegy kétszázötven mozgóban mehet váltótárs hiányában. A cél az, hogy minden arra alkalmas ember értsen a traktor kezeléséhez, hogy a munka dandárjában ne legyen fennakadás a gépek üzemeltetésében. Ezért akarják folytatni a traktorosképzést a nyáron is. Az oktató személyzet készen áll újabb tanfolyamok megkezdésére, az akadály azonban az, hogy kevés az érdeklődő. Eddig még csak harminchétén jelentkeztek a megyéből. A kevés jelentkezés egyik oka az, hogy a tsz-tagok a nagy munkában otthon akarnak lenni, hogy gyarapíthassák munkaegységüket. A tsz-nek kell segítenie, hogy a tanfolyamok idején is kapjanak a hallgatók megfelelő javadalmazást, hiszen tudásukat a szövetkezetben hasznosítják majd. a mozgóboltok bolt kezdi meg munkáját a földeken. A nyári hónapokban csaknem kétmillió forint értékű árut: dohányt, cigarettát, sört, hűsítő italokat, fagylaltot stb. szállítanak a tsz- tagok munkahelyére. ■ Az árusítással a legtöbb hely en az fmsz-italboltvezetőkét bízzák meg, s azok főként a déli órákban látogatnak majd a földekre. A szükséges fogatokat az fmsz-ek a termelő- szövetkezetektől kérik. Az utóbbi években sokszor nem volt kielégítő az üdítőital- és szikvízellátás. A hibákért a Szikvíz- és Szeszipari Vállalat a kereskedelemre, az pedig a vállalatra igyekezett hárítani a felelősséget. Vajon az idén lesz-e elég üdítő ital a Bala- ton-parton és a megyeszékhelyen? — erről beszélgettünk Horváth Zoltánnal, a Szikvíz- és Szeszipari Vállalat igazgatójával. — Növekedett-e az üzemek kapacitása, gondoskodtak-e szállítóeszközről? — Az idei üdülési idényre jól felkészültünk — mondotta Horváth elvtárs. — Ügy érzem, hogy mind a Balaton-parton, mind pedig Kaposváron ki tudjuk elégíteni az igényeket. Modern gépsorokat helyeztünk üzembe fonyódi és siófoki telepünkön. Ezekben az üzemekben a nyáron két műszakban készítik az Utast, az Erdei Bambit, továbbá a meggy-, a som-, a narancsízű hűsítő italokat és a Parmen nevű új üdítő italt. A kapacitás jelentősen megnövekedett. Megvan a föltétele annak, hogy a tavalyinál 34 százalékkal nagyobb feladatot teljesítsük, ígérhetjük, hogy az üdítő ital és a szikvíz idejében eljut a boltokba és a vendéglátóhelyekre, ugyanis biztosították számunkra a szállítóeszközöket. Ha a gépkocsivezetők a túratervet — amelyet az eddigi tapasztalatok figyelembevételével készítettünk el — megtartják, nem lehet fennakadás. — Vajon lesz-e mibe palackozni az üdítő italt és a szikvizet? Lesz-e elég üveg? — Az üdítő italnak igen. Kevés azonban a szódásüveg és a ballon. Sajnos, ezek vásárlására nem kaptunk fedezetet. Ezért nem tudunk lerakatokat létesíteni Kaposváron a Cserben, a Vöröshadsereg úton, a város északi részében, Siófokon, Zamárdiban, Balatonbog- láron, Balatonfenyvesen. — Fonyódon néhány évvel ezelőtt szénsavas vizet találtak. Ez mikor kerül forgalomba? — Szeretnénk a kút gyógyhatású vizét minél előbb forgalomba hozni. Már megtettük az első lépéseket. Ügy látjuk, hogy még az idén szállíthatunk Balatoni gyógyvizet a kereskedelemnek és a vendéglátóiparnak. — Milyen tervei vannak a vállalatnak? — Korszerűsíteni akarjuk az üdítő ital palackozását. Lehet, hogy már az idén sikerül polietilén tasakban (eldobótasak) forgalomba hozni néhány hűsítő italt, továbbá szeretnénk télen is üzemeltetni gyárainkat. Ezzel kettős célt érnénk el. Egyrészt foglalkoztatni tudnánk télen is a dolgozókat, azaz kialakíthatnánk a törzsgárdát, másrészt még jobbá tehetnénk a vállalat gazdálkodását Sz. N. bői ugyanis anélkül, hogy bármelyik hibáját elismerte volna, egyre csak azt hajtogatta: — Nincs bajom senkivel... Soha nem gorombáskodem, nem durváskodom, nem bántom meg egyetlen munkatársamat sem. A hibákat azonban nem tűröm el... Muszáj fegyelmezni... Olyan sértő, kioktató hangon mondta el ezt, hogy figyelmeztetni kellett: valamivel jobban tisztelje, becsülje fölötteseit. Egyik jelenlevő fölöttesére, illetve annak »kedves ismerősére« félreérthetetlen célzásokat tett, úgyhogy ismét figyelmeztetni kellett Balázsnét: hagyja abba a sértő megjegyzéseket. De ő csak mondta a magáét, s kijelentette, hogy a szóban forgó személyt »nem veszi emberszámba«, mert az elveszítette előtte tekintélyét. Apróságok — mondhatná bárki. Olyan emberi hibák, amiket meg lehet bocsátani annak, aki különben becsületesen, jól dolgozik. Balázsné mint bölcsődevezető tizenkét éve eredményes munkát végez. De sem ez, se más nem jogosíthatja fel arra, hogy bárkivel is megengedhetetlenül bánjon. „Tízezer forintért sem mennék vissza...44 A bölcsőde dolgozói között sok a megsértett, megbántott ember. Az utóbbi időben Balázsné rossz vezetési módszerei miatt többen otthagyták a bölcsödét. R. Mátyásné, aki takarítónő volt itt, s most a bisztróban dolgozik, ilyen véleményt mond Balázsnéról: — Havi tízezer forint fizetésért sem mennék vissza... Olyan vezetővel nem dolgozom, aki beasztottját nem tekinti embernek... Fülem hallatára mondta az egyik gondozónőnek: »Hogyan szabad leereszkedni egy takarítónőhöz?« B. Istvánná is hasonló okok miatt ment el a bölcsődéből. H. Ferencné gondozónő egyedül tartja el három gyermekét. Amikor egyiket megoperálták, s nem volt, aki ápolja, hiába kért szabadságot a bölcsőde vezetőjétől, nem kapott. B. Józsefné, amikor valamit szóvá tett, ezt kapta: »Ne üsd bele az orrod olyasmibe, amihez semmi közöd.« A húszéves Fábián Zsuzsáról, amikor elment Kaposvárról, olyan véleményezést küldött Balázsné, hogy a leány nem tudott elhelyezkedni. Ä városi tanácsnak kellett közbelépni, hogy egy másik, ezúttal tárgyilagos _ véleményt írjon. Egy másik fiatal gondozónőt egy apró — s nem is általa elkövetett hibáért — olyan hangon oktatott ki mások füle hallatára, hogy az otthagyta a bölcsődét. B. Józsefné mosónő — rossz lakásviszonyai miatt — ideiglenesen az állami csecsemő- gondozóban helyezte el kisgyermekét. Amikor felszólították, hogy vigye haza, vagy adja állami gondozásba, Balázsáéhoz fordult: vegye föl a bölcsődébe gyermekét, ö azonban kereken visszautasította arra hivatkozva, hogy a bölcsőde túlzsúfolt. Utolsó figyelmeztetés? Balázs Lászlóné nem okult a figyelmeztetésekből, nem változtatott magatartásán. Nemrég egy panaszos levél nyomán vizsgálat, fegyelmi eljárás indult ellene. Megállapították, hogy Balázsné bántó, sértő módszereket alkalmazó, rossz vezető. Ráadásul öntelt, beképzelt. Retteg, ha azt látja, hogy a bölcsőde dolgozói megértik egymást, ezért olyan légkört teremt, hogy azok ellentétbe kerüljenek egymással. Fél, hogy ellene, a helyére törnek, s indokolatlanul áthelyezgeti azokat, akik között megértést tapasztal. Ezzel zavarja az intézmény munkáját... Balázsné a fegyelmi vizsgálat után írásbeli figyelmeztetést kapott azzal, hogy ha ezek után sem’ változik meg, leváltják a bölcsőde éléről. Ez volt tehát az utolsó figyelmeztetés. De vajon ő is annak tekinte-e? „Akadtak egyesek...44 Balázs Lászlóné a fegyelmi vizsgálatkor mindenre keresett magyarázatot. — Azért mentek el a bölcsődéből, mert máshol jobb beosztást, magasabb fizetést kaptak. .. Nem voltam durva, csak a hibát elkövetőket és a fegyelmezetleneket vontam felelősségre. Ha elhelyeznék H. Ferencnét, megváltozna a bölcsőde légköre... Nem sokkal a fegyelmi után munkaértekezletet tartott a bölcsődében. Azokat, akik mellette álltak, s szerinte az igazságot mondták el, megdicsérte. A többiekről ezt mondta: — Akadtak egyesek, akik szerették volna a bölcsőde nyugalmát felkavarni... Ebből is látni, mennyire nem tanult a fegyelmiből, s azt is, hogy nem akarja helytelen vezetési módszereit megváltoztatni. Márpedig aki erre többszöri figyelmeztetés ellenére sem hajlandó, azt nem szabad tovább vezető beosztásban hagyni egyetlen percig sem! Szalai László Dicsért és bírált a gépkocsi-szemlebizottság (Tudósítónktól.) A SZÖVOSZ és a BM közlekedési osztályának szemlebizottsága a napokban megvizsgált hatvanegy — az fmsz-ek tulajdonában levő •— személy- és tehergépkocsit. A szemle célja az volt, hogy a bizottság meggyőződjön: hogyan kezelik és tartják karban a gépkocsivezetők a rájuk bízott nagy értékű munkaeszközöket. Jó állapotban találta a szem- lebizoütság a MÉK és a nagyatádi fmsz gépkocsijait. A MÉK karbantartó részlegét dicséretben részesítették; Kecskés István, a MÉK vontatójának vezetője kiválóra vizsgázott. A tehergépkocsi-vezetők közül Varga Józsefet, Csenterics Józsefet, Győri Józsefet, a MÉK dolgozóit, Bondor Imrét, a kaposvári fmsz, Rácz Józsefet, a nagyatádi és Czibula Bélát, a marcali fmsz gépkocsivezetőjét dicséretre és jutalomra javasolták. A személygépkocsi-vezetők közül jutalmazásra és dicséretre terjesztették elő Sipos Ferencet, Dravecz Gyulát, Vörös Bélát, a MÉSZÖV, Csete Imrét, a MÉK és Váradi Ernőt, az FJK gépkocsi vezető j ét. A rájuk bízott járművek hanyag kezelése miatt viszont figyelmeztetésben részesítették Varga János böhönyei, Huber János barcsi, Kozma János balatonmáriai, Magyarosi Gyula balatonboglári gép kocsivezetőt. JÖN! A műsorban fellép Harry Belly lovagló király tigriseivel és még 15 világsaám. A HOLLAND NAGYCIRKUSZ Európa legnagyobb utaaóclrkussa Kaposváron a vásártéren, május 12,13, 14,15-én minden este fél 8 órakor. JÖN! Jegyek elővételben már kaphatók a Saínháai Jegyirodában. Telefon: 11-03. 81745)
