Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-07 / 105. szám

SomogyiNéplap AZ ; MS'^MP. QI70TTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS IftPJ A FILMSZÍNHÁZAINK műsorából Befejeződtek a jelentkezések a mezőgazdasági kiállításra Huszonkilenc tsz és hét állami gazdaság készül a seregszemlére Vörös Csillag isMggffwaiwwiKnfr« Hír nem olyan lie! élünk Egy tekintélyes intézet mérnökét, Telkes Zoltánt és gazdasági szakértőjét, Zom- bori Évát egy Mátra vidéki ellenőrző kiszállásra kül­dik. Munkájuk közben si­kerül feltárniuk a telepve­zető mulasztását, s erről je­lentést kell készíteniük. Fel­üdülésképpen sétára indul­nak, s visszatérve, hogy fötmelegedjenek, jócskán húzogatnak az odakészí­tett két üveg »sziverősitő- bőK Másnap Telkes a meg­szokott mozdulattal simíta­na végig felesége haján, de most döbbenten ébred rá a valóságra ... Ebből az alap- helyzetből indul Kállai Ist­ván forgatókönyve szerint Marton Endre új filmje. A két főszereplő: Gábor Mik­lós és Váradi Hédi. Befejeződtek a jelentkezések a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállításra. Somogyból huszon­kilenc tsz és hét állami gazda­ság jelentette be, hogy részt kíván venni a seregszemlén. A bemutatásra kerülő növényfaj­ták és állatok hű képet adnak majd megyénk egyre fejlődő mezőgazdaságáról. Számot akarnak adni a kiál­lításon többek között a homok- szentgyörgyiek és a vízváriak a burgonyatermésről; a porrog- szentkirályiak almájukat, a bu- zsákiak cukorrépát, a nagyber­kiek szőlőt, a kadarkútiak do­hányt, a ráksi Üj Élet Tsz rost­lent, a nagyszakácsi Béke Tsz lucernamagot akar bemutatni. Ott lesz a kiállításon a Bala- tonboglári Állami Gazdaság híres kajszija és őszibarackja, a Darányi Állami Gazdaság le­vendulája és az öreglaki Ál­lami Gazdaság több terménye is. Az állattenyésztési bemuta­tón is részt vesz a megye. A barcsi Vörös Csillag és a poto- nyi Petőfi Tsz-en kívül bene­veztek a kiállításra a Kapós- völgye szarvasmarhatenyésztő tsz-ei is. Nagybajom és Szent- gáloskér a szépen fejlődő ba­romfiállománnyal akar szere­pelni, Balatonendréd — a me­gye egyetlen kacsatenyésztő szövetkezete — pedig pekingi kacsát akar bemutatni. A jelentkezett tsz-ek még a felkészülés stádiumában van­nak. Sok gonddal kell kezelni a növényeket és ápolni az ál­latokat, hogy minden szem­pontból megfeleljenek a kiállí­tás követelményeinek. A nyáron az illetékesek többször felülvizsgálják az ál­lományt, s csak azután kapják meg a jelentkezett gazdaságok a meghívást a kiállításra. Korszerű gyárrá fejlesztik i Csurgói f aipari Vállalatot Szabad Ifjúság Á bűnös visszatér Bill Smith angol búvár története titokzatos, mint a ködfátyol, amely szülőváro­sa, Kockmouth fölött lebeg. Nem messze a kikötőtől van egy harangbója, éppen azon a helyen, ahol húsz éve egy náci tengeralattjáró megtorpedózta a gyermeke­ket szállító Princess of In­dia nevű hajót. Bili gyer­mekéveit ez a katasztrófa árnyékolta be: egyike volt annak a hat gyermeknek, aki életben maradt. S húsz évvel később Bilinek főnö­ke egy német üzletembert mutat be Eberhard Wedel néven. Így híviák a gyilkos tengeralattjáró parancsno­kát is ... Másnap kifogják Wedel hulláját a tengerből. Gyilkosság? Baleset? ... (üzemi tudósítónktól.) Április 1-től az Országos Erdé- f szeti Főigazgatóság kezelésébe ke­* rült a Csurgói Faipari Vállalat. A I főigazgatóság vállalta, hogy fej- I leszti az üzemet, és munkát ad a mezőgazdaságból és a máshonnan * felszabaduló munkaerőnek, főleg > nőknek. Mintegy harmincmillió > forintra van szükség ahhoz, hogy i korszerű gyárat teremtsenek az elavult üzem helyén. Elsősorban a í fűrészüzemet, vele párhuzamosan pedig a ládagyártást fejlesztik. Munkára készen áll a modern fü- részcsarnok és a vállalat területére bevezetett iparvágány. Az Orszá­gos Erdészeti Főigazgatóság rövid idő alatt a legmodernebb üzemek műszaki színvonalára akarja emel­ni az üzemet. A vállalat élére új igazgató ke­rült Szabó Jánosnak, a Barcsi Fű­részek igazgatójának személyében. A jövőben mindkét üzemet 6 irá­nyítja. * SzlgíjMi-... Tíz somogyi művész tárlata Tíz napra a megyében élő képzőművészek kiállítóhelyi­ségévé alakult át a Hazafias Népfront megyei bizottságának klubja. Hat festő-, két ipar­művész és két szobrász alkotá­saiból állították össze a május 1-én megnyitott képzőművé­szeti kiállítást. Kaposváron csapán három helyen rendez­nek tártatot; a múzeumban, a Képcsarnok Vállalat kaposvári fiókjánál és a Latinka Sándor Művelődési Házban. Nagyon helyes, hogy a Hazafias Nép­front otthont adott másfél hétre a Somogybán alkotó művészeknek, lehetővé tette, hogy ízelítőt adjanak mun­káikból. Sajnos, ettől a kiállí­tástól nem kap nagy élményt a látogató, mert nem mind­egyik művész válogatott, sze­rencsésen alkotásaiból. A két szobrász- és a két iparművész sokkal előnyösebb helyzetben van, mint a festők, mivel a rendezőség — nem tudni miért — grafikai jelleget adott a kiállításnak. Nagyon hiányoznak a tárlatról az ak- varellek, a kisebb olaj- és pasztellképek. Talán a követe kezőn már ilyen alkotásokat is láthatunk a Népfront klub­helyiségében. Barth Lídia vázáinak, li- kórös- és kávéskészleteinek formája, máztechnikája meg­ragadja a látogatókat. »Az év legszebb terméké« címmel kitüntetett készletét szívesen látnánk asztalunkon. Honty Márta gobelinjeire a somo­gyi festők őszi tárlatán fi­gyelhettek föl először a ka­posváriak. A mostanin három gobelintervvel szerepel. Az évszakok változását fejezi ki a Korona Szállóba kerülő go­belin. Tetszett a népek össze­fogását, az egyenlőséget és az anyaságot kifejező terve is. Szabadosné Weeber Klára kislányportréja, Bors István bölényes plakettje és két ér­me színfoltja a tárlatnak. Kár, hogy Bors István nem állított ki szoborterveiből. Ungváry Károly Radnóti- illusztrációja Józsa János debreceni képzőművész Eről­tetett menet című rézkarcát jutattatja eszünkbe. Ungváry Károly az alföldi képzőművé- zek Munkácsy-érmével kitün­tetett művészhez hasonlóan értően nyúl a témához, Rad­nóti eklogáinak lelkét ragad­ja meg. Szabados János Anya, Szekeres Emil Ikarus, Ruisz György Csobánci szőlők, Sza­bó Béla Műteremben című grafikája tetszett a legjobban. Lóránt János Tájkép című metszete, Tanulmány című rajza kompozíciójával, benső­séges hangulatával tűnik ki. A kiállítás rendezői nagyon jól kihasználták a terem le­hetőségeit, a lehető legjobban helyezték el a gratika> at, Ke­rámiákat. Nem volt könnyű dolguk a más rendeltetésű helyiségben. A tárlaton látott művek többségét a közelmúltban ha­zakerült vagy Somogybán megtelepedett művészek al­kották. A vázlatok, tanulmá­nyok alapján készített válto­zatokat, kész műveket is szí­vesén látnánk ugyanitt. Akár egy művész munkáiból is rendezhetne kiállítást a Nép­front a klubhelyiségben. A jó kezdeményezést folytatni lehet a művészetpártoló ka­posváriak hasznára. Lajos Géza 54000 TOJÁS A „BAROMFIFALUBÓL Valóságos falu a zlcsi Búzakalász Termelőszövetkezet baromfite­lepe, ahol háromezer tojótyúkot gondoznak. Farkas Istvánné és Kocsis József gondoskodását «-meghálálják-« a tyúkok — havonta, 54 000 tojással! Vékony munkás baktat előttem. Félretaposott cipő­jével mit sem törődve, nyu­godt egykedvűséggel da­gasztja a sarat. Nem is fü- ty őr észik. A ködös hajnal­ban egyformán szürke min­dén. Nincsenek színek, a köd felszívta őket. A napot már látni kellene ott a túl­só sor házacskái fölött, de a köd elnyelte azt is, és szürkére fakitotta a fényt. Hűvös van. Megborzong a vékony munkás, és ló'den- ján a gallért felhajtja. Két ujja hiányzik. Most ismerem meg. Eddig csak vékonysága és imboly­gó léptei tetszettek ismerős­nek, de nem tudtam hova tenni, nem találtam a he­lyét. Most megvan. Kis János. Ezt a nevet viseli, mióta él. Sokat végigélt ve­le ez a név. Több mint öt­ven esztendőt, örömöket, bá­natokat. És azt a napot is, amikor a gép leszedte az ujjait. Ezt az ijedséget nem is­merem. Azt a borzalmas pil­lanatot nem éltem át, me­lyet ez a sovány munkás. Mit gondolhatott akkor a gépről? Biztosan hatalmas­ra nőtt tekintetében. Ta­lán egy pillanatig támadni látta. Utána már tudta, hogy a gép, az csak gép. Ö ma­maga volt az oka... Régen történt ez. Azóta ott áll naponta a gép mel­let. Hányszor gondolhatott erre az ijedtségre? Ki tud­ja? Lehet, hogy egyszer sem. Lehet, hogy mindennap. Ezt nem mondta soha Kis János. Mennyire ismerem én ezt az embert? Két évig lakott a szomszédunkban Pécsen. Most csadálkozva nézem: hogyan kerülhetett Kapos­várra? Lehet, hogy ide köl­tözött már évekkel ezelőtt... Biztosan. S most is gépek mellett van. Mert a gépet szerette. A templom mellett is egy­kedvűen megy el. Tudom, nem vallásos. Az istenről ezt mondta: »Nekem több istenem is van: a vas. a gép, az anyag, a munka. Én ezekben hiszek.« Megáll egy pillanatra, rá­gyújt. Milyen ízűnek érezheti a cigarettát? Tudom, hogy a cigarettának kétféle íze van. Szobaíze és munkaíze. Ami­kor keményen dolgozik az ember, munkaíze van. Ke­serű és száraz a füst. Érez­ni lehet a fanyar nikotint, és azt, hogy hűsít a for­ró füst. Máskor ezt nem érezheti az em­ber. Amint elmúlik a fárad­ság, csak egyszerű, hétköz­napi ízű a cigeretta, egyfor­mán seízü mindegyik. Ez a vékony munkás sok­szor érezte száraznak és ke­serűnek a cigarettát. Ahány­szor csak elfáradt. Figyelem a sovány mun­kás mozdulatait. Lépései biztosak, kemények, csak a hosszú, ormótlan lódenka- bát meg a laffogó szárú ove­rall teszi imbolygóvá moz­gását. Nagyon erős ember lehet. Erre sohasem gondol­tam még. És szereti a gyá­rak szagát, a dübörgést, az acé Iforgácsokat. Nem láttam még az arcát, nem nézett hátra egyszer sem. Emlékezetből próbálom összerakni. Sok kis fekete vasszilánk van a bőre alatt, fi szemüvegét is ez pöttyözi. Csontos arca van, a szeme mélyen ül. Nagyon mélyen. Hova mehet most Kis János? Nem tudom. Lehet, hogy műszakra. A kocsmaajtónál megáll egy kicsit. Gondolkodott, be­men jen-e? Aztán rágyújtott. Mélyen leszívta a slukkot, visszanézett és továbbindult. Ö az, nem tévedtem. És én eltűnőttem azon. hogy nem kérges a tenye­rem, körmöm alatt nem ül a kimoshatatlan vaspor. Nem dolgoztam soha bányában, nem irányítottam gépeket, nem ütöttem soha hatalma­sat a kalapáccsal, nem for­máltam alaktalan anyagok­ból fontos tárgyakat. Nem tudom, mi az az éjszakázás, mi az a műszak. A munkás­ember lényegét nem ismer­tem eddig. Otthon körül láttam csak őket, pihenésü­ket láttam, azt, hogy mozi­ba mennek vagy sétálni. Most talán megértem mit jelent munkásnak len­ni? Én nem voltam az. S egy kicsit szégyellem magam. S, Nagy Gabriella mso/tOK Rövidnadrágos lovagok Ficeréék Taszáron vendé­geskednek három gyerekük­kel. A kis vadócok hol a ku­tyát ingerük, hol a puly­kákat csúfolják, hol nyílnak való ágat keresgélnek. Csak akkor nyugszanak meg egy kicsit, amikor megérkezik a vendéglátók egyik rokona vadonatúj Trabantján. Vele van felesége meg másfél éves kislánya is. Ficeréék négyéves Béluskája üdvri­valgással fogadja a bácsiék Katikáját. Állandóan körü­lötte ugrál, belekarol, meg­öleli, megcsókolja. — Gyönyörű! — suttogja a kislánynak, s megsimogat­ja az arcocskáját. A középső fiú is felbá­torodik, szintén megöleli, megcsókolja Katikát, gyö­nyörűnek nevezi. Ezt azon­ban már nem nyeli le a négyéves lovag. Odaáll a nála három évvel • idősebb bátyja elé. Csipőre teszi a kezét, aztán lekever egy ha­talmas pofont neki. — Majd adok én neked gyönyörűt! — rivall rá dü­hösen. — lg — * * * A tanító néni házi feladat­ként azzal bízta meg a har­madik osztályosokat, hogy menjenek el délután a bolt­ba bevásárolni. Élményeik-, ről aztán írjanak tíz-tizenöt mondatot az otthoni füzetbe. Tamás a következőket ír­ta vonalas irkájába: »Saj­nos, az üzlet leltározás mi­att zárva volt.« * * * Valahol Dél-Amerikában — Mindennapi puccsunkat add meg nekünk ma... * * * Tanulmányi úton történt Egy külföldi kisvárosba érkezik valaki. A szállodá­ban megkérdezi; — És van önöknél éjszakai élet is? — Hogyne volna! — büsz­kén a szállodás. — Csak­hogy éppen ma fáj a foga szegénykének. .. * * * Megkérdeztem valakitől, hogy miért nem jár társa­ságba. — Azért — felelte, mert a nőket nem szeretem már, a férfiakat pedig isme­rem. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei 3izottsága e.s a Somogy megye* Tanács lapja. Főszerkesztő; WIRTH LAJOS. Szerkesztőség; Kaposvár, Latinka Sándor u, 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó; Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünU meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézb esi tőiméi. Előfizetési di) egy hónapra 12 Ft. Index: 25061. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom