Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-06 / 104. szám

SomogyiMéplaa AZ- MSZMP MEGYEI RI7ÖTTSÁGA ES Á MEÖYÉI TAN ÁCS L^P^IA HOGY MÉG JOBB NEVELŐK LEHESSENEK... Igái hétköznapjaiból — Fontos-e mese köz­ben is a szemléltető kép? ... Fecskét láthatnak, kép nélkül is fel tudják idézni... Mire képes az óvodás fantáziája?... A szűk irodában hat óvónő érvel, cáfol, és lelkesen vitázik. A Pamutfonó-ipari Vállalat kaposvári gyárának napközijé­ben nevelőtestületi értekezle­tet tartanak. Munkatársi ta­nácskozás inkább ez, mint ér­tekezlet azonos elhivatottságú emberek közös gondjáról: ho­gyan neveljék jobban, ered­ményesebben az életre, az is­kolában való helytállásra az óvodásokat? Sokféleképpen lehetséges ez. A tanterv törvény; ez meg­szabja, előírja, hogy mivel fog­lalkozzanak. Ám a «-hogyan« már sokkal bonyolultabb. Ahány gyermek, annyi adott­ság, jó és rossz tulajdonság, csírájában vagy már kibonta­kozva. Ezért tapasztalatra, egymás megfigyeléseire nagy szükség van ezen a pályán, hogy jó és jobb nevelői lehes­senek óvónőink a 3—6 éves emberpalántáknak. E célból folyik a szakmai továbbképzés, amelynek kerete, formái az idei tanévben a nevelőtestüle­ti értekezletek. Az említett foglalkozáson a gyermek értelmi és érzelmi erőinek fejlődését vitatták meg az óvónők. Elmondták gyakor­lati tapasztalataikat a gyer­mekek értelmi, etikai és esz­tétikai érzelmeinek megnyil­vánulásairól; egyedi esetekről, melyek különös gondot, figyel­met követelnek a nevelőtől. Jó érzés volt hallgatni a hoz­zászólásokat: a vitát a részve­vők hivatásszeretete fűtötte. A tanácskozás után á hapközi vezetője, Tóth Fe- rencné elmondotta, hogy szak­mai továbbképzésük három központi téma köré fonódott: a közösségi nevelésről és az is­koláskorra való előkészítésről már megtartották a nevelési értekezletet. Áttanulmányoz­zák a szükséges ajánlott iro­dalmat és az Óvodai nevelés című szakfolyóirat cikkeit, s közösen megállapított szem­pontok alapján gyűjtik meg­figyeléseiket a gyakorlati mun­ka közben. — A mai foglalkozáshoz A fantázia és valóság az óvodás­korban és a Az óvodás korú gyermek érzelmi élete című ta­nulmányt kellett feldolgozni. A vita — az elméleti ismere­tek birtokában — gyakorlati megfigyeléseken folyt. Ezenkí­vül időszerű helyi nevelési problémákat is megbeszélünk, illetve — az óvónők kezdemé­nyezésére — bemutató foglal­kozásokat tartunk. — Helyesnek tartja a szak­mai továbbképzés jelenlegi formáját? — Igen, feltétlenül. Az elő­ző évben bemutató foglalkozá­sokból és vitákból állt a to­vábbképzés több óvoda neve­lői részére egy helyen. És lé­lektani előadásokat is hallgat­tunk. Most rendszerezettebb a továbbképzés, meg gyümölcsö­zőbb is, mert minden óvoda sajátos, helyi nevelési kérdé­seit — ez mindenhol más és más — megvitathatjuk a to­vábbképzés keretében — mon­dotta a Pamutfonó-ipari Vál­lalat óvodájának vezetője. Hasonló véleményt hallot­tunk Tóth Sándornétól a Di­mitrov utcai óvodában: — Szabadabb, tartalmasabb a témák megvitatása a neve­lőtestületben, mint 30—40 pá­lyatársunk között. A múlt év lélektani előadássorozatát szí­vesen hallgattuk, ezek hiá­nyoznak ... — Milyen elképzelése van még a továbbképzésre? Tóthné válaszát megerősíti a beszélgetésbe belekapcsolódó Csokona Jenőivé: — Már az ősszel beszélget­tünk arról, hogy néha jó lenne tapasztalatcserét szervezni más megyében, más városokban is. Szívesen áldoznánk rá. Azelőtt az Alföldön, Szolnokon dolgoz­tam, ott évente kétszer is szer­veztek hasonlót a szakszerve­zet támogatásával. Nem kifor­rott, hanem állandóan változó, fejlődő valami az óvodai mód­szertan, és mindig — más vá­ros óvodájában is — tanulhat­ni valami újat... Ez nagyon igaz, a javas­lat figyelmet érdemel. Mit mond erről Gáts Tiborné vá­rosi óvodai szaklílügyclő? — Nem könnyű megoldani a helyettesítés miatt. De lehet szó róla, érdemes foglalkozni a gondolattal... A jövő tan­év? Ezután is szabadon vá­lasztható központi témákat dolgozunk fel a továbbképzés során. Ezenkívül lesz egy új­donság: önkéntes jelentkezés alapján megszervezzük a báb­játék-továbbképzést városi óvónők részére. Munkaközös­séget alakítunk, amelyben óvó­nőink a bábjáték és a bábké­szítés elemeit sajátíthatják el. Wallinger Endre A nyárra készül a balatonbogiári földművesszövetkezet (Tudósítónktól.) 90 000 forintot fordított az utóbbi hónapokban éttermek és eszpresszók korszerűsítésé­re, tatarozására a baiatonbog- lári földművesszövetkezet. A Halászkertben már beszerelték a nagy teljesítményű hűtőkam­rát, bővítették a konyhát, így 1200 személy ellátását tudják majd biztosítani. A Boglárka Presszó kerthelyiségében poli­észter tetőt szereltek föl. Most rosszabb idő esetén is a sza­badban szórakozhatnak a ven­dégek. Balatonboglár és Balatonlel- le között építik a 2000 ember ellátását biztosító éttermet és eszpresszót. Az étterem június 15-re elkészül. A berendezések nagy része már megérkezett. A Boglárka Presszó május 15-én kezdi a teljes üzemelést, a Halászkert pedig június el- seljén nyílik. Intézkedett az fmsz vezető­sége a reggeliztetés ügyében is. A Boglárka Presszó és a Ha­lászkert már kora reggel ki­nyit, és reggelit is felszolgál­nak az üdülőknek. ANKÉTOT TARTOTTAK Igáiban a fürdő fejlesztéséről. A megyei, a járási, a községi illetékes szervek képviselői többek között egy artézi kút építését sürgették. Az idén a kúton kívül két tízszer tízmé­teres, ülőkékkel fölszerelt gyógymedence készül el elő­reláthatóan júliusra. A fürdő­höz vezető utcán ezerméteres betonjárdát készítenek. Ha a gyógyászati eredmények meg­engedik, gyógyfürdővé nyilvá­nítják az igaliak kincsét. * * * 1963 SZEPTEMBERÉBEN újjászervezték az igali nőta­nácsot. Üj vezetőséget válasz­tották, az elnök Szekeres Lászlóné tsz-tag, a titkár pe­dig Túrnia Sándórné pedagó­gus lett. Nagy eredményekről még nem tud beszámolni az új vezetőség, de azért már tettek valamit. Megszervezték a nők akadémiáját, hatvan- hetven asszony hallgatta meg az előadásokat egy-egy alka­lommal. A Szülőknek a ne­veiéiről című kiadvány alap­ján rendszeresen megtartották a szülők akadémiáját is. A nőtanácsot támogatják a pe­dagógusok, főleg Bernard Je­nöné igazgató, aki mint régi nőmozgalmi aktíva sok hasz­nos tanáccsal tud segíteni. * * * ÖTVEN CIGÁNYTANULÓ­JA VAN az általános iskolá­nak. Az elsősök közül az egyik osztálynak ötven, a má­siknak pedig negyven száza­léka cigánygyerek. Némelyi­kük nagyon szép eredménnyel tanul. Az elsős Horváth Irén- ke — az osztály büszkesége — kitűnő rendű, a harmadikos Horváth Gazsi szintén. A he­tedik osztályig két cigányta­nuló jutott el, minden való­színűség szerint el is végzik az általános iskolát. A ci­gányszülők is részt vesznek az iskola életében. Vállalnak munkaközösségi feladatokat, Kaposvár fő­útvonalain átfes­tik az átkelőhe­lyeket és a jár- müirányító útje- leket, hogy biz­tonságosabb le­gyen a közleke­dés. egyikük SZM vezetőségi tag. Kevés kivétellel rendesen el­küldik a gyerekeket az isko­lába. A kivételek közé tarto­zik pl. Balogh Ferenc, akinek Margit nevű elsős kislánya mindössze egy hétig járt isko­lába. ... MINTEGY HÜSZ CSALÁD­BÓL ÁLLÓ munkacsapat «ka­pitánya« özv. Harsányt Jó- zsefné az igali termelőszövet­kezetben. Erős, fekete asz- szony, tizenhárom éve saját magának kell gondoskodnia megélhetéséről. 1953 óta mun­kacsapat-vezető. Csapatában dolgoznak férfiak is. — Semmi nézeteltérésünk nem volt még. Aki meg nem dolgozott, az kárát is vallot­ta ... Munkájával példát mutat a többi asszonynak. Minden év­ben azok között van, akik a legtöbb munkaegységet telje­sítik. A januári zárszámadás­kor oklevelet kapott. A tiszta­szobából hozza nylonba cso­magolva : »Harsányi József né elvtársat eredményes, jó munkájáért dicséretben része­sítem — Losonczi Pál.« — Nem gondoltam volna soha, hogy mert igyekeztem rendesen dolgozni, oklevelet kapok valamikor... — mond-; ja mosolyogva. * * * A TANÉV VÉGÉNEK Kö-j ZELEDÉSÉVEL előtérbe ke-; rülnek a továbbtanulási, el-! helyezkedési gondok. Tavaly! szeptembertől gimnáziumi ősz-! tálya is van a községnek az; általános iskola épületében.; ötvenketten tanulnak eb-; ben az osztályban. Van! létjogosultsága a gimná-! ziumnak, nagy az érdeklődés; iránta a környező falvakból. ; — Eddig mennyien kérték! felvételüket a következő tan-! évre a gimnáziumba? — kér-; deztük Bemard Jenőné igaz-; gatót. — ötvennégy kérelmet ad­tak be, de várható, hogy még többen jelentkeznek. Elmondja, hogy elkelne egy párhuzamos osztály, azonban — a tárgyi föltételek hiányá­ban — egyelőre szó sem le­het róla. Nagy a zsúfoltság.! Nincs művelődési ház: itt bo-! nyolítják le a rendezvénye-; két. A továbbképzés, az anal-; fabéta-tanfolyam, a dolgozók! iskolája — mind-mind az ál-! talános iskolát mondhatja! otthonának. — A régi főbírósági épület, egyik szárnyát most alakítják; át három tantermes iskolává! irodával, tanárival, szertárral! — mondja az igazgató. — Ha; a másik rész a lakók elhelye-! zésével felszabadul, étkezte tőt; és politechnikai műhelyt sze-; retnénk berendezni. Ez az át-; alakítás csak szükségmegoldás! lenne. Megígérték, hogy a har-; madik ötéves terv időszaká-; ban nyolc tantermes gimná-! zíumot kap a község. Strubl Márta ! Tisztelt Főelvtársam! E levelet egy külföldről (Nyu­gatról) szerződtetett falbontó betörő helyezte az éjjeli- szekrényére, amíg ön az igazak álmát aludta. Kény­telen voltam ehhez az eljá­ráshoz folyamodni, mert ne­kem nincs protekcióm, vagy hogy nevén nevezzem a gye­reket: nincs szocialista ösz- szeköttetésem, ami biztosí­taná számomra azt, hogy szavaim meghallgató fü­lekre "találjanak. Életem eddig a szocializ­must építő dolgozó nő áldo­zatos tevékenysége jegyé­ben telt el, amiben értem is el igazolható eredménye­ket (lásd: 1. sz. alatt csa­tolt, Sarolta és Frigyes ne­vű gyermekem 1948-ban, il­letve 1950-ben kelt születési anyakönyvi kivonatát). Igenlően egyetértek a So­mogyi Néplap cikkírójának a kubai kérdésben hangoz­tatott álláspontjával (2. sz. mell. pirossal aláhúzott ré­sze); a második műszak el­lenére is dolgozó nő szak- szervezeti tagdíjfizetési kö­telezettségével, aminek min­dig pontosan eleget tettem (3. sz. alatt csatolom tag­könyvemet, amit a betekin­tés után kérek vissza!!). Az elmondottakból is lát­hatja az Élvtárs, hogy mi minden telne még tőlem, ha protektorom volna, aki egyengetné utamat tehetsé­gem teljes kibontakozásá­hoz. Mert összeköttetés nél­kül nálunk egy szépremé­nyű hajadonnak (mint ami­lyen például én vagyok) belém rohant a rollerjével hátulról úgy, hogy én testem­nek arra a részére estem, amelynek teljes sebességgel nekihajtott. Lám, Pletyis Malvin nénit hordágyra fek­tették, amikor átment rajta az úthenger, engem saját lá­bamon tessékeltek a mentő­PROTEKTOROMÁNIA nem lehet férje, nem lehet villája, lakása is csak két- szoba összkomfort (villany- bojler nélkül!!). Én amit el­értem, protekció nélkül ér­tem el! Talán nem is zavartam volna soraimmal, de az el­múlt hetekben sorozatos méltánytalanság ért, amit elviselni képtelen vagyok, amit el kell mondanom ön­nek, akibe a dolgozók széles tömegei — közöttük én is — bizalmukat helyezték meg­választása alkalmával. Ha vallásos volnék, térden áll­va esdenék, legyen ügyem támogatója, legyen a pro­tektorom! Már akkor sejtettem, sok megaláztatásban lesz részem, amikor a kis Pimpók Feri autóba. Nem csoda, hisz a drága Malvinka veje egy napközibe járt a mentőssel... Tessék elhinni, úgy van, ahogy mondom: kórházi föl­vételemhez nem volt elég súlyos a balesetem. Bezzeg Pulutykáné feje alá még há­rom párnát is gyűrtek (ne­kem alig tudtak előkotorni egy lottyadtat), pedig amúgy is akkora kötés volt rajta, mintha maharadzsa akarna lenni egy maszkabálon. Az ám! Maharadzsa, hercegnő, hercegasszony, vagy mi! Te­heti, hisz saját Trabantjuk­kal másztak a fára, s az osz­tályos orvosnak is Trabantja van ... Könnyen vannak ők, nekem nincs vejem, 'aki a mentőssel járt volna napkö­zibe, nincs Trabantom. Tessék megnézni, a többi beteg fejlapján magasra húzzák a piros vonalat, az enyémen akár ne is húznák, mert nem akarják a har­minchat és fél fölé rajzolni. Aztán mi mindent tudnak kitalálni az orvosok, a főor­vos úr is! Teleirkálják — lát­tam a másik szobában is — a fejlapokat, csak az enyém marad üres (4. sz. melléklet). Tudom, tudom ... Nekem nem jár. Nekem nincs pro­tekcióm. Én csak szürke tag­ja vagyok népi demokrá­ciánknak, akivel azt tesznek, amit akarnak. És kirúgtak a kórházból is harmadnapra, pedig szent­igaz: még mindig látszik Pimpók Ferike rollerjének nyoma (kívánságára bemuta­tom). És arra nem gondol­nak, mi lesz velem, ha itt­honi magányomban ér el balesetem súlyos szövődmé­nye, a trombózis vagy a rák? Ámbár a csuda tudja, hogy protekció nélkül számítsak-e ilyesmire. Szívemben azzal a re­ménnyel zárom soraimat, hogyha panaszomat meghall­gatja, nem lesz tovább Lafaty Aranka protekció K. Gy. S0UOI’C Mosolyognak a franciák (A Gazette de Lausenne-ból) Egy apróhirdetés: »Vidéki parókiára keresek a háztar­tás minden ágában jártas házvezetőnőt. Hideg lábúak kíméljenek.« Egy iskolai dolgozatból: »A köztársaság olyan állam, amelyben a király hem a saját apjának a fia.« Egy másikból: »Melyik francia király mondta azt: Az állam én vagyok?« »De Gaulle.« * * * — Micsoda nevetséges te­hén! — kiálltott fel a váro­si kislány falun. — Miért nincs szarva? — Ennek több az oka — magyarázta a kislánynak egy szakértő. — Vannak te­henek, amelyeknek később nő meg a szarvuk. Vannak tehenek, amelyek döféstől vesztik el szarvukat, és van­nak olyanok is, amelyeknek egyáltalán nem nő szarvuk. Annak azonban, hogy ez a tehén szarvak nélkül való, az az oka, hogy ez nem te­hén, hanem ló. * * * Kép szöveg nélkül. * * * Magabiztosság A másodikos Pistike este a mesekönyveket bújja. Kis­testvéreinek is olvas belő­lük. Különösen a varázslók­ról szóló történeteket ked­veli. Egyik délután nagy eső kerekedik, csuromvize­sen ér haza öccseivel. Leve­szi átázott viharkabátját, s szomorúan nézi az ablakon pergő csöppeket. — Apu, ha tudnám a va­rázsszót, kimondanám, s nem esne az eső! » — Nofene! — kételkedik az apa. — Nem hiszed? — háboro­dik fel Pistike. — Kisdo­bos becsületszavamra mond­tam!- lg ­• * * Aforizmák A tisztességes ember az emberi nem egyik válfaja. * * * A nagyok társaságában csak emésztés nélküli ebé­deket, élvezet nélküli vacso­rákat, bizalom nélküli be­szélgetéseket, barátság nél­küli kapcsolatokat és szere­lem nélküli szeretkezéseket láttam. * * * A meggyőződés az elme lelkiismerete. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megvet Bizottsága és a Somogy megyei Tanác5 (apja. Főszerkesztői WIRTH LAJOS. Szerkesztőig! Kaposvár. Latinka Sándor u. Z. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó vállalat. Kaposvár. Latinka S. u. Z. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzüntt meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvi postahivataloknál és postáskézbesftol'.nél. Előfizetést dij egy hónapra 12 Ft. Index: 25067­Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utcA 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom