Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-06 / 104. szám
Szerda, 1964. május 6. 3 SOMOGYI NÉPLAP Viszi emberek viszi gondok Kirándulni ide, gyönyörködni a frissen zöldellő erdőben, nézni ezt a tájat nagyon szép. De ezeken a meredek domboldalakon dolgozni, ebből a földből megélni nem könnyű... Visz. Hatszáz lelket számláló község. A termelőszövetkezetnek mindössze 384 hold szántója van. Százötvenheten élnek a szövetkezetből, a többiek a Balatonboglári Állami Gazdasághoz tartoznak Azt is szokták talán épp ezért — mondani, hogy ez a falu olyan felemás község ... — Ha mérlegre teszik, a falu melyik rétege él jobban, a tsz-esek vagy a gazdaságiak? — Hát... —■ egy kicsit megnyújtja a szót Jozó Géza io gatos — az biztos, hogy nem cserélnénk a gazdaságiakkal... Pedig azok pénzt kapnak Havi fizetést. De ezen a vidéken apáról fiúra öröklődött a jószágtartás hagyománya. A takarmánynak ezért van nagy becsülete. A majorban találkoztunk össze, Csepregi Gyuri, bácsival együtt vetésről jöttek be. Ünnepnap volt, de dolgoztak. Sokan dolgoztak Viszen. A háztáji kukorica utolját vetették; a közösben már a múlt hónap végén elfogyott a munka. — Dolgozik ez a nép — mondja Gyuri bácsi —, pedig ronda göcsej ez. Mégis — ahogy szokták mondani — olyan rend van a határunkban, mint a patikában. — A java föld a gazdaságé — magyarázza Jozó Géza. — Nézzen ezekre az oldalakra! Sokat kínlódik itt ember, állat, gép. De ha azt kérdezi, hogyan élünk, azt mondhatom, olyan nagyon nem is dicsekedhetünk, meg nem is panaszkodhatunk ... Beszélgettünk erről- arról. Milyen volt a munkaegység, hogyan lesz az idén, s újra csak visszakanyarodtunk a háztájihoz. Közben szaporodott a társaság, hagy Mihály meg a fiatal fogatos, Balogh István telepedett közénk. Gondjaikról érdeklődtem, azt igyekeztem megtudni, mi foglalkoztatja őket. Eleven, sokszor vitába átcsapó társalgás alakult ki. Főleg Nagy Mihály panaszkodott, de időnként Balogh is. — Elmegy az ember kedve. Rossz helyeken adják ki a háztájit. Nem akartam elfogadni, tavaly is minden kisült a földben. De azt mondják, ez van és kész... — Nekem meg azt mondták, a vezetőség úgy döntött, hogy abból mérjék ki a földet, amit bevittem. Jó vicc. Én nem vittem egy négyszögölet sem a közösbe — így Balogh Pista. — Azt mondták erre, akkor menjek Gagarin- hoz... — Ez nem igaz! — nem tűrheti már szó nélkül Csepregi Gyuri bácsi. — Vezetőségi tag vagyok, ilyesmiről szó sem volt! Csak beszélnek mindent összevissza, felelőtlenül... Szó szót követ. Végül kiderül: kósza hír, rosszindulatú szóbeszéd az egész. De fölidegesítette, felkavarta őket. Sokat tud ártani egy faluban a mendemonda. Az igazsághoz tartozik, hogy Balogh Pistának éppen nincs oka panaszra. — Egyedül vele tett kivételt a vezetőség — mondja Pintér Pál elnök. — Éppen azért, mert igen jó dolgos, és mindenki becsüli. A vezetőség úgy határozott, hogy mindenki a régi területén kapja meg a háztájit. Már csak azért is, mert az első évben maguk a tagok választották ki ezeket a részeket. Csak Pistának cseréltünk. Megérdemli... S hogy Nagy Mihálynak kiégett a terménye, annak is megvolt az oka, de nem a tsz, még csak» nem is az időjárás. Tudja ő azt maga is jól, hogy oktalanul bőkezűen bánt a műtrágyával... Ilyen gondok foglalkoztatják az embereket. Most a legtöbb szó a háztáji körül forog. Így szokott ez lenni tavasszal. Ide kívánkozik a megjegyzés: Azt már kevesen kérdik meg az elnöktől, hát neki miért ráncos a. homloka; nem rendeződött még mindig el a gazdasággal a major körüli vita?! S azt sem nagyon tudakolják: ha örül, akkor azért örül-e, hogy négy év után végre van 12 anyakocájuk, s most már saját nevelésből tudnak hizlalni. Nagy szó ez! S milyen hosszú volt az út idáig. Nehezek a domborzati viszonyok, de aki szorgalmas, ügyes, az megtalálja a boldo gulás módját. Ott van például Alakker Lajos, Horváth Géza, akik tavaly két-két bikát is leadtak. Jártam Fehér La- joséknál, akik szorgalmasan dolgoznak a közösben, ügyesen gazdálkodnak a háztájiban. Mindig van szerződött jószáguk. Az asszonnyal meg a sógornőjével, Fehér Erzsébettel beszélgettem. Mindent megmutogattak a ház körül... Valamikor kepés aratók voltak, most bárki körülnézhet náluk.- Lánya, Ilonka társadalmi ösztöndíjjal tanul Keszthelyen. Agronómus lesz. — Ha azt kérdezném, milyen gondjai vannak, mit válaszolna? — Azt mondanám, hogy lányom sorsa, az ő érvényesülése a legnagyobb gondom ... A meredek domboldalakon nem könnyű megtermelni a kenyeret. De szorgalmas a nép. Fáradoznak, dolgoznak, néha zúgolódnak, néha pletykálnak. Emberek — mindenkinek megvan a maga gondja. A háztáji kukorica utolját is elvetették... A héten megkezdik a mák sara- bolását... Vörös Márta vidéki otthonokban tágas lakószobákban előnyös, praktikus 3 ajtós, fényezett DUNA szekrény* MAGASFENYV. Ára: 2860 Ft (3690) 33millió forint kölcsön családiház-építésre Ugrásszerűen megnövekedett a családiház-építésére OTP- kölcsönt igénylők száma és a kifizetett összeg is. A múlt év első négy hónapjában három- százharmincan tizennyolcmillió forintot kaptak, az idén viszont már harminchárommillió forintot fizettek ki öt- száztizennégy építkezőnek. Ebből az összegből három társasház is épül negyvenhárom lakással. Az OTP-hez összesen 699 kérelem érkezett be április végéig. A társasházépítők kedvét csupán a kivitelezés ütemének iassúsága lohasztja le. Különösen nagy a lemaradás a huszonnégy KISZ-lakás építésénél. Az OTP 1964/65-ben folytatni kívánja a Füredi úti sorházépítkezéseket. Olyan ötven lakás fölépítését tervezik ezen a területen. Húszezer vállalták hold rét és legelő javítását az úttörők és a KISZ-isták A járási KISZ-bizottságok mezőgazdaságot segítő akciói közül a tavasszal előtérbe került a rét- és legelőjavítási mozgalom. E nagyszabású és számottevő gazdasági jelentőségű mozgalomról beszélgettünk Papp Lászlóval, a megyei KISZ-bizottság parasztifjúsági felelősével. — Megyénkben 76 060 ka- tasztrális hold rét és 77 504 ka- tasztrális hold legelő van. Ennek mintegy ötven százaléka nem felel meg a korszerű mezőgazdaság követelményeinek — mondotta Papp László. — A KISZ intéző bizottsága és a megyei KISZ-bizottság határozatának értelmében az ősszel a falusi KISZ-szervezetek és úttörőcsapatok megkezdték a rétek és ' legelők tisztítását. 1963 őszén a siófoki és a barcsi járásban 1365 fiatal 860 hold rétet és legelőt tisztított meg. A KISZ megyei bizottsága ekkor arra hívta fel az alapszervezetek figyelmét, hogy az ősszel a legalapvetőbb feladatokat — a tüskeirtást, a vakondtúrások elteregetését és a kisebb bokrok kivágását — végezzék el. — Milyen terv szerint kezdték el a tavaszi munkát? — A tavasszal a rét- és legelőtisztítási akció mozgalommá vált. A járási KlSZ-bizott- ságok a gazdasági vezetőkkel és a járási tanácsok mezőgazdasági osztályával közösen megállapították, hogy melyek azok a községek, ahol az úttörőcsapatok és a KISZ-isták mielőbb ' A BALATONKILITI Ül TAVASZ TSZ KERTÉSZETÉBEN csomózzák a zöldhagymát. Már április elején megkezdték a szállítását. 60 000 forint bevételre számítanak ennek a kony hake rti növénynek az eladásából. Befejezés előtt a leszerelési hónap eseménysorozata Befejezéshez közeledik a magyar békemozgalom leszerelési hónapjának eseménysorozata. Április 10-e óta a városokban és falvakban gyűlések, csoportos beszélgetések, találkozók, kiállítások és más összejövetelek ezrein százezrek válaszoltak az Országos A vetoguaióná! apróbb burgonyát is eiviszik ttomokszentgyorgyröi A burgonya termeléséről híres homokszentgyörgyi Zöldmező Tsz-ben ezen a tavaszon sok vevő fordult meg. Jöttek vetőburgonyáért Bárdudvarnokról, a megye minden részéből, sőt az ország távolabbi vidékeiről is. Természetesen nem jutott mindenkinek, hiszen olyan nagy az érdeklődés, hogy szinte nincs az a mennyiség, ami el ne fogyna. Némelyek meglátták, hogy van a szövetkezetnek a vető- gpmó szabványméreténél kisebb, dé“ egészséges apróburgonyája is. Ültetésre, termesztésre ez is jól megfelel. Az apróburgonyát a tsz az állatokkal föletette volna, vagy eladná ipari feldolgozásra. Az érdeklődőknek azonban — olcsón, mázsánként mindössze 52 forintos áron — átadta vetőburgonyaként. Eddig 10 vagonnyit szállítottak el, s még mintegy 5 vagonnal adhatnak belőle. A szakma kiváló tanulói (Tudósítónktól.) Budapesten rendezték meg a közelmúltban az ország legjobb ipari tanulóinak tanulmányi versenyét. Megyénkből heten vettek részt a versenyen. A somogyi fiatalok az országos döntőn eredményesen szerepeltek: valamennyien megkapták a «-Szakma kiváló tanulója« oklevelet s vele együtt a szakmunkás-bizonyítványt is. Tanulmányi eredményeik alapján négy hónappal korábban lett szakmunkás Gárván Pál, Vuncs István, Vörös Zoltán, Kanozsai Tamás, Pintér László, Kiss-Fonai Gábor és Horváth Etelka. Béketanács elnökségének felhívására, s személyes részvételükkel, felszólalásaikkal is állást foglaltak a béke, az általános és teljes leszerelés, a tárgyalások politikája mellett. Országszerte 15 társadalmi és tömegszervezet, intézmény és testület képviselőinek részvételével formálták a programokat, amelyeket mind a 19 megyében népes aktívaértekezleteken öntöttek végleges formába, fogadtak el. Egy-egy ilyen tanácskozáson általában 300—400-an készültek fel az eseménysorozat lebonyolításáI Vegyszeres gyomirtás, köztes babtermelés — egy táblán Amióta széles körben elterjedt a kukorica vegyszeres gyomirtása, háttérbe szorult a kukoricasorok közötti babtermelés. A gyomtalanításra használt készítmények, a Dikonlrt és a Hungazin ugyanis a káros növényekkel együtt a babot is kipusztítja. A Növényvédelmi Kutató Intézetben most kidolgoztak egy olyan mószert, amely a vegyszeres gyomirtás mellett is lehetővé teszi a köztes babtermelést. Az új eljáráshoz a nyugatnémet gyártmányú, Aresln nevű vegyszert használják. Külföldön ezzel a főnövénykcnt termesztett bab és borsó földjét gyomtalanítják, de az itthoni kísérletek szerint kiválóan alkalmas a kukoricatáblákra is. Ha a bab ültetése után juttatják a talajba, teljesen kipusztítja a gyomokat; a két kultúrnövényt, a kukoricát és a babot pedig nem károsítja. megkezdhetik a munkát, örvendetes, hogy a gazdasági vezetők örömmel fogadtak a KISZ kezdeményezését. Április 12-én láttunk munkához. Ezen az egyetlen napon 3264 KISZ-ista és úttörő 1764 hold- nyi rétet és legelőt tisztított meg. Böhönyén például 85, Tapsonyban 55 fiatal dolgozott — összességében mit jelent majd ez a mezőgazdaságot segítő mozgalom? — Elképzelésünk, hogy minden fiatal fél katasztrális hold területet tisztítson meg ebben az évben. Ez azt jelenti, hogy a tavasszal és az ősszel mintegy 20 000 katasztrális hold területet hozunk rendbe. Az e munka elvégzését követő távlati elképzelések még nem alakultak ki pontosan, csak körvonalakban. Egy példát: A kaposvári járási bizottság a nagyberki Kaposvölgye Tsz- ben 50 hold területen mintalegelőt létesít. E terv megvalósítását a járási tanács mezőgazdasági osztálya és a tsz vezetősége is támogatja. Az a célunk, hogy néhány év múlva minden termelőszövetkezetnek és állami gazdaságnak ilyen legelője és rétje legyen. Sajnos, negatív jelenségekkel is találkoztunk. A siófoki Egyetértés Tsz először nem igényelte a fiatalok segítségét, pedig a Sió partján elterülő mintegy 150. katasztrális holdnyi legelő tele van tüskével. A tsz vezetői azóta megértették a mozgalom jelentőségét, és kapcsolatot, teremtettek a siófoki fiatalokkal. — A KISZ központi bizottsága és az Országos Úttörő Elnökség jelentős összeget tűzött ki a legjobbak megjutalmazá- sára. Ebből mennyi jut Somogy megyének? — A jutalmazás a munkától függ. A mozgalomban legeredményesebben dolgozó KISZ- alapszervezeteket és úttörő- csapatokat, valamint a legjobban tevékenykedő fiatalokat pénzjutalomban és külföldi üdülésben részesítjük. A mozgalommal az a célunk, hogy a mezőgazdaság egyik legelmaradottabb művelési ágában előmozdítsuk a jobb termelési eredmények elérését, különös tekintettel arra, hogy tsz-eink többsége állandó takarmányhiánnyal küzd, a rétek hozama alacsony, a legelők nagy része évenkénti gondozásra szorul; bizonyos fokig a tsz-ek munkaerőhiányán is szeretnénk enyhíteni. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy minden remény megvan a tervezett 20 000 hold rét és legelő idei megtisztítására — mondotta befejezésül Papp László, a megyei KlSZ-bizott- ság parasztifjúsági felelőse. Egy fontos rendelet Régebben nem volt egyértelműen szabályozva, hogy ha a dolgozót baleset éri, a vállalat milyen kártérítési felelősséggel tartozik Ezt a kérdést rendezte a munkaügyi miniszter 2/1964/1V. 3./MÜ. M. sz. (megjelent a Magyar Közlöny 21. számában) rendelete. A rendelet kimondja: a vállalat a balesetet szenvedett dolgozó — vagy halála esetén a hozzátartozók — kárát megtéríteni tartozik. Kár alatt az elmaradt jövedelmet és a ruházatban, használati tárgyakban ért rongálódások ellenértékét, valamint a felmerült költségeket és kiadásokat kell érteni. Elmaradt jövedelem általában az az összeg, ameíy betegség esetén a táppénz és a korábbi kereset, végleges munkaképtelenség vagy munkaképesség-csökkenés esetén a rokkantsági járadék és a baleset előtti jövedelem között mutatkozik. Kiszámításánál az elmaradt munkabért és a baleset előtt kapott egyéb rendszeres juttatásokat veszik • figyelembe. Ha azonban a dolgozónak a munkabéren kívül egyéb rendszeres jövedelme is volt, a vállalatnak ezt ip meg kell térítenie. Tehát számításba vesznek a béralapból kapott minden juttatást, valamint a nyereségrészesedést, továbbá a munkabéren felül adott minden rendszeres pénz vagy egyéb természetbeli szolgáltatást. A munkabér ösz- szegének megállapításánál számításba jön az esetleg időközben bekövetkezett alapbér-változás, sőt a jövőbeli ilyen változás is, amellyel teljes bizonyossággal számolni lehet. A kártérítési összegből többek között levonják a társadalombiztosítási szolgáltatást, és azt a jövedelmet, amelyet a dolgozó megmaradt munkaerejével elérhet. Ha a dolgozó egy hónapnál rövidebb időt töltött a vállalatnál, az átlagkereset kiszámításánál a vele azonos munkakörű, szakképzettségű és gyakorlatú, ha ilyen nincs, a hasonló beosztású dolgozó átlagkeresetét veszik alapul. A vállalat a dolgozó minden olyan indokolt költségeit is köteles megtéríteni, amelyek a baleset következményeinek elhárításához szükségesek, mint pl. a feljavított élelmezési költség, az otthoni ápolással járó kiadási többlet, betegszállítás, a vele közös háztartásban élők beteglátogatási költsége stb. A balesetet szenvedett dolgozó halála esetén hozzátartozói igénnyel az léphet föl, akinek eltartásáról az elhunyt gondoskodott. A vállalat a hozzátartozóknak az elvesztett tartás erejéig kártérítést köteles fizetni, ezenkívül minden egyéb jogos kiadást — mint pl. a temetkezési költség — megtéríteni. A vállalat a balesetet szenvedettet köteles felhívni, hogy kárigényét jelentse be. és az ettől számított harminc napon belül a kártérítési összeget kifizetni. Ugyanez az eset áll fenn halálos baleset esetén a hozzátartozókkal szemben. Ha a vállalat a dolgozó kárigényével nem ért egyet, harminc napon belül tudomására kel! hoznia. Ha a kárösszegben megegyezni nem tudnak, a dolgozó — illetve halála esetén hozzátartozója — panaszával a munkaügyi viták intézésére vonatkozó szabályok szerint járhat el (vállalati egyeztető bizottság, területi egyeztető bizottság, bíróság). A rendeletet visszamenőleg az 1961. április elseje után bekövetkezett esetekre is alkalmazni, kell kivéve, ha a bíróság időközben jogerős határozatot hozott. /
