Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-26 / 121. szám

Kedd, 1964. május 26. SOMOGYI NÉPLAP MINT EGY ÓRIÁSI DÍSZLET Mint egy hatalmas színpad óriási díszlete — távolról ilyennek fest a kaposfói homokbánya. A meredekre faragott, sárga part­oldalon három ember dolgozik: Bene József, Bojtos József és Vass Nándor. Naponta tíznél többször jön a teherautó; nyolc óra alatt a három ember 15—30 köbméter homokot termel, két nap alatt annyit, amennyi elegendő egy családi ház építkezéséhez. Mosi se késő A Jókai liget mellett levő Csöpi Cukrászda barátságta­lan és kicsi, a kis alapterüle­tű helyiség túlságosan magas. Ha a Vendéglátó Vállalat karzatot építtetne a cukrász­dába, csokkene a helyiség magassága. Ez nemcsak han­gulatosabbá, barátságosabbá tenné, hanem növelné befo­gadóképességét is. Hiszen a karzatra több szék, asztal fér­ne el, mint amennyi most a földszinten van. Érdemes lenne asztalokkal, bokszokkal,, székekkel be­rendezni a jelenlegi raktárai is. A világos, tágas, száraz helyiség, amelynek padló­szintje egy méterrel maga- sebban van a cukrászdáénál, igen alkalmas lenne szóra­kozóhelynek. (Az épületben levő pincében tárolhatnák az árut.) A javasolt átalakításokat természetesen akkor lett vol­na a legcélszerűbb elvégezni, amikor a cukrászdát létre­hozták. Ám még most se ké­ső kialakítani a Kapos mel­lett egy korszerű, nagy be­fogadóképességű, barátságos hangulatú szórakozóhelyet. A korszerűsítés hasznos lenne a vállalatnak és a donneriak- nak egyaránt. Az előbbi nö­velhetné forgalmát, az utób­biak pedig olyan szórakozó­helyet kapnának, amelyben jól érezhetnék magukat. Sz. N. 38 008 házinyulat adnak az idén a somogyi tenyésztők (Tudósítónktól.) Mintegy 350 család foglal­kozik Somogybán házinyúl- tenyésztéssel. Szép jövedelmet, sokaknak pedig ezenfelül még szórakozást is jelent ez a mun­ka. Az átvételi árak kedvező­ek. A 2,20 kg-tól 2,60 kg-ig ter­jedő súlyú házinyúl átvételi ára 14,60, a 2,60 kg-on felüli nyúlért 15,50 forintot fizetnek kilónként a földművesszövet­kezeti felvásárlók. Az árakhoz szerződés esetén még 1 forint felár is jár. Akik szakcsoport­nak a tagjai, 1,50 forint nagy­üzemi felárat is kapnak. Míg a múlt évben 25 000 nyúlra kötöttek szerződést a tenyésztők Somogybán, az idén már 38 000 darabra szerződtek. A legtöbb nyulat a csurgói já­rásban tenyésztik. ÜNNEPI KÖNYVHÉT május 23-tól 31-ig. A könyvhét kiadványaiból; Magyar pokol. A magyarországi fehérterror betil­tott és üldözött kiadványok tükrében . kötve 29,50 Ft Magyarország művészettörténete 1—2. kötet .... kötve 240,— Ft Nagy Péter: Szabó Dezső . . . . . kötve 75,— Ft Nemes Dezső: A Bethlen-kormány külpolitikája 1927—1931-ben kötve 55,— Ft Ráth—Végh István: Hatalom és pénz kötve 62,— Ft Tamás Aladár: A 100%. A KMP legális folyóirata 1927—1930 ....................................kötve 95,— Ft Tanulmányok a mai faluról .... kötve 24,— Ft Varga Jenő: A jelenkori kapitalizmus és a gazdasági válságok . ....................................kötve 55,— Ft W issmann, G.: A repülés története . kötve 66,-— Ft Kaphatók az Állami Könyvterjesztő Vállalat boltjaiban, könyvpavilonjaiban és az üzemi könyvterjesztőknél. (4809) 3 A múlt vően évben számotte- erősödtek terme­lőszövetkezeteink. A tiszta va­gyon egy év alatt 30 százalék­kal, azaz 27,5 millió forinttal gyarapodott. Az egy kát. hold­ra eső gazdálkodási eredmény >1169 forintról 1363 forintra nőtt; az egy dolgozó tagra ju­tó részesedés 1318 forinttal volt nagyobb, mint az előző év­ben. A gyenge termelőszövet­kezetek aránya 46,4 százalék­ról 28,5 százalékra, a mérleg­hiányos tsz-ek száma nyolc­ról négyre, a mérleghiány ösz- szege ötmillióról 1,3 millió fo­rintra csökkent. A fejlődés tehát- szembeöt­lő, de nem terjed ki a gaz­dálkodás minden ágára. A nö­vénytermelésben pl. 11 000 000 forintos kiesés keletkezett, eb­ből kilencmilliót a kenyérga­bona kiesése jelentett. A nagyarányú fejlődést el­sősorban a 3004-es kormány- határozatban biztosított ked­vezmények felhasználása moz­dította elő. Az áruértékesítési, beruházási, üszőakcióra vo­natkozó, gépállomási, műtrá- gyavásárlási stb. kedvezmé­nyek a vissza nem térítendő ál­lami támogatással együtt mint­egy 18 000 000 forintot tettek ki. Ez igen nagy anyagi tá­mogatás volt, sokat javított termelőszövetkezeteink gaz­dálkodásán. Nagyon jelenté­keny volt az erkölcsi hatása is: a dolgozó parasztság —lát­va az á\Lam nagylelkű támo­gatását — sokkal jobb kedv­vel dolgozott. IVT egkülönböztetett gonddal foglalkoztak járásunk­kal a megyei vezető szervek. Két és fél év alatt brigádmun­kával három ízben tanulmá­nyozták járásunk problémáit. A megyei párt-végrehajtóbi­zottság járási vezetők bevo­násával helyszíni tárgyaláson elemezte járásunk helyzetét. A hozott határozatokról elmond­hatjuk, hogy helyességüket igazolta az élet. A határozat alapelve az em­berekkel való foglalkozás meg­javítása és a tsz-vezetöségek megszilárdítása volt. Ezt nagy­részt végrehajtottuk. A me­gyétől kapott státusok felhasz­nálásával és a helyi erők jobb mozgósításával sikerült a tsz- vezetőségeket minden tekin­tetben megerősíteni. Jelenleg azt mondhatjuk, hogy — egy­két kivétellel — a termelőszö­vetkezeti vezetőségek képesek feladataik megoldására. Az emberekkel való foglal­kozás is sokat javult. Ennek túlajdonítható, hogy a koráb­bi évekkel ellentétben a tsz- tagság és -vezetőség a kedve­zőtlen időjárás és a nagy ne­hézségek láttán sem kedvetle­másik üzemág többlethozama pótolhatja. Természetesen eh­hez sokoldalú munkára, jó szervezésre és jobb hozzáállás, ra van szükség a járási, a köz­ségi vezetés és a tsz-tagság ré­széről egyaránt. Sürgősen meg kell Szüntetni a több helyen még jelentkező önelégültséget, ami elvonná a figyelmet a le­hetőségekről és a hiányossá­gokról. nedett el, hanem közös erővel kereste, hogyan lehetne a nö­vénytermesztés kiesését ellen­súlyozni. Az összefogás célra vezetett: az állattenyésztés, a segédüzemek és a takarékos­ság eredményeként sikerült pótolni a kiesést. Helyesnek bizonyult az az elv is, hogy a bajokat a szö­vetkezeti gazdák előtt nem szabad takargatni, nem sza­bad megalapozatlan terveket készíteni vagy meggondolatla­nul, felelőtlenül ígérgetni. Ko­rábban ugyanis az volt a gyakorlat, hogy a nehézsége­ket, a.bajokat elpalástolták, a tervezések időszakában min­dent beleírtak a tervbe, hogy oagyobb munkaegységet mu­tassanak ki az állítólagos na- nagyobb húzóhatás végett. Az év végén ez mindig kiábrán­dulást okozott, több esetben járási szinten 10—12 forinttal is kevesebb lett a munkaegy­ség értéke a tervezettnél. Elő­fordult, hogy némelyik ter­melőszövetkezetben munkaegy. ségenként 20—25 forint ki­esett. Az előrehaladást nagyon ha­tékonyan előmozdították a IX. kerületi pártbizottság által megbízott patronáló kollektí­vák és vezetőik, akik sokat tettek az emberekkel való foglalkozás javításáért és beru­házásaink megvalósításéért. TTgy értékeljük a jelenlegi helyzetet, hogy új feje­zet kezdődött termelőszövetke­zeteink életében; a lassú, többszöri visszaeséssel járó fejlődést egy valamivel gyor­sabb ütemű, egyenletes fejlő­dés fogja felváltani. Ennek legfőbb biztosítéka, hogy a tsz-tagság most már saját ta­pasztalataiból tudja: összefo­gással még az elemi csapások ellen is könnyebben és ered­ményesebben lehet védekezni, és az egyik üzemág kieséseit a A további előrehaladást szolgáló feladatainkat két nagy csoportra osztva lehet és kell megoldani. Az egyik cso­portba a belső tartalékok gyors mozgósítására, a gazdál­kodásban mutatkozó hiányos­ságok megszüntetésére teendő intézkedések tartoznak; a má­sikba a hátrányos gazdasági és közgazdasági tényezők kikü­szöbölésére, illetve a kedve­zőtlen hatásuk csökkentésére szolgáló feladatokat számít­juk. A belső tartalékok feltá­rására a legnagyobb lehető­ségi a növénytermelés hoza­mainak fejlesztése, a szilárd takarmányalap megteremtése, figyelembe véve a háztáji ál­latállomány jelenlegi és nö­vekvő szükségleteit is. A gaz­dálkodás megjavításának is nagy lehetőségei vannak. Alap­vető feladat a talajerő na­gyobb arányú visszapótlásának biztosítása. A trágya kezelését és felhasználását javítani kell még a legjobb termelőszövet­kezetekben is. Több helyen a trágya felhasználása sem gaz. daságos, mert a közel fekvő részeket és több községben a háztáji területeket is egy-két évenként, a távolabbi területe­ket pedig egyáltalán nem trá­gyázzák. Az ellenőrzések során igen sok hibát lehet tapasztalni a szántásoknál. Az őszi szántást a korábbi években 40—50 szá­zalékban végezték el a járás­ban. A múlt évben 85 száza­lékos volt a teljesítés. Általá­ban nem eléggé mélyen és nem a réteg vonalaknak megfe­lelően szántanak. Több helyen tavasszal későn zárják le a ta­lajt, vagy előfordul az is, hogy a tavaszi szántást két- három napig hagyják -szik­kadni-. Á rét- és legelőgazdálko­dás a fejlődés ellenére is jelenlegi gazdálkodásunk-.c,_,mn.,agoiíabb területe. A tennivalókat több gazdasági vezető csak a víztelenítésre szűkíti le (ezt is felső szervtől várja), és figyelmen kívül hagyja az egyéb munkákat. Számos községben öt-hat év óta a legelemibb munkálatokat sem végezték el (boronálás, vakondtúrások egyengetése, tüske-bozót kiirtása stb.). Az újratelepítés és a trágyázás meg szinte szóba sem jött ed­dig. Ezért évek óta nem emelkedik megfelelően a ré­tek, a legelők hozama, és nagyfokú a fűtermés minősé ­gének romlása is. A tömegtakarmány-termelés fejlesztése fontos feladat. Ezért a jövőben nagyobb fi- gj-elmet kell fordítani a maga­sabb fekvésű rétek feltörésére, és ezeken a földeken nagyobb tömeget adó takarmányrépát, silókukoricát és édescirkot célszerű termelni. Erre van­nak már kedvező kezdeti ta­pasztalataink. TV agy lehetőségei vannak az állattenyésztés fej­lesztésének is. A tapasztala­tok szerint egy borjú fölneve­lése 7—800 forinttal keveseb­be kerülne az itatásos mód­szer alkalmazásával. Ez járá­sunkban évente — a háztájit és a közöst egybevéve — mint­egy 3,5—4 millió forintos meg­takarítást jelentene. A sertés- tenyésztésben. ' a legnagyobb eredményt az elhullás csök­kentésével lehet elérni. A múlt évben több mint 3000 sertés — a közös állomány 30 százaléka — pusztult el, pe­dig járványos megbetegedés nemigen fordult elő. Többsé­gében tartási, takarmányozási, gondozási hibákbc: és több he­lyen a fölösleges mozgatás következtében volt ilyen nagymérvű az elhullás. A helyi szervek fontos fel­adata, hogy minél nagyobb tömegekkel értessék meg az említett fogyatékosságok és hiányosságok megszüntetésé­nek jelentőségét. agy gondot okoznak mindnyájunknak a ne­héz domborzati viszonyok, s igyekszünk megváltoztatni ’ a hátrányos közgazdasági körül­ményeket. A mechanikusain kialakított nagyüzemi táblák fokozták az eróziót. A talaj romlása sok helyen egyre gyorsabb üteművé válik. Szak­MIRE KÖLTIK A PÉNZT? Javul-e a Balaton-parti szolgáltatás? A KISZÖV négy szövetkezete látja el a Dél-Balalon-partot: a Siófoki Szolgáltató Ktsz, a Bala- tonlellei Vegyesipari Ktsz, a Sió­foki Építőipari Szövetkezet és a Fonyódi Építőipari Szövetkezet. A szolgáltató és vegyesipari ktsz-ek férfi-, női fodrászattal, kozmetikarészleggel, fényképé­szettel, cipő-, ruhajavitassal, gyorstisztítással, motorjavító, rá­dió-, tv-javító és boyszolgálat- tal állnak a lakosok és az üdülők rendelkezésére. A két építőipari szövetkezet épülétkarbantartást vége, és új építkezésekhez nyújt segítséget. A KISZÖV Somogy megyei el­nökével, Laznicsek Imrével arról beszéltünk, hogy jobb lesz-e a Balaton-parti szolgáltatás, mint tavaly. — A siófoki ktsz 33 részleg­gel, üzlettel rendelkezik, a lei- lei harmincnyolccal — mon­dotta. — Hálózatúnk meglehe­tősen foghíjas, ugyanis Őszö­dön, Zamárdiban, Fenyvesen és Balatonmárián — helyiség hiányában — nincs szövetke­zeti ipar. Fonyódliget a közeli hetekben kapcsolódik be a há­lózatba, itt egy női-férfi fod­rászatot nyitunk. — Mit tesz a KISZÖV a há­lózat kiépítésének meggyorsí­tásáért? — Helyiség kellene. Ha sa­ját erőnkből nem telik, akkor ha a tanács építkezik, betársu­lunk. Így például Zamárdiban bazársort épít a tanács, itt he­lyet kap egy fodrászüzletünk is. — Mennyi pénzt kapott az idén a KISZÖV beruházásra? .— Hárommillió forintot kap­tunk még tavaly, ennek nagy részét a siófoki kombinát épí­tésére fordítjuk. A tervek mái készek, az idén kezdik építeni, s a jövő szezonban már dolgo­zik. Földváron 870 000 forint­ból új üzletház épül, ez szin­tén a jövő nyárra készül el. Az idén egymillió forintot kap­tunk, ebből félmilliót egy kor­szerű csónakjavító és -építő műhelyre költünk. A csónak­javító Lellén lesz, közel a víz­hez. — Gépesítésre, kisebb beru­házásokra mennyit költenek az idén? — Fonyódon a női-férfi fod­rászat új helyiségeket kap. Lellén szintén nyitunk fod­rászüzletet. A Siófoki Építő­ipari lítsz most kapott egy fö­démdarut és egy szállítószala­got 161 000 forint értékben, a fonyódi pedig egy tehergépko­csit. A boy szolgálatnak Lellén két 175 köbcentis robogót és öt triciklit vásároltak, Siófo­kon is motorizálták a boyokat. A Balatonboglári Hűtőgépjaví­tó Ktsz hat motorkerékpárt kapott. A Balatonlellei Vegyes­ipari Ktsz-nek 251 000 forintot, a siófoki szövetkezetnek pedig 208 000 forintot juttattunk üz­leteik korszerűsítésére. Kiter­jesztettük a boyszolgálatot: Siófok, Földvár és Lelle után most Boglár, Fonyód és Szár­szó is igénybe veheti a boy­szolgálatot. — Lesz az idén is létszám­probléma? — Feltehetően. Bár az idény­ben sok szakembert küldünk a Balaton-partra, Budapestnek is segítenie kell. Siófok a na­pokban kért 34 embert kisegí­tőnek. Kérésüket az egyik fő­városi szövetkezet teljesíti. — Meggyorsítják-e a szol­gáltató részlegek munkáját? — Ebben az idényben vala­mit javul a helyzet, bár ugrás­szerű fejlődésről nem beszél­hetünk. Erre csak jövőre nyí­lik lehetőség, amikorra elké­szülünk a nagyobb beruházá­sokkal. — A KISZÖV-nek milyen a kapcsolata a tervezőkkel? — Néha teljesen megfeled­keznek rólunk a tervezők. Pél­dául: Siófokon három szállo­da is épült, de mindegyikből kifelejtették a szövetkezet üz­leteit. Az említett siófoki fod­rászkombinátot is utótervezés­sel építjük meg a Balaton Szálló alatt. A hatemeletes szálloda betonlábakon áll, egyik felét most beépítjük. Pe­dig ha nem feledkeznek meg rólunk, és helyet kapunk va­lahol az épületben, akkor ma­radhatott volna a tervezők eredeti elképzelése, a betonláb. — A campingek ellátására történtek-e kísérletek? — Ezt még nem tudjuk meg­oldani. Elhangzott egy javas­lat, hogy gombaszerű pavilo­nokban helyezzék el a táborok­ban a szolgáltató szövetkezet dolgozóit, csakhogy e pavilono­kat egyelőre nem tudják köz- művesíteni. A másik probléma a campingekkel kapcsolatban, hogy nem lenne gazdaságos itt a szolgáltatás megindítása, mert csak idényben, két-há- rom hónapig üzemelne, ilyen rövid használati időre azonban nem építkezhetünk — fejezte be tájékoztatóját Laznicsek Imre, a KISZÖV megyei elnö­ke. S. N. G. emberek 5 százalékos lejtésű talajon mérték az erózió hatá­sát, s számításuk szerint egy év alatt holdanként 60 má­zsa trágyának megfelelő hu­musz mosódik ki a talajból. Mennyivel nagyobb a kimosó- dás járásunkban a 25 százalék­nál nagyobb lejtszögű 3000 holdon és a 17—25 százalékos lejtszögű 17 000 hold szántón! Nagy probléma ez. Hiszen jó­formán nincs is olyan terüle­tünk, amelyet ne veszélyeztet­ne az erózió. Ezért fogtunk hozzá oly nagy erővel a talaj - védelemhez. A munkálatokat, a módszereket, az eljárásokat nem részletezem, csupán meg­említem, hogy a komplex-ta­lajvédelem teendőinek elvég­zése mintegy 10—15 évet vesz igénybe. Ez alatt az idő alatt ki kell alakítani a dombvidék­nek megfelelő célgépesítést, és a vetésszerkezetet radikálisan át kell alakítani. A domborzati viszonyok mellett roppant hátrányt je­lent az a tény is, hogy a 28 község közül nyolcnak nincs bekötő útja. így a szállítási költségek számottevően drágít­ják a termelést. Az állattar­táshoz szükséges takarmánytá­pokat például megyei szinten átlagosan 17 km-ről szállítják a tsz-ek, nálunk 30 km ez a távolság. A felsorolt nehézségek le­küzdése meghaladja a járási és a helyi vezetők'erejét és ha­táskörét, pedig a tartós és biztos fölemelkedéshez okvet­lenül szükséges megoldani eze­ket a problémákat. Reméljük, hogy a népgazdaság teherbírá­sa hamarosan lehetővé fogja tenni a megoldás ütemének gyorsítását. Bogó László, az MSZMP Tabi Járási Bi- zottsáeának első titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom