Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-24 / 120. szám

YtLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK1 f) ÁRA: 89 FILLÉR r MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANACS LAPJ A XXI. évfolyam 120. szám. 1964. május 24., vasárnap Értük és velük A termelőszövetkezetek de­mokratikus vezetésének elvi kérdéseit illetően általában nincs ellenvetés. Helyenként és időnként a gyakorlat oldaláról jelentkezik ellenzés, kifogás vagy magyarázkodás. Íme en­nek néhány változata: »»Gyen­ge szövetkezet a mienk, és eb­ben legnagyobb része annak van, hogy a tagok azt hiszik, a tsz-demokrácia örve alatt min­dent szabad nekik. Ha nem fognám most kemény kézzel őket, talán szét is hordanák a közöst.« Vagy: »»Nálunk a tag­ságra nem lehet bízni fontos dolgokat. A legutóbb is dönte­ni kellett a premizálásról, s éj­félkor is úgy fejeződött be a közgyűlés, hogy nem határo­zott semmit sem.« Ezt meg­toldva még valamivel: »Zajon- ganak, elégedetlenkednek gyű­lésen a tagok, még a járási ki­küldöttet sem engedik beszél­ni azzal, hogy elegük van már a rablómeséből.« Néhány ár­nyalattal enyhébb a következő megjegyzés: »Tagságunk egy része nem érett arra, hogy él­jen jogaival. Ha rájuk hagy­nánk a dolgot, nem jutnánk egy tapodtat sem előbbre.« Szövetkezeti vezetők , mond­ták el mindezt részben a bog­iári tanfolyamon, részben más fórumokon vagy beszélgetés közben. Ha nem általános is, ha évről évre szűkebb _ térre korlátozódik is az effajta vé­lekedés, mégis élő problémá­ról van szó, olyan gönctől, amely a tsz-ek némelyikében nyomasztja a közhangulatot, nehezíti a kibontakozást. Ve­gyünk hozzá még egy jel­zést Előfordul, hogy az elnök szorongatott helyzetében — vagy más okból — megsérti ilyen helyeken a vezetési n «ír- mákat. Ha ezt bárki — kivált a járási, megyei vezetés, a saj­tó — szóvá teszi, akkor rekla­mál az érintett vezető: nem tud tovább dolgozni, mert a bírálat aláásta a tekintélyét. Éppen leginkább tekintélyfél­tésből kérik, követelik néme­lyek — a bogiári tanfolyamon például egy zselici elnök is —, hogy szűnjön meg a tsz-veze- tők hibáinak nyilvános bírála­ta. Mindezeket egybevetve ki­alakul a kép, és parancsolóan jelentkezik a feladat: nincs teljes szemléleti egység és egyetértés ebben a dologban, s ■foglalkozni kell rendszeresen a szövetkezeti vezetés gyakorlati kérdéseivel. Legutóbb Gombaszögi Jenő bolhói-babócsai kettős elnök­kel beszélgettem vezetési mód­szereiről. Bolhón erős, meg­alapozott a szövetkezet, a ma közepesen működő babócsai Üj Világ viszont a gyengék közé tartozott, amikor átvette vezetését. Így hát gyenge, kö­zepes és jó tsz irányításában egyaránt szerzett gyakorlati tapasztalatokat. Azt tartja, hogy e kategorizálás szerint nemigen lehet különbsépel tenni a vezetést illetően. Ha mégis van eltérés, akkor azt mondhatja: a gyengébb szövet­kezet tagsága — éppen a hosz- szabb ideje tartó nékülözés miatt meg a jövőben bízni nemigen tudva — ingerültebb, elégedetlenebb, türelmetle­nebb. s nem válogat a kifeje­zésekben, ha sorsa kerül szóba. Jogos az az igénye, hogy le gyen vége a rendetlenségnek, javuljon a termelés, váljék biztonságossá anyagi léte. Az elnök értesse meg a tagsággal, hogy ő is ugyanezt akarja. Ér­tük és velük. Támaszkodjon rájuk; szerényen, de határo­zottan viselkedjen; türelmesen, okosan érveljen; nyerje meg bizalmukat — ezzel az első csatát nyerte meg. Követni fogják, felzárkóznak hozzá, el­fogadják helyes tanácsait, tá­mogatják elképzo’*-'rí«, rehajtásában. Igen, a bizalom az együttmű­ködés, a vezetés szilárd alap­ja. Nem követelhet az elnök bizalmat addig, amíg bizalmá­ról nem biztosította a tagságot. Ez viszont nem egyszeri műve­let, hanem rendszeresen meg­újítandó és egyre erősítendő kapcsolat dolga. S Babócsán évek óta élő valóság a vezetők és vezetettek kölcsönös Dizal- ma. Azelőtt itt voltak a barcsi járás legzajosabb közgyűlései. Ma? Fegyelmezettségben, rend- szeretetben, felelősségtudatban, érdeklődésben és érdemi ta­nácskozásban egyaránt példát ad a környéknek a babócsai közgyűlés. Nem kellett más a fordulathoz, mint emberisme­ret, emberszeretet, kölcsönös egyetértés. Az összefogást, az egyetértést meg lehet terem­teni ott is, ahol ma még hiány­zik Jobb vezetés^— nagyobb eredmény: ez a fejlődés tör­vényszerű útja. S ha a vezető­nek sikerült bizonyítania, ak­kor erősödött szavának hitele, s ez szilárd kiindulópontja to­vábbi eredményesebb működé­sének Nem kell-e attól tartani, hogy rendbontó elemek kikez­dik az elnököt, meghiúsítják helyes elgondolásait? Ilyen ve­szély ellen senki sincs bebiz­tosítva De megvan a veszély hatásos ellenszere is: a becsü­letes többség mellé áll, mellet­te áll, s megvédi az intrikusok támadásától, támogatja mun­kája zavartalanságának bizto­sításában. Álljon az elnök ma­gánemberként is, vezetőként is szilárdan a lábán — akkor nem kezdhetik ki, vagy ha ki­kezdik is, kaphat, kap védel­met. Gombaszögi elvtárs nem csupán elvek, hanem gyakorla­ti tapasztalatok alapján is mondja ezt. S hogyan készíti elő a közgyűlést? Nem a kocs­mában — néhány féldeci for­májában — veszi be a bátor­ságot. Legalább két héttel előbb megkezdi a beszámoló anyagának gyűjtését. Mezőn, majorban, utcán egyaránt be­szélget, érdeklődik. S ha vala ki feláll a közgyűlésen, arról már eleve tudja, hogy mit fog mondani. Figyelni kell, figyeli is mindenkinek a felszólalását, és érdemben válaszol rá. És ha valaki mégis hamis hangot üt­ne meg? Ott a tömeg, az inti rendre. Az elnököt nem arról ismerik meg, hogy ő beszél a leghangosabban. De azt még halkan sem mondta senkinek sem, hogy: »Most már elég a pocskondi ázásból, üljön le!« Van türelme mindenkit végig­hallgatni, őt is mindenkor meghallgatják. Közgyűlésük nem fullad kudarcba, nem fa­jul bábeli nyelvzavarrá sem Bolhón, sem Babócsán. Egy elnök vezetési módsze­reiből vettem néhány tapaszta­latot. Ügy vélem, szükségtelen külön magyarázatot fűzni Gombaszögi elvtárs útmutatás­nak is beillő szavaihoz. S ami a bogiári és egyéb fölvetéseket illeti, azokra is cáfolat ez. Nem, nem térhet le tsz-vezető — semmilyen körülmények kö­zött sem — a demokratikus ve. zetés útjáról. Tekintélyét ne a nyilvános bírálattól féltse, ha­nem cselekedeteitől. Megért­jük, hogy nehéz helytállni ezen a poszton. A gyenge szövetke­zetek elnökeinek helyzete az átlagosnál is nehezebb. De sem itt, sem ott nem a demokratiz­mus szülte a bajokat — ellen­kezőleg: a bajok egyedüli el­lenszere a szövetkezeti demok­rácia következetes megtartása és megtartatása. Mindent a tagsággal, és semmit se nélkü­le. Tsz-elnöknek, járási vezető­nek egyaránt ez lehet az elve és p->»»-VoriPta. "" Tn-'cnf Befejező szakaszába lépett Hruscsov egyiptomi látogatása Hruscsov egyiptomi látoga­tásának harmadik, befejező szakaszában különböző váro­sokba látogat, s közben foly­tatja a politikai tanácskozáso­kat Nasszerral, valamint más arab politikai személyiségek­kel. A látogatás harmadik sza­légkör« nyomja rá bélyegét. Ennék imertetőjelei közé pe­dig a hasznos együttműködés­re való törekvés, a kölcsönös tisztelet és az egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozás tartozik. (MTI) Mai számunk tartalmából: A kommunista helytállásról (3. o.) Tervszerűbben, gondosabban! (4. o.) Sorok az emberi jóságról > _ (5. o.) Kulturális melléklet (7—8. o.) Gyermekeknek (9. o.) Mindenféle — mindenfelől (10. o.) ÁRIAEST (12. o.) kaszának legjellemzőbb voná­sa, hogy folytatódik a két or­szág közeledése, s ennek min­den nap számos megnyilvánu­lása láltíható. Ha Hruscsov és N as szer kocsija megjelenik a főváros utcáin, az utcákat és tereket pillanatok alatt tíz­ezrek lepik el, és a kerítése­ken, az oszlopokon fürtökben csüngnek a kíváncsiak. Ami a tárgyalásokat illeti, ezekre valóban az »asszuáni Szalal jemeni elnök hazánkba látogat Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének meghívására a közeljövőben hivatalos látoga­tásra hazánkba érkezik Ab­dullah al Szalal, a Jemeni Arab Köztársaság elnöke. (MTI) Kicserélik a rossz neoncsöveket a kaposvári Ady Endre utcában. Népművészet a művelődési házban Nemrégen mintegy kétszáz da­rabból álló népművészeti kiállítást rendeztek a marcali járási művelő­dési ház klubtermében a Latinka Sándor kulturális szemle kereté­ben. A kiállítást — a járási szék­hely első ilyen rendezvényét — nagy érdeklődéssel, elismeréssel fogadták a látogatók, és nem ok nélkül: anyagának és színeinek gazdagsága, a tárgyak elrendezé­se, harmóniája különös szépségű emlékezetes látványt nyújt. A kiállított tárgyak zöme a so- mogyszentpáli kézimunkázó asszo­nyoktól jutott el Marcaliba; ráté- tes hímzésű és háziszőttes térítők, függönyök, párnák borítják a fa­lat és a terem asztalait. De meg­akad és hosszan időzik a szemlé­lődök tekintete a gazdag fa- és csontfaragásokon (könyvbölcső, kazetták, pásztorbotok), «-A nép­művészet mestere-« címmel kitün­tetett Kálmán István (Balaton- fenyves), Vass János népi iparmű­vész (Somogysimonyi), Császár Lajos faragó (Marcali) alkotásain. A kiállítás egyik legszebb darabja egy erdei motívumokat ábrázoló faragott tülök, Vass Lajos keze munkája, s érdekességei közé tartoznak a vésel hagyományt tük­röző, fekete alapon *•*-----Ai S zalal nyilatkozata Kairó (MTI). Abdullah al Szalal, a Jeme­ni Arab Köztársaság elnöke még Kairóból való elutazása előtt nyilatkozott Marton Lász­lónak, az MTI különtudósító­jának. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a forradalom után Je­meniben milyen politikai és gazdasági változások történtek, az elnök a következőket mon­dotta: »A forradalom győzelmét követően Jemenben eltörölték a királyságot, és kikiáltották a köztársaságot. A királyság megdöntése után Jemen úgy határozott, hogy számára a legmegfelelőbb út a pozitív semlegesség az el nem köte­lezettség irányvonala. Jemen hozzálátott ahhoz is, hogy ki­építse és megszilárdítsa a kül­földhöz fűződő kapcsolatait. A köztársaság valamennyi or­szággal jó viszonyt akar fenn­tartani, tekintet nélkül az il­lető ország államformájára. Ugyanakkor arra törekszünk — hangoztatta Szalal elnök —, hogy fokozzuk együttműködé­sünket a békeszerető erőkkel. A gazdasági élet föllendítésé­nek fotatos állomása a jemeni nemaetXbank felállítása. E banknak az~h feladata, hogy támogassa az országban elkez­dődött nemzeti építésit. A gaz­dasági élet föllendítését szol­gálja az is, hogy Jemen szá­mos országgal kötött kereske­delmi, kulturális és gazdasági megállapodást.« A következő kérdés Angliá­nak Jemennel szemben tanú­sított agresszív magatartására vonatkozott. Erről Szalal elnök a következőket mondotta: »Anglia továbbra is meg­szállva tartja Jemen déli te­rületeit, és ezt mi közvetlen agressziónak tekintjük orszá­gunk ellen. Nincs más válasz­tásunk, mint hogy harcoljunk országunk teljes felszabadítá­sáért. Nagy-Britannia a meg­szállva tartott arab területe­ken katonai támaszpontokat létesített. Ezek nemcsak az arab országokat, hanem az egész világ békéjét fenyegetik. Adenben az angolok például atomtámaszipontoit építettek ki, amely közvetlenül fenyegeti Kelet-Afrikát. Adenből napról napra angol repülőgépek in­dulnak el, hogy agressziót hajtsanak végre más országok ellen. Így az adeni katonai re­pülőtérről szálltak fel azok a repülőgépek is, amelyek Hairib városát bombázták. Az ország teljes felszabadításáért küzdő jemeni nép megelégedéssel ve­szi tudomásul, bogy a világ haladó közvéleménye támogz' ja igazságos harcát Jemen kö­szönetét fejezi ki az értékes segítségért.« Szalal elnök hangsúlyozta, hogy a jemeni nép felszabadí- tási küzdelme szorosan kap­csolódik a békeharchoz, hiszen az ország a világbókét fenye­gető erők megfékezésének szó­szólója. Magyarország és Jemen kap­csolatairól szólva Szalal emlé­keztetett rá, hogy a két ország nemrég kulturális megállapo­dást írt alá, amelynek értel­mében Magyarországon jeme­ni diákok tanulnak, »örömmel fogadtam el a meghívást Ma­gyarországra, és örömmel lá­togatok el Magyarországra. Meggyőződésem, hogy Buda­pesten gyümölcsöző tanácsko­zásokat folytatunk, melynek eredményeként sikerül tovább erősíteni a két ország kapcso­latait« — fejezte be nyilatko­zatát Szalal. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom