Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-01 / 101. szám
AZ MS'ZMP MCGVEI BÍ70TTSAGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA \'í Apró gyermekek félretett, gondosan gyűjtött fillérekből gyöngyvirágcsokrot vásárolnak, egyszerű, de csodálatosan meleg hangú versike kíséretében nyújtják át édesanyjuknak. Felnőtt férfiak csókolnak kezet ezen a napon a munkában megfáradt, törődött édesanyáknak. Májusban, a ragyogó napfény, a pompás virágok hónapjában ünnepeljük az anyákat, akik az életet adták. Az anyai hivatásról már köteteket írtak, nehéz új szavakat találni. Az életadásról, a gyermekkel való törődésről, az ezernyi gondról, örömről, szenvedésről, a féltésről, a csalódásokról, a csaHogy mióta hagyomány, nem tudja senki. A krónika nem jegyezte föl, mikor volt az a május, amikor először nyújtották át a köszönet, a hála és a szeretet csokrait az édesanyáknak. Egyszer régen... De azóta az év legszebb hónapjának első vasárnapja az édesanyáké. Valaki azt mondta, névtelen ünnep, mert szorosan nincs dátumhoz kötve, nem jegyzi a naptár sem. fiozzátenném: nem kell hogy naptári ünnep legyen az anyák napja, elég, ha a szívek őrzik. Az év legszebb napján az édesanyákra, a nagymamákra emlékezünk. ládi élet szépségeiről, az anyákról nehéz újat mondani. Háború volt, óvóhely. Az anya hagyta el utoljára a lakást, bombázáskor testével védte gyermekeit. Regél a történelem olyan névtelen hősökről, akik anyák voltak, de fegyvert fogtak gyermekeik szabadságáért. Hogy méltó legyen a köszöntés, himnuszt kellene írni az anyákról, megérdemelnék. De ők azt mondják, a keresetlen, szívből jövő szavak a legszebb köszöntés. Egy hálás mosoly kíséretében átnyújtott csokor, a szeretet, a hála, a köszönet csokra... SZTÁROK ÉS SLAQEREK címmel mutatta be legújabb műsorát Kaposváron az Országos Rendező Iroda. Sikerrel, őszintén szólva nem mertünk számítani ilyen színvonalas, ennyire rangos műsor-összeállításra. Siker? Igen, az. Méghozzá nagy. De semmi esetre sem a korábban megszokott olcsóbb fajtából. És ez itt a lényeges: a bizonyíték, hogy az ŐRI, ha megfelelő művészek állnak rendelkezésére, még a fenti címen is ki tudja elégíteni a már kényesebb ízlésű közönséget. Most talán rajtunk volna a sor: a közönségnek kellene megtanulnia, hogy nem az a műélvezet legmagasabb foka, ha dübörög, füttyöget. Mint hétfőn kiderült, slágerek is konc- certte rémmé avathatják a színházat Egy koncertterembe pedig sehogy sem való a kurjongató tetszésnyilvánítás. A Sztárok és slágerek című műsor-összeállításnak úgyszólván minden szereplője igyekezett tehetsége javával, egyéniségének utánqzhatatlan varázsával hatni. Hatott is. Hosszú éveken át elsősorban azt vetettük az ŐRI hasonló rendezvényeiben szereplő művészek szemére, hogy művészetük ömlesztett, nélkülözi az eredetiséget, egy-egy előadóegyéniség kizárólagos stílusát. Most azt tapasztalhattuk, hogy mégis van új a nap alatt. Vannak a slágeréneklés művészetének művészei, egyéniségei. A külföldi vendégek közül Niky Davis, Nico Ventura, I. de Paulo vagy a magyar Mátrai Zsuzsa nagyon sok kellemes percet ajándékoztak a hallgatóságnak. Jóllehet — ez is hozzátartozik a valósághoz — a műsor kezdetén meghökkenésünk közel állt a botránko- záshoz. Hazai slágerénekeseink közül ugyanis még a legjobbak is hozzászoktattak bennünket ahhoz, hogy kiállnak cövek- ként a színpadra, elkapják a mikrofon »nyakát-“, és ki hogyan előadja a maga kiválasztotta számokat. A felsoroltak személyében viszont egymáshoz alig hasonlatos egyéniségekkel találkoztunk. Valahánynál más és más előadói stílussal. Ez már igen! A Sztárok és slágerek kaposvári sikere után ebben a városban nehéz lesz a közönséget hagyományos könnyűzenei estekkel szórakoztatni. A jóval hamar megbarátkozik az ember. Ha azt kellene eldönteni, ki volt a Sztárok és slágerek fa- voritja, ugyancsak zavarban volnánk. I. de Paulo kulturált basszusán még sokáig fülünkbe cseng mind a Mississippi, mind az Ave Maria, mind pedig az Orfeo Negro című film közismert slágerének dallama. A színpadra Nápolyi varázsoló Niky Davis-re ugyanolyan szívesen emlékezünk, mint Nico Venturióra, aki nemcsak remekül tolmácsolta valóban világslágerekből összeválogatott műsorszámait, hanem robbanó temperamentumával, közvetlenségével gyakran meg is nevettette a közönséget. Meglepetés volt hallani — és egy kicsit föl is fedezni — Mátray Zsuzsát, és ismét találkozni Horváth Sándor tánczenekarával.' Noha addig, amíg az Elektron zenekar nem volt ennyire elektromos, több kellemes perccel lepte meg a közönséget. A túlméretezett erősségű elektromosberendezés esetenként oly hangosan »funkcionált«, hogy bántotta a fülünket... Nem lesz a közvéleménynek Kaposváron sem pőre az ORI- val, ha a jövőben ilyen színvonalú műsorokkal jön városunkba. László Ibolya Szőke, középtermetű, mosolygós ember volt. — Nem is akarjuk elhinni... Mindig várom, mikor jön be — mondja egy őszes asszony. — Később észreveszem, hogy megtörli a szemét. Mindenki szerette. — Végtelenül jó barát volt. Tizenhárom évig dolgozott a textilművekben. A gyárszerelőknél kezdte. Látta, hogyan lesz gyár az üres épületből, és ő is dolgozott ezen. — Megismert bennünket az utcán is. Kilenc évet dolgoztunk együtt — mondja egy másik asszony. Gyapotos a haja, keze ölébe ejtve. Csöndesen kuporog a többi asszony közt a kis pádon. Keveset szólnak. Nagyon kevés az, amit szóban el lehet mondani egy emberről, akit elvesztettünk. — Beállt a géphez helyettünk is és dolgozott. Pedig nem volt kötelessége... — Egyszer jött egy új asz- szcmy. Nehezen és rosszul ment neki a munka. Sokat dolgoztunk helyette. Mondtuk, hogy dobják ki, ha nem tud dolgozni... A Pintér erre azt mondta, hogy annak is kell kenyér ... Még most is itt dolgozik az az asszony, és jó fonónő lett belőle ... A gyűrűs tmk csoportvezetője volt ‘Pintér József. Keze alá hét-nyolc ember tartozott mindig. Ez a hét-nyolc ember gyakran váltakozott: jöttek újak, elmentek mások ... De’ aki csak ismerte, jót mond róla. — A tizenhárom év alatt nem volt egyetlen igazolatlan mulasztása. Tavaly több mint egy hónapig volt beteg. Gyógyultan engedték el a kórházból ... Az idén januárban mulasztott betegség miatt három napot... Húsvét és április 4-e között szabadságon volt. Azt mondta, ilyen jól még sohasem jött ki, hogy négy ünnep is van, és összesen nyolc napot lehetett szabadságon .. A szabadság utolsó napján lett rosszul... Aztán még egy hétig élt. Nem tudtak rajta segíteni ... A busz kétszer fordult a to- ponári temetőig, sokan motor- kerékpáron, autón érkeztek a búcsúztatására. »Pintér József. Élt 37 évet. Munkatársai emlékezetében még elevenen él mosolygós arca, mozdulatai. Reggelenként be szokott menni az irodába is. Most ott is hiányzik az ismerős cipőkopogás. Eggyel lett kevesebb — és mégis milyen sokkal... Szőke, középtermetű, mosolygós ember volt. Mit lehet mondani még róla? Azt, hogy szerették ... S. N. G. A Pamutnyomó-ipari Vállalat Tyereskova-brigádjának dékoz Nyikolajevnek. vezetője magyar babát ajánELKÉSETT RIPORT EGV MUNKÁSRÓL Csak elköszönünk.. • Még néhány perc van hátra az ünnepség kezdetéig. Az egyébként is csöndes Megyei Könyvtár előtere most még csöndesebb mint máskor. A munkatársak bent sürögnek az olvasóteremben, amely ma szünnapot tart. Az itt és a kölcsönzőben mindennapos vendégek, az olvasók közül csak kevesen tudhatják, hogy Sommer Ignác — vagy ahogyan az ismerősök, kollégák nevezik, Zomi bácsi — búcsúzik a könyvtártól. — Nehéz lesz megszokni a nyugdíjaséletet. De a pihenés, az rám fér. Megviselt az elmúlt .negyven év... Tudom, hogy nem túlzás, amit mond. Sommer Ignác mögött olyan negyven év van, ami akár regénytéma is lehetne. Sorsa a felszabadulásig legföljebb látszólag azonos sok ezer társáéval, a munkásmozgalom harcosaiéval. Munka, harc, üldöztetés, Dachau ... A Megyei Könyvtárhoz tizenegy évvel ezelőtt, 1953-ban került. Nagy boldogság volt? Igen. Azt mondja most: — Ha negyven évvel ezelőtt is így kezdhettem volna az életet! Pedagógus lettem volna. Pedagógus és könyvtáros. ö tudja, mennyire rokon ez a két hivatás, ö, az egykori szabóinas, aki esténként alig várta, hogy a tűt könyvekkel cserélhesse föl. Mire a könyvtárhoz került, a nehéz élet már kikezdte egészségét. Mégis, amikor megjelent a képesítési rendelet, a már nem fiatal Sommer Ignác volt az első, aki leérettségizett. Most, amikor elköszönnek tőle a munkatársak, itt vannak a meghitt, mondhatni családias kis ünnepségen a megyei tanács művelődésügyi osztályának képviselői is. Akik szólásra emelkednek, köszönetü- ket fejezik ki a csöndes, szerény embernek. — Nem búcsúzunk, csak elköszönünk abban a reményben, hogy sokszor látunk majd viszont a könyvtár új otthonában! Az neked is otthonod lesz. És most az ünnepeltnek kellene szólnia. Jó volna elmondani mindazt, amit az ember életének ez az egyetlen pillanata érzésekben, gondolatokban diktál. Akadoznak a mondatok. Nem baj, Zomi bácsi! Így is megértettük. És ezért nem búcsúzunk, csak elköszönünk. A gyákori viszontlátásra a kedves könyvek között, ahol úgy megszoktuk jelenlétét! L. I. őíljtVantják fcő-£zönté£e Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, LatinJka Sándor utca 6. Aforizmák (A Kulturny Zivot 9. számából) Múltja védelme érdekében a történelem megváltoztatására is képes volt. * * * Amíg meg nem tudták, mekkora haszna van belőle, senki sem értette lelkesedését. * * * A mi emberünket nehéz annyira meglopni, hogy ne maradjon neki legalább köszönő táviratra. * * * Az első éjszaka joga nappal is jól érvényesíthető. * * » Annyira bebeszélte magának, hogy csak selejtet gyárt, hogy saját apaságában is kételkedni kezdett. » * * A Dihobrazhan olvastuk A szerénység olyan tőke, amelyből mások gazdagodnak meg. * * * Fuldokolt, és segítségért kiáltozott. Barátja bírálattal segítette. Meg is fulladt. * * * A gyűlésről nikotinnal is megmérgezve tért haza. • * * Hogy ne füstöljenek a gépkocsik és a kémények, annak biztosítására nincs elég erőnk. Ezért a dohányzók felé orientálódunk ... * « « A javaslatra nézve a legjobb ajánlás volt az, hogy korábban már elutasították. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10 15-11 Kiadja a Somog> megye: Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem Őrzőnk meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. EIŐ- "izethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesftől nél. Előfizetési di.i eg\ nőnapra 12 Ft index: 25067. A Beatles néven ismert angol énekesek, amerre csak járnak, olyan zűrt okoznak, hogy a rendőrségnek kell rendet csinálnia. New York-i »hangversenyükön« csaknem százan sebesültek meg. Ezzel kapcsolatban Home angol miniszterelnök ezt mondta ‘ az újságíróknak: — Ezek az énekesek a mi : titkos fegyvereink. Ha egy -állam kihívó magatartást tanúsít velünk szemben, elküldjük hozzájuk a Beatles- eket. * * * Túl fiatal házasok Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapta. A hetvenedik születésnapját ünneplő Charlie Chaplin a múlt héten a Genfi-tó partján üldögélve horgászott. Egy horgászbottal fölszerelt idősebb férfi állt meg mellette és megkérdezte: — Kolléga úr, van hal ebben a tóban? — Nem tudom — vont vállat Chaplin. — Hát mióta horgászik itt? — Csak két éve. Nagyon fiatalok voltunk, mikor összeházasodtunk, de soha nem gondoltunk rá, hogy ez ilyen különös benyomást ébreszthet valakiben. A sógornőnk egy idős hölgynek mutatott be, s annak hirtelenjében elállt a lélegzete: — Hát hogy ezek milyen fiatalok!... — aztán gyorsan észbe kapott, és hozzátette: — Milyen mulatságos dolog lehet így együtt felnőni!« (Bozsáa Endre felv.)
