Somogyi Néplap, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-23 / 94. szám
.rf:.8?..?.1»??.. Dühöngő ifjúság A cím az angol kulturális élet nagy jelentőségű mozgalmára utal: az ötvenes években a »-dühöngök-« — fiatal írók, művészek — fogtak össze az angol kispolgári életforma kilátásta- lanságának meghökkentően új, könyörtelenül és nyersen realista ábrázolására elsősorban a filmművészetben. (Hely a tetőn, Szombat reggel.. A hosszútávfutó magányossága stb.). John Osbome Nézz vissza haraggal című drámájából készítette a filmet Tony Richard- sonnal. Hőse, Jimmy Porter, az új nemzedék elkeseredett elégedetlenségét, kiút- talan gyötrődését testesíti meg. Főszereplői: Richard Burton és Mary Ure. Szabad Ifjúság ^Meghalni Madridban! Leleplező erejű, egyben poetikus ihletettségű francia dokumentumfilm a spanyol nép négyéves szabadság- harcáról a fasizmus ellen. Benne a régi, megszürkült filmhíradó * kivágások a nemzetközi brigád hőstetteiről beszélnek. Frederic Rossif, a film alkotója spanyol, francia, angol, szovjet filmdokumentumokból és a hitlerista Condor-légió titkos felvételeiből állította össze anyagát oly módon, hogy vádol és lelkiismeretet ébreszt vele. Énekkar alakul, éled a népművelő munka a marcali járási művelődési házban Nagyatádon kívül Marcali az egyetlen olyan járási székhelyünk, ahol nem működik felnőttkórus. Régóta tervezgetik, hogy énekkart alakítanak, azonban hol a szervezés, hol megfelelő szakember hiánya gátolta a kórusmozgalom kibontakozását. Nemrégen kedvező híreket hallottunk: sikeresen folyik egy énekkar szervezése. Előbb harmincán, a múlt héten már ötvenen jelentkeztek. Szaniszló Imre személyében szakképzett karnagy vezeti majd az új kórust. Szaniszló Imre fiatal ember, de már sok tanulás van a háta mögött A Zeneművészeti Főiskola karvezetés főtanszakán végzett két éve. Tősgyökeres pesti, de vidékre kérte magát. — Nos persze, nemcsak pusztán önzetlenségből jöttem vidékre — mondja. — Egy kicsit sokan is vagyunk a fővárosban, s anyagilag is jobb vidéken egy kezdő pedagógusnak. No meg mindig érdekelt a falusi népművelés, a kórusmozgalom. S most, ha megalakul, önállóan is vezethetek énekkart. Végül is ez minden karvezető álma ... Szaniszló Imre alig két hónapja vette át a járási művelődési ház igazgatását. Azóta több nagyobb szabású rendezvény — a Déryné Színház látogatása, Urbán Ernő irodalmi estje,, a helyi irodalmi színpad Emberként élni című önálló műsora s más hasonló esemény — követte egymást. Űj- ra meg kellett indítani a szakkörök, a művészeti csoportok rendszeres működését, segíteni kellett a vidéken működő kórusokat, csoportokat, és nem utolsósorban el kell sajátítania, magába kell szívnia mindazt, amit egy művelődési otthon igazgatójának a gyakorlatban is tudnia kell. Milyen munka jellemzi az újjáalakított járási művelődési ház életét? Próöál, Sándor Iván Két nemzedék című hárorpfelvoná- sos drámájának bemutatását tervezi a színjátszó csoport; új műsorral készül a bábszakkör és az irodalmi színpad. Nemrégen indult meg a fotoszakkör. Kiállításra készülnek a képző-j művész kör és a kézimunkaszakkör tagjai. Harmadik éve dolgozik az ifjúsági klub, Csak az tudja, aki járatos a Taligás-dűlőben, hogy mit jelent az, ha valaki a városból jövet a hosszabbik úton érkezik a tanyára. Régebben ugyanis ezen minden pusztai lakó kizárólag azt értette, hogy a városba látogató tanyai ember nem a legközelebbi, hanem — kerülőt téve — a hosz- szabbik úton közelítette meg hajlékát. Ilyesmi — persze — igen ritkán, főleg csak súrol időben ' fordult elő, akkor is csupán abból az okból, hogy a hosszabbik út homokos, ennélfogva a szekér könnyebben gurul rajta. Igen ám, de ahogy néhány évvel ezelőtt a földművesszövetkezet a külterületiek számára boltot és iialmérést nyitott mellette, azóta, a hosszabbik úton való érkezés merőben más értelmezést kapott. Manapság, ha a Taligás-dűlő- ben lakók valamelyike egy kissé kapatos vagy más szóval ■ókás hangulatban szekere- ki a tanyára, élete párja cs-..őre tett kézzel és összevont szemöldökkel fogadja mondván: »Már megint a hosszabbik úton jöttél, ugye?-« Azzal, ha úgy látja, hogy emberének egyensúlyérzéke is megcsappant, lesegíti az ülésről, a lovakat kifogja, beköti az istállóba, szénát vet elébük, nemrégen még több mint száz tagja volt, és minta klubfoglalkozásokat rendeztek benne a megye népművelői részére. A művelődési ház életében bekövetkezett törés a klubot is megviselte, de februárban újjáalakult, azóta háromtagú vezetőség irányítja, és 74 tagja van. Minden jel arra mutat, hogy a klubnak sikerül visszaszereznie a szülők és a fiatalok bizalmát. W. E. miközben hangos szitkokat szór annak az ismeretlen hatalmasságnak fejére, aki a bolt mellé kocsmai hivatal létesítéséről is határozott. Hiszen szó, ami szó, a tali- gás-dűlőbeli asszonyok kifaka- dúsainak van is némi alapja, mert elég egy pillantást vetni a közelebbi útra, azon még nagyítóüveggel sem látni egy árva keréknyomot, míg ellenben a hosszabbik út homokját olyan keményre taposták a fogatok, mintha betonnal vonták volna be. Természetesen mindez még nem indokolná azt, hogy a hosszabbik úttal írás ban foglalkozzunk: a tollat Varró Gáspár és neje született Vékony Rebeka esete adta kezünkbe. Nevezett Varró Gáspárról tudni kell, hogy a Taligás-dűlő legtávolabbi csücskében egy maga építette tanyán lakik. Az asszony, azaz Vékony Rebeka vezetéknevének jelentésével ellentétben nem mondható karcsú termetű asszonyságnak, alakja hasonlatos a tanyabeli búbos kemencékhez, s erő akkora lakozik benne, hogy amikor Varró Gáspár a hosszabGSCCS KI ÁLLÍTÁS — nyitva hetenként kétszer Élelmes magán-kiskeres- kedelmünk hetente két alkalommal olyan nagyszabású giccskiállítást produkál, hogy szakavatott kiállításrendezők sem különbet. A kirakodás, az elrendezés képességét nem vennénk zokon. Csak egy a hibája ezeknek a piaci kiállításoknak: az, hogy egy-egy kirakodás egyenlő a giccster- jesztéssel. Ez pedig nem valami megnyugtató. . A giccs ellen folytatott hadviselésünk eredményeként közhivatalaink, intézményeink falairól lomtárba kerültek az értéktelen má- zolmányok. Esetenként már a vásárlóközönség is segít körmére nézni a giccskeres- kedöknek. Egy szó, mint száz: nem fáradoztunk fölöslegesen. De a piac! A piac hetenként olyan giccs- paradicsomot varázsol elénk, hogy az minden képzeletet felülmúl. Kellemetlen elismerni, de ami sikere van giccsellenes ismeret- terjesztésünknek, harcunknak, azt a sikert »megfúrja« egyetlen nap. Mert a piáéi sátrak kiskereskedésre fölszerelt baldachinjai alatt megtalálható minden nevű, rendű és rangú szörnyszüleménye az ízléstelenségnek. Kapható itt falvédőkre pingált idilli tájképektől kezdve a »lízíiílé- res mi mozog«-ig minden, ami bár nem ingere sem szájnak, sem szemnek, de van. Eladásra van. A világért sem a kereskedőt kárhoztatnám azért, hogy amihez olcsón hozzájut (egy-egy áruféle tucatját sem számolva sokba!), azon némi haszonnal akar túladni. Ebből él, ebben a szakmában öregedett meg. Nincs ideje még magánszorgalomból sem foglalkozni etikával és esztétikával. Isten neki! Kibírjuk. Egy baj van. Az, hogy a magán-kiskereskedelmet is ellátó ipar — és nemcsak a magánkisipar — készségesen kiszolgálja, és sajnos, fantasztikus giccsíömeggel szolgálja ki a piaci, a vásári kiskereskedelmet! Ha valamiféle áradatot az ésszerűség gátjaival sem lehet megrendszabályczni, legcélravezetőbb eljutni a forrásokig. S megszüntetni őket. Eleve sikertelenségre ítélt vállalkozás lenne az ilyesmi? Aligha. Tervgazdálkodás alapján termelő iparunk cikkeit igazán ellenőrizhetjük. Igen jó volna már, ha legalább iparunk nem gazdagítaná a piaci giccsfelkozatal bőségét. L. I. Az összefogás dicsérete A tabi járási egészségház igen elhanyagolt állapotban van. Nincs minden betegség gyógyítására kiterjedő szak- rendelés sem, s ha valakinek a szeme fáj, vagy fülével van baj, utazhat Kaposvárra, Siófokra. Ezért az egyik tanácsi vb-ülésen Bogó László, a járási pártbizottság első titkára ezt javasolta: — Építsünk egy korszerű, a jelenleginél sokkal alkalmasabb járási egészségügyi központot társadalmi összefogással. Az ötlet helyeslésre talált, alakítottak egy bizottságot, s megindult a munka. A járás összes községi tanácsát, termelőszövetkezetét és vállalatát körlevélben tájékoztatták a tervről, s kérték, támogassák megvalósítását. Az azóta eltelt néhány hét azt bizonyítja, hogy a járás lakói helyesléssel, megértéssel fogadták a javaslatot. A karádiak például 25 000,'a tabiak 30 000, a sérsekszölősi Augusztus 20. Tsz 10 000, a bonnyai tanács és a termelő- szövetkezet 10—10 000, a fiadi tanács 5000, a tabi fmsz 25 0000 forintot ajánlott fel. Ezt az összeget három éven át minden esztendőben megfizetik, hogy az egészségügyi központot fölépíthessék. Ez évben a terveket készítik el, jövőre kezdődik meg az építkezés, s 1966 végére fejezik be. Ügy tervezik, hogy a modern egészségügyi központot a mentőállomás és a szülőotthon szomszédságában építik föl. Húsz helyiségből áll majd. Helyet kap benne a tüdőgondozó, az iskolafogászat s megfelelően elkülönítve az anya- és csecsemő-szaktanácsadás; lesz állandó sebészet és hetenként egyszer szem—orr—fül—gége szakrendelés. Nem ez az első összefogás^ a tabi járás lakóinak. Így valamennyi község hozzájárulásával építették föl néhány évvel ezelőtt a mentőállomást. Kezdeményezésük dicséretet érdemel. Sz. L. Magyar táncfilm készül A Magyar Filmgyártó Vállalat játékfilm-stúdiójában készülnek az első egész estét betöltő magyar táncfilm forgatására. Az Életbe táncoltatott leány című alkotást — amely az egész magyar táncművészetet reprezentálja majd — Bano- vich Tamás rendezi. A film a nő egyéniségét kívánja bemutatni három világban — a népi bailadai világban, a barokk miiiőben és végül napjainkban. Mindhárom rész főszereplője Orosz Adél, a Magyar Állami Őperaház prímabalerinája. Partnere Sipeki Levente, az Operaház szólótáncosa. A filmben mintegy 250 táncos szerepel. (MTI) 1K ÚT bik úton érkezik ki, két karjába kapja, úgy viszi be a pitvarba, s fekteti le a nappali heverőre. Ilyesmi — persze — ritkán fordul elő Varróék portáján, mert komoly okának kell annak lennie, ha Gáspár italozásba kezd. A minap azonban Vékony Rebeka úgy vélte, hogy Varró Gáspár alighanem a hosszabbik úton jött ki, mivelhogy a szerződéses hízókat szállította be az állatforgalminak, s ebből az alkalomból tekintélyes ösz- szeg üti a markát. Vékony Rebeka úgy délután négy óra tájban már idegesen tekingetett a hosszabbik út felé, de ott bizony egy teremtett lelket sem látott. — Nem tudom, hogyan jön ki apátok — mondta a gyerekeknek aggodalmas arccal —, mert eddig, ha kapatos volt, kihozták a lovak, de azok most a közösben vannak, a hízókat alkalmi fogattal fuvarozta be, s így gyalog kell kijönnie. Később már be sem ment a pitvarba, egyre a tanya végénél ücsörgött, onnan kémlelte az utat. — Nem jön az — fordult be egyszer a pitvarba, hogy szalmát dugjon az égő kemencébe, s ekkor meglepetve látta, hogy embere ott ül a nappali heverőn, s a térdére fektetett noteszban színjózanul és derűs mosollyal számolgat valamit. — Hát te? — állt meg előtte Vékony Rebeke földbe gyökerezve. — Nem a hosszabbik úton jöttél? — Eltaláltad — mondta Varró Gáspár. — Aztán miért nem? — kérdezte rosszat sejtve Vékony Rebeka. — Tán történt valami? — Történt bizony — így Varró Gáspár. — Jesszusom! — kapott a szívéhez az asszony. — Beszélj hát, mert mindjárt rosz- szul leszek! — Hát csak annyi történt — folytatta ünnepélyesen Varró Gáspár —, hogy elküldték ... — Hová? — Brigádvezetői tanfolyamra. Aztán úgy gondoltam, hogy egy leendő brigádvezetőnek nem illik a hosszabbik úton járni, még akkor se, ha ilyen nagy megtiszteltetés éri. Azzal a belső zsebépe nyúlt, s a hízókért kapott pénzt hiánytalanul leolvasta Vékony Rebeka elé az asztalra. Ari Kálmán így kell újítani! Lobogó harci kedvvel rohan be Barábel:. — Héuréka! — No! Csak nem az örökmozgót? — Nem. Azt, hogy hogyan !; kell újítani. Azonnal elmagyarázom. Erről a ceruzáról van szó — mondja, és a zsebéből előhúzott egy kis ceruzadarabkát. — Ez most két centi. Tovább se hegyezni, se kézbe fogni nem lehet. Eldobjuk tehát — közölte, s mindjárt ki is hajította az ablakon. — Azt újítottam, hogy a ceruza utolsó két centijébe nem kell hegyet rakni. Tudod, mennyi megtakarítás ez? Egy ceruza: két centi, száz ceruzánál két méter, egymillió ceruzánál húsz kilométer! Húsz kilométer!! Hát nem óriási?! — és elrohant. Tíz perc múlva még lobo- góbb és még harcibb kedvvel csörtetett be: — Másik heuréka! Legyen a fa is két .centivel rövidebb. Húsz kilométer grafit meg húsz kilométer fa, az húsz kilométer ceruza ingyen! így kell újítani!. — sm — Meztelen „maneJtenek“ a római utcán Rómában a nagy forgalmú Augusto Valenziani utca közönsége meglepetéssel tapasztalta, hogy délben 12 jó alakú meztelen »nő« támaszkodik az egyik ház falának. A csakhamar odarobogó rendőrség »elszállította« ugyan a botránykeltő »hölgyeket-«, de egyiket sem tartóztatta le. Kiderült, hogy plasztikból készült kirakati babák voltak, »akiket« íol- vajok emeltek ki egy ruha- . üzlet kirakatából, levetkőztették őket, magukkal vitték a félmillió líra értékű ruhadarabokat, az »aktokat« pedig otthagyták a nyílt színen. A rendőrök bálján Az angliai Winchester város rendőrsége bált rendezett. Jóllehet a bálon több mint száz rendőr és rendőrtiszt jelent meg a főkapitánnyal együtt, a bálterem faláról mégis elloptak egy értékes festményt; a tánc hevében a lopást senki sem vette észre. * * * Párizs mindig híres volt a bolondságokról. A hírügynökségek megint világgá röppentettek egyet. A francia fővárosban Brigitte Bardot-múzeumot nyitnak. Aki azt hiszi, hogy művészi rekvizitumokat gyűjtenek egybe, ugyancsak téved. Másféle emléktárgyakban gyönyörködhetnek majd az ide el- zarándokló földi halandók. Kétszáz bikini fürdőruha, szerelmi jeleneteket ábrázoló fénvképek, a világ különböző tájairól küldött szerelmeslcvelek hirdetik majd a lapok botránykrónikájában is gyakran szereplő filmcsillag dicsőségét. S ó, borzalom anyja ne hagyj cl, vitrinbe teszik, az öngyilkossági kísérlethez használt zsiletteket is! Ez bizony nem a filmművészet szentélye lesz, hanem »Szerelmi múzeum a szőke szexbombához« töménytelen ízléstelenséggel. — lg — Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy mec' <■ Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. Z. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka s u. Z. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabő Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünU meg. és nem adunk vissza, lerjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postah.vatalokná’ és postáskézbesitöknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda-, ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka Sándor utca 6
