Somogyi Néplap, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-18 / 90. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1964. április 18. Hruscsov beszéde kitííiitetései átvételekor (Folytatás az 1. oldalról.) a legutóbbi időszakról beszé­lünk, különösen az útnak az 1953 utáni szakasza fontos, amelyet a XX., a XXII. kong­resszus, a párt új programja jelöl, a kommunizmus általá­nosan kibontakozó építésének programja, az a program, amely az élet valóságává te­szi nagy tanítónk és vezérünk, Vlagyimir lljics Lenin hagya­tékát. (Viharos taps.) A párt, a nép, amikor le­küzdötte a személyi kultusz időszakának nehézségeit, biz­tos léptekkel indult előre. Büszke vagyok erre az idő­szakra, és úgy vélem, hogy rendkívül hasznos volt pár­tunk és népünk számára. (Vi­haros, hosszan tartó taps.) A párt életében, társadal­munk életében teljesen hely­reállítottuk a lenini elveket, felszámoltuk a káros kinövé­seket. S hozzátenném, hogy mindez sebészi beavatkozás nélkül történt. Orvosi nyelven szólva, itt a terápia működött. (Élénkség.) Egyébként én nem­csak, hogy orvos nem vagyok, de elég ritkán fordulok az or­vosok segítségéhez. (Derültség.) Így hát kérem az orvosokat, bocsássák meg nekem az eset­leges pontatlan orvostudomá­nyi szakkifejezéseket. (Vidám nevetés, taps.) Az utóbbi időszakban pár­tunk és népünk igen sokat tett. Mégjobban megszilárdult az ország gazdasága, nagy sikere­ket ért el a tudomány és a kultúra. Hazánk hatalmas gaz­dasági potenciállal rendelke­zik. Ez létalapja a társadalom életének. Birtokosa a békés munka védelméhez szükséges legmodernebb eszközöknek is. Ez szilárdan, biztosítja szocia­lista rendszerünk megdönthe- tétlenségét, megerősíti azt a meggyőződésünket, hogy a nép ereje, alkotó energiája to­vábbra is fejlődni fog a gaz­daság, a tudomány, a kultúra gyarapításában. Mi bizakodva nézünk a jövőbe! (Viharos taps.) Hazánk hatalma erősö­dik, fegyveres erőink szilárdan védik országunkat, a szocia­lizmus vívmányait. (Viharos taps.) Ezt nem azért mondom, hogy megfújjam a harci har­sonát, és hadjáratba hívjam az embereket. Mi éppenséggel nem akarunk harci riadót fúj­ni, nem törjük a fejünket had­járatokon. De mindig résen kell lennünk, nem szabad megfeledkeznünk a Szovjet­unión nyugvó 'felelősségről, jóllehet a szocialista országok egész közönsége felel a szocia­lista vívmányok szilárdságáért. Népünk büszkén és becsülettel teljesíti internacionalista kö­telességét. (Taps.) Pártunk eddig is erősítette, a jövőben is megszilárdítja a világ minden kommunista pártjához fűződő testvéri kap­csolatait. Annak ellenére, hogy egyes pártok vezetői szakadár tevékenységet folytatnak, az egység erősödni fog, a szaka- dárok tevékenysége pedig ku­darcba fullad, mert nem az életben gyökerezik. (Viharos, szűnni nem akaró taps.) A kommunizmus a jelenkor hatalmas erejévé vált, mert a kommunisták programja meg­felel a munkásosztály, a pa­rasztság, az egész dolgozó nép létérdekeinek. A nép éppen ezért vállalja a forradalmat, mert a szabadság, a boldogság, a béke, a jobb élet magasztos céljai lelkesítik. Tartalmatlanok azok a pu- fogó frázisok, amelyek fi­gyelmen kívül hagyják a dol­gozók létérdekeit, amelyek mögött nem áll alkotó munka. Ez valami olyasmi, mint a délibáb. Mindig marxista—leninista alapon álltunk, továbbra is szilárdan állunk ezen az ala­pon. Nem fogunk hetvenked- ni sikereinkkel, hanem harco­lunk és előbbre haladunk. Nem akarjuk felégetni a hida­kat azok irányában, akikkel most hiányzik a teljes egység, hanem mindig meg akarjuk hagyni a közeledés és a meg­értés lehetőségét. Ezt azonban nem elvi engedményekkel, ha­nem a marxi—lenini tanítás helyes magyarázatával és megértésével akarjuk elérni. (Viharos taps.) Megelégedéssel szeretném kijelenteni, hogy nálunk most teljes a párt és a nép egysége. Népünk mindig együtt halad a lenini párttal, a párt mindig együtt halad a néppel. (Viha­ros taps.) Kedves elvtársak, barátaim! Mégegyszer köszönetét mon­dok a párt Központi Bizott­ságának, a Legfelső Tanács el­nökségének, a szovjet kor­mánynak, az egész pártnak, egész népünknek azért, hogy ennyire nagyrabecsülik mun­kámat. Harcoljunk hát közös lenini ügyünkért! Mindent megte­szek, hogy megdolgozzak azért az előlegért, amelyet önöktől kaptam. (Szűnni nem akaró vi­haros taps.) (MTI) Megszüntették a rendkívüli állapotot és a kijárási tilal­mat a közép-szíriai Hamá- ban, ahol nemrégiben fegy­veres fölkelés robbant ki. A madridi egyetem reakciós rektorának elmozdítását kö­vetelték tüntető diákok csü­törtökön a spanyol oktatás­ügyi minisztérium épülete előtt. A tüntetést a rendőr­ség verte szét. A dél-koreai—japán tárgya­lások ellen pénteken három­száz diák tüntetett Szöulban. A bécsi zsidóság levélben hívta fel Broda igazságügy­minisztert: hozzanak törvényt arról, hogy a náci bűntettek nem évülnek el, illetve az el­évülés időpontját legalább további 20 évvel tolják ki. A levél hivatkozik az Ausch- witz-perben nyilvánosságra került újabb súlyos bűntet­tekre, s megállapítja: a zsidó­ság ellen elkövetett fasiszta bűnökkel kapcsolatban Auszt­riában is előkészületben van néhány jelentős bűnvádi eljá­rás, amelyeknek lefolytatásá­val további felelősök szerepé­re derül fény. A ghanai parlament új tör­vényt hagyott jóvá, amelynek értelmében minden ghanai dolgozó nyugdíjra jogosult. Az új nyugdíjtörvény alkal­mazását még ebben az évben megkezdik az egész országban. A nyugdíjhoz a dolgozó fize­tésének öt százalékával, a munkáltató pedig a fizetés tíz százalékával járul hozzá. Egymillió-kétszázezer japán dolgozó lépett sztrájkba pénte­ken a nagy tavaszi munkás­megmozdulások keretében. A sztrájkharcban 16 iparági szakszervezet tagjai vesznek részt. De Gaulle francia elnök csütörtökön este — aligha­nem egy időben filmre vett televízió beszédének elhang­zásával — a párizsi Cochin kórházba vonult, s pénteken reggel urológiai műtéten esett át. Április első hetében újabb 227 személy települt át Nyu- gat-Németországból a Német Demokratikus Köztársaságba. TAKÁCS ISTVÁN KETTŐS .............................. Avmwguvug ( 58) A Magyar Műanyag Művek­nél nem sikerült a robbantás. S ha már ott nem sikerült, Halmos itt akart robbantani. Nem pokolgéppel, csak egy­szerű jelzőgéppel. Lassan fel­öltözött és kisétált Tomi ké­nyelmes irodájából. — Mi van öreg hajas, de gyorsan kidobtad a nőt — ne­vetett ügyetlenül a volt pesti zenész. — Már megint a frizurám­mal van bajod? Kopasz va­gyok, s nem vagyok öreg — s aztán csúnyán nevetett. — Be­szélni akarok veled. Meg a haveroddal is. — Na gyerünk, üljünk be a négyes szobába. — A szalvétagyártást meg­szüntetjük — jelentette ki ün­nepélyesen Halmos, amikor körülülték az asztalt. — Boby és Tomi urak a jö­vőben veszélytelenebb bolto­kat köthetnek a vendéglőjük­ben — folytatta Halmos. — Nem értem! Miért kell el­vi nni a gépeket? — szólalt meg szinte egyszerre a két társ. — Ezt ti nem értitek. Kicsit rosszul állunk, odaát úgx lát­szik nagyon ránk haraptak. Amellett Ausztria semleges or­szág, és még balhé lehet ab­ból, hogy itt szalvétákat gyár­tunk ... — Világosabban öregúr, mert kezdek ideges lenni — szólt közbe Tomi. — S mi lesz a tízezer schil­ling tartozással — vágott társa szavába Boby. — Lassabban uraim, ne le­gyenek olyan idegesek. Szal­vétákat önök gyárthatnak, amennyit akarnak, de a gépek, a műszerek, amikkel a jelzé­sek applikálása történik, nem maradhatnak itt. — Azért mert Ausztria sem­leges ország — nevetett gúnyo­san Tomi. — Hát igen... nem kell ezen nevetni — és Halmos hosszan magyarázni kezdett. Az agyában jobban lüktetett az a bizonyos ér, amelynek megpattanásától .annyira félt. Pillanatnyilag megbánta, hogy elkezdte ezt az egész beszélge­tést. Egyszerűbb lett volna a gépeket aktatáskájába tenni és továbbállni. Viszont akkor Fadgyas rögtön megtudta vol­na, hogy mi történt. Es jelent­hette volna az amerikaiaknak. Viszont... *— Nem bánom, ha elviszik a fenébe is azokat a gépeket — törte meg a csendet Boby, csak a dohányunkat lássuk! — Annyit beszéltek össze­vissza, hogy az ember szóhoz sem tud jutni. — Nahát ez szemtelenség! Amióta itt vagyunk csak te beszélsz, hájas — ez megint Tomi volt. — Egy félórám van. Aztán el akarok tűnni, Münchenbe megyek. Ne okoskodjatok, a gépeket viszem, a tízezerre adok hármat, a többit majd postán. — S ha nem kapjuk meg szilveszterig, akkor majd új­évkor ajánljuk fel az egészet Szent Antalnak — szellemes- kedett Boby. — Ti még mindig azt hiszi­tek, hogy Pesten valami bejzli- ben muzsikáltok. Nem akarjá­tok tudomásul venni, hogy elő­kelő vendéglősök vagytok Bécsben, s ezt nekem köszön­hetitek. — Halmos szeme szik­rázni kezdett. Aztán kijátszot­ta a nagy adut. — Ahelyett, hogy azt kérdeznétek, Fadgyas tud-e arról, hogy viszem a gé­peket, folyton a tízezreteket hajtogatjátok. A két volt zenész összené­zett. Igen, erre még nem gon-, doltak. Viszont Halmos, Fad­gyas pénzügyminisztere és őket nem érdekli, hogy ezek egy­más között mit csinálnak. To­mi felállt, s oldalba lökte Bo- byt. — Gyere, pakoljuk be a gé­peit. Mindjárt hozzuk. — Siessetek, félóra múlva indulok. — Örülj neki, hogy ilyen ol­csón leráztuk a nyakunkról ezeket az alakokat — mordult ró Tomi Bobyra* Amikor lementek a szalvé- taüzemnejk berendezett pincé­be, rejtekhelyükről kiemelték az apró műszereket, a titkos­írásjeleket, a vegyszereket, pi­ci fogókat és bélyegzőket. — Nézd ezt a kollekciót, még semleges országban is Amerikai szenátorok a dél-vietnami intervenció ellen Washington (TASZSZ). Gruening alaskai szénától szenátusi beszédében ször­nyűnek, visszataszítónak és szükségtelennek nevezte az amerikaiak dél-vietnami in­tervencióját. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem győzhet ebben a háború­ban. Mi olyan bábkormányok segítésére határoztuk el ma­gunkat — mondotta —, ame­lyeknek léte a mi támogatá­sunk függvénye. Ezek a kor­mányok elnyomják saját né­püket. Gruening után az Oregon ál­lambeli Morse szenátor álla­pította meg, hogy a dél-viet­nami hadművelet soha nem hoz győzelmet az Egyesült Ál­lamok számára. A pénteki washingtoni és New York-i laf>ok agyonhall­gatták a genfi ' nyilatkozato­kat. Kiszűrődött azonban né­hány részlet arra vonatkozó­lag, hogy Morse szenátort nemrégiben meghívták a nemzetbiztonsági tanács nem hivatalos ülésére. Itt a kor­mány tagjai arról próbálták meggyőzni őt, hogy a dél­vietnami háború folytatása megfelel az Egyesült Államok létérdekeinek. Johnson elnök azt remélte, hogy Morse sze­nátor az előtte feltárt legbi­zalmasabb részletek hatására abbahagyja az intervenciót ellenző beszédeit. Az esemé­nyek azonban azt bizonyítják, hogy a szenátort semmiféle »•ultrabizalmas-« adatokkal nem lehetett meggyőzni. A nemzetbiztonsági tanács ülésg után alig egy héttel Morse kijelentette: »Soha na­gyobb lelki nyomás nem ne­hezedett rám, mint a napok­ban, amikor az* Egyesült Ál­lamok hadügyminiszterét hallgattam. Nagyra értéke­lem azt a tényt, hogy meg­hívtak a nemzetbiztonsági ta­nács ülésére. Nem tudom, hogy miért hívtak meg. Ami­kor a hadügyminiszter beszá­molóját hallgattam, továbbra is ezt ismételgettem magam­ban: Ha mindez igaz, akkor mi keresnivalónk van ott!-« (MTI) Johnson sajtóértekezlete Washington. Johnson amerikai elnök öt­száz újságíró jelenlétében saj­tóértekezletet tartott a Fehér Házban. Az elnök bejelentette, hogy Erhard nyugatnémet kancellár június 12-én Washingtonba lá­togat. Május 18-án Willy Brandt nyugat-berlini polgár- mester, július 9-én pedig Otto Krag dán miniszterelnököt lát­ja vendégül az amerikai kor­mány vezetője. Johnson közölte: Az Egye­sült Államok és Kolumbia megegyezett abban, hogy elő­zetes tanulmányokat végeznek egy csatorna esetleges megépí­téséről kolumbiai területen az Atlanti- és a Csendes-óceán között. Pénteken amerikai szakértőcsoport indult Kolum­biába. Remélem — mondotta Johnson —, hogy hasonló megállapodásokat más orszá­gokkal is lehet kötni. A SEATO legutóbbi manilai értekezletéről szólva az elnök kijelentette: Annak eredmé­nyével igen elégedett, noha az egyetértés nem volt teljes. Természetesen jó lett volna, ha Franciaország mint barát és mint szövetséges csatlako­zott volna a többi SEATO-ál- lam megállapításaihoz a dél­vietnami kérdésben — mon­dotta. Egy kérdésre válaszolva az amerikai elnök kijelentette, hogy e pillanatban nem lehet új, nagyobb szabású szovjet— amerikai kereskedelmi meg­állapodásokra számítani, de a két ország között e területen is fenntartják az érintkezést. Az elnök sajtóértekezletén több belpolitikai problémát is érintett. Johnson rózsás képet festett az amerikai gazdasági életről. A munkanélküliség a munka­képes lakosság 5,8 százaléká­ról 5,4 százalékra csökkent, az üzleti profit 50 százalékkal nőtt — mondotta. Az amerikai gazdasági éle­tet fenyegető vasutassztrájk kérdését érintve közölte, hogy a tárgyalások éjjel-nappal folynak, s kifejezte reményét, hogy hamarosan megoldást le­het találni. Johnson ismét védelmébe vette a kormánynak a polgári jogokról szóló törvényjavasla­tát, de ugyanakkor elítélte a néger vezetők által indított polgári engedetlenségi moz­galmat. Az amerikai katonai erőről szólva hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évben jelentős haladást értek el a fegyverke­zésben. Johnson ismét kinyil­vánította bizalmát McNamara hadügyminiszter iránt. Közöl­te, a kormány kellő figyelem­mel tanulmányozza a légierők vezérkari főnökének, Lemay tábornoknak azt a javaslatát, hogy fordítsanak nagyobb ösz- szegeket egy új bombázógéptí­pus kifejlesztésére. (MTI) A genfi kereskedelmi értekezlet csütörtöki vitája Genf. Az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezletének csü­törtöki ülésén Burma, Etiópia, Nigéria, Pakisztán, Egyiptom, Jugoszlávia, valamint Afga­nisztán küldötte javasolta, hogy sürgősen keltsék új élet­re az ENSZ 12 éve szunnya- dozó fejlesztési alapját, és fel­szólította az iparilag fejlett or­szágokat, hogy kedvezően bí­rálják el a javaslatot. Az indítvány értelmében a fejlett országok önkéntes ala­pon járulnának hozzá az ENSZ fejlesztési alapjához. Az általános vita során Tar­cici jemeni küldött felszólalá­sában elítélte Nagy-Britanniát, amiért megszállva tartja az adeni »protektorátust«, Jemen területének egy részét. A kül­dött azért is megbélyegezte Angliát, mert elszakította a kereskedelmi szempontból olv fontos adeni kikötőt, és ezze1 nagymértékben gátolja Jer- gazdasági fejlődését. Az angol küldöttség válasz­képpen írásbeli jelentést kül­dött az értekezlet elnökének. A nyilatkozat azt állítja, hog'T Nágy-Britannia szuverén in­gókkal rendelkezik Aden fe­lett. 18 afrikai ország, a Malgas Szövetség és a Közös Piac tag­államai külön megbeszélést itartottak. (MTI) éveket lehet érte kapni — mormogta Tomi —, elviszik a fenébe, nem is tudunk róla. Ügyis idegesített már, hogy ál­landóan az ő munkásuk dolgo­zott itt, akit persze mi fizet­tünk s közben az ő titkos ügyeiket bonyolította. — Nem kell mindjárt be­ijedni, Tomi — verte hátba társát Boby. — Ha nekik ez olyan értékes, akkor nekünk is az. Nemcsak az amiknak lehet dolgozni, a nyugatnémetek is jól fizetnek. — Látod komám, ez kettőnk között a különbség. Te csak járatod a szádat, én pedig már dolgoztam is. A teljed készü­lék rajza a páncélszekrényem­ben van... Fütyülve mentek fel a lép­csőn, s Halmos már kabát-ka­lapban várta őket. Átvette az aktatáskát, gyorsan kezet rá­zott mind a kettővel. — Azért, ha akartok, to­vábbra is gyárthatjátok a szal­vétákat, csak legfeljebb házi használatra. — És nagyot ne­vetett. •— Ügy látszik, ez is bega­zolt, amióta Pesten nem sike­rült az a robbantás. Egy időre mi is csendben maradunk, Bo­by — okoskodott Tomi. — Mit lehet tudni, kit fognak el oda­át, s a szálak hová vezetnek. Mi egyelőre csak szalvétákat gyártunk Salzmann és Társa részére. Halmos nagyon sietett. Ma­ga vezette a gépkocsit, minél hamarabb a repülőtérre akart érni. Nyugat-Berlinbe készült. Már benn ült a gépmadárban és Bécsnek csak az apró fény­pontjai látszottak, amikor azon kezdett gondolkozni, hogy magyarázza meg Fad- gyasnak ezt a hirtelen áttele­pülést. Ha egyáltalán találkoz- i nak még. Az amerikaiakkal i úgysém lesz nehéz dolga. Tompson ezredes szereti őt és l elhiszi majd a mesét. Most l jobb a nyugatnémeteknek dől-< gozni, hiszen ott is a dollár az ( úr... A RÉGI BÁR Az irodai falióra mutatója most lépte át az éjfélt. Dara alezredes arréb tolta a kiürült feketéscsészét, s is­mét irattömjéért nyúlt. Pillan­tása a kissé vörhenyes arcú, szőke segédtisztre esett. — Erős napunk van ma, százados elvtárs, igaz? Polgár százados csak most vette észre, hogy belefutottak a következő napba. De azért; nem vesztette el kedélyét. — Nekik még erősebb lesz —* felelte. — Nem fáradt még? — Nem, alezredes elvtárs. — Mert arra gondoltam' magam is elvégezhetem ezt a; kihallgatást. (Folytatjuk.) Jemeni jelentés . New York. A Jemeni Köztársaság FNSZ-küldötte jegyzéket in­tézett a Biztonsági Tanácshoz, |és ebben tiltakozik amiatt, hogy angol bombázó repülőgép két léglökéses vadászgép kí­séretében április 10-én megsér­tette Jemen légi terét, és pro­vokatív módon átrepült Harib v árosa ■ felett. * * * Home brit miniszterelnök az jalsóházban igazolni igyekezett |a Jemen ellen végrehajtott an- igol provokációkat. Munkás­párti küldöttek kérdésére vá­laszolva a miniszterelnök azt (állította, hogy első ízben je­meni repülőgépek sértették meg a Dél-arábiai Államszö­vetség határát, és Anglia kény; télén volt szövetségesének se­gítségére sietni. Home kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy Nagy- Britannia hadüzenet nélkül bombatámadósokat intézhet-e más országok területe ellen. (MTI) At ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat segédmunkásokat, kőműveseket és ácsokat vesz föl kaposvári, siófoki, marcali és más munkahelyeire a megyében jelentkezés az illetékes járási székhelyeken » tanácsoknál: i vállalat központjában. Kaposvár, Májas 1 utca 57. szám: a siófoki fő-építésvezetőségen. Siófok. Fő utca 222. és az építkezéseken. <72361)

Next

/
Oldalképek
Tartalom