Somogyi Néplap, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-17 / 89. szám

Sommi Méplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS l/VPJA £ TIT egészségügyi szakosztályának munkájáról A SZOCIALISTA EGÉSZ­SÉGPOLITIKA egyik alap­pillére a betegségmegelőzés elve. Éppolyan fontos a be­tegségeket megelőzni, mint gyógyítani — vallja ez az ál­láspont. A betegségek megelő­zésére való törekvés egyéb­ként nem újkeletű. Gyökerei évszázadokra nyúlnak vissza, és a fertőző betegségek elleni védekezés ösztönös csíráit már abban az időben megta­láljuk, amikor e betegségek lényegét még nem is ismer­ték. A fertőző kórokozók föl­ismerése új lehetőségeket adott, és új utakat nyitott meg a fertőző betegségek elleni vé­dekezés előtt. De a betegségek megelőzésére való törekvés ezen nem is nagyon ment túl. Nem, vagy alig gondoltak ar­ra, hogy védekezni lehet olyan gyakori betegségek el­len is, mint amilyen a gyo­morfekély, a reuma, a magas vérnyomás, a szívbajnak né­mely formája. Ugyancsak kez­detleges, tökéletlen volt a fog­lalkozási betegségek és a munkaártalmak megelőzésére való igyekezet is. Egyedül a szocialista egészségpolitika az, amely a megelőzést a gyógyí­tással egyenrangúvá teszi, és a betegségek elleni védekezést az élet legszélesebb területén alkalmazza. A MEGELŐZÉS ELVÉNEK MEGVALÖSlTÄSA új mód­szerek alkalmazását teszi szükségessé. Ez a munka ugyanis csak akkor lehet eredményes, ha a lakosság minél nagyobb számban részt vesz benne. Ehhez viszont el­engedhetetlen, hogy az embe­reknek minél nagyobb tömege rendelkezzék egészségügyi alapismeretekkel. Ismerniük kell testük fölépítését, szer­veik működését, a betegségek lényegét, az ellenük való vé­dekezés módját, nagyjából a gyógyításukat, és azokat á le­hetőségeket, amelyekkel ma­guk is hozzájárulhatnak saját és embertársaik egészségének megóvásához. Az egészségügyi ismereteknek széles körű, szó­ban és írásban való terjeszté­sét vállalta a TIT egészség- ügyi szakosztálya. A szak­osztálynak persze más irányú tevékenysége is van. De maradjunk előbb az egészségügyi ismeretterjesz­tésnél. Álljon itt munkánk szemléltetésére néhány adat. A TIT egészségügyi szakosz­tályának 112 orvos és gyógy­szerész tagja van megyénkben. A tagságnak több mint fele rendszeresen végez ismeret- terjesztő munkát. A megyé­ben az elmúlt három évben 762 egészségügyi tárgyú elő­adás hangzott el 56 604 hall­gató előtt. Érdemes rámutat­nunk arra is, hogy, a mező- gazdasági dolgozóknak tartott előadások száma évről évre nő. 1961-ben az előadások 64 százalékát tartottuk falun, ez a szám 1963-ban 77 százalékra nőtt. Az összes TIT-előadások- nak 1961-ben csaknem 9, 1962-ben 12, 1963-ban pedig 14 százaléka volt egészségügyi tárgyú. Megoldásra váró feladat a balatoni reggeliztetés Ezek a számok azonban, bármennyire beszédesek is, mégiscsak számok, amelyek nem mondanak semmit az előadások hangulatáról, a hallgatóság érdeklődéséről, az előadó és a hallgatók közti kapcsolatokról, a felmerülő kérdésekről és a válaszokról. Pedig ezek is éppúgy a lényeg­hez tartoznak, mint a számok. Az egészségügyi előadások legtöbbje leköti a hallgatók figyelmét. Kevés az olyan egészségügyi előadás, amelyi­ken ne hangzanék el több kérdés és hozzászólás. Az in- keiek és a segesdiek bizo­nyára sokáig beszéltek és be­szélnek talán még most is arról az előadásról, melyet néhány héttel ezelőtt dr. Bu­ga László, a rádióból ismert orvos-író, országos választmá­nyunk titkára tartott nálunk. SZAKOSZTÁLYUNK TAG­JAI gyakran írnak egészség- ügyi tárgyú cikkeket a Somo­gyi Néplapba; előadásvázlato­kat készítenek, köztük olya­nokat, amiket nemcsak me­gyénkben, hanem országosan is használnak. Végül megem­lítem azokat a szűkebb körű, elsősorban orvosoknak és gyógyszerészeknek tartott rendszeres összejöveteleinket, amelyeken egy-egy központi előadó ismerteti az orvostu­domány, az egészségpolitika vagy az egészségtudomány és más tudományok közti kap­csolat időszerű kérdéseit. Dr. VVirth Ferenc, a TIT Somogy megyei szer­vezete eü. szakosztályának elnöke. Naponta 18 20 mázsa sajtot szállítanak iislpgf . . z 1 r 11* 4 % Á*­1§§ I * ' , i .- .-X;' * é • , . . •I;:/.::::-:-.;­í :T • V i 04. W­' 'y ... marcali sajtüzemből a keszthelyi érlelőpincébe. Egyhónapi ér­lelés után a sajtot exportálják. Vészharangkongatók A falu lakóinak nagy része már békés álomra hajtotta a fejét, ám ijedten riadtak fel, s talpra szökkentek, hogy mi­nél gyorsabban az utcára sza­ladhassanak. Baj, nagy baj le­het — gondolták —, ha egyszer félre verik a harangot. Ősidők óta a harang félreverésével jel­zik a veszélyt falun, s harang­szóval hívják a vész színhelyé­re a segíteni akarókat. □arányban azonban ezen az éjszakán nem volt se tűz, se árvíz, se más veszély. Duhaj kedvű részeg emberek űztek rossz tréfát a község lakossá­gával. Az italboltban ivászat közben született meg a »nagy ötlet-«: mi lenne, ha fölébresz­tenénk az embereket egy kis harangzúgással? Nagyon felön­töttek a garatra, nem tudták, hogy mit tesznek, mondják most némelyek. Ám az ilyen cselekedetre nincs mentség, a felelőtlenséget a leghatározot­tabban elítéli a falu népe. Joggal elvárják a darányiak, hogy a vétkesek ne úszhassák meg szárazon felelőtlen játéku­kat. Különben megtörténhet, hogy az emberek legközelebb akkor sem mennek ki az ut­cára, amikor valóban szükség lesz segítőkészségükre. A vész­harangot nem szabad ok nél­kül kongatni... V. J. Egy hónappal meghosszabbodik a dinnyeszezon? Érdekes kísérlet Balatonújhelyen Egy kellemes ízű, későn érő, amerikai fajtájú sárgadinnye termesztését kezdik meg az idén a Balatonújhelyi Állami Gazdaságban. Szakemberek véleménye szerint ez á diny- nyefajta még októberben is termést ad, így a äinnyesze- zon egy hónappal meghosz- szabbodik. A gazdaságban szerdán fe­jezték be tizenöt holdon a kí­sérleti vetést. Ha a dinnye beváltja a hozzá fűzött re­ményeket, akkor jövőre már jóval nagyobb területen ter­mesztik. Körte nagyságú gyöngy Egy japán halászhajó 25 karátos igazgyöngyöt halászott ki az Arafura-tengeren. A gyöngy akkora, mint egy kör­te, értéke körülbelül 16 000 svájci frank. Száz évben ha egyszer sikerül ilyen zsák­mányra szert tenni. Évről1 évre vajúdik, de még a mai napig sem szüle­tett meg a döntés arról, ho­gyan oldják meg kereskedel­mi szerveink a balatoni ' reg­geliztetést. Azt már nagyon sokan és nagyon sokszor megállapították, hogy tart­hatatlan a jelenlegi helyzet, tudniillik gyakran negyven percig is sorba kell állni há­rom deci tejért és két kif­liért vagy zsemléért. Kelle­metlen perceket szerez az üdülni, pihenni vágyó em­bereknek ez a napról napra megismétlődő tolongás. Hétfőn Siófokon munkaér­tekezletet tartanak az élel­miszerellátás ez évi felada­tairól, és ezen a megyei ta­nács kereskedelmi osztályá­nak munkatársai egy igen életrevaló javaslatot terjesz­tenek elő. Tanácsolni fogják a Belkereskedelmi Miniszté­rium illetékes főosztályának, hogy külön rendelkezéssel szabályozzák a reggeliztetést, vagyis kötelezzék a balatoni presszókat arra, hogy a reg­geli órákban árusítsanak te­jet, kávét meg péksüteményt. Hivatalos formában még el sem hangzott a javaslat, a vendéglátóipar máris tiltako­zott ellene mondván, hogy mi lesz akkor az osztályos árakkal. Azt állítólag nem engedhetik meg maguknak, hogy kiskereskedelmi ároh hozzák forgalomba a tejet meg a péksüteményt, mert akkor oda a haszon. Nos, véleményünk szerint ebben az esetben nemcsak a hasznot kellene nézni, ha­nem a vendégek érdekeit. Ügy gondoljuk, hogy a ven­déglátóipart nem fogja tönk­retenni ez a két-három óra. A hétfői siófoki tanácsko­zásnak egyszer s mindenkor­ra föl kellene tennie a pon­tot az i-re. Ezt kéri és követeli a Ba- laton-parton naponta meg­forduló olyan 60 000 hazai üdülővendég, nem beszélve az egyre nagyobb számban érkező külföldiekről. P. Gy. TELEPCSÁK SZODOMÁJA Nemhiába kígyóval és macs- lesz itt és Gomora, kénköves hogy azért a koszos, nyam- kával álmodtam az éjjel, most tűz meg árvíz lesz, édesapám, vadt háromezerért koptassam tessék! Alig nyelem le az első Még örülhetünk, ha egy kis el- az íróasztalnál az egészsége­falatot a rántottából, megjele­nik az étkezőkocsi ajtajában ez az utálatos Telepesük. — Tyű, csak máshová ülne — melegszik át azonnal min­denem, de odapislant azzal a csúf malacszemével, és szem­közt tottyan velem az asztal­nál. pusztulással megússzuk az egé­szet, és nem röpül a levegőbe ez az egész mindenségi — De... *— Nix de! — ordít magából kikelve, hogy minden utas pá­nikszerűen menekül az étkező- kocsiból. — Micsoda Moha­med koporsóját délelgetö, za­— Megengeded? — De már bigyerekek lakta, hétrőfös, kék ül, és a rántottámat piszkálja istennyilás világ az, ahol egy utálkozva. — Romlott tojás olyan kiváló, nélkülözhetetlen avas zsírban sütve. Nekem szakembert, mint én vagyok, mondod? Nem érzel még sem- csak úgy ukmukfuk alacso- mit? Ha kavarog a gyomrod, tiyabb beosztásba helyeznek? tejet igyál, gyorsan, de azt úgysem kapsz itt. Jellemző. Nekem egyszer azt taná ... — Nehezen tavaszodik — mormogom, hogy megállítsam a szózuhatagot. te ga­rnet. Mert mind ilyenek vagytok! No, jön ám egy papír az egyetemről, adjunk rövid jellemzést erről a Bilbauerról. Mit mondtam az előbb? Kivá­ló munkaerő volt? Hehehe! No, én lefestettem. Hogy lusta, megbízhatatlan, fegyelmezet­len, ha tehetné, üldözné a né­gereket, csavargó, elissza az eszét, munkahelyén sohasem láttam, nem is ismerem. Bi­tang, csibész. Itt már tajtékzott Telep- csők. — Pár hét múlva jön egy ember, hogy tényleg ilyen volt-e ez a Bilbauer. Mondom, tényleg. De esküszöm, hogy He?! Erre válaszolj, lambeszű! Még jó, hogy abban a pilla­natban az asztalra csapott, es a pohárszilánkot kellett a te- ránk jön az a kénköves tűz, nyeremből eltávolítanom, mert mert a többiekből kiveszett _ Naná,‘’hogy nehezen! De ígv megúsztam válaszadás nél- minden kollegialitás, megha­m it tudod ’te, miért? Szodoma küL De Telepesük: zudtoltak sorra a satnya fér­— Tudod ki az a Bilbauer? gek. Honnan is tudnád? A beosz- — Végül is milyen munka- lottam volt; legyen átkozott a erő volt? pillanat, amikor megláttam... — Hát jó, te ökörpróféta, de — És az is, amikor én téged, muszáj volt befeketíteni, mert Telepcsák — morfondíroztam ha nem veszik föl az egyetem- magamban, de ő már folytat- re, a beosztottam marad, és ta: — Neked mondom csak, jó munkaerő volt, kiváló munka­erő, az embernek egy tollvo­nást sem kellett tenni mellet­te, nyugodtan rábízhattam Végre itt jó idő! A gyerekek örö­mére a szabad­ban lehet játsza­ni. Tóth László szóládi VI. osztá­lyos tanulónak és társainak ked­venc szórakozása a sárkányeresz- tés. $ akkor mi gondom van? — És fölvették? — Persze! De előbb össze­törtem a fején egy aszíalilám- pát. Az igazgató is nemhogy megköszönné, hogy Toldi Mik mindent, hogy a tűz pusztítsa lós módjára küzdők az igazsá- el. Nagylelkű voltam hozzá, gomért, ehelyett fegyelmit kicsináltam, hogy tavaly má- adatott, alacsonyabb munka- jusban húsz forint fizetésemé- körbe helyeztek. Engem!... lést kapjon, de azt gondolod, Elbődül egyszerre: hálás volt a kutya? Az ám! — Pincér, egy pohár szódát, Bejelentette, hogy beiratkozik de gyorsan! az egyetemre, de nem ám le- — Mohai Ágnessel szolgál- velezőre! Nappalira. Az igaz- hatok, kérem, gató meg behívatott, s a sze- Telencsák elkékül. membe mondta, hogy Bilbauer — Hallod, ez meg itt lány- helyett nem kapok senkit, vé- kereskedő ... gezzem egyedül a munkámat, — De a Mohai Ágnes, az ás- Bilbaueré különben is csak ványvíz... bújtatott státus volt. Érted? — Hahahaha...! Még honv — Tökéletesen. az! A szemét nézd. hogy áll —■ De a kirelejszum&t! — ennek a fehér kabátosnak is... rikkant erre Telepcsák. — Ér- Szodoma és Gomo*'. 7 oS2; n risz­ted, de te is csak eltűrnéd, tulás... V. E. »Süteményes« Skodát kap az egyik kaposvári vállalat. Ezzel a teherautónak minő­sülő kocsival járnak a válla­lat vezetői a megye kisebb- nagyobb településeire. Egy hónap múlva a sofőr odaáll a személyzetis elé: — Bodó elvtárs, én nem ülök többet a Skoda volánja mögé. — De Kárász szaki, csak nem hagyja itt a vállalatot?! — Mint a vöcsök ... Azt még csak lenyeltem, hogy minden sarkon leállítják a szekeret, ellenőrizgetik, mert teherkocsinak számít, azt azonban nem bírom tovább, hogy minden községben, pusztán, településen sorban állnak az asszonyok a kocsi előtt, ha lestoppolunk, s ke­nyeret, kiflit meg zsemlét kérnek. Tegnap egy termetes fehérnép pofon vágott, s azt ; kiabálta utánam: »Te, pi- I szók, biztosan elfeketézted a kenyeret!« Hát nézzék az öreganyjukat fűszeresnek, én bizony nem ülök ebbe az átkozott kocsiba többet! — lg — * * * A nyugatnémet Rhein- Westfalenben a mozik a gyermekfilmek után nem fi­zetnek adót. Hogy melyik filmet nyilvánítják gyermek- filmmé, arról az adóhivatal dönt. Legutóbb a »Hófehér­ke és a hét törpe« filmről megállapította egy túlbuzgó adótisztviselő, hogy egyálta­lán nem való gyermekeknek. — Szó sem lehet arról, hogy gyermekfilmként kezeljük a Hófehérkét, hiszen három gyilkossági kísérlet is elő­fordul benne! * * • A négyéves Béluskát min­den reggel összeszidja a ma­mája, mert már fél hatkor fölkel, zavarja szüleit meg testvéreit. Egyik nap a szo­kottnál is korábban riadóz- tatja a családot. Amikor megkapja érte a szokásos fejmosást, pityeregve így vé­dekezik: — De anyuci, én jó vol­tam ma, addig aludtam, amíg nem ébredtem föl! — sa — 1 ... Hugh Wall wetherbyi (Anglia) vaskereskedő nem volt hajlandó megünnepelni születésnapját azzal az indo­kolással, hogy sok dolga miatt nem ér rá. Hugh Wall most töltötte be 100. élet­évét. ... Melun francia városka rendőrségének alaposan meggyűlt a baja egy férfival, aki mindenáron börtönbe akart jutni. Azért szeretett volna a rácsok mögé kerül­ni, mert már torkig van há- zsáj-tos feleségének szaka­datlan zsörtölődéseivel. A rendőrség nem teljesíthette az elkeseredett férj kívánsá­gát, erre a férfi betörte a szomszédos házak ablakait. Nem volt szerencséje, csak pénzbüntetésre ítélték, és rendőri kísérettel hazaszállí­tották. ... A skóciai Aberdeenhen jelent meg ez az újsághirde­tés: »Felügyelőket és csoma­golónőket keres a húskon­zervgyár. Vegetáriánusok előnyben!« Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei 3izottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon t5-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőlinél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom