Somogyi Néplap, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-14 / 86. szám

o VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK1 ÁRA: 5Q FILLÉR SomogyiHéplap ''M.AZMSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A XXI. ÉVFOLYAM 86. SZÁM KEDD, 1964. ÁPRILIS 14. Mai számunk tartalmából: Ne halogassák a háztáji földek kimérését 13 o.) Labdarúgómérlen <4 O.) „A tárgyalást elnapoljuk.. (6. o.) Földrengés Jupszláviában Belgrád (Reuter, AP, TASZSZ, UPI). Hétfőn reggel fél tízkor Belgrádot és Jugoszlávia más északi városait erős földlöké­sek rázták meg. A városok lakói közül sokan a közel­múltban történt skopjei tra­gédiára emlékezve pániksze­rűen menekültek lakásaikból, hogy a szabad ég alatt keres­senek menedéket. Belgrádban a földrengés kö­vetkeztében a telefon-összeköt­tetés teljesen megszakadt. Erős földlökéseket jelentet­tek Szerbia, Bosznia és Hor­vátország számos városából. Több helyen az ablaküvegek betörtek, sőt volt, ahol jelen­Földmozgások a Dunántúlon és az Alföldön Hétfőn délelőtt fél 10 tájban az országban több helyen ki­sebb erősségű földmozgásokat észleltek, elsősorban a Du­nántúlról jelentettek földren­gést. Pécsen a város lankás részein egy erős és egy eny­hébb földlökés történt. Egyes helyeken a lakóházakból, az irodákból az utcára tódultak az emberek, a magasabb épü­letek és gyárkémények, vala­mint az aknatornyok kileng­tek. A Pécsi Bőrgyár erőművé­nek és a Pécsi Fűtőháznak a kéménye leomlott. A Pécsi Nemzeti Színház falai meg­rongálódtak, homlokzatán a díszítések meglazultak, s eze­ket a tűzoltók eltávolították. Pécsen néhány életveszélyes­sé vált lakásból a lakókat ideiglenesen kitelepítették. A bányák aknatornyainak szál­lítógépeit rövid időre leállítot­ták, a kezelőszemélyzet el­hagyta az erősen kilengő tor­nyokat. Pécsen kívül Komlóról, Mo­hácsról, Siklósról, Sásdról, Dunaszekcsőről és Kaposvár­ról jelentettek földlökéseket. Fellőtték a „Poljot 2“-t a Szovjetunióban Hruscsov elvtárs beszéde a szovjet küldöttség magyarországi látogatásáról A nézetek azonossága a szovjet—magyar kapcsolatok fejlődésének eredménye Moszkva (TASZSZ). A világűr meghódításának programja szerint a Szovjet­unió vasárnap felbocsátotta a második irányítható és manő­verező kozmikus repülőtestet, a »Poljot—2«-t. A kozmikus kísérletnek az a célja, hogy tovább tökéletesítsék a min­den irányban nagymérvű ma­nőverezésre képes kozmikus repülőtesteket, és kidolgozzák tősebb anyagi kár is keletke­zett. A földrengésnek sebesült áldozatai vannak. Hírügynök­ségi jelentések szerint a leg­többen akkor szerezték sérü­léseiket, amikor lakásaikból az utcákra és a terekre rohan­tak. A belügyminisztérium közleménye szerint Slavonski- Brod városában 30-an sebe­sültek meg. Mint a szerbiai földrengés- kutató intézet jelentette, a földlökések epicentruma a fő­várostól körülbelül 200 kilo­méterre északnyugati irány­ban lehetett. A földrengés ere­je itt megközelítette a nyolc fokot is. Több épület megrongálódott, épületfalak megrepedeztek, egyes tetőszerkezetekben ká­rok keletkeztek. Az eddigi becslések szerint a károk se­hol sem jelentősek. Észleltek földmozgást az Al­földön is, a többi között Sze­geden, Kecskeméten, Baján, Kiskőrösön, Kiskunmajsán, Kiskunfélegyházán. Ezeken a helyeken néhány épületiéi le­omlott a vakolat. A beérkezett jelentések sze­rint a földmozgások következ­tében emberéletben kár nem esett, sérülés sem történt se­hol. (MTI) * * * Kaposváron, de á megye több községében is tegnap délelőtt 9 óra 37 perckor moz­dult meg a föld. Az emberek kifutottak házaikból tartva a nagyobb földlökésektől. A Latinka Sándor, a Damjanich és a Zalka Máté utcában le­dőlt egy-egy házkémény. Itt- ott vakolat hullt a házakról, avagy megrepedtek a falak. Somogybán azonban sehol nem keletkezett jelentősebb kár. a kozmikus berendezések kö- zelhozásának és találkozásának feladatával kapcsolatos kér­déseket. A kozmikus manőverezések és az űrrepülés stabilizálása céljából a »Poljot—2«-t kü­lönleges vezérlőberendezéssel és hajtóműrendszerrel szerel­ték föl. A kozmikus repülő­(Folytatás a 2. oldalon.) MOSZKVA: Nyikita Hruscsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke a moszkvai rádióban és te­levízióban vasárnap dél­után beszédet mondott ma­gyarországi látogatásáról. — Csak tegnap este érke­zett vissza Budapestről Moszk­vába a szovjet párt- és kor­mányküldöttség — kezdte be­szédét Hruscsov. — Küldött­ségünk március 31-től április 10-ig tartózkodott a Magyar Népköztársaságban. Sajtónk, rádiónk és televíziónk részle­tesen beszámolt a látogatás menetéről, és így mai beszél- demben csak a látogatás fő eredményeivel kívánok fog­lalkozni, el akarom mondani a gyönyörű magyar földön tett látogatásunk alkalmából szerzett benyomásainkat. Rá­dió és televízióbeszédemet úgy tekintem, hogy az a kül­döttség beszámolója a1 szovjet nép számára. Magyarország .dolgozói, a Magyar Szocialista Munkás­párt és a forradalmi munkás­paraszt kormány vezetői kér­tek bennünket, tolmácsoljuk a szovjet embereknek szívé­lyes testvéri üdvözletüket és jókívánságainkat. Sok sikert kívánnak a szovjet dolgozók­nak a kommunizmus építésé­ben, és boldog életet kívánnak nekik. E kedves feladatot tel­jesítve tolmácsolom önöknek magyar testvéreik forró üd­vözletét. A szovjet emberek sokat tudnak a magyar nép életé­ről, történelméről és forradal­mi harcáról, ipara, mezőgaz­dasága, tudománya és kultú­rája fejlesztésében elért ered­ményeiről, a szocialista épí­tésben kivívott sikereiről. És amikor az embernek alkalma nyílik arra, hogy saját szemével lássa a népi Magyarország mai életét, a szocialista építés nagyszerű képe tárul eléje. Lehetőség nyílik arra, hogy közvetlenül érzékelje a fel­lendülés légkörét, a szocializ­mus és a kommunizmus út­jára lépett nép lelkesedését. Küldöttségünk néhány tag­ja már korábban is járt Ma­gyarországon. Én utoljára öt évvel ezelőtt látogathattam el oda. Bármerre jártunk is, látogatásunk során nagy és örvendetes vál­tozásokat láttunk, láttuk a népi Magyarország nagy sikereit az új élet épí­tésében. Láttuk, milyen egy­ségesen tömörül a nép a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és Kádár János elvtárs által vezetett Központi Bizottsága köré. Látogatásunk egybeesett április 4-e megünneplésével, annak a napnak évforduló­jával, amelyen a szovjet hadsereg felszabadította az országot a fasiszta iga alól. A magyar nép nagy nemzeti ünnepének tekinti e napot. 1945 tavasza jelentette a ma­gyar nép felszabadulásának, történelme új, dicső fejezeté­nek kezdetét. Attól a pillanattól kezdve, hogy átléptük a szovjet—ma­gyar határt, mindenütt érez­tük ezt az ünnepi légkört, a barátság és a testvériség, a meleg vendégszeretet légkö­rét. Magyar barátainknál tett látogatásunk nemcsak kellemes volt, hanem rendkívül hasznos is. Rendkívül elégedettek vagyunk magyar bará­tainkkal folytatott megbe­széléseinkkel. Megbeszéléseink nyíltak, bará­tiak voltak, ezek során — ahogy mondani szokás — fél szóból is megértettük egymást. Nem kellett óvatosan megvá­logatni a diplomatikus kife­jezéseket attól tartva, hogy véletlenül félreértik szavain­kat. így csak a legközelebbi barátok beszélgethetnek egy­mással, azok, akiknek egysé­gesek nézeteik, egységes elvi, marxista—leninista az állás­pontjuk. A magyar kommunisták pártjának helyes marxista-le­ninista irányvonala, a töme­gek között végzett hatalmas szervező és politikai munkája megérdemelt megbecsülést szerzett a pártnak, megsze­rezte az ország dolgozó népé­nek aktív támogatását. Hruscsov ezután a magyar- országi gazdasági eredmé­nyekről beszélt, majd így foly­tatta: Küldöttségünk járt egy bu­dapesti villamosipari üzemben és egy optikai gyárban, va­lamint a Borsodi Vegyikombi­nátban. Üzemlátogatásunkról jó benyomásokkal tértünk vissza. Legszebb emlékünk a munkásokkal végbement ta­lálkozás. Mindegyik gyűlés — már­pedig mindhárom gyárban tartottak ilyet — orszá­gaink népei testvéri ba­rátságának, a szocialista internacionalizmusnak hatalmas erejű demons- rációja lett. Ezután a magyar mezőgaz­daságról beszélt a szovjet kor­mányfő. Sikeresen megvaló­sult a parasztgazdaságok szö­vetkezeti alapra helyezése, le­rakták falun a szocializmus szilárd alapjait — mondotta. Ma a magyar falu a fel­virágzás igazi tavaszát éli. A parasztság életszínvonala szakadatlanul emelkedik. A Magyar Szocialista Mun­káspárt hozzáértő módon ol­dotta meg a szocialista építés e rendkívül nehéz feladatát. A falu szocialista építésének idő­szakában állandóan nőtt a me­zőgazdasági termelés. A Bábolnai Állami Gazda­ságban szerzett tapasztalatai­nak ismertetése után Hrus­csov így folytatta beszédét: — A magyar dolgozók életé­vel ismerkedve láttuk, milyen nagyot lendült az országban a kulturális forradalom. A tan­intézetek szélesre tárták ka­puikat a munkások, parasz­tok és az értelmiségiek gyer­mekei előtt. A könyv, a színház, a mo­zi, a művészet minden ága a nép vívmányává vált. Küldöttségünknek megható ta­lálkozása volt a magyar ifjú­sággal: a miskolci Műszaki Egyetem diákjaival. Itt sok ezer hallgató tanul. Hruscsov ezután kijelen­tette: — Az a teljes nézetazonos­ság, amely a tárgyalások so­rán valamennyi érintett kér­désben megnyilvánult, sem a mi számunkra, sem pedig a magyar elvtársaink számára nem volt meglepetés. Párt­jaink, kormányaink között a legszorosabb kapcsolatok áll­nak fent, rendszeresen tanács­kozunk egymással. Nézeteink egybeesése tör­vényszerű, természetes kö­vetkezménye a szovjet— magyar kapcsolatok fejlő­désének, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Mun­káspárt állandó erőfeszí­téseinek, amelyek a szov­jet—magyar együttműkö­désnek megszilárdítására irányulnak. Ezután Nyikita Hruscsov megállapította, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja egységesen értékeli a Kínai Kommunista Párt ve­zetőségének nézeteit és tevé­kenységét. — Magyar barátaink — mondotta a szovjet kormány­fő — teljes megértéssel és helyesléssel fogadták az SZKP Központi Bizottsága februári teljes ülésének ha­tározatát és Szuszlov elvtárs előadói beszédét a Szovjet­unió Kommunista Pártjának a kommunista világmozgalom egységéért vívott harcáról. Pártjaink megállapítják, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetői a stratégia és tak­tika minden alapvető kér­désében eltérnek a kom­munista világmozgalom le­nini irányvonalától, ame­lyet a moszkvai tanácsko­zásokon közösen dolgoz­tak ki. A kínai vezetők meghirdették külön irányvonalukat, amely a kispolgári kalandorságot, a nagyhatalmi sovinizmust öm- leszti egybe. A kínai szaka­dárok a dolog lényegét te­kintve egész sor kérdésben trockista álláspontra helyez­kedik. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocia­lista Munkáspárt úgy véli, hogy a kialakult helyzetben határozottan vissza kell uta­sítani a kínai vezetők anti- leninista koncepcióját és ak­namunkáját. XX. kongresszusa után pár­tunk, miként más testvérpár­tok is, sokat dolgozott, hogy megszüntesse a sztálini sze­mélyi kultusz súlyos következ­ményeit, és helyreállítsa a le­nini elveket a nemzetközi kommunista mozgalomban, a szocialista testvérországok kapcsolataiban. Kölcsönös kapcsolataink­ból egyszer s mindenkor­ra kiküszöböltük a nem egyenjogúságnak, egy or­szág tapasztalatai és po­litikája más testvérorszá­gokra való rákényszeríté- sének mindennemű ele­mét. Egységünk a marxizmus— leninizmus, a proletár nemzet­köziség elvein alapszik. A célok és az alapvető érdekek közössége fűz . össze bennünket. Abból indulunk ki, hogy a szocialista népek közösségé­ben nem lehetnek nagyok és kicsik, feddhetetlen tanítók és alázatos tanítványok. Mi valamennyien tanulunk egy- együtt gondolkodunk arról, együtt gondoskodunk arról, hogyan építsük jobban az új életet, szívünkön viseljük a kommunista világmozgalom közös érdekeit, közös forra­dalmi ügyünket. A kínai vezetők ellenzik ezt. Ök különleges szerepre tartanak számot a szocialista táborban és a kommunista vi­lágmozgalomban. A pártok és államok kapcsolataiban sze­retnék visszaállítani azt a rendszert és azokat a módsze­reket, amelyek a sztálini sze­mélyi kultusz idején uralkod­tak. Ezek az idők azon­ban visszavonhatatlanul el­múltak. Erőnk, bölcsességünk a for­radalmi marxista—leninista elméletben, az összes testvér­pártok, az összes szocialista országok, az összes forradal­mi népek kollektív gondolko­dásában, kollektív tapasztala­taiban rejlik. Ez pártunk ál­láspontja. ez magyar bará­taink álláspontja is! Ebben a közös harcban erő­södik és edződik pártjaink egysége, a Szovjetunió és Ma­gyarország népeinek barát­sága. A szovjet—magyar barátság erősítésében nagy érdemek il­letik meg Kádár János elv­társat, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökét. A magyar kommunisták körében végzett serény tevékenységével Kádár elvtárs kiemelkedő szerepet játszott a népének felszaba­dulásáért, a szocializmusért, a szovjet és a magyar dolgozók közös ügyének diadaláért folytatott harcban. (Folytatás a 2. oldalon.) ÚJ ISKOLA ÉPÜL TAPSONYBAN 735 000 forint költséggel hat tantermes iskolát építenek Tapsonyban. A tervek sze­rint júniusra kell elkészülnie. Egyelőre azonban még hullámpalahiánnyal küzdenek az építők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom