Somogyi Néplap, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-04 / 79. szám
— Ennyi kínlódás, és a vege nulla! Kíméletlen férj — Ne ordíts, Jenő, tudod, hogy mindjárt fejgörcsöt kapok. — Valamit tennünk kell, nála van az ebédünk! Egy ukrán erőmű, amely nekünk is ad áramot A burstini hőerőmű, amely most épül Nyugat-Ukrajnában, évi egymilliárd kilowattóra energiát termel majd, s ennek egy részét Magyarország, Csehszlovákia és Bulgária kapja. Az erőmű a Gnyilaja Lipa-folyó partján, Eurstin városka külterületén épül. Csupán ahhoz, hogy első szakaszát üzembe helyezhessék, több mint hat és fél millió köbméter földet kell megmozgatni, 163 000 köbméter betont és 9000 tonna fémelemet kell beépíteni. Az erőmű donyeci szénnel dolgozik majd. A tervek szerint az első gépegységet 1965 második negyedében helyezték volna üzembe, most azonban, úgy látszik, hogy ez már az idén sikerülni fog. Az első gépegység egyébként 200 000 kilowatt teljesítményű, kazánja óránként 640 tonna gőzt tud fejleszteni. A határidő előbbre hozása végett most számottevően meggyorsították és bővítették az építési és szerelési munkálatokat. Az építkezésen háromezer munkás dolgozik, akiknek a közelben lakótelep épül. Tavaly már nyolcezer négyzetméternyi lakóterület készült el, s az idén további 21 000 lesz beköltözhető állapotban. Az új lakótelep valószínűleg egyesül majd Burstin városával. A burstini az első olyan hőerőmű, amely az egységesített építőelemek felhasználásával kerül tető alá. Korábban ugyanis minden egyes erőmű építési tervét külön készítették el, most azonban a körzeti hőerőművek típustervek alapján épülnek. Ennek sok előnye van, s ami a fő: az erőmű üzembe helyezésére is hamarabb sor kerülhet. A legfontosabb munkálatok három műszakban folynak. Az erőmű főépületének építési munkálatait nemrégiben befejezték. (A főépületben vannak a szolgálati helyiségek, a raktárak, a műhelyek, itt kapott helyet a vegyi vegytisztító berendezés.) Megkezdték a gát építését is. Hossza két és fél kilométer lesz, s ötvenmillió köbméter vizet tároló medencét zár majd körül. — Köszönöm ezt a szép virágot! Musical Comedy — Nem értem, miért utálod Paganinit, amikor nem is ismered! Jóleső figyelmesség ö&vttz KösíÖNaci^ Kyovm UTAS K°cy eddig ' GYALOGOLT Dp I A aiegAlÓít itt! /'lEGSzüt/rerruk, ÜEGkóZtLEBB/ ClPAUo lhNLU I T|Z- PERC I Bitót Kultúra az élet minden területén írta: Slavomir Mrozek Az igazgató behivatott bennünket, és ezt mondta: — Kartársaim! Hétköznapi életünkben kultúrálatlan magatartás és műveletlen- ség nyilvánul meg. Mihelyt belép valaki... az izébe ... szóval a félreeső helyre, és elolvassa a feliratokat az ajtón meg a falakon, elképesztő kulturálatlanság üti meg a szemét. Minden szóban hemzsegnek a helyesírási hibák, a kézírás pedig gyakran felháborítóan ronda, valóságos macskakaparás. Mától fogva láncon_ kifüggesztjük a Lengyel Helyesírási szótárt a . . . szóban forgó helyen. Aki bizonytalan a helyesírásban, tessék, nézzen utána. És kérem önöket, írjanak rendesen, töltőtollal és olvashatóan. Szívünkbe véstük az igazgató szavait. De nemsokára objektív nehézségek jelentkeztek. Küldöttséget menesztettünk az igazgatóhoz. — Nem válik be a Helyesírási Szótár — mondtuk. — Azok a szavak, amelyekre szükségünk van, egyáltalán nem is szerepelnek benne, nem szólva arról, hogy bizonyos öntudatlan elemek kitépkedik a lapokat, és magáncélokra használják fel. — Sajnálom — mondta az igazgató —, akkor pedig valami mást kell fölírni. Tessék, írjanak idézeteket nemzetünk gazdag irodalmából. Ez szép is, tanulságos is, és a helyesírással sem lesz piobléma. Attól kezdve valóban ugrásszerűen emelkedett a kulturális színvonal. A víztartály mellett Mickiewicz- sorok jelentek meg, az ajtón nagyjaink épületes mondásait olvashatjuk. Kulturáltságunk odáig fejlődött, hogy némelyek már franciául kezdtek írni. Egy napon megjelent a felirat: »Vive le duecteur/« Ámde a szép időknek vége szakadt. Jött valami elvetemült barbár, és olyasmikkel írta tele a falat, hogy tetőtől talpig elpirulok, ha eszembe jut. Szerencsére kiderült, hogy ez is idézet, mégpedig egy mai lengyel regényből. így már egészen más! Tisztelettel pillantottunk művelt kartársunkra. Hiába, mégiscsak nagy dolog a kultúra! A SÚLYOS SZEMÉLYISÉG írta: C. TAVZANT Vannak emberek, akikkel ritkán találkozunk, de gondolatban annál többen foglalkozunk velük. Minden találkozás benyomással van ránk, egyszer pozitív, máskor negatív benyomással, de mindig arra kényszerít, hogy gondolkodóba essünk. Mindig tudtam, hogy vannak súlyos személyiségek, komplexemberek, akik mellett nem lehet elsuhannunk, akiket észre kell vennünk, akik mellett nem lehet szó nélkül elmenni. T. Barátom is ilyen súlyos személyiség. Ritkán látjuk egymást, két-három havonként egyszer, akkor is rövid időre, de mindig marad róla valami emlékem. Mikor egy őszi estén megismerkedtünk, a barátom, aki bemutatta, gyorsan felugrott egy autóbuszra, és magunkra hagyott. És öt perc múlva rájöttem, hogy új ismerősöm súlyos egyéniség. Talpraesett, művelt ember, mindenkit ismer, és kitűnő csevegő. Most jött éppen a munkából, a színházba megy, ahol feleségével találkozik. — Jaj, elbeszélgettük az időt — kiáltott fel —, elkésem a színházból. Adjon nekem huszonöt lejt kölcsön, hogy egy taxit vegyek. Nem akarom, hogy drága feleségem sokat várjon reám. — Jó, jó, de az előadás csak -harminc perc múlva kezdődik. És harminc perc alatt... — Nem, nem, jobb, ha taxin megyek. Így biztosabb. És lehet, hogy elém jön, és milyen hatásos, ha meglátja, hogy taxiból szállók ki. Fel fog kiáltani: Micsoda rendes férj, taxin jött, hogy ne várakoztasson. Akárcsak tíz évvel ezelőtt, amikor fiatal házasok voltunk. Mit tehettem, odaadtam neki a pénzt, kezet ráztunk, és én töprengve folytattam sétámat. Nem mindennapi ember! Csak néhány hónap múlva találkoztunk és ismét az utcán. Most kora délelőtt volt, irattáska a hóna alatt, és mintha várt volna valakire. — Jó, hogy találkozunk — mondta a nagyvonalú ember. — Kerestem magát egypárszor, de hiába. Tudtam, hogy' valami pénzzel tartozom, és nem szeretek adós lenni. Mennyivel is tartozom? — Huszonöt lejjel. De kár róla beszélni. Nem olyan nagy eset. — Tudom, de nem szeretek adós lenni. De véletlenül most nincs nálam pénz. Tudja mit, adjon még huszonöt lejt. Legyen kerek összeg, és igyunk meg egy kávét. Legyen a vendégem. Beültünk, és egy negyed óra alatt agyonnyomott nagyvonalú, súlyos egyéniségével. Gyorsan elmondta a legfrissebb adomákat, röviden beszámolt a III. Richárd előadásáról. Hallgattam, és elgondolkodtam magamban- valóban súlyos, lenyűgöző személyiség. De Ara- gonról hirtelen prózaibb problémára siklott, ami azonban megint magasröptű egyéniségéből fakadt: — Elvtársnő, hozzon nekünk két konyakot — mondta a felszolgálónőnek, majd hozzám fordult. — Ezek azt sem tudják, hogyan kell inni a kávét, fogalmuk sincs róla, uram, hogy a kávé konyakkal az igazi. Egy óra hosszáig beszélt még, habár mindig hangoztatta, hogy szolgálati ügyben jár, és nagyon siet. Mikor fizetni kellett, előkelő gesztussal rám mutatott, ami azt jelentette, hogy én fizetek. Pedig azt mondta, legyek a vendége. A konyak különösen tudatára ébresztette annak, hogy ő milyen súlyos egyéniség. Azóta talán kétszer találkoztunk, de nem válthattunk szót, mert sietett. De én mégis sokat gondoltam rá. Hiába, van benne valami egyéni. Például az, hogy nem szeret adós lenni. Két nappal ezelőtt belebotlottam. Két bőröndöt, cipelt Azt hittem, utazik. De nem. Megállt annál a boltnál, ahol az üres üvegeket beváltják. — örülök, hogy találkoztunk — mondja hűvös hangon. — Nem is tudom, uram, mit mondjak. Szép fizetésem van, feleségem is jól keres, ezenkívül minden hónapban beváltunk egy halom üres üveget, és mégsem tudunk kijönni a pénzből. Nem értem. És a súlyos egyéniség végre valamit nem értve lihegve cipelte a két nehéz bőröndöt Nyilatkozat Az újságíró a kővetkezőt kérdezi a többször férjhez ment filmcsillagtól : — Boldog volt, művésznő? — Igen, a házasságok közötti időszakokban. A védelem eszköze A vendég borotválkozás céljából belép a fodrászüzletbe. Borot- válás közben hirtelen borotvát kér. — Miért van szüksége borotvára? — Nem sportszerű, hogy védtelen vagyok. v.y.v. miiimnweLE—« mím/pH&gof Százötven éves ételkülönlegességek Nem dől tovább a szamossályi lerdetorony Jelenlegi állapotában megerősítették a szamossályi református templom tornyát. Több mint százezer forintos költséggel a régi alaptest földben való részét mintegy három méter magas, több mint egy méter széles vasbeton köpenynyel fogták körül. A református templom nyolcszögletű, 42 méter magas tornyát a múlt század első felében építették alapozásra nem alkalmas, vízhordta talajon, amely a külső behatásokra igen érzékeny. Különösen sokat ártott neki a Szamos szabályozása előtti gyakori árvíz. Volt idő, amikor kétméteres vízben állt a torony. Ezáltal a külső alaptestek téglái meglazultak és megcsúsztak. Körülbelül 20 év óta észlelték lassú dőlését. Ez idő alatt a torony — legfelső pontján — már több mint egy méterrel hajlott el a függőlegestől. A folyamatosan hajló tornyot eredeti helyére már nem billenthették vissza. így került sor megerősítésére. „Köszönöm“-szerviz A nyugat-ukrajnai Lvovban kellemes meglepetés érte azokat, akik ezekben a napokban kérték tv-ké- szülékük javítását. A házhoz jövő szerelő a javítás elvégzése után közölte, hogy a munkáért nem jár semmi, majd felmutatta igazolványát, amelyből kitűnt, hogy a televíziógyár ifjúmunkása, aki önként vállalta a készülékek ingyenes javítását. A lvovi televíziógyár »Köszö- nöm«-szervizének példáját az ottani izzólámpagyár komszomolis- tál, valamint a politechnikai főiskola hallgatói Is követték. Kultúrtörténeti vonatkozásaiban is . érdekes gasztronómiai szakkönyvre, mintegy százötven éves szakácskönyvre akadt régi holmik rendezgetése közben Nagy Rezső miskolctapolcai nyugdíjas. Az 1800-as években Pest-Budán nyomott Cifray szakácskönyve hatszáz oldalon több mint 1600 étel receptjét tartalmazza a hasznos tanácsokon kívül. Olyan ételkülönlegességek elkészítési módját is ismerteti, mint például rákleves velő- gombóccal, vidra sütve, vagy azt, hogyan kell a hódtalpat elkészíteni. Eleink ugyancsak szerethették a halételeket, mert több mint 80 recept foglalkozik készítési módjukkal, míg a kásából készült ételek negyven változatát közli. Jelentős részt szentel a szakácskönyv a különféle italok készítésének is. Tárgyalja az egykori szerző a borok kezelését, hogyan lehet megjavítani a megromlott bort, sőt arra is tanácsot ad, hogyan kell a »►házi bort készíteni«. Egyik receptje a »tokaji bor készítése közönséges borból.« Erről így ír: »Minthogy hazánkban valóságos és más efféle csinált borokat ihatnak, nem szükséges, hogy a külső országi csinált borokra szoruljunk. Csak azt kellene óhajtanunk, hogy a hazánkbéli valóságos asszu- szőlő bor a maga valóságában maradna, és meg ne vesztege- tődne, hogy így a magyar borosgazdák, kereskedők hitele a külső országok előtt is csorba próbakőre ne tevődnék. Ennélfogva nem is adjuk elő a hamis tokaji készítésének módját.« Szovjet elektronikus karórák A Szovjetunió üzleteiben megjelentek a »»Szlava« nevű elektronikus karórák. E férfikaróráknak nincs hagyományos óraszerkezetük, hanem a mutatókat fogaskerék áttétellel hangvilla-oszcillátor mozgatja. Az áttétel fogai csupán mikroszkóp alatt, kétszázszoros nagyítással láthatók. Az elektronikus berendezés működését 1,3 voltos miniatűr elem nyolc hónapon át biztosítja. A kimerült áramforrás könnyen cserélhető. Az idén körülbelül kétezer elektronikus óra kerül forgalomba. Hány nemzetiség él a Szovjetunióban? A Szovjetunió soknemzetiségű állam. Terü- etén az 1959. évi összeírás adatai szerint 109 .emzetiség és 11 más rokon népekhez közel álló kis nemzetiségi csoport él. Több mint 90 nemzetiség a mai Szovjetunió területén alakult ki, ősidők óta ott él. Vannak köztük nagy lélekszámú népek (orosz 114,1 millió, ukrán 37,3 millió, belorusz 7,9 millió, üzbég 6 millió, kazah 3,6 millió, azerbajdzsáni 2,9 millió, örmény 2,8 millió, grúz 2,7 millió, litván 2,3 millió, zsidó 2,3 millió), és vannak ezer főt sem számláló töredéknépek. Ilyenek például az aleuták, a nganaszok, az orocsok, a tofalarok, a jukagirok stb. Az őshonos népeknek — az egész lakosság 97,6 százaléka — saját állami berendezkedésük van. A Szovjetunió kötelékében csak azoknak a népeknek nincs állami berendezkedésük, amelyeknek zöme az ország határain kívül él (németek, lengyelek, bolgárok, kurdok, görögök). Y _______________________ K önyvkaleidoszkóp Szerte a világon évente mintegy 320 000 1 könyvet, 33 000 újságot és 70 000 folyóiratot adnak ki. * * * A Nagy Októbert Szó- cialista Forradalomig Moszkvában mindössze 12 ingyenes városi nyilvános könyvtár működött. Jelenleg a szovjet fővárosban ötezer közkönyvtár és szakkönyvtár áll az olvasók rendelkezésére, s e könyvtárak állománya csaknem 180 000 000 könyv. * * * A világ legnagyobb könyve a British Múzeumban őrzött földrajzi atlasz. Magassága több mint egy méter, súlya pedig több mint tíz kiló. • * * Itestif de La Bretonne, a XVIII. században élt francia nyomdász és író 203 könyv szerzője volt, ezek közül 152-nek egyáltalán nem volt kézirata: Bretonne egyszerűen »-fejből-«, közvetlenül a nyomdában szedte ki ezeket a könyveket. Írásainak többsége kétségtelen irodalmi értékű, jó néhány művét többször is kiadták. írásai a XVIII. és a" XIX. században széles körben ismertek voltak.
