Somogyi Néplap, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-24 / 95. szám

KONYHA VIZES KfcTES AZ ÖRÖMSZERZÉS Az orvos válaszol A TETAitSZROL A mezőgazdasági dolgozók között fordul elő leginkább ez a nagy halálozási arány számú megbetegedés. Különösen ve­szélyesek a fertőzés szempont­jából a nagy, roncsolt, trágyá­val szennyezett és a tövisek, szálkák által okozott, mely, szúrt sebek. A tetanusz — ma­gyarul merevgörcs — kóroko­zója ugyanis háziállataink, kü­lönösen a ló belében élőskö- dik, és ürülékével kerül a ta­lajba, illetve a porba. A tetanuszbaktériumnak az a tulajdonsága, hogy rossz körülmények közé kerülve ideiglenesen megszünteti élet­működését, és úgynevezett spórát képez. Ez a spóra a baktériumoknak igen ellenálló formája, és számára mostoha viszonyok között is — mint például a talajban — akár év­tizedeken is megőrzi megbete- gítő képességét (hasonlóan a lépfene kórokozójához). Ha a spóra újra kedvező életfölté­telhez kerül — például az em­beri szervezetbe —, akkor ki­csírázik belőle a baktérium, és szaporodásnak indul. Az elszaporodott kórokozó termelt mérgével károsítja a szervezetet. Ez a méreg az idegrendszert támadja meg, és károsító hatása az izominger­lékenység fokozódásában nyilvánul meg. A beteg először nehezen bírja nyitni a száját, majd nyelési képtelenségéről panaszkodik. Az arckifejezés megváltozik, majd a végtagok­ban és a törzsizmokban je­lentkező erős görcsök miatt a beteg megmerevedik. Ez az egész testre kiterjedő görcsös állapot eleinte egypár másod­percig tart, később azonban mind huzamosabb időbe kerül a görcs oldódása. Ezekben a görcsökben a szervezet min­den izma megmerevedik, te­hát a rekeszizom is. Mivel a légzést nagyrészt a rekesziz­mon, kisebb mértékben a mellkas izmai végzik — me­lyek ugyancsak részt vesznek az általános görcsrohamban —, a légzés a roham alatt szü­netel. Az egyre gyakoribbá és huzamosabbá váló görcsroha- mok, illetve légzésszünetek alatt a szervezet oxigénellátá­sa fokozatosan romlik, míg végül egy hosszú roham alatt fulladás következtében beáll a halál. A betegség ilyen lefolyá­sa csak a kezeletlen esetekben következik be. A sérüléstől számított átlag 3—10 nap lappangás után kez­dődnek az elsü tünetek. A be­tegség kialakulása után a gyó­gyítás lehetőségei rohamosan romlanak. Ezért fontos a meg­előzés. Ha a sérülés utáni né­hány órán belül kellő orvosi ellátásban részesül a tetanusz- szal fertőzött ember, egy védő­oltás megakadályozza a súlyos kórkép kifejlődését. Ez az ol­tóanyag ló, szarvasmarha vagy juh vérsavójából készül, és csak az adott fertőzés ellen véd. Üjabban dolgozták ki az aktív védelem lehetőségét. En­nek lényege az, hogy a nem sé­rült, egészséges egyénnek egy éven belül három védőoltást adnak. Így a szervezet alapvé­dettségre tesz szert. Ez az ol­tóanyag nem tartalmaz állati vérsavót, csak közömbösített méreganyagot. Így adása nem jár semmi kellemetlenséggel. Az ilyen alapvédettséggel ren­delkező egyénnek sérülés ese­tén elég csupán úgynevezett emlékeztető oltást adni. Védő­oltásra ilyenkor csak igen ve­szélyes sérülés esetén van szükség a teljes biztonság el­érésére. A szervezet fokozott ellenállását biztosító aktív védőoltást ma már .minden csecsemő és kisgyermek meg­kapja. Nem szabad tehát lekicsi­nyelnünk a csekélynek látszó sérüléseket sem! Egy szántó- földön szerzett tövisszúrással is forduljunk azonnal orvos- hoz. _ Dr. K. A. Somogy megyei KÖJÁL Kert az erkélyen Aki szereti a virágokat, ta­lál módot arra, hogy egy da­rabka »zöld övezetet« létesít­sen lakásában. A legtöbb he­lyen a szoba napfényes, vilá­gos sarkában kapnak helyet a növények, polcokon, virágáll­ványokon. Ha a lakás jó fekvésű, er- kélyes vagy széles ablakpár­kány ú, könnyűszerrel »vará­zsolhatunk« kertet a • város kellős közepén otthonunkba. Fontos, hogy a ládákat és a polcokat jól oderősítsük, ne­hogy lezuhanjanak. A ládákat a fenéken és oldalt ki kell fúrni, hogy a víz lefolyhasson, mert különben megrothad a virágok gyökere. Jó táperőben levő, televénydús fekete föl­det vegyünk, semmi esetre se frissen trágyázottat. Ezzel megtöltjük a virágtartókat, úgy, hogy nem halmozva, de jól tele legyenek. Ezután jön az ültetés, illetve a vetés, dugványozás. A cserepekbe, ládákba olyan virágot ültessünk, amely jól érzi magát ezeken a helyeken. Egyike a leghálásabb, erkély­re ablakba legalkalmasabb vi­rágoknak a muskátli. A telt virágúak jobbak a laza virá­gúaknái, mert szirmaik nem hullanak le olyan könnyen. A muskátli májustól októberig virágzik. A rezeda, a nyári szegfű, a viola, különösen a sárga viola, az agerátum, a lo- bélia, a petunia és a begóniák különböző fajtái alkalmasak az ablakba és az erkélyre való ültetésre, a futónövények kö­zül pedig a pletyka. Mint el­nevezése sejteti, gyorsan ter­jed, mert amerre a szára fut, ott gyökeret ver. Virága je­lentéktelen, de dús, zöld leve­lei, gyors szaporodása és igénytelensége miatt mégis kedvelt növény. A futónövé- r.yek között a hajnalka a leg­ismertebb, a legkedveltebb egész nyáron nyíló, több színű, kedves formájú virágai miatt. Áprilisban vetjük állandó he­lyére, ritkítjuk úgy, hogy már május végén nyílik. A futónö­vények sorában a cobea érde­kes formájú, lila virágai miatt igen kedvelt. A délibb fekvésű erkélyen vagy ablakon gyakrabban kell öntözni a növényeket, mint azokat, amelyeket kevésbé ér a nap. Sohasem szabad napsü­téskor öntözni, hanem estefe­lé, esetleg korán reggel. Ha a föld nagyon kemény, a sok ön­tözés folytán összeállóit, ta­nácsos kis kapával fellazítani, természetesen óvatosan, ne­hogy a növényt megsértsük. Gyúródeszkán összemorzsolunk 30 deka sima lisztet 15 deka mar­garinnal. Két deka élesztőt cukro­zott tejben megkelesztünk, s az összemorzsolt liszttel és margarin­nal, egy csipetnyi sóval, egy to­jással és az élesztővel sima tész­tát készítünk. Egy centi vastagra kinyújtjuk, és könyv alakúra ösz- szehajtogatjuk. Ezt háromszor megismételjük, végül szalvétába kötjük, s másfél órára hideg' víz­be tesszük úgy, hogy a víz telje­sen ellepje a szabadon függő tész­tát. Ha a tészta a víz felületére emelkedik, lisztezett táblán 6 mm vastagra kinyújtjuk, lekvárral megkenjük, Összesodorjuk, vaja- zott tepsiben közepes tűzön arany­sárgára sütjük. Még forrón por­cukorral meghintjük. Ha kihűl, fel­szeleteljük. DIÓS PITE 30 deka lisztet, amelyhez egy csomag sütőport kevertünk, jól összegyúrunk 16 deka zsírral, 10 deka cukorral, egy egész tojással, egy citrom reszelt héjával és le­vővel. A tészta egy részét félre­tesszük, nagyobb részét vékonyra kinyújtjuk, tepsibe tesszük, és barack- vagy málnaízzel megken­jük. Elkeverünk 20 deka cukrot. 2 tojássárgáját, 15 deka őrölt diót, fél csomag vaníliás cukrot és a 2 tojás keményre vert habját, és az ízzel megkent tésztára kenjük. A félretett tésztából pálcikákat sod­runk. majd rácsot készítünk, s ez.t sütés előtt tojással megkenjük. Le­hetőleg mély tepsit válasszunk a sütéshez. Ha kihűlt, a tepsiben fel­szeleteljük. f f anyagok, úi formák a férfikonfekcióban A férfiruhák között is egyre több a korszerű, műanyagból vagy rész­ben műszálból készült modern vo­nalú ruha. A tavaszi és a nyári ru­hák vonala: lekerekített elejű za­kó, háromgombos kis fazonnal. A nadrág divatja a csőnadrág és a tiszavirág életű trapézvonalú után — amelyet fiatalok hordtak főleg — most visszatért a normálishoz, vagyis a párhuzamos vonalú szá­rakhoz. Nem bővült a. nadrág szá­ra, se nem keskenyedik. Divatos maradt a mellény a ru­ha anyagából, de másfajta színes anyagból is. Szép a műanyag és bőrmellény, ez természetesen nem konfekciódarab. A konfekcióra ál­talában a szolidság a jellemző. A nyugati divat ugyan színesebbnek alakítja a férfiak öltözködését, de csak helyeselhető konfekcióterve­zőinknek az a szándéka, hogy ol csőn, szolid színekben, mindenki számára hordható modelleket ké­szítenek. Az új anyagok mind na­gyobb teret hódítanak. A közked­velt, vékony, éltartó műszálas jester és a vastagabb tavaszi anyag, a pester mellett megjelent a woolacryl, amely nemcsak él- tartó, hanem formatartó is. Az új anyagok között sok az olyan, amelyet saját színében sző vésminta díszít. Üjdonság lesz, *s néhány hónap múlva kapható, brutus öltöny, amely a ruha szí­nénél néhány árnyalattal világo­sabb paszpóllal kéí&ül — a zakó szélén, a gallér szélén —, s ugyan­ilyen bevont gombokkal, de fel­sőzseb nélkül. tíj fazon a kétgombos, vágott — és nem kerekített — elejü ferde vonalú zsebekkel. MŰVÉSZETE ALIG HISZEM, hogy van olyan ember, aki még ne fedezte volna föl az öröm rendkívül fontos jelentőségét egyéni és társas életünkben. Ki ne érezte volna már, hogy az öröm életkedvünket megsokszorozó erőforrás, vi­tamin, gyógyszer, áldás? S ki ne döbbent volna rá, hogy az örömtelen élet szükségszerűen hiányos; csonka, sivár élet, amelyből csak kimenekülni volna jó. S ha megnéz­zük. mi oz, ami általában örömöt tud szerezni, könnyen rájövünk, hogy legfőbb örömök forrása a másik ember. Mint ahogy a legfájóbb sebeket sem az élettelen tárgyak, a külső körülmények okozzák, hanem ugyancsak az em­berek. Ezért nagyon fontos az, hogy céltudatosan ráne­veljük magunkat az örömszerzés művészetére, s gyerme­keinkben is minél előbb és minél következetesebben ki­fejlesszük az örömszerzés szükségletét. Az öröm egyik legépítőbb emberi érzelem. S gyakran csupán tiszta lelkületre, meleg érzületre és emberi szolida­ritásra van Szükség ahhoz, hogy másoknak, egyeseknek vagy akár közösségnek is jelentős örömet szerezzünk. Sok­szor egy egészen apró figyelmesség, egy barátságos szó teljesen elég hozzá. Olykor már annak puszta éreztetése, hogy valaki megbízhat bennünk, szükség esetén biztosan számíthat ránk, önmagában elég örömforrás. AZ ÖRÖMSZERZÉS ÁBÉCÉJE a másik ember szük­ségleteinek, vágyainak, álmainak fölismerése. Sokszor ez a nehezebb, a mély gyökeret Vert szükségletek fölismerése, nem pedig kielégítésük. Erre viszont csak azok képesek, akiket érdekelnek az emberek, akik nem süllyednek ab­laktalan önzésükbe, hanem észreveszik, hogy más, hozzá­juk hasonló emberek is vannak, akik az övéikhez hasonló problémákkal birkóznak, s nagyjából ugyanúgy reagálnak a többi ember viselkedésére, mint ők maguk. Az ilyenek viszont képesek eltalálni, hogy egy-egy apró figyelmesség­gel, egyetlen barátságos, biztató -vagy elismerő szóval mi­kor és hogyan ajándékozhatnak meg valakit örömmel, ho­gyan tehetik őket boldoggá. Az örömszerzés, éppen úgy. mint a jóság, az igazsá­gosság, önmagában hordja jutalmát. A hála és a viszon­zás reményében tenni jót, szerezni örömöt már nem is igazi, tiszta öröm, s akár egy uzsorástól is kitelik. Bár bölcs tapasztalatokkal rendelkező öregek meggyőzően állítják, hogy az örömszerzés, a jóság sohasem vész kárba. Csodá­latos, rejtett csatornákon még akkor is visszatér az emberhez, amikor egyáltalában nem számít rá. A gyermeket sokan eredendően önzőnek tartják, s azt hiszik, csak a saját haszna érdekli. E felfogás ellen hatá­rozottan szembe kell szállnunk. Tudnunk kell, hogy a magasabb rendű érzelmeket, mint amilyen például a szel­lemi és az esztétikai öröm, a társadalmi közösségekben a tapasztalt példák és élmények segítségével tanulja meg az ember. Ugyanígy vagyunk a társadalmi, az erkölcsi ér­zelmekkel is. Ahhoz, hogy gyermekeinkben, iskolai tanu­lóinkban idejében kifejlődjék a tiszta öröm megbecsülése és az örömszerzés szükséglete, már a korai gyermekkor­tól alkalmat kell nekik adnunk ezeknek n pozitív, fel­emelő érzelmeknek az átélésére, s akkor azok ki is fej­lődnek bennük. NEM IS OLYAN NEHÉZ ezt elérnünk, mint az első pillanatra látszik. Egyszerű közös programok, játékok, ér­deklődés az őket belülről érdeklő, erősen foglalkoztató dol­gok, tevékenységek, kérdések iránt, vagy igen sokszor a puszta tanúság, hogy észrevesszük, látjuk, figyeljük^ es értékeljük teljesítményeiket, már kielégíti, és nagy öröm­mel tölti el őket. S az ilyen örömszerző módszerek foko­zatosan szinte vérükké válnak, s majd ők is érdeklődni fognak más emberek ügyei iránt, segítői, támaszai lesznek más embereknek, s ha később arra kerül sor, hogy kisebb- nagyobb közösségek egymásra utalt tagjaiként dolgozza­nak, a társadalom alapsejtjeiben, a családban, iskolai osz­tályban. munkabrigádban: sokkal kevesebb baj lük, mint azokkal, akiknek gyermekkorukban elég alkalmuk örülni és örömet szerezni lesz vé­nem volt Dr. Harsányi István Házias feleség' A gondos háziasszony meg­zavarja a vasárnapi délután csendjét. — Holnap nagytakarítást csinálunk! Te is szabadnapos leszel, szivem, ugye? dö ntii.ci- fa itajJjtág-ú4d,ő ti&lág.ő k Még csak április van, de a Divatáru Nagykereskedel­mi Vállalat már bemutitta az idei nyárra készített női fürdőruha- és nadrágújdonságökat. Íme néhány modell: ÍDolezsp] László felvételei.) — Igen. — Remek. Korán kelünk. Amíg én a gyerekeket elkészí­tem, addig te pókhálózol, le­mosod az ablakokat, a képe­ket. Míg a piacra elugrom, addig kiporolsz, fölkened a parkettot, kifényesíted, utána letörölgetsz. Mire hazajövök, készen is vagy! — Hm. Ha meg nem sérte­lek, te mit csinálsz? — koc­káztatja meg alig hallhatóan a férj. — Én? Hát estére színházba nr-gyünk, és arra elő is kell készülnöm! Igaz? — Igaz — bólint megadóan a családfő, és a hajdani szép időkre gondol, amikor a bol­dogsághoz már csak az ilyen előrelátó, gondos, házias kis feleség hiányzott. Megkapt . CSUiY GERGELY SZÍNHÁZ Este 7 órakor: A l'ehér lé. Bérletszünet. VÖRÖS CSILLLAO FIMSZlNHAZ Az arénában. Izgalmas mexikói film. Az előadások kezdete 5 és 7 órakor. (Április 26-ig.) SZABAD IFJÜSA«. FILMSZÍNHÁZ Férjek. Magyarul beszélő jugoszláv filmvígjéték. Kor­határ nélkül. Az előadások kezdete 4, • és 8 órakor. (Április 26-ig.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom