Somogyi Néplap, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-21 / 92. szám

Kedd, 1964. április 21. 3 SOMOGYI NÉPLAP w Apolónőképzés Somogybán NŐVÉR... Így szólítják őket a kórházak betegei, s így az orvosok is, akik. soha­sem nélkülözhetik az ápoló­nők segítő kezét, szaktudását. Mert nemcsak ápolják, nem­csak gondozzák a szenvedő­ket a kórtermek halk, suhanó nővérei: az orvostudomány, a gyógyító eljárások fejlődésé­vel mind több, mind széle­sebb területen segítőtársaik is a szakorvosoknak. A gyógyszeradagoláson, az in­jekciózáson kívül ma már egyre több orvosi funkciót látnak el az erre rátermett ápolónők. Szaktudásukat több éves szakiskolai, illetve mun­ka melletti képzéssel szerzik meg. Az ápolónőképzés egyik in­tézménye Kaposváron, a me­gyei kórház területén műkö­dik csaknem két évtizede. 1946 októberében indult meg az egészségügyi szakiskola 15 hallgatóval — mostoha körül­mények között — a szülészet egyik helyiségében. Hozzáve­tőleg mintegy félezer szak­képzett ápolónőt és gyermek­gondozónőt adott eddig ez az intézmény, és falai között legalább ennyien végeztek munka melletti szaktanfolya­mokat. Az iskolai tagozaton kétévenként indul egy-egy ál­talános ápolónői tanfolyam; öt éve folyik az ugyancsak kétéves gyermekápoló- és gon­dozónői oktatás, és három al­kalommal indítottak egyéves gondozónői tanfolyamot. Je­lenleg egy általános és egy gyermekápolónő csoport 40— 40 hallgatója tanul a szakis­kolában, és több száz egész­ségügyi dolgozó vesz részt a szakirányú (általános, tüdő­beteg- és gyermekápolónői, gondozónői) munka melletti képzésben, illetve a különfé­le (rendelőintézeti, laborató­riumi, gyógyszertári, fogásza­ti, műtős stb. asszisztensi szaktanfolyamokon. A képzés mindkét formájá­ban szigorú követelményeknek kell megfelelnie a vizsgázó­nak. Az a cél, hogy magas fo­kú szakmai tudással rendel­kezzék, hogy az orvos segítő­társa lehessen az ápolónő, hi­szen a beteg megfigyelése alapján az ő véleménye is mindinkább nélkülözhetetlen a korszerű gyógyászatban. Mind az oktatók, mind az osz­tályos főorvosok elismeréssel nyilatkoztak a kaposvári szak­iskola hallgatóinak, volt nö­vendékeinek szorgalmáról, lelkiismeretes munkájáról. A KAPOSVÁRI szakis­kola látja el középkáde­rekkel a megye kórházait, egészségügyi intézményeit. Mind nagyobb szükség van szakképzett ápolónőkre, asz- szisztensekre. Jelentkezőkben nincs hiány, s el is végzik a kétéves szakiskolát. Ám — noha országosan nem számot­tevő — megyénkben mégis gondot okoz a nagyarányú le­morzsolódás, elvándorlás. Többnyire családi okokból nyolcórás (nem három műsza­kos) munkahelyeket keresnek Megkönnyítetek a munkát e Marcali Téglagyárban A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat marcali gyárában nehéz körülmények kö­zött dolgoztak a munkások. A szá­rítószínekből talicskával vitték a nyers téglát a kemencéhez, a ki­égetett építőanyagot pedig emel­kedőkön tolták ki a kemencéből. A vállalat a napokban változta­tott ezen. Síneket rakatott le a gyár udvarára, és a kemence előtt eiegyengettette a talajt. Most a nyers téglát csillékkel szállítják a munkálok, es fele erővel tudják rendeltetési helyére juttatni az égetett téglát, A 90—100 000 forintba került kor­szerűsítés nemcsak a munkát könnyítette meg, hanem a terme­lést is meggyorsította. A gyár dol­gozói most még inkább bíznak ab­ban, hogy a rossz időjárás okoz­ta kiesést május végéig pótolni tudják. az egészségügyi pályán, illet­ve több fizetésért más szak­mát választanak. Számolnunk kell ma még a végzett ápoló­nők lakásgondjaival, viszony­lag alacsony fizetésével is. A kórház mintegy 40 személyes nővérszállását másfél évig — gyakorlati idejükre — vehe­tik igénybe, s nem egy kezdő ápolónőnek nem is jut hely az egyébként is szűk, túlzsúfolt szálláson. így sokan kénytele­nek fizetésük harmadát-ne- gyedét albérletre költeni. Csak a megyei kórházban több száz — közöttük sok nem családos — ápolónő dolgozik. Időszerű lenne megoldást keresni ré­szükre. Illetékes helyeken behatóan foglalkoznak az ápolónőkép­zés húszéves tervének elgon­dolásaival (pl. érettségihez kötött fölvétel; asszisztens­képzés technikumban; a mun­ka melletti képzés fokozatos megszüntetése stb.). Ennek je­gyében vetődött föl a kapos­vári egészségügyi szakiskola fejlesztésének gondolata is. MEGYÉNK RÖVIDESEN KÉT ÜJ INTÉZMÉNNYEL, a siófoki és a nagyatádi kór­házzal gyarapszik. Üjabb és újabb szakképzett, gyakorlott ápolónőkről és asszisztensek­ről kell gondoskodni. Ez a jelenlegi elavult, zsúfolt épü­letben, a korszerűtlen körül­mények között nem biztosít­ható, a növekvő szükséglet már többet kiván. A megyei tanács határozatára a követ­kező ötéves tervben egy új, 200 személyes egészségügyi szakiskolát kell létesíteni Ka­posváron a magasabb szintű ápolónőképzés céljából. Addig is azonban orvoslást kívánnak a jelen gondai. Waüinger Endre A nagyobb kukoricatermésért Okultak a tavalyi hibákból a csurgói járásban A múlt évben a csurgói já­rásban termett a legkevesebb kukorica. Míg megyei szinten 14,1 mázsát takarítottak be holdanként a termelőszövetke­zetek, a csurgói járásban mindössze 9,2 mázsa lett az átlagtermés. Akadtak egészen alacsony hozamok is. Inkén például 4,3, Szentén 5,2 mázsa. A rossz termés következmé­nyeként több mint 300 vagon abrakhiány mutatkozik a já­rásban. Nem az első esztendő volt a tavalyi, amikor a gazdaságok többsége csupán a létfenntar­táshoz szükséges takarmányt biztosíthatta a jószágoknak. Ma már nincs olyan szövetke­Erőgépek érkeztek a kaposvári vasútállomásra. pet kapott az AGROKER. A gépeket A közelmúltban 27 darab MTZ gé­már ki is adták a tsz-eknek. MIRE KÖLTI A FIZETÉSÉT? — Nehéz kérdés ... Köny- nvebb elkölteni a fizetést, mint elmondani, mit is vett rajta az ember. De megpróbá­lom ... — mondja Hegedűs Józsefné, harminc év körüli fiatalasszony. — Az első, amit kifizetünk, a televíziórészlet. Nyolc hónapja vettük, még tízhónapi résziét hátravan. De kellett. A gyerekek miatt ke­veset mehet szórakozni az ember... És jó nekik is. Jan­csi azóta mossa zokszó nélkül a fogát, mióta látta a tévé kis mackóját... — Mennyi a havi jövedel­mük? — Férjem ezerhatot keres, én ezerkettőt Be kell osztani, mert hajlamos az ember arra, hogy hamar elköltse. Míg fia­tal házasok voltunk, sokat ve­szekedtünk ezen. Valahogy mindig elfogyott a pénz, de látszata nem volt... Most minden este számolgatok: mi a legfontosabb, mennyi kerül, mit kell venni, és mi az, ami ráér. — Mi a fontos? — A gyerekek. Dódika a7 ősszel iskolába megy. Húsvét- ra táskát és iskolaruhát ka­pott. Rengeteg ruhát elkoptat­nak ... Aztán fontos a lakás, a háztartás, és csak utána jö­vünk mi... A böhönyei fmsz martonpusztai vegyesáruboltjába május 1-i belépéssel BOLTVEZETŐT VESZ FÖL. A havi forgalom 50 M/Ft, fizetés kollektív szerint + jutalék. Erkölcsi bizonyítvány szükséges. Jelentkezni lehet az fmsz igazgatóság elnökénél. (3155) — Gyűjtenek valamire? — Igen. Most porszívóra. Mosógép, centrifuga már van. A lakásban rend, tisztaság, és minden, ami szükséges, megtalálható: szép szőnyegek, függöny, vázák, a bútort mo­dem mintás vászonhuzat védi. Minden a takarékos háziasz- szonyt dicséri. — A legfontosabb a beosz­tás, most már én is azt mon­dom. Nekem még nehéz, hi­szen oly sok minden kellene. Azt sem tudom, mi a fonto­sabb — mondja egy másik há­ziasszony, Kelemen Jánosné ök még nem egészen egyéves házasok, szinte minden kelle­ne. — Nem mondom, a konyha, az már majdnem tökéletes. De a szoba... Szeretnénk új bú­tort is a régi helyett, de nem lenne rossz egy új lakás sem. Szövetkezeti. Jól megvagyunk az anyuékkal igazán, de ha jönnek a gyerekek, kevés lesz az egy szoba ... — A férjhez menés előtt gyűjtött-e? — Nem nagyon. A szükséges stafírung megvolt, de más semmi. Akkor a divat volt a fontos, szinte az egész fizeté­semet ráköltöttem, a férjem meg a szórakozásra. Rengete­get jártunk presszóba, moziba, a grillbe. Most már ritkábban. És a ruha sem minden. Ha otthon nincs semmi, akkor az ember hiába öltözködik. — Ki kezeli a házi kasszát? — Csakis én — mondja ne­vetve. — Biztosan beosztaná a férjem is, de azt mondta, ha már én kapom a kosztpénzt, én veszem a ruhaféléket is, akkor már igazán nálam lehet az egész. Űgyis megbeszélünk előre rrfindent, és rendszerint együtt is vásárolunk. A legtöbb háztartásban az asszony kezeli a pénzt. Taka­rékosabbak, mint a férjek? Vagy jobban tudnak vigyázni rá? Valószínű. Ha gyerek van, ők tudják a legjobban, mi kell. És az is ritkán fordul elő, hogy az asszony hívogatja féldecire a barátnőit. Kerekesné a fél- decizés miatt vette át a pénz­kezelést a férjétől. — Örökké a féldecizés meg a fröccs ment. De ennek vége. Azóta vettünk televíziót, és szépen megvagyunk. Azt mondta az uram, neki tulaj­donképpen nem is hiányzik a szesz. Csak mert volt pénze, a barátok meg rászálltak ... A fiatal házasok között töb­ben közös kasszát rendszeresí­tettek. Nemcsak a feleségek, hanem általában a férjek is elégedettek vele. S. Nagy Gabriella zeti vezető vagy tag, aki ne látná be: ez a helyzet tartha­tatlan. Jobb föltételeket teremtettek Mivel magyarázható a ter­melés rendkívül alacsony szintje? Az időjárás okozta számos nehézség, az aszály ál­talánosan ismert kedvezőtlen körülmény. Ám teljes magya­rázatot ez nem adhat a 9,2 má­zsás hozamra! Egy egészen kis hányad kivételével tavaly az összes kukoricát tavaszi szán­tásba vetették a járásban, s ez nagyon is alapvető hiba, ki­vált, ha figyelembe vesszük, hogy a talajerő egyébként is gyenge. Ezeket a problémákat csak tetézte, hogy áprilisban nem tudtak elvetni, aztán sok községben megkésve mérték ki a tagoknak a kukoricát, és hiányzott a termelést előmoz­dító felvilágosító munka, az agitáció. Az tény, hogy kapá- latlan kukorica nem maradt a járásban, de éppen a múlt év szolgált nagy tanulságul ar­ra, hogy nem mindegy, mikor végzik el az időszerű munká­kat. A nehézségekből, a hiányos­ságokból levonták a tanulsá­gokat. Fordulatot jelentett a gazdálkodás menetében az, hogy a múlt év őszén szinte alig maradt olyan tábla, amit ne mélyszántottak volna, s a járás szántóterületének 23 szá­zaléka kapott istállótrágyát. Igaz, még ez is kevesebb, mint amennyire szükség volna, de az elmúlt időszakokhoz viszo­nyítva nagy előrelépés ez is. Azt jelenti — amire hosszú idő óta nem volt példa —, hogy nemcsak a burgonya, hanem a kukorica számottevő része is mélyszántott, trágyázott föld­be kerül. Alapvető, a hozamok nagyságát jelentősen befolyá­soló tényezők ezek. Más körül­mények között, más föltételek­kel kezdenek tehát hozzá az idén a kukorica termeléséhez a csurgói járásban. Célprémium a Tetőknek A felsoroltak azonban csak a kezdeti lépéseket jelentik. Jól tudják ezt minden egyes gazdaságban; nem egy értekez­leten tanácskoztak, több fóru­mon megvitatták, ml mindent kell tenni a hozamok fokozá­sáért. Valamennyi szövetkezet intézkedési tervet dolgozott ki. Éppúgy, mint az ősszel a ke­nyérgabonánál, táblák szerint megállapították, hogyan vég­zik a munkákat. Az idő na­gyon sürget, s ahogy Iharos­ban és másutt is mondták, áp­rilisban feltétlenül el kell vet­ni. Ezért is dolgozik két mű­szakban járásszerte 45 szövet­kezeti és 16 gépállomási erő­gép. Jellemző az igyekezetre az is, hogy az ünnepnapokat is kihasználják. Április 12-én, vasárnap például 84 gép vég­zett talaj-előkészítést. Szintén az ősszel szerzett ta­pasztalat, hogy segít a feladat teljesítésében, hasznos, ha egy- egy kampánymunkára célpré­miumot tűznek ki. Ezt a gya­korlatot követi most is a szö­vetkezetek többsége. A premi­zálás formája gazdaságonként változó. Az iharosberényi Zöldmező Tsz-ben például dupla munkaegységet kapnak, akik este hét után és ünnep­nap is dolgoznak, örtilosban a kukoricavetés minden holdjá­ért a traktorost 4 forint, a ve­tőgépkezelőt 1 forint illeti meg. Pogányszentpéteren a normán felüli teljesítményt jutalmazzák. Élnek tehát a premizálás előnyeivel. A vetést a múlt héten né­hány községben — Inkén, So- mogyudvarhelyen — megkezd­ték. Ezekben a napokban in­dul meg általánosan ez a mun­ka. A járásban a 3400 hold ku­koricából 2900 holdat hungazi- noznak. Így mindössze 500 holdnyi az a terület, melyet kapával művelnek meg. Gon­dot fordítottak arra, hogy a növényápolást végzőkkel meg­beszéljék feladatukat, s azt is, hogy hogyan javadalmazzák őket. A kukoricával kapcsola­tos munkák előmozdítása most a falusi pártszervezetek leg­főbb dolga. Járási vezetők helyszíni segítsége Érzik a szövetkezetek, hogy felelősségteljes és az átlagos­nál feszítettebb tempójú mun­kás hetek következnek. A ter­vezett 14 mázsás átlagtermés elérésének biztosítottak a föl­tételei. A járás vezetői is igye­keznek a legmesszebbmenő se­gítséget megadni a tsz-eknek. Négy körzetre osztották a te­rületet, s a megbízott járási vezető naponta látogatja kör­zetének gazdaságait. Az előre­látó szervezésre jellemző pl. a következő is: tudják, hogy a csurgói Zrínyi Tsz berkes, vi­zes tábláit vethetik el legké­sőbb. Ezért már előre kidol­gozták, honnan csoportosíta­nák át majd a gépeket azért, hogy annak idején néhány nap alatt itt is földbe kerüljön a kukorica. Többségében azokat a szer­vező, irányító, anyagi ösztönző módszereket alkalmazzák, me­lyek beváltak az ősszel a ke­nyérgabona vetésekor. Akkor szép sikereket értek el a szö­vetkezetek. Remélhetőleg nem­csak a kalászosok, hanem a kukorica termesztésében is fordulópontot jelent ez az év a csurgói járásban. Vörös Márta Egy fürdő a nyugdíjaztatására vár Az 1900-as évek elején épült a Berzsenyi utcában az Erzsé­bet Gőzfürdő, s azóta úgyszól­ván minden nagyobb változta­tás nélkül üzemel. 1959-ben a Víz- és Csatornaművek keze­lésébe ment át. Az épület kicsi, már nem fe­lel meg a követelményeknek. Ez a véleménye Józsa János­nak is, a fürdő legrégibb dol­gozójának, aki 1929 óta látja ei a fürdőmesteri teendőket. Ö kalauzol a kabinok, medencék között. Mindössze kilenc kádfürdő áll a vendégek rendelkezésére. Csúnyák, kopottak a sárga fa­lak, barátságtalan a folyosó, néhány fapad áll a fal mellett. Sorszám szerint megy a für­dés. Jelenleg Szanyi István ka­binos van szolgálatban. Ezen a délutánon mind a törzsfürdők jöttek el, s igen bosszankod­nak, mivel egy mezöcsokonyai bácsi került volna sorra, akit a vonat sürget, s helyette a ka­binos egy később érkezett fér­fit enged be a felszabadult kádfürdőbe. A közös részben 46 kabint használhatnak egyszerre a vendégek. Az iszappakoló he­lyisége üres, a pihenőszobában viszont minden hely foglalt. Három medencéje van a für­dőnek, egy 43 fokos, egy 35 fo­kos és egy 22 fokos. A gőz le­csapódik az ember bőrére, az arcon, kézen patakokban fo­lyik a víz. A masszázs jelenleg foglalt, azonban a száraz- és a nedvesgőz-kamra üresen áll. — Mennyien fordulnak meg havonta a gőzfürdőben? — kérdem a fürdőmestert. — Eléggé változó. Átlagosan öt-hatezer. Hetente három nap — pénteken, szombaton és va­sárnap — tartunk nyitva. Megpróbáltuk beiktatni a csü­törtöki napot is, azonban nem volt érdeklődés. — A közös medencében ho­gyan oldották meg a férfiak és a nők fürdését? — Reggel nyolctól tizenket­tőig a férfiak, egy órától pe­dig a nők vehetik igénybe a medencéket. Pénteki napon öt­től hétig ismét a férfiakon a sor. Érdekes jelenséget tapasz­talhattak a feleségek, ha fér­jük a fürdőből hazatért. Káros hatással volt rájuk a gőz — berúgtak tőle. Mert azt egyik férfi sem ismerte be, hogy a fürdő büféjéből szerezte a na­pi betevő alkoholmennyiséget! Afféle »apák boltja« vált a bü­féből, bejártak azok is, akik­nek eszük ágába sem jutott fü­rödni. A Vízművek vezetősége ezért elhatározta, hogy szabá­lyozni fogja a büfé forgalmát. Csak hűsítőket és gyümölcsle­vet, esetleg sört árusíthat a jö­vőben. Vétek Józseffel, a Víz- és Csatornaművek igazgatójával a készülő új fürdőről beszélge­tünk. Elmondja, hogy jóval nagyobb: 18 kádas, higiéniku- sabb lesz az új fürdő, korsze­rűbb technikai megoldásokkal. Előreláthatóan 1965-ben vehe­tik birtokukba a fürdőzők. — S mi lesz a régivel? — Bezárjuk. De nagyon sze­retnénk megszerezni szociális helyiségeknek. Munkásfürdő­vé, ebédlővé alakítanánk át. 210 dolgozója van a vállalat­nak, nagy szükségünk lenne rá. Strubl Márta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom