Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-17 / 64. szám

Kedd, 1964. március 17. 3 SOMOGYI NÉPLAP lavult a gazdálkodás, erősödtek a szövetkezetek 27 és fél millió forinttal gyarapodott a tabi járás tsz-einek tiszta vagyona (Tudósítónktól.) A Tabi Járási Párt-vb és a járási tanács végrehajtó bi­zottsága a közelmúltban együt­tes ülésen tárgyalt a járás termelőszövetkezeteinek múlt évi gazdálkodásáról. Marosi József, a járási tanács vb-el- nökhelyettese arról számolt be, hogy a tsz-ek többsége lényege­sem jobban, eredményeseb­ben gazdálkodott tavaly, mint a korábbi években. Javult a tsz-vezetők szervező és irányító tevékenysége, nö­vekedett a tagok szorgalma, A késői kitavaszodás és az előző évről áthúzódott sok munka — mintegy 14 000 hold elmaradt őszi mélyszántás, 1000 hold töretlen kukorica, 6000 hold lábon álló kukorica- szár stb. — ellenére is idejé­ben végeztek a tsz-ek a tavaszi munkákkal. A torlódások miatt a növényápolás, az ara­tás, a cséplés nem ment ugyan zökkenő nélkül, azonban már nem fordultak elő olyan késé­sek, illetve kiesések, mint az előző években. Az őszi munkákat csaknem mindenütt igen szervezetten végezték, így a tsz-ek többsé­ge sakkal korábban elkészült velük, mint az előző években. A vetést a tabi járás harma­dikként fejezte be a megye já­rásai közül. A szarvasmarha- és sertés- tenyésztés, illetve -hizlalás eredményei nagyrészt pó­tolták a növénytermesztés kieséseit. A sertéstenyésztés és -hizlalás különösen a karádi, a nagybe- rényí, a bedegkéri, a fiadi és a nágocsi, a szarvasmarha-te­nyésztés főképp a bedegkéri, a miklósi, a nágocsi és a so- mogydöröcskei tsz-ben hozott kiemelkedő eredményeket. A baromfitenyésztés a zicsi, a karádi és a somogydöröcskei tsz-ben adta a legtöbb hoza­mot. A tsz-ek vagyona az előző évekhez viszonyítva mindenütt számottevően gyarapodott. A tiszta vagyon tavaly 27 454 000, a föl nem osztható szövetkezeti alap 6 893 000, a termelési alap pedig 3 627 000 forinttal nőtt. A múlt évben a korábban kö­zepes eredménnyel gazdálkodó tsz-ek közül a bedegkéri, a ká­rai, a nágocsi és a zicsi tsz a jók közé került. A tsz-ek 1963. évi bruttó jö­vedelme 81 000 000 forintra rúg az előző évi 63 000 000 forinttal szemben. A gazdálkodás javu­lását az is bizonyítja, hogy egy év alatt kilencről négyre csökkent a mérleghiányos tsz-ek száma. A tagok részesedése megha­ladta az 1962. évit és a múlt évre tervezettet is. A munkaegység értéke az előirányzott 22,40 forinttal szemben ,23,80 forint, az egy dolgozóra jutó jövede­lem pedig 7844 forint he­lyett átlag 8800 forint volt a járásban. A termelőszövetkezetek az áruértékesítési mutató túltel­jesítéséért és egyéb címen je­lentős állami kedvezményben részesültek. Vizsgáztak a főzőkanál mesterei (Tudósítónktól.) Érdekes vizsgának volt a színhelye a kaposvári földmű­vesszövetkezet Kinizsi Ven­déglője. 25 vendéglővezető szakember tett itt tanúbizony­ságot tudásáról. Mint a kisdiákok, úgy izgul­tak a vizsga előtt. Felöltötték a fehér kötényt, a szakácssap­kát, s finomabbnál finomabb ételeket, hidegtálakat készítet­tek bizonyítva, hogy nemhiá­ba töltötték idejüket az egy­éves tanfolyamon. A vizsgabi­zottság tagjai beszámoltatták a hallgatókat elméleti tudá­sukról is. Többen — mint a marcali Bene László, a bog­iári Horváth Károly, a kadar­kúti Stadler József — jelesre vizsgáztak. Gazdag program a megyei tanács állandó bizottságainak munkatervében Sok jő elképzelés, gazdag program öltött testet a me­gyei tanács állandó bizottsá­gainak idei munkatervében. A tanácsülések között is lesz jócskán közéleti elfoglaltsá­guk a tanácstagoknak — ez tű­nik ki a sokirányú tervből. A Terv- és Pénzügyi Állan­dó Bizottság több vizsgálatot tart ebben az évben. Többek között megvitatják az 1963. évi községfejlesztésről készült zár­számadást; több intézménynél azt vizsgálják meg, hogyan ügyelnek az ésszerű takarékos­A SIÓFOKI SZERVIZÁLLOMÁSON A múlt napokban ellátogat­tunk a siófoki szervizállomás­ra. Arról érdeklődtünk, ho­gyan készülnek fel a tavaszi, illetve a nyári forgalomra. Korszerűsítették a fölszerelést Balázs Tibortól, az üzem ve­zetőjétől megtudtuk, hogy az autók javítására, a szervizre az idén nagyobb gondot fordí­tanak, mint a múlt évben. A vállalat központja minden se­gítséget megadott ahhoz, hogy cApUtl* tank a taaasunira ! Öltözködjön szépen a földmíívesszövetkezeti S7ülíÍÍ7lo*'ol'i'ől • Sportol tony Fésűs öltöny mellénnyel és mellény nélkül Felöltők *ÍÖU £ ÜOÜ £ t-igi 860 Ft-tól 1370 Ft-ig 520 Ft-tól 1200 Ft-ig (3082) gyors és jó minőségű munkát végezhessenek. Bevezették a samponos mo­sást, korszerűsítették a beren­dezést. Olyan szerszámokat szereztek be, amelyekkel ter­melékenyebben dolgozhatnak. Az üzem vezetője ezek közül a mikrométereket, a csiszológé­pet, valamint az igen drága, ipari gyémánttal ellátott szer­számokat emelte ki. A javító- műhelyben üzembe helyeztek egy korszerű esztergapadot. Égyszerűbb alkatrészeket, is tudnak vele készíteni. Tehát akkor is segítséget tudnak nyújtani az autósoknak, ha hiányzik valamilyen kisebb al­katrész. Képezik a munkásokat A szervizállomáson lelkes szakmunkásokkal találkoz­tunk. Fiatal koruk ellenére igen nagy feladatok elvégzé­sére vállalkoznak — s mint az üzem vezetője mondta — si­kerrel. De nemcsak szakmai tudásukról, hanem erkölcsi, emberi tulajdonságukról is el­ismeréssel beszélt. A szerelők a szervizállomást nem átjáró- háznak, nem csupán kereseti forrásnak tekintik, hanem olyan helynek, ahol kitűnő szakemberré fejlődhetnek, és még nagyobb megbecsülést szerezhetnek nemcsak munka­helyüknek, a szakmának, ha­nem önmaguknak is. Nagy gondot fordítanak a rohamo­san fejlődő autóipar tanulmá­nyozására, igyekeznek megis­merni a legújabb típusú kocsi­kat. Nincs olyan változás az autógyárakban, amiről idejé­ben ne értesülnének, s amit — ha csak egy mód van rá — meg ne beszélnének. Közülük hárman érettségiztek, ketten főiskolára járnak. Kicsi az üzem A szervizállomás munkáját nehezíti, hogy kévés az alkat­rész (különösen a külföldi ko­csikhoz). Kicsi az üzem kapa­citása is. A műhelyben mind­össze hat-nyolc kocsi fér el egyszerre. Meglehetősen kevés a szerelő is. Az említett előkészületek azonban minden bizonnyal meg fogják gyorsítani az au­tók szervizét, javítását. Vár­ható viszont, hogy ha a ta­vasszal és a nyáron, amikor az autók tömege özönli el majd az állomást, lesz némi fenn­akadás. Remélhető, hogy ha a nép­gazdaság erőforrásai lehetővé teszik, bővítik a szervizállo­mást, továbbá megfelelő mennyiségű alkatrészt is biz­tosítanak a javításhoz. Szegedi Nándor sági elvek megtartására El­lenőrzik, hogy az idényben nyitva tartó balatoni kifőzdék, penziótulajdonosok, lakásbér­beadók teljesítik-e az állam iránti kötelezettségüket; kifej­tik véleményüket a jövő évi tervekkel és a harmadik öt­éves terv elképzeléseivel kap­csolatban. A Művelődésügyi Állandó Bizottság is több közérdeklő­désre számot tartó témát tűz napirendjére. A termelőszövet­kezetek kulturális alapjainak felhasználásáról, a balatoni üdülési idényre való felkészü­lésről vizsgálat közben győ­ződnek meg, majd a tapaszta­latokat az érdekelt szervek képviselőinek jelenlétében megvitatják. Részt vesznek a tanácsülésre kerülő napiren­dek beszámolóinak előkészíté­sében, javaslatokat dolgoznak ki hazánk felszabadulása 20. évfordulójának megünneplésé­re. A baleset elleni védekezés helyzetét, a tanácsi vállalatok dolgozóinak szociális ellátott­ságát, munkásvédelmét vizs­gálja meg egyebek között az Egészségügyi és Szociálpoliti­kai Állandó Bizottság. A Gyógy-Üdülőhelyi és Idegen- forgalmi Állandó Bizottság, mint nevében is benne van, főként az üdültetés és az ide­genforgalom előmozdítását, jobbátételét szabta meg fő feladatául. A Balatonon kívül gondjuk lesz az egyéb fürdők­re is, ezért ellátogatnak Csisz- tapusztára, Igalba, Csokonya- visontára, és a helyszínen ad­nak tanácsokat a munka meg­javítására. Gazdag programot készített a többi állandó bizottság is. Rendszeresen figyelemmel kí­sérik a megye áruellátását, megtárgyalják a kereskedelmi hálózat fejlesztésének irányát, a mezőgazdasági termékfelvá­sárlás helyzetét és az idény­munkákra való felkészüléshez is adnak útmutatást. Az Ipari Állandó Bizottság többször! vizsgálja a tanácsi vállalatok tervteljesítését, a lakosságnak végzendő szolgáltató tevékeny­séget, s azt is, hogyan foglal­koznak az iparral az alsóbb szintű tanácsok állandó bizott­ságai. Készülődnek a tavaszra a nagyatádi Szorgalom Tsz-ben Naponta 20—25 asszony válogatja az előcsíráztatásra kerülő bur­gonyát. A ládákban már hajt a vetőgumó. (Tudósítónktól.) A nagyatádi Szorgalom Termelőszövetkezetben készül­nek a tavaszi munkákra. A növénytermesztő brigád tag­jai az előcsíráztatásra kerülő burgonyát válogatják ládákba rakják és melegágyat készíte­nek. A fogatosok is a kerté­szetben segítenek. Roznik József tsz-elnök De~ Hága Béla mezőgazdász és Ba­lázs Dávid kertész arról tájé­koztatott, hogy a kertészet nö­vényei a múlt évben szépen fizettek. Uborkából több mint százezer forinttal túlteljesítet­ték 150 000 forintos bevételi tervüket. A tagságnak megnőtt a kedve a konzervipari növé­nyek termesztése iránt. Ezért az idén számottevően növelik a területet. Paradicsomot 15, cseresznyepaprikát 5, dinnyét 2, uborkát 20, zöldborsót 50 holdon termesztenek. A múlt évben nem volt öntözőberen­dezésük, az idén mintegy 70 holdat öntözhetnek a most megrendelt berendezéssel. Jelentős bevételük volt ta­valy burgonyából is. Az idén kereken 100 holdat ültetnek el. Ebből 20 holdon előrehajta­tott burgonyát tesznek a föld­be. Hatvan hold termését a MÉK veszi át. Szeretnék javí­tani a nagyatádi piac ellátását is, s úgy tervezik, hogy itt is értékesítenek majd burgonyát. A kertészetben 200 négyzet­méternyi melegágyat kell el­készíteni. Ennek már majd­nem a felével végeztek, sőt ki­kelt a korai káposzta és a kar­fiol is. Az előhajtatóban 280 mázsa burgonya van a ládák­ban 18 fokos hőmérsékleten. Mihelyt az időjárás engedi, hozzálátnak a burgonya kiül­tetéséhez. Balázs Dávid kertész irányításával készülnek a melegágyak. Ki­kelt a korai káposzta és a karfiol palántája. LAKÁS VACV ISTÁLLÓ? Csaknem ötmillió forintot adott a Közle­kedés- és Postaügyi Minisztérium a Köz­úti Üzemi Vállalatnak, hogy Kaposváron la­kásokat építsen. A telek kisajátításakor el­feledkeztek arról, hogy az építkezésnek út­jában áll a Latinka Tsz egyik istállója. Most nem azt keressük, ki követte el a hi­bát a kisajátítási eljáráskor, hanem megkér­dezzük, melyik fontosabb: hogy a belváros­ban istálló legyen, vagy pedig felépüljön két háromemeletes, egyenként 18 lakásos ház? A Közúti Üzemi Vállalat vezetői legalább ötvenszer tárgyaltak a termelőszövetkezetek és a tanács vezetőivel, előbbre azonban még a mai napig sem jutottak. A Petőfi és a Jó­zsef Attila utca közötti részen — a MÁV-há- zak mögött — jelölték ki az építkezés terü­letét, s itt van a termelőszövetkezetnek egy istállója, amelyben 24 lovat tartanak. A szer­ződés értelmében február 1-én át kellett volna adni a területet, hogy az Építőipari Vállalat megkezdhesse a felvonulást és az anyagszállítást. Ennek másfél hónapja, de még ma is csak tárgyalnak, vitatkoznak. A termelőszövetkezetnek van másutt is is­tállója, ahova beköthetnék a 24 lovat, de rendbehozására 20 000 forint kellene. Hon­nan vegyék ezt a pénzt? A helyszíni szem­lén kiderült, hogy nem kellene az egész is­tállót lebontani, egyelőre elég volna a takar­mánykeverő rész eltávolítása, s máris meg­kezdődhetne az építkezés. — Igen ám, de hol keverjük addig az ab­rakot? — mondják a tsz vezetői. — Várjanak augusztusig, akkor majd elvisszük a lovakat máshová... A meddő vita, tanácskozások helyett intéz­kedjenek végre, s az építkezéshez szükséges területet haladéktalanul adják át, hogy sem­mi se akadályozza a munka megkezdését! A halogatás, késlekedés bűn. Kaposvár la­kásgondjai közismertek. Minden segítséget meg kellene adni ahhoz, hogy a KPM két szolgálati házának építését mielőbb meg­kezdhessék. Szalai László

Next

/
Oldalképek
Tartalom