Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-15 / 63. szám

Jankóvich Ferenc: Játék a téli nappal Magános űrhajó a vörös napbolygó, mint éretlen tojás vagy röntgenlátomás vagy egy narancs Foszladoz a magas, s lebeg kendermagos jérceszínű havas ködök között, a vas- szürke karima körül. Sápadtan, űzötten ide dereng a ködben, alább süllyedve, közben mint egy krajcár a vízben, elül. A AA A A A A E> cé SLZűJiicivo 9. mibzt' TUDOD-E? ... hegy bár a szövés és kötés közeli rokonságban levő mester­ségnek látszik, feltalálásukat mégis több évezrednyi időköz választja el egymástól. Amíg a szövést időszámításunk előtti év­ezredekben találták fel, addig a kötés csak az 1600 körüli évek­ben jött divatba. . . . hogy a kaszálógépet már az ókorban is ismerték? Plinius ró­mai író időszámításiunk hetvenes évében már azt írja könyvében, hogy ökröktől vontatott szántal­pas alkotmányt használtak, amely forgókésekkel kaszálta a gabonát. .... hogy a gombostű hatszáz éves. Iparszerűen 1347-ben állí­tották elő. Ezeket még fáradsá­gos kézi munkával készítették. A gyártási mód csak 1812-ben változott meg, amikor feltalál­ták az első gombostű-gyártó gé­pet. It valahol messze föl- Pj dön, hét tengeren, hét hegyen túl — vagy talán itt a szomszéd fa­luban? — egy bugyuta em­ber. Jóravaló volt különben, dolgos is, csak az eszét hord­ta hátul, ott, ahol más a csizmája sarkát. No, szenve­dett is emiatt eleget, csépelte a felesége mindig. Volt egy szamara ennek az embernek. De nem ám olyan szamár, mint a többi! Nem volt az csökönyös, hanem sze­líd, kezes jószág. Ha gaz­dája elindult vele, nem kel­lett vármi, rángatni: ment ma­gától szépen. Elől az ember, karján a kötőfék egyik vége, a másik meg a szamár fején. Egyszer is, amint így ballag, utoléri két tolvaj. Azt mond­ja az egyik: — Mit adsz, ha ellopom ezt a szamarat? — Most, fényes nappal? — Most, méghozzá itt az úton. Nem veszi észre ez a butyuta. Azzal már lép is a szamár­hoz, leveszi fejéről a kötőfé­ket és ráteszi a maga fejére, s megy az ember után to­vább. A komájának meg int: forduljon vissza a szamárral, aztán várjon rá. Az ember nem vett észre semmit. Bal­lag csendesen hazafelé. Ha­nem egyszer csak megfeszül a kötél. Fordul hátra, hogy mi van a szamárral, hát majd kővé vált, úgy megijedt, úgy csodálkozott. — Hát te ki vagy? Hogy kerültél ide? — Én a te szamarad, zt azért mégsem hit­te, annyira nem volt oktondi. De amikor a tolvaj elme­sélte, hogy elátkozták egy­szer, még gyermekkorában, s akkor vált szamárrá — ekkor már nem kételkedett az em­ber. — Ügy látszik, éppen most telt le rólam az átok. Hitt a tolvajnak, és mert jó ember volt, megszánta, s le­vette fejéről a kötőféket. — Eredj békivel, viseld jól E A daru és a holló Nagy halász volt a daru. Egy napon, mikor már jócskán összegyűlt a hal a par­ton,, arra járt a holló — de akkoriban még tiszta fehér volt Szeretett volna néhány halat a darutól, azt kunyorálta. — Várj egy kicsit, amíg megfő — válaszolta a daru; ha­nem a holló éhes volt és türelmetlen. Egyszer, hogy a daru hátat fordított a hollónak, az sem volt rest, odasettenkedett, hogy halat csenjen; és már-már csőrében volt a zsákmány, amikor a daru nagyhirtelen visz- szafordult Mérgében a csőrébe kapott egy halat és azzal jobbról-balról úgy elcsépelte a hollót, hogy egy pillanatig se látott, se hallott, hanem belepottyant a parázsló tűzbe. Ami­kor magához tért és eltakarodott, koromfekete volt a tolla­zata, csak a szeme világított fehéren. Azóta fekete. Bosszút akart állni a holló a darun, amiért ezt a csúfságot tette vele, csak az alkalomra várt. Hát egy napon javában alszik a daru a folyóparton és horkol: jön ám a holló nagy lopakodva, egy halszálkát hoz a csőrében, és óvatosan bedugja a daru nyelve alá — azzal ugyanolyan csendben, mint jött, elsompolygott. Nagysokára, amikor a daru felébredt, s feltátotta csőrét, hogy kedvére ásítozzék-nyújtózkodjék: valami furcsát érez a torkában. Krákog, köhög, prüszköl, megpróbálkozik min­dennel, hogy megszabaduljon tőle — mindhiába: és már csak keserves, krákogó-recsegő, lármás hangot tudott kiadni: a halszálka bentrekedt a torkában. Azért krugat olyan rekedten azóta is. Tréfás ötletek Ki tud többet? Minden pajtás kap egy irka­lapot, amelynek felső sorában egy író nevét találja. Feladat: meghatározott idő alatt, az il­lető író műveit kell cédulára felírni. Pl. Móricz Zsigmond. Akinek ez a név áll az irka­lapján, az a következőket ír­hatja fel: Légy jó mindhalálig, Űri muri, Rokonok, Kivilágos kivirradtig. Boldog ember. Be­tyár, Rózsa Sándor, Hét kraj­cár, Életem regénye, stb. Keresd a druszád! A vetélkedő minden részvevője a következő feladatot kapja: Egy perc gondolkodási idő után nevezz meg két olyan történelmi személyt, akinek keresztneve megegyezik a tieddel. Pl. a játékost Kovács Ka­talinnak hívják. Ebben az esetben ő a következő feleletet adhatja. Katalin orosz cárnő, aki I. Nagy Péter orosz cár halála után ural­kodott. Hámán Kató a munkás- mozgalom mártírja. magad, nehogy mégegyszer szamárrá váljál. Azzal indult haza, karján az üres kötőfékkel. Kérdi otthon a felesége nagy mérgesen: — Hát a szamár? S meséli az ember, hogy járt, de bizony még végére se ért a mondókájának, rá­kezdi ám az asszony is a ma­gáét. Zavarta, hogy kerítse elő a szamarat, addig haza se jöjjön. M egy az ember, baktat nagy szomorúan a poros úton. Hát egy- szercsak beér a vásár kellős közepébe. Mert éppen vásár volt a faluban. Odaér, nézelő­dik, s meglátja a szamarát. Egy kupec már éppen indult vele haza, annak adták el a tolvajok. Meglátja, odamegy hozzá és rákiabál nagy mér­gesen: — Látod, te gazember, me­gint valami rosszat tettél. El­átkoztak és újra szamárrá változtál. Vigyen el, aki akar, de nekem nem kellesz töb­bé ...! Azzal hazament, s hogy mit kapott otthon, könnyen kitalálhatjátok! (Mezőségi népmese) CSATTANNAK A GOLYÖK... A számológép nagy, a gyerek még kicsi. Most elsős, is­merkedik a számok birodalmával. Hogy könnyebb legyen, segítenek a golyók. Három meg hét az,.. Figyelmesen tol­ja a dróton a golyókat, s aztán kivágja az eredményt Játsszunk! EGY KIS ISMÉTLÉS Ceruzát és papirt osztunk ki a játékosok között. Adott jelre, és egy ország nevének említésére indul a játék. Fel­adat: minden játékos írja le két-három perc alatt, amit az illető országról tud. PL: Szov­jetunió; — A kommunizmust építi. A békéért harcol. — Űrha­józás. — Moszkva. — Solo- hov. — Szállnak a darvak. — Gagarin. — Volga—Don-csa- torna. — Kujbisevi vízi erő­mű stb. MÁRCIUS 15 NEMZETI ÜNNEP Március 15-ét Arany János Nemzetőrdal című versének első szakaszával köszöntjük: Vízsz. 1. (folyt, vízsz. 44., függ. 9.) Vízszintes: 17. Elment? 18 ............. a sz életét — elszállnak felette az évek. 19. Röviden talán. 20. Taga­dás. 21. Kiejtett mássalhangzó. 22. ÖMT. 24. Üssze-vissza köt! 25. Tűvel dolgozik. 26. Kiejtett más­salhangzó. 27. Száraz kukoricaszár. 28. Börtönszoba. 30. Fából készült keretre applikált festmény. 31. Helyéből kimozdított. 32. Földközi tenger melletti spanyol kikötővá­ros. 33. Túlságosan pontos. 34. Hányinger. 36. Fadarab. 37. Gyer­mekére. 38. Szán. 39. Latin jöven­dőmondó. 41. Sárga agyag. 42. Ki­csinyítő képző. 43. Megkülönböz­tető. 46. Menyasszony. 47. Benjá­min László. 48. AEN, 49. Húst köt a csonthoz. 50. Abba az irányba. 51. A fej része. 52. Kezébe kap (az utolsó kockába kettősbetű). 53. Latin és. 55. OA. 56. Liszt-tisztító. 57. Tengeri állatok. 59. Fölművelő 1 2 3 4 5 6 7 8 9 N 10 11 12 |13 14 15 16 ~n 17 iiiiii 18 iü 19 20 in 21 :i:ÜÜ 22 23 I::!:! 24 iiiiii 25 26 ic:::: 27 iíijli 28 29 Iiiiii 30 31 32 Üli 33 34 35 III 36 ÜS :::::: 37 iiiiii :::::: 38 Ilii!! j39 4° | jjjjjj 41 Iiiiii 42 43 :::::: 44 45 iiiiii :::::: 46 47 ::::n 48 ijijij 49 iiiiii 50 Ili 51 :::::: 52 iÜiii 53 54 iiiiii 55 56 57 58 :::::: 59 60 61 62 liii 63 :::::: 64 65 ...... 66 :::::: 67 Him 68 m 69 76 _ 70 :::::: :::::: eo 7 1 72 üllli 73 iü :::::: 74 75 :::::: iiÜH 77 iiiiii 79 80 81 M :::::: UHU 82 83 :::::: 84 85 Iiiiii 86 iiiiii 87 88 89 •*nn :::::: LK> 90 91 :::::: :::::: D 92 ssssss 93 ||j“Í 94 Hill: 95 96 is> L ü 97 eszközeik. 61. Gyárak. 62. Vízve­szélyes terület. 63. Maggal tele­hint. 64. Testrészére. 65. Tár utáni kérdés. 66. Apatyúk — egyes vi­dékeken. 68. Visszakért! 69. Hely­rag. 70. Agyban fekszik. 71. Ló­betegség. 73. Régi pénzrövidítés. 74. Állóvíz. 75. Fordított kicsinyí­tő képző. 76. Irányjelölés. 77. Szü­lő. 79. Forrasztókészség. 81. AÁN. 82. ÉESM. 84. írószerszám. 86. A 38. sz. fele. 87. Fasor — ismert idegen szóval. 88. Megfedd. 92. Nemcsak arra. 94. Női hang. 95. .... kész — mindenre elszánt. 97. Régi magyar tánc. Függőleges: 2. Taktus. 3. Határ­állomáson van. 4. Ékezettel: 12 hó­nap. 5. Nagy orosz író (Holt lel­kek). 6. E miatt. 7. Fordított kö­tőszó. 8. Csapadék. 10. Irány. 11. Mohamedán zarándokhely. 12. Gárdonyi-hős (A láthatatlan em­ber). 13. Ilyen szó is van. 14. Sze­mélyes névmás. 15. Versforma. 16. Csukni. 23. Bő. 25. VAERA. 27. Fél­sziget. 29. Azonos betűk. 30. Baráti főváros. 31. Svájci nemzeti hős. 22. Dalai. 33. Arcszíne. 35. Méz — franciául. 36. Hüvelyes. 37. Növé­nyekre. 39. P. Howard-hős (A tizennégykarátos autó). 40. Fordí­tott kettősbetű. 41. Afrikai nép volt. 42. Vulkán tölcsér. 44. Ér­kezéséig helyben marad. 45. visz- sza: régi római pénz. 46. A fohá­szok. 48. Keresztültekint. 51. Uti- alkalmatosság. 52. Névutó. 54. TS! ! ! ! 56. Madártolvaj. 58. Ope­rarészletek. 59. Elmázolt. 60. A 14. sz. fordítottja. 61. Vissza: indulat­szó. 63. Görög betű. 66. Kicsinyítő képző. 67. Borít. 70. Tüdejét leve­gővel tölti meg. 72. A halak ré­me. 74. Konyhai eszköz. 76. Titok­ban figyelek. 78. Végtág. 80. Víz­hordó edény egyes helyeken. 81. ± Helyhatározó. 82. Mennyboltra. 83. f Kis Mihály. 85. Fiú becenév. 87. é Házon van. 89. ERY. 90. Azonos betűk. 91. AEL. 93. Morsehang. 96. A tetejére. Bakos Júlia 1 2 3 4 5 6 |7 8 1 9 ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■ ■■■ 10 ■■■■ ÜBBH ■■na ■■■■ 15 11 12 ■ ■■■ ■ ■■■ ■■■i ■ ■■■ 13 14 ■■■■ ■ ■■■ :::: 1 6 ■«■■ ■■m ■■■■ ■■■■ 17 18 19 ■ ■■■ ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■ ■■■ ■■■■ ■■■■ ■■■■ 20 ■■■■ ■■■■ ■ ■■■ ■■■■ 21 22 23 24 25 ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■■■■ ■■■■ ■ ■■■ 26 ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 21 28 29 ■■■■ 30 31 ■*«■ ■na ■■■■ ■■*■ 32 33 34 SSS. ■■■■ ■■■■ 35 36 ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■■■■ 37 ■na aaaa aaaa aaaa VÍZSZINTES: 1. Somogy megye egyik hőse a szabadságharcban. 9. A földbe beleforgat. 10. Elhaszná­lódás következtében csökkenés. 11. Tábori «-ház-«. 13. Tóth Péter név- jele. 14, Fordított zamat. 16. Fü­rödni lehet benne. 17. Hosszú trom­bitahang. 18. Bátor emberben van. 21. Fordított helyrag. 22. Március 15-én szabadította ki az ifjúság a börtönből. 26. Szintén. 27. Az em­beri munka megkönnyítői. 30. Lel. 32. Éneklő szócska. 33. 1848-ban tö­rölték el a kényszermunkának ezt a fajtáját. (Névelővel.) 35. Borít. 36.. Hirtelen leemel. 37. A szabad­ságharc egyik hős tábornoka. Ka­tonái egyszerűen, de nagy tiszte­lettel csak »Apó-w-nak emlegették. FÜGGŐLEGES: 1. Petőfi híres verse, melyet március 15-én több­ször is clszavalt. 2. Állatlakás. 3. Vízinövény. 4. Gabonatartó. 5. Van rá ... — nem ok nélkül teszed. 6. Sár lesz belőle. 7. YP. 8. Folyó melletti főldhányásra. 12' AM • padban mellette ül, az is ez. 15. Papírra vetett beszéd. 19. Maga. 20. Kemény fém. 23. Férfinév (Attila hun király egyik fiát is így hív­ták.). 24. Jármot. 25. Soós Péter név jele. 28. Lámpakellék. 29. Jut neki. 30. Hüvely. 31. Eltulajdonít. 34. Helyrag. 35. A mélybe. A. L Beküldendő a vízszintes 1., 22., 37 és a függőleges 1. Beküldési határidő 1964. márch» 20-a, péntek délig. A szükséges so­rokat levelezőlapon küldjétek be, s feltűnően írjátok rá: »Gyermek keresztrej tvény.« Múlt heti rejtvényünk helye® megfejtése: Verssel; Béke; Virág­gal; Tyereskcva. A nyertesek neveit Hírek című rovatunkban találjátok. SO- 1 e, s \ : 5 Megfejtésül beküldendő a víz­szintes 1., 44., és a függőleges 9., ?0. Beküldési határidő 1964. már­cius zo-a, péntek délig, kérjük ol- f vasóinkat, hogy a szükséges so­rokat levelezőlapon küldjék be, feltűnően írják rá: »Rejtvény. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Sok sikert és boldog­ságot kívánunk minden a szabad­ságért, a szebb holnapért harcoló asszonynak. A nyertesek neveit Hírek című rovatunkban találják. D/liérí nevezik úgy ? Ha a térképre nézünk, gyakran bukkanunk olyan ten­gerszoros-, hegy-, vagy folyónevekre, amelyek egyáltalán nincsenek összhangban az illető földrész, vagy ország lakos­ságának nyelvével, történetével, szokásaival. Honnan kapták hát ezek a földrajzi tárgyak a nevüket? Persze sok olyan van közöttük, amely egy-egy uralkodó, államférfi, vagy ember emlékét őrzi. A gyarmatosító orszá­gok is neveztek el így városokat, területeket. Ilyen például a Viktória-tó Afrikában, Leopoldville Kongóban, a Ferenc Jó- zsef-föld az Északi-sarkon stb. De a nagy kutatók, utazók nevét is örökre megőrzi az általuk felfedezett földrajzi tárgy. Ök szenvedtek meg első­nek azért, hogy a térképről ismét letörölhessünk egy fehér foltot, az ő verejtékük, vagy éppen vérük csurgóit először az addig ismeretlen földre. Stanley a világ egyik legnagyobb utazója volt, aki Kö- zép-Afrika legismeretlenebb részeit ismertette meg a müveit emberiséggel. Dicsőségét hirdeti a Belga-Kongóban fekvő Stanleyvillp nevű város. Behring különösen az északi sarkvidék kutatója volt. Ma tenger is, sziget is, tengerszoros is őrzi emlékét. J. Cook utazóról nevezték el a csendes-óceáni sziget­világban Óceániában elterülő Cook-szigeteket. Az Anktarktiszon tette halhatatlanná nevét Amundsen^ a híres sarkkutató. 1911. december 14-én az ő lába érintette elsőnek a Déli-sarkot. Ma a kutatóhajók a Rolland Amundsen tenger vízét szántják megfigyelő útjaik során.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom