Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-13 / 61. szám
Péntek, 1964. március 13. 3 SOMOGYI XÉPLA1* Mennyit erősödik a mezőcsokonyai Új Erő Tsz? Lapozgatás a szövetkezét idei tervében Megszívlelendő tanulságokkal áll a mézőcsokonyai Üj Erő Tsz vezetői előtt is a tavalyi esztendő. 27, 32 forintos részesedést terveztek egységenként, hozzá több mint hét forint prémiumot. Ebből együttvéve 26 forint valósult meg. Miért csak ennyi? — kérdezték a tagok és a vezetők A válasz, a legfőbb ok: a tervezettnél több mint egymillió forinttal kevesebbet hozott a növénytermesztés. Igaz, ennek csaknem egy harmadát p ' - tolta az állattenyésztés többletbevétele, de nagy summa így is kiesett. Hogyan lesz az idén? Balogh Lajos főagronómus mostanában került Mezőcsoko- nyára. — Az idén jobban ügyelünk a munkadíjazásra, és módosítottunk néhány ösztönző módszert is — magyarázta. — Például? — A pillangósok betakarítását negyedéért adjuk ki a szövetkezeti gazdáknak. Gondoltak a háztáji állatállományra is Tavaly munkaegységért kaszáltál!, gyűjtötték és hordták a pillangósokat a tsz-tagok Mezőcsokonyán. Elkéstek vele és sok egyéb munkával is. A takarmány elvénült, s végül gép vágta le, magas tarlót hagyva maga után. Pillangóst nem osztottak egységre, s az itt végzett munkáért se kaptak az értékes takarmányból a tsz-tagok. Mintegy öt és fél vagon réti széna jutott a szövetkezeti gazdáknak részként, amiért betakarították. Ha azt vesszük, hogy a tagok háztáji szarvasmarháinak számamintegy két és fél száz, alig több mint két mázsa széna jut egy-egy jószágra. Ez bizony nagyon kevés, és ráadásul a legelőterület is igen kicsi, mindössze 37 hold. — Ebben az évben a háztájiba is meg a közösbe is több és jobb minőségű szálas takarmány kerül — mondta a főagronómus. Szükség van erre azért, hogy a közös és a háztáji állatállomány is gyarapodhasson. A szövetkezetben tizennyolccal növelik a szarvasmarhák számát, ebből tíz állattal a tehenészetet fejlesztik. A további emelkedést szálas takarmánynyal is, alapanyaggal is győzik. Az idén 450 holdon végeznek pillangós felülvetést, és mintegy 60 növendék áll a szövetkezet istállójában. — A szarvasmarhák számát két éven belül szeretnék 350— 400-ra emelni, mert enélkül csak minden nyolc-tíz évben jut szerves trágya egy-egy hold földre — tájékoztatott Balogh elvtárs. Szálas takarmánnyal tehát győzik. És abrakkal? Abrakhiánnyal tervezni? A szövetkezet a sertés- meg a törzsbaromfi-állományt is gyarapítani akarja. Ehhez abraktakarmány kell. 55-ről 80- ra emelik a kocák számát, és 120-szal több sertést hizlalnak, mint tavaly. S az eleség? A tápért csereterményt kér a vállalat, lesz-e mit adni? Több vagon abrak hiányzik már most, a tervezéskor ahhoz, hogy a növekedő állományt ta- karmányózhassák. Igaz, hogy kukoricából keveset terveztek, 14 mázsa májusi morzsoltat vettek számításba holdanként Valószínű, hogy ennél több terem. Reálisabban kellett volna tervezni. De így hamis képet ad már maga az előzetes számítás is, nem szólva arról, hogy mire építik a tavalyinál magasabb állattenyésztési hozamokat, ha kevés takarmányuk ígérkezik? Kész tervvel várják a tavaszi munkák megkezdését a mezőcsokonyaiak. Észre kell venniük azonban az olyan hibákat, mint amilyen az abrak- hiánnyal való számolás. Egységenként 30 forint részesedést, nyolc forint prémiumot és jelentős pénztartalékolást irányoztak elő erre az évre. Ez mind elérhető, ha külön-külön az üzemágak tervei is megvalósulnak. Ezért kell az alapos előzetes számvetés, mert nem mindegy, hogy mennyit erősödhetne, mennyit erősödik az idén az Űj Erő Tsz. H. F. Gondatlan áthelyezés — Kifizetetlen munkabér A vállalati vagy a járási közös egyeztető bizottság határozatlansága, téves döntése miatt került az alábbi négy ügy a területi bizottság elé. Ha körültekintően vizsgálják meg a hozzájuk forduló dolgozók panaszát, sokkal hamarabb eldől a munkaügyi vita. Mikor nem köteles a munkaadó visszavenni a leszerelt dolgozót? G. Gy.-t, a Csiky Gergely Színház segédszínészét 1962. MŰVELŐDÉSI Elkészült a lábotüak raíívelődési háza. A falu legszebb épületét a közeljövőben ünnepélyesen adják át rendeltetésének. Molcsomos bizalom A FIATALOK bekopogtak a tsz-elnökhöz: — Elnök elvtárs, esténként szeretnénk tv-t nézni, kérünk öt mázsa szenet a kultúrterembe... December volt, s a fűtetlen terem ablakára jégcsipkék fagytak. De az elnök széttárta a karját. — Sajnos ... Hazulról kilószámra hordott tüzelővel fűtöttek a fiatalok, vagy nem néztek tv-t, pedig Ctíelkő Sablonos, megszokott értekezletet vártam, meglepetésem ezért volt oly nagy. A tanácskozások jelentőségét sohasem becsültem le, hisz bármennyire betokosodott módszerekkel, néha unalmasan, fárasztó egyhangúsággal zajlanak le, voltaképperí mégiscsak meghatározzák a feladatokat, tehát előmozdítják a fejlődést. Legutóbbi tapasztalatom azonban fölélénkített. KISZ- titkári értekezlet volt a siófoki járásban. A délelőtti program a szokásos, délutánra azonban vendégek érkeztek: egy tanár és néhány diák a gimnáziumból. A titkárok érdeklődéssel ülték körül az asztalokat. Túl voltak már a nevelési feladatokon, a gazdasági és a személyi ügyeken, s most valami olyat vártak, ami még nem volt. Ibi/ András gimnáziumi tanár állt fel, előadást tartott. Élvezetesen, színesen, szemléletesen. Célja végtelenül egyszerű, mégis új: megismertetni, megszerettetni äz irodalmi színpadot KISZ-titkárainkkal, hogy ezután odahaza hasznosítsák tapasztalataikat. Mondhatná valaki,, ugyan már, mi az új abban, hogy előadást tartanak az irodalmi színpadról. Valóban nem sok. Csak annyi, hogy ez az előadás egy KISZ-titkári értekezleten hangzott el! Céltudatosan, előrelátóan. Iby András kiváló szakember, szavaiból ítélek így, tudniillik nem szépen fűzött mondataival hatott a titkárokra — ez az irodalomtanár természetes sajátja —, hanem lelkesedésével, szavai mögül előbúvó szeretetével és rajongásával az irodalmi színpadok iránt. Miről beszélt? Nehéz volna felsorolni. Az új út kereséséről, a falu kulturális igényének növekedéséről, s arról, hogy a közösségi élet legszebb megnyilvánulása a kulturális tevékenység, mely-i nek színvonalát emelni kell. S aztán szakmai tanácsok.' Hogyan kell megszervezni az irodalmi színpadot? Módszerek a szereplők kiválogatásához, a beállításhoz, a versmondás művészetéhez. Verselemzésről hallottak a titkárok, majd a gimnazisták részleteket mutattak be »És vissza nem foly az időnek árja« című készülő műsorukból. A tanár közben elemezte az elhangzott verseket, prózát, boncolgatta eszmei mondanivalóját. Érdekes, útjelző program volt ez. Faluhelyen kik tehetnek legtöbbet azért, hogy új utakon, az igények növekedésével lépést tartva fejlődjék kulturális életünk? A KISZ-titkárok, ha maguk is értik, hogy új formákra van szükség, szeretik az irodalmi színpadot, ha ők a szervezői az újnak, s kérik a hozzáértő pedagógusok segítségét. Ezért tartjuk jelentősnek és követendő példának a siófoki járási KISZ-bizottság kezdeményezését. Ezzel egyrészt színesebbé teszik, a titkári értekezleteket, másrészt — s ez a fontosabb — segítséget, tanácsot, hasznos útmutatást ad az otthoni munkához. Jávori Béla — kicsi a falu — más szórakozási lehetőség nem nagyon akadt. Egy nemrégiben lezajlott KISZ-bizottsági értekezleten említette meg az egyik hozzászóló ezt az esetet, és még hozzátette: — Csak egy kis jóindulat hiányzott. De hiába, nálunk nem szeretik és nem is becsülik a fiatalokat! Miért pem? Több ipari és mezőgazdasági üzem KISZ-istáival beszéltem; gyakran hozták szóba, hogy a gazdasági vezetők nem tekintik komoly munkaerőnek, a fiatalokat, kezdeményezéseiket, kéréseiket elutasítják. A szóíádi tsz-ben például a rossz szervezés miatt nem dolgozhattak együtt a megyei KISZ-bizottság versenyére nevezett ifjúsági munkacsapatok. A barcsi járás több termelőszövetkezetében idegenkedtek a vezetők az ifjúsági termelési versenyakciótól, de bizonyítottak a fiatalok: tavaly 90 mázsa burgonya volt a holdankénti termésátlag a járás tsz-eiben, de akadt olyan ifjúsági munkacsapat, amely 120 mázsát termelt! SŰLYOS PROBLÉMÁJA a mezőgazdaságnak, hogy * kevés fiatal dolgozik a termelőszövetkezetekben, mégis mi történt Bolhón? Elküldték a munkára jelentkező tizennyolc-húszéveseket mondván, nincs rájuk szükség!... Pedig talán soha nem volt annyira fontos a fiatalok munkába állítása, mint napjainkban. A tsz-ek technikai színvonala emelkedik, a gépek mellé fiatal emberek kellenek, nagyobb szaktudást, előképzettséget kíván az állattenyésztés, a növény- és gyümölcstermelés. A KISZ központi bizottsága, a megyei, a járási bizottságok és az alapszervezetek is szívügyüknek tekintik a mezőgazdasági szakmunkásképzést; előadásokon, egyéni beszélgetéseken foglalkoznak a fiatalokkal. termelési versenyt hirdetnek. Megyénkben az idén 25 000 hold rét és legelő ápolását vállalták a KISZ-isták. Felelősségteljesen foglalkozik a KISZ a mezőgazdasági nagyüzemek megerősítésével. DE AKKOR MIÉRT NEM IGÉNYLI néhány termelőszövetkezet a fiatalok munkáját, lendületét! KISZ munAz egyik községben a központi bizottságának katársa megkérdezte az elnököt: Milyenek a tsz-ben dolgozó fiatalok? — Fiát jó gyerekek ... Ez az! Sókan gyerekszámba veszik őket, márpedig akkor az ország tsz-eiben háromszáz- ezer, az állami gazdaságokban és gépállomásokon százezer gyerek dolgozik... Ezeket a »gyerekeket« az említett értekezletre a KISZ Somogy megyei bizottsága hívta meg, komoly témáról beszélgetett velük a KISZ kb és a megyei pártbizottság osztályvezetője. Mondhatnánk úgy is, megosztották egymással gondjaikat, az időszerű termelési feladatokról, a mezőgazdasági alapszervezetek problémáiról beszélgettek. Eszembe jutott: mennyivel lendületesebb és eredményesebb lenne néhány termelő- szövetkezet munkája, ha a vezetők nem szégyellnének ugyanígy tárgyalni a fiatalokkal. Attól tartanak talán, hogy túlzott igényeket támasztanak? Biztosan nem, hiszen az öt mázsa szén sem túlzott igény, s az sem, . ha a tsz, a község vezetőitől tájékoztatást kérnek a helység fejlődéséről. Szórakozni és művelődni akarnak a fiatalok, tudni szeretnék, milyen átalakulás várható községükben a közeli években. Hogy presszó van a faluban és fodrász, jó dolog. De több kell: művelődési ház, könyvtár, ifjúsági klub és a művelődést előmozdító rendezvények. A múlt évben a termelőszövetkezeteknek 210 000 000 forintot kellett volna a szociális és kulturális alap céljaira fordítaniuk — ötven százalékát kulturális célokra! Tegyék a termelőszövetkezetek gazdasági vezetői szívükre a kezüket, és mondják meg őszintén: erre használták fel mindenütt ezt a pénzt? A LEHETŐSÉGEKET csak ritkán aknázzák ki. úgy, mint kellene. Ezért idegenkednek néhány községben a fiatalok a tsz-től, másutt meg ezért érzik magukat »mostohagyereknek«. Kölcsönös bizalom szükséges a vezetők és a fiatalok részéről. Ne feledjük: nemcsak a vezetőknek, hanem a fiataloknak is kell a nágyüzemi tapasztalat — a jövő érdekében. Vincze Jenő január 22-én behívták katonának. Szerződésé 1962. július 31-én járt le a színháznál. G. Gy. tavaly leszerelt, s kérte a színház igazgatóját, hogy vegye vissza. A társulat vezetője nem volt hajlandó rá. Azzal érvelt, hogy a segédszínészt határozott időre alkalmazta a színház, tehát nincs ilyen kötelezettsége. A színház egyeztető bizottsága nem dönthetett szavazategyenlőség miatt. G. Gy. a TEB-hez fordult. A Területi Egyeztető Bizottság megállapította, hogy a színház igazgatója nem követett el törvénysértést. A panaszos munkaviszonya 1962. július 31-én meg:i:űnt, a társulat nem köteles újra foglalkoztatni a segédszínészt. A határozott időre szóló munkaszerződés akkor is lejár, ha a dolgozót közben behívták. Csak a határozatlan időre szóló munkaviszony nem szűnik meg a katonai szolgálat alatt. Téves elszámolás B. L., a Balatonnnagybereki Állami Gazdaságban dolgozott a múlt év végéig. A december 1-e és 10-e közötti időre kevesebb bért kapott, mint járt volna, ezért a gazdaság egyeztető bizottságához fordult. A VEB elutasította a panaszost. B. L. föllebbezett. A Területi Egyeztető Bizottság megvizsgálta a volt állami gazdasági dolgozó panaszát. Megállapította, hogy tévedtek a bérelszámoláskor. B. L. tizenkét órát dolgozott az egyik vasárnap. A gazdaság nyolc órát simán számolt el, öt órát pedig a hétköznap szokásos túlóradíjazás szerint, holott a tizenkét óra után százszázalékos pótlék jár. Az étkezési időt sem fizette ki a gazdaság. A bérelszámolási lapon igazolták a munka 'elvégzését, tehát B. L. jogosan kéri a kifizetetlen 127 forint 33 fillér munkabért. A Területi Egyeztető Bizottság megsemmisítette a VEB határozatát, s kötelezte a gazdaság igazgatóját, hogy fizesse ki az elmaradt bért. Tekintettel kell lenni a gyerekekre is Egy revizori vizsgálat megállapította, hogy Cs. A-né nem A Területi Egyeztető Bizottság gyakorlatából dolgozhat tovább árukiadői minőségben a fonyódi sütőüzemben, mert férje ugyanott vezető beosztású. A Sütőipari Vállalat siófoki telepének vehetője 1963. november 8-án értesítette Cs. Á.-nét, hogy 15-től a termelő brigádban dolgozik ötforintos órabérrel. A dolgozó a fonyódi járási közös egyeztető bizottsághoz fordult. Ott elutasították a panaszát. A Területi Egyeztető Bizottság egyetértett azzal, hogy a vállalat meg kívánta szüntetni a férj és a feleség beosztásán nak összeférhetetlenségét Ezt azonban nem lehet a dolgozó rovására. A siófoki telep vezetője nem volt elég körültekintő, amikor rendszeres éjszakai munkára helyezte Cs. Á.-nét A panaszosnak öt kiskorú gyermeke van, s emiatt nem dolgozhat ebben a beosztásban. A TEB elrendelte, hogy a vállalat gondoskodjon olyan munkáról, ami mellett Cs. Á.-né elláthatja gyerekeit. Kéretlen túlbuzgóság P. Gy. figuránst a Vízgazdálkodási és Talajvédő Társulat a múlt év végén létszámcsökkentés címén elbocsátotta. A dolgozó a bírósághoz fordult Ügyét onnan áttették a tahi járási közös egyeztető bizottsághoz. P. Gy. panaszát elutasították, ugyanakkor kötelezték a társulat elnökét, hogy fizessen 1040 forintot a volt dolgozónak idénypótlék címén. A bizottság elrendelte a felmondási illetmény kifizetését is. A társulat nem értett egyet a határozattal, s föllebbezett. A Területi Egyeztető Bizottság megállapította, hogy P. Gy. sem a bíróságtól, sem az egyeztető bizottságtól nem kérte az idénypótlékot. A volt figuráns tudta, hogy nem jár neki a bérszabályzat szerint. Ezt elismerte a TEB-tárgyaláson. A társulat a felmondási illetményt megfizeti a panaszosnak. A Területi Egyeztető Bizottság hatályon kívül helyezte a járási közös egyeztető bizottság megalapozatlan határozatát. L. G. Idejében szerezze be húsvétra édesség ajándékéi É D E S s É G E G É S z s É Díszdobozok, desszertek, táblás tej- és tej mogyorós csokoládék, húsvéti piros tojás, csokoládéból készült nyálak, bárányok stb. nagy választékban kaphatók a földniűvesszövetkezeti boltokban. ^
