Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-12 / 60. szám
Csütörtök, 1964. március 12. 3 SOMOGYI NÉPLAP A tavaszra készülnek Kutason még a telet Az időjárás Külföldön is jól ismerik szép munkáikat Tizenkét éve 40 taggal alakult meg a Siófoki Háziipari Szövetkezet. Ma 456 tagja és csaknem hárommillió forint értékű' vagyona van. Készítményeik iránt évről évre nagyobb az érdeklődés. A népi demokratikus országokon kívül Angliába, Svédországba, Norvégiába, az Egyesült Államokba, Belgiumba, Francia- országba és Nyugat-Németor- szágba szállítanak. Évente 12 millió forint értékű fűzárut és népi hímzést készítenek, ennek mintegy felét külföldi megrendelésre. Az exportmunkán 150 ember dolgozik. Egy svéd cégnek most 7500 »Balaton« és »Siófok« fűzvessző fotelt gyártanak. Nagy keletje van külföldön az ugyancsak fűzből és diófurnérból készített divattáskáknak. Eddig 25 000 darab szállítására kaptak megrendelést. A kerti bútor és a gyermekfotel is keresett cikk külföldön. Az idén két újdonsággal lepték meg a piacot. Az ízléses horgolt rafia táska és a pezsgős hűtőkosár mintapéldánya láttán jelentős megrendelést kaptak külföldi cégektől. A CSERIEK ÚJ ÜZLETE tJj zöldségbolt nyílt a közelmúltban Kaposvár cseri városrészében. A Széchenyi Fe- rencné vezette bolt 50 Ö0Ö forintot forgalmaz havonta. Ahol valóban plusz a idézi, a vetés is hótakaró alatt nyugszik. A mezei munkákat — legalábbis egyelőre — »befagyasztotta« a hóesés. Az emberek didergősen járnak Kutason is, de a II. ötéves Terv Tsz irodájában már a tavaszra készülnek. — A múlt évben sok terméskiesésük volt — mondja Héjjas Ferenc elnök. — Emiatt a munkaegység csak 19 forintot ért. A tagoknak kedvét szegte ez a gyenge eredmény. Ezért az idei évre való felkészüléskor a legfőbb feladatnak tartottuk még jobban érdekeltté tenni az embereket a termelésben. Erre a legjobb megoldás az ösztönző módszerek alkalmazása. Tavaly nem premizáltunk, a tagoknak minden munkáért csak egységet írtunk jóvá. Ebben az évben változtatunk ezen a gyakorlaton, így akarják ezt a szövetkezeti gazdák is. A premizálás mellett döntöttek A télen brigádgyűléseken is megvitatták a premizálás lehetőségeit. Az észrevételek, javaslatok alapján állítottuk össze a premizálási tervet. A cukorrépát, az uborkát, a paradicsomot és a paprikát munkaegység-jóváírás nélkül termelik, s a megtermelt áru pénzbeli értékének meghatározott százalékát kapják meg az elszállítás után a tagok. A kukoricát Hungazinnal kezelik, tehát kapálni nem kell. A tagok a termés bizonyos százalékát kapják azért, hogy a rájuk eső részt a megfelelő tőtávolságra ritkítsák, a termést letörjék, a szárat levágják és összerakják. A burgonyának a szedéséért 5 százalékot, válogatásáért pedig 2 százalékot adnak a tagoknak csökkentett munkaegység mellett — A premziálás kidolgozásakor gondoltunk a háztáji állatokra is. A réteket részért kaszálják a tagok. A réti széna az első kaszáláskor harmados, a másodiknál pedig feles lesz. A pillangósokat géppel vágják, így csupán a gyűjtés vár a tagokra. Ezért természetbeli juttatást kapnak. A traktorosok, a fogatosok és az állattenyésztők premizálását is kidolgozták. Hatvanezer forint prémiumkeretet tartalékoltak részükre. A traktorosok és a fogatosok akkor kaphatnak ebből, ha a közgyűlés által meghatározott munkaegységet elérik. A tehenészeknek a tejhozam a prémiumfeltételük, a sertéstenyésztők prémiuma malac lesz, ha teljesítik a föltételeket. Készen a munkakezdésre Az új ösztönző módszereket már ismerik a tagok. A gazdasági tervek is készen vannak. A tavaszi munkák megkezdését még késlelteti a hó, azonban a pétisó szórását idejében elkezdhetik, mert gondoskodtak megfelelő meny- nyiségű műtrágyáról. Számítottak a gyomosodás veszélyére is, ennek elhárítására elegendő Dikonirtot vásároltak. A kertészetben már meg is kezdődtek a tavaszi munkák. Készülnek a melegágyak. A 25 hold szerződéses uborka, a 15 hold paradicsom és a 18 hold paprika termése attól is függ, hogyan készítették el a melegágyat. A gépek már készen állnak a tavaszi munkákra. A télen valamennyit kijavították. A tsz-ben kifejt tej negyven százalékát ezután már fölözik, és a sovány tejet az itatásos borjúnevelésnél használják fel. Szükség van erre azért is, mert a szarvasmarhahizlalásról fokozatosan áttérnek a tenyészüsző-nevelésre. Ebben az évben még ötven fiatalüszőt vásárolnak. Ennek egy részét a szarvasmarha- állomány fölfrissítésére használják föL A Pamutfonó-ipari Vállalat kaposvári gyárában időnként dolgozatot íratnak a Munkácsy Mihály Gimnázium gyakorlatra ide járó tanulóival, mi a véleményük az 5+1-es oktatásról. Mindenki szabadon elmondhatja véleményét, a dolgozatot nem kell aláírni. A tanulók őszintén vallanak az üzemben töltött egy napról. Sokan nem szívesen járnak a »textil«-be, mert ugyanúgy kell készülni, mint az iskolabeli órákra, ugyanúgy fegyelem van. Bezzeg a ruhaüzembe meg a kórházba járó osztályoknak milyen könnyű ez a napjuk! Érdekes dokumentumok ezek a röpdolgozatok. A tanulók egy része ugyan megrovóan- emlegeti a Pamutfonó-ipari Vállalat kaposvári gyárát, mégis azt bizonyítja vele, hogy az üzem szívügyének tartja a politechnikát, megköveteli a becsületes felkészülést az órákra, s egyben — az életre. Róna Imre, a gyár vezetője szerint sikerült elérniük, hogy a náluk tanuló kétszázhetven lány hetenként egyszer új ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagodjon, ne távozzon üres kézzel az üzemből. — A vállalatok egy része tehernek érzi a politechnikai oktatást, nem foglalkozik lelki- ismeretesen a középiskolásokkal, pedig az oktatási reform éppolyan törvény az üzemnek, akár a termelési terv. Némelyek szerint a politechnika zavarja a termelést, megterheli az üzemet. Nem fordulhat elő ilyen, ha ésszerűen szervezik meg a gyakorlati foglalkozást. Az a törekvésünk, hogy az 5+1-es oktatás valóban pluszt adjon, s ne —1-es.legyen, mint némely helyeken. Nem egyezünk bele, hogy pihenőnapnak tartsák a diákok az üzemben töltött délelőttöt. Nagyon fontos, mit tapasztalnak a gyárban. Tanulják meg, hogy csak becsületes munkával lehet az életben boldogulnU Egy nyelven A politechnikások elméleti és gyakorlati oktatást kapnak az üzemben. A vállalat nagy gonddal válogatja ki a legrátermettebb vezető beosztásúnkat. ök tanítják a lányokat a fonás elméletére. Minden osztály két órát dolgozik hetenként. A vállalat függetlenített munkamódszer-átádót állított a gimnazisták mellé, hogy hamarabb elsajátítsák a gépek kezelését. Az elméleti oktatók a munkahelyen is fölkeresik tanítványaikat, meggyőződnek róla, szorgalmasan dolgoz- nak-e. Róna Imre gyár- és Veres Zoltán üzemvezető a közelmúltban meglátogatta mind a hat osztályt. Ha az oktatók rossz módszert alkalmaztak, sokat vagy keveset követeltek a lányoktól, figyelmeztették őket. Az elméleti oktatók nem pedagógusok, nincs alapos' módszertani felkészültségük. Az iskola és az üzem szoros és jó kapcsolata révén azonban megszerezhetik a hiányzó tapasztalatokat. A gimnázium mintaórákat adott a politechnikai oktatóknak, a közelmúltban megígérte a további módszertani segítséget. Az osztályokat az üzembe elkísérő tanárok elmondják véleményüket a szakmai oktatók óráiról. Az iskola küld néhány rendtartást az üzembe, hogy az osztályzatok követelményét megismerjék a politechnikát tanítók. A legtöbb osztályfőnök megvitatta a gyerekek üzemi előmenetelét és viselkedését. A gimnáziumban nevelési értekezlet lesz a tavasszal, megvitatják az osztályozás gondjait. Erre meghívják az oktatókat is. Az üzem KISZ-esei és a szocialista brigádtagok társadalmi munkában ügyes fogásokra tanítják a gépen dolgozó diákokat. A politechnikai oktatás közel hozta egymáshoz a gyárat és az iskolát. Sokoldalú és hasznos kapcsolat alakult ki. A vállalat meghívta a kísérő tanárokat pedagógusnapkor. A tanárok ismeretterjesztő előadást tartottak, a tanulók műsort adtak a lányotthonban. Nagyüzemi szemlélet A gimnázium műhelyt akart berendezni az új épületben. Noha a fizikai munkát itt is megismerhetnék a tanulók, ezt a tervet mégis elvetette az iskola, mert nem pótolná a korszerű nagyüzemi termelést. A Pamutfonó-ipari Vállalatnál negyven tanuló dolgozik egy helyen, korszerű gépeken. Itt sokkal könnyebb a lányokat a termelőmunka megbecsülésére nevelni. A diákok megismerik a munkások élet- és munkakörülményeit, saját szemükkel látják, mit ad az üzem a fonónőknek. Hogy milyen hatással van a lányokra egy-egy fölfedezés, arra jó példát mondott Matuszka JózsefnS, a Munkácsy Mihály Gimnázium igazgatóhelyettese. összeült az üzemben a társadalmi bíróság. Néhány tanuló meghallgatta a tárgyalást. A lányok csak ámultak-bámultak, hogy milyen szenvedélyesen és nyíltan mondták el véleményüket megtévedt társukról. Az egyik-fi ilyen taggyűlés lenne nálunk a KISZ-ben! A lányok érdekében Félév után megbeszélésre hívta össze a Pamutfonó-ipari Vállalat a gimnázium vezetőit és a politechnikai oktatókat. Ez az értekezlet híven tükrözte, hogy a textilesek milyen lelkesedéssel és szakmai szeretettel tanítják a gyerekeket. Felszólalásaikból kicsendült, hogy szeretnék megkönnyíteni az 5+1-es oktatásban részesülő tanulók helyzetét. Veres Zoltán üzemvezető például javasolta, ne foglalkozzanak részletesen a kender- és a lenfonással. Helytelenítette, hogy a tankönyv túlzott követelményeket támaszt. Papp József né szakoktatási előadó szerint is sok az anyag, fontolóra kellene venni, mi hagyható el belőle. Veres Zoltánná elmondta* hogy a szövetvizsgálatról is tanulnak a politechnikások. Olyan gépekről kénytelenek részletesen magyarázni, amiket maguk is csak egyszer láttak. hóczy István, a Munkácsy Mihály Gimnázium igazgatója felhívta az oktatók figyelmét, hogy ne követeljenek a diákoktól olyat, amit még nem tanultak matematikából, fizikából vagy vegytanból. Róna Imre javasolta, üljenek össze az üzem és az iskola képviselői, s beszéljék meg, mit tanítsanak részletesen. Matuszka Józsefné azt kérte az üzemtől, hogy elsősorban a munkához való viszony alapján osztályozzák a lányokat a gyakorlati foglalkozáson. Lóczy István örömmel nyugtázta, hogy példamutatóan foglalkoznak az üzemben a tanulókkal. Ez megnyugtató és követendő. Szülők a gyárban Noha a munkára való nevelésben élen jár a Pamutfonóipari Vállalat, a szülők szívesebben járatják lányukat a ruhaüzembe. Ha nem lesz szakmunkás, legalább a ruháját meg tudja majd varrni. A szülők egy része — főképpen a városiak — nem örül, hogy gyermeke a textilművekbe jár. Róna Imre szerint sokkal többet kellene beszélni a politechnikai oktatásról a szülői értekezleteken és az osztályfőnöki órákon. Az édesapák és édesanyák egy része még nem látott gyárat belülről. A Pamutfonó-ipari Vállalat meghívja majd az elsősök és másodikosok szüleit, nézzék meg, hol dolgozik a gyerekük. Talán ez a látogatás megváltoztatja némelyik szülő véleményét, eloszlatja előítéleteit, s ráirányítja figyelmét a textilszakmára. Lajos Géza Kercza Imre A férfiak könnyítsék meg a dolgozó nők második műszakját! Porszívó gépet .... 1400 Ft, Padlókefélő gépet . . . 950 Ft, Mosógépet . . . . 1600 Ft, Villanytűzhelyet « . .2160 Ft, bő választékban kr platók a földművesszövetkezetek szaküzleteiben. (3062) már meglátogatta az üzemet,1 diák felsóhajtott: — Hej, ha Olcsóbb építkezés ? JjT aposváron, az északnyugati városrész helyén igen sok épületet kell lebontani, hogy újabbakat, modernebbeket emelhessenek a helyükbe. Közismert dolog, hogy a lakáshiány nagyon sok fiatal házaspár életét is megkeseríti, ezért a megyei tanács tervosztályán egy javaslat született. Az osztály tulajdonában maradt lebontandó házak anyagát a fiatalok megvásárolhatnák, így olcsóbban építhenék föl új otthonukat. Szó lehet arról is, hogy a bontást a fiatalok végezzék el, s ezért a tanácstól munkabért kapnának. A javaslatot jól meg kell fontolni, hiszen Kaposváron már épül egy ifjúsági lakóház, de egyáltalán nem olyan ütemben, mint kellene. Mert mit ér az olcsó anyag, ha nincs, aki beépítse? A városi KISZ-bizottság vezetőinek kapcsolatot kellene keresniük a tervosztály- lyal és valamelyik építő vállalattal vagy ktsz-szel, nehogy fából vaskarikává váljék az ifjúsági lakásépítkezés. (Polesz) Segítséget érdemelnek IVT ikének nincs saját orvosa. A körzeti •*-*-*■ orvos az ide 10 kilométerre eső Lá- bodon lakik. Gyakran órákba telik, míg a mikei betegekhez eljuthat. A mikeiek már többször kérték a megyei tanácsot, sőt az Egészségügyi Minisztériumot is, hogy adjanak orvos falujuknak. A községfejlesztési alap 96 000 forintjából négyhelyiséges, gyermektanácsadóval, várószobával ellátott rendelőt is építettek. Gondoltak a leendő orvos családjára is, és 100 000 forintból háromszobás, összkomfortos házat építettek részére a rendelő szomszédságában. Több olyan falu van még megyénkben, amelynek nincs saját körzeti orvosa. Az ötéves egészségügyi fejlesztési terv tíz új körzeti orvosi állás szervezését írja elő. Mike neve nem szerepel a tervezetben. Pedig az a falu, amely ennyit áldoz lakóinak egészségéért, orvosáért, megérdemli a segítséget! (Szalai)
