Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-11 / 59. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÁRA: 50 FILLÉR XXL ÉVFOLYAM 59. SZÁM SZERDA, 1964. MÁRCIUS ti. Mai számunk tartalmából: I beteg 4 perc (3. o.) Olvasóink írják (5. o.) Gyorslista az V. és a VL Békekölcsön sorsolásáról (6. o.) MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1 »'TS&t ­A bolgár párt- és kormányküldöttség látogatása a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban Magyar—bolgár hivatalos barátsági gyűlés A Todor Zsivkov vezetésével hazánkban tartózkodó bolgár párt- és kormányküldött­ség kedden meglátogatta a híradástechnikai ipar egyik korszerű nagyüzemét, a Beloian­nisz Híradástechnikai Gyárat. A bolgár ven­dégekkel együtt részt vett a látogatáson Ká­dár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke; Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságánál! tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára; dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke; Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának külügyi osztályvezetője; Erdélyi Károly külügyminisz­ter-helyettes; Práth Károly, a Magyar Nép- köztársaság szófiai nagykövete; Kanczler Gyula, a XX. kerületi pártbizottság titkára; Galambos Dezső, a kerületi tanács vb-elnöke. A kedves vendégeket a gyár főkapujánál dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari minisz­ter, valamint a gyár vezetői: Sellő Dénes ve­zérigazgató, Kovács Kálmán, a gyári pártbi­zottság titkára, és Sütő Lajos, a KlSZ-bizott- ság titkára fogadta. Az igazgatóság fogadószobájában Kas Osz­kár műszaki igazgató ismertette a gyár hely­zetét, fejlődését, nemzetközi kapcsolatait. Ko­vács Kálmán, a pártbizottság titkára a gyár párt- és tömegszervezeteinek tevékenységét ismertette. Kádár János elvtárs: A tájékoztató után bolgár vendégeink szá­mos kérdést tettek fel az új technológiai eljá­rások bevezetéséről, a műszaki fejlesztési ter­vekről, új gyártmányféleségek kialakításáról. A kérdésekre a gyár szakemberei részletes választ adtak, s többek között utaltak arra: mielőbb szeretnének szoros kapcsolatot kiépí­teni a hasonló profilú bolgár gyárakkal üze­mekkel. A közvetlen, szívélyes hangulatú beszélge­tés végén Todor Zsivkov meleg szavakkal mondott közsönetet a részletes, alapos tájé­koztatásért. Ezután a vendégek gyárlátogatásra indul­tak. Az üzemlátogatás végén Todor Zsivkov ki­jelentette: »Minden, amit önök bemutattak nekünk, meggyőzően bizonyítja a gyár dolgo­zóinak jó munkáját.« A gyárlátogatás után a bolgár párt- és kor­mányküldöttség tagjai a magyar párt- és kor­mányvezetőkkel együtt részt vettek a gyár ét­termében a magyar—bolgár hivatalos barát­sági gyűlésen. A terembe lépő vendégeket a dolgozók lel­kes éljenzéssel és tapssal fogadták, KISZ-ta- gok virágcsokrokat nyújtottak át. A magyar és a bolgár hi mnusz elhangzása után Kovács Kálmán, a gyár pártbizottságának titkára nyitotta meg a gyűlést. Ezután Kádár János mondott beszédet. Szoros egységben együtt küzdünk közös céljainkért, a szocializmusért, a békéért Kádár elvtárs bevezetőben cöszönetet mondott a szíves ógadtatásért, s rámutatott: a 3eloiannisz gyár a magyar par egyik fellegvára. A to­vábbiakban hangsúlyozta: — Végtelenül jó érzés, hogy > mai találkozónkon körünk- >en vannak a testvéri bolgár lép képviselői, magas vendé- •eink, tisztelt és szeretett elv- ársaink, barátaink, a hazánk­ban tartózkodó bolgár párt- és kormányküldöttség tagjai. En­gedjék meg, hogy ezen a gyű­lésen, amelyet a bolgár—ma­gyar barátságnak szentelünk, Központi Bizottságunk, kor­mányunk nevében én is kö­szöntsem, forró elvtársi sze­retettel üdvözöljem Todor Zsivkov elvtársunkat, minden egyes bolgár vendégünket, né­pünk igaz és közeli barátait. Népünk örül a bolgár nép sikereinek elvtársak, elvtárs Kedves ők! A magyar nép örömmel hall zokról a sikerekről, melye- et bolgár tesvérnépünk a szo- ializmus építésében elért, dig 20 évvel ezelőtt Bulgária azdasági, kulturális és szociá- s téren egyaránt elmaradott rszág volt. Elsősorban mező- azdaságáról ismerték, iparral lig rendelkezett, népe nehe- en élt. 1944. szeptember 9-én, ami- or a hős bolgár partizánok a adsereg antifasiszta egységei­éi együttműködve megdöntöt- ék a fasiszta rendszert, a Ha- afias Arcvonal első kormánya lmaradott és kifosztott ország ezetését vette át. A maga irává lett bolgár nép azonban állalta a nehézségeket. Te­endő kedvét és tehetségét az ij társadalom építésére fordí- otta, és ma, amikor Bulgária már csaknem 20 éve halad a szocializmus útján, joggal állapíthatjuk meg: alap­vetően megváltozott a nép élete, az egész ország ké­pe. A Bolgár Kommunista Párt lelyes politikája és a nép fá- adhatatlan munkája fejlett nezőgazdasággal rendelkező pari országgá változtatta Bul­iáriát. Megvalósult Georgi Di­ni irovnak, a bolgár nép nagy fiának, a nemzetközi kommu­nista mozgalom nagy harcosá­nak törekvése: a szocialista út­ra lépett bolgár nép 15—20 év alatt elérte azt, amihez más népeknek más körülmények között egész évszázadra volt szükségük. Ma Bulgária ipara. 17 és fél­szer annyit termel, mint a háború előtt. Az ország, amely azelőtt nem gyártott gépeket, ma 103 országba exportálja gépeit. A szövetkezeti alapok­ra helyezett mezőgazdaság ter­melése jóval túlszárnyalta a háború előtti színvonalat. Az öntözéses gazdálkodás már több mint másfél millió hold­ra terjed ki. A gazdasági fej­lődés nagy ütemű, a kulturá­lis forradalom pedig a nép műveltségének emelésében, a művészet, a tudomány és a kultúra felvirágoztatásában tárja fel nagyszerű eredmé­nyeit. Ezek az eredmények kiindu­lópontul szolgálnak a jövő fej­lődéséhez, amelynek irányát a Bolgár Kommunista Párt 1962- ben tartott VIII. kongresszu­sán elfogadott 20 éves terv szabja meg. Ez a nagyszabású program azt a fő feladatot tű­zi a bolgár nép elé, hogy 1980-ig fejezze be a szocialista társadalom fölépítését, és kezdje meg a kommunizmusba való fokozatos átmenetet. Mi, magyarok büszkén te­kintünk testvérnépünk 20 év alatt megtett útjára, amely mindennél igazabb bizonyítéka annak, hogy a Bolgár Kommunista Párt helyes, marxista— leninista politikát folytat, és következetesen vezeti a bolgár népet a szocializmus és a kommunizmus magaslatai felé. Jó érzéssel tájékoztatjuk helyzetünkről bolgár barátainkat elvtársak! Elvtárs Kedves nők! Dolgos népünk hétköznapjai nagy, bonyolult és sokszor ne­héz feladatok megvalósításá­val, kemény munkában telnek. Sokszor úgy vagyunk, hogy szinte elfelejtjük, milyen nagy utat tett meg, micsoda nehéz­ségeket küzdött le, milyen ha­talmas eredményeket ért el népünk a szocialista társada­lomra népgazdaság, a kultúra, az életszínvonal fejlesztésében. Amikor egy másik szocializ­must építő nép képviselőivel találkozunk, mint most bolgár testvéreinkkel, és a köznapok gondjaiból fejünket fölemelve, a megtett utat áttekintve tá­jékoztatjuk őket helyzetünk­ről, megmondom, jó érzés fog­ja el az embert. Mi a döntő? A döntő az, hogy pártunk és népünk nyu­godtan tekinthet a test­vérpártok, a testvéri or­szágok és népek szemébe. Ök felbecsülhetetlen értékű internacionalista segítséget nyújtottak nekünk mindenkor, amikor támadó ellenségeink­kel, a feltömyosult nehézsé­gekkel álltunk szemtől szem­ben. A magyar munkásosztály, a magyar nép jól élt az inter­nacionalista segítséggel, és a párt vezetésével csapást mért a reakció erőire, győzelemre vitte nagy ügyét. Magyarorszá­gon ma szilárd népi hatalom van, leküzdöttük a személyi kultusz átkos kinövéseit, az ellenforradalmi fölkelés erőit, fejlődött iparunk, kultúránk, emelkedik az életszínvonal. Befejezve az alapok lerakását népünk ma már a szocialista” társadalom teljes fölépítésének művén dolgozik. A Magyar Népköztársa­ság dolgozó népe ma és mindig egy sorban halad a bolgár, a szovjet nép­pel, a szocializmust építő többi néppel, az élen ha­lad abban a seregben, amely az egész emberiség érdekében védelmezi a bé­két — jelentette ki Kádár elvtárs, majd így folytatta: Szeretnék szólni azokról az eredményekről, amelyeket a magyar munkásosztály, a pa­rasztság és az értelmiség áldo­zatkész munkájával, a párt vezetésével az osztályharc ma döntő területén, a szocialista gazdaság fejlesztésében elért. Népgazdaságunk a nehézségek ellenére is egészségesen, az 5 éves terv előirányzatai alap­ján fejlődik. A nemzeti jöve­delem tavaly mintegy 5 száza­lékkal haladta meg az előző évit. A szocialista ipar 7 szá­zalékkal termelt többet, mint 1962-ben, az új, szocialista me­zőgazdaság termelése 4—5 szá­zalékkal növekedett. Akármer­re járunk .az országban, min­denütt új alkotások hirdetik a munka diadalát. Tavaly mű­ködésbe lépett a Tiszamenti Vegyiművek új kénsavüzeme, a Dunai Cement- és Mészmű, a Lenin Kohászati Művek nagykovácsműve. Az 5 éves terv első három évében több lakást építettünk, mint ameny- nyivel az 5 éves terv erre az időszakra számolt. Minden tervünk, mun­kánk egy célt követ: hogy szebbé, jobbá tegyük né­pünk életét. Az idén 7 százalékkal kíván­juk növelni ipari termelésün­ket, és nagy gondot fordítunk a szocialista nagyüzemi mező- gazdaság anyagi-műszaki bázi­sának továbbfejlesztésére. Kü­lönös fontossága van tehát an­nak, hogy ma mindenki lelki- ismeretesen, legjobb képessé­gei szerint, felelőssége tudatá­ban álljon helyt a munka frontján. Pártunk Központi Bizottsá­ga-éppen a napokban tárgyal­ta a mezőgazdaság és az építő­ipar helyzetét és feladatait. Egyöntetűen * megállapítottuk, hogy jobban kell dolgoznunk. A munka jobb megszervezésé­vel, a műszaki fejlesztéssel, a munkafegyelem erősítésével emelnünk kell a munka ter­melékenységét minden terüle­ten. Gyorsabban, olcsóbban és jobban kell építkeznünk. A parasztság az elmúlt ősz­szel nagyon jó munkát vég­zett, idejében és megfelelő te­rületen elvetette az őszi nö­vényeket, elvégezte a szántást. A vetések jól teleltek. Minden reményünk meg­van arra, hogy az idén ellátjuk magunkat ke­nyérgabonával. Ehhez az kell, hogy egyetlen órát se mulasszunk; rövidesen reánk köszönt a tavasz, neki keli látnunk a tavaszi mun­káknak a szántóvető ember örök bizalmával. Elvtársak! Hamarosan összeül a Haza­fias Népfront III. kongresszu­sa. A népfrontmozgalom már eddig is jelentős sikerekkel büszkélkedhet népünk alkotó erőinek összefogásában, a szo­cialista közgondolkodás formá­lásában. A Hazafias Népfront feladatai a szocializmus teljes fölépítésének időszakában to­vább növekednek. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy ez a kongresszus megszabja azokat a mai és holnapi tenni­valókat, amelyeket a Népfront vállal a népgazdaság és a kul­túra fejlesztésében, a tömegek eszmei és politikai nevelésé­ben, a szocialista nemzeti egy­ség erősítésében. A magyar nép néhány hét múlva ünnepli felszabadulásá­nak 19. évfordulóját. Életünk szaporodó örömei igazolják, hogy a mun­kásosztály politikája ered­ményes, az egész nép, a nemzet javát szolgálja. A nép az elmúlt 19 év alatt hatalmasat alkotott. A sze­génység, a létbizonytalanság, a munkanélküliség, az egyén ki­szolgáltatottsága, a kizsákmá­nyolás már régen csak úgy él*, mint a múlt emléke. A közös jelen és jövő fűzi szorosra barátságunk szálait Kedves elvtársak! A közös ügy szolgálatában fog össze immár 20 esztende­je a szocializmust építő ma­gyar és bolgár nép. Kapcsola­taink évszázadokra vezethetők vissza; a történelem folyamán barátságunkat sohasem árnyé­kolta be ellenségeskedés, gyű­lölet fekete felhője. Nagy becs­ben tartjuk a törökök elleni harc idejéből származó közös hagyományainkat, kegyelettel -őrizzük a tanácshatalmunk vé­delmében hősi halált halt bol­gárok emlékét. Soha nem felejtjük el, hogy a második világhá­borúban a már felszaba­dult Bulgária százezer ka­tonája harcolt a szovjet csapatok oldalán Magyar- ország felszabadításáért. A felszabadulás óta a közös jelen és jövő fűzi minden ed­diginél szorosabbra barátsá­gunk szálait. Párt- és kor­mányküldöttségeink tárgyalá­sai, • pártmunkás, népfront-, szakszervezeti és ifjúsági küldöttségeink találkozói hoz­ták még közelebb egymáshoz népeinket. A továbbiakban Kádár elv­társ rámutatott: gazdasági kapcsolataink fejlődnek. Kül­kereskedelmi forgalmunk az utóbbi 5 évben csaknem két­szeresére emelkedett. A közel­múltban fejeződött be a két ország tervhivatalának tárgya­lása az 1966—70. évek népgaz­dasági terveinek összehangolá­sáról. A megbeszélések ered­ményeképpen újabb együttmű­ködés távlatai bontakoznak ki kulturális és tudományos kap­csolataink terén. Gyümölcsö­ző együttműködés jött létre a különböző művészeti szövetsé­gek és a két ország tudomá­nyos akadémiái, valamint más intézményei között. A két or­szág kulturális építőmunkájá­ban is sok az azonos törekvés. Szocializmust építő népeknek szocialista kultúrára van szük­ségük. Teljes közöttünk az egyetértés abban , is, hogy a békés egymás mellett élés po-1 ben litikája nem jelent ideológiai fegyverszünetet a burzsoá esz­mékkel, hanem éppen ellenke­zőleg: még határozottabban kell a szocialista eszméinket képviselnünk. Elvtársak! Mindenki számára nyilván­való, hogy a szocialista orszá­gok gazdasági fejlődésének el­engedhetetlen föltétele a sa­ját erőforrások maximális ki­használása. A termelés terv­szerű nemzetközi szakosításá és kooperációja, a műszaki és tudományos együttműködés, a közös beruházások és a gazda­sági együttműködés több más formája azonban olyan haté­kony eszköze a népgazdaság fejlesztésének, amelyet nem nélkülözhet egyetlen szocialis­ta ország sem. Ezért a KGST- tagországok kommunista és munkáspártjai politikájukban abból indulnak ki, hogy az egyes szocialista or­szágok átfogó gazdasági fejlesztését össze kelj kap­csolni a termelés nemzet­közi szakosításával. Ezeket az elveket a gyakor­latban támasztja alá Magyar- ország és Bulgária gazdasági fejlődése, amely a többi szo­cialista állammal való szoros együttműködésre épül. A szocialista országok fej­lődő gazdasági kapcsolatainak egyik igen fontos formája a műszaki és tudományos együttműködés. Ma, a világ­méretű tudományos és techni­kai forradalom időszakában különös jelentőségű, hogy a szocialista országok e tekin­tetben is összpontosíthatják erőiket, és meggyorsíthatják az egész szocialista világgaz­daság fejlődését. A szoros együttműködés legfőbb eszkö­ze a gazdaságilag elmaradot­tabb országok gyors felzárkó­zásának, a színvonalbeli kü lönbségek kiegyenlítődésének és nem utolsósorban a szocia­lista rendszer mielőbbi és tel­jes győzelmének a kapitalista rendszerrel folytatott verseny­Elíökélten harcolunk az új háború veszélye ellen, a világbékéért Kedves elvtársak! A nemzetközi küzdőtéren, ahol a szocalizmus és a kapi­talizmus, a béke és a háború, az építés és a pusztítás erői állnak szemben, és küzdenek egymással, létfontosságú a békeerőinek tömörítése és egységes föllépése. Mi, ma­gyarok és bolgárok együtt a szovjet néppel, a szocialista közösség többi népével, a jó­zanul gondolkodó haladó em­berek millióival eltökélten harcolunk az új háború ve­szélye ellen, a világbékéért. Külpolitikánkat a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésé­nek lenini elvei vezérlik. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom