Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-10 / 58. szám
Kedd, 1964. március 10. 3 SOMOGYI NÉPLAP A rend önkéntes őrei A 1*111 «I | ú r ss «1^1* r é 1 ESETEK, PÉLDÁK... Két gyanús külsejű és viselkedésű emberre figyelnek föl Zarhár- diban. Ugyan mint ok ve tétlenkednek velük ezek a civilek? — ezt gondolják, s hanyagul, fellengősen próbálják; »leléptetni« az igazoltatókat. S gyor-. san kereket oldanak. Forrónak érzik lábuk alatt a talajt. Menekülni próbálnak. Megkezdődik a küzdelem. Amikor látják, hogy nyomukban vannak, egyikük előkapja pisztolyát, és vaktában lő. A két zamárdi ember fegyvertelen, de nem hagyják abba az üldözést, mert már biztosan tudják: veszélyes emberekkel van dolguk, s el kell fogni őket. S a bátor emberek elől nincs menekvés ... ... Éjszaka, csönd és sötétség. A földvári belkereskedelmi kölcsönző helyisége feltörve... Nem kétséges, bűncselekmény történt. Egy áldozatkész ember motorra ül, intézkedik, s jelenti az esetet a körzeti megbízottnak. A vasutasok is éberen ügyelnek minden gyanús jelre, csomagra, s reggelre lefülelik a tolvajt Andocson elloptak egy mór torkerékpárt. Rendőr és segítője motorra pattan, és elindul á meglelt szálakon. Zalán elcsípik a bűnöst. Kelevízen lopják a zabot a cséplőgéptől. Vörsön meg szőrén-szálán tűnik el sok fa az erdőről, másutt dézsmálják a közös vagyont, lopják a takarmányt a jószág elől, a tejet meg vízzel »gyarapítják«; le kell fülelni a kártevőket, mégpedig úgy, hogy legyen bizonyíték — és sikerül. EZEKET a PÉLDÁKAT — még sok más esettel egyetemben — Kiss István alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság helyettes vezetője sorolta fel vasárnap azon az ankéton, amelyen hivatásos rendőrök és a megye legjobb önkéntes rendőrei- vettek részt, hogy megbeszéljék munkájukat, s kicseréljék tapasztalataikat. Kiss alezredes leszögezi: az önkéntes rendőri szervezettel sikerült megteremteni a rendőri munka segítésének széleskörű társadalmi bázisát; megvan az a szilárd szervezeti alap, amelyre bátran lehet támaszkodni. Kéttucatnyi kis lélekszámú falu kivételével a megye valamennyi községében működik öt vagy ennél több tagú önkéntesrendőr-csoport. Az önkéntes rendőrök többsége tsz-paraszt, ipari munkás, de van közöttük pedagógus, alkalmazott és egyéb foglalkozású ember is. Olyanok, akik a törvényeink és a szocialista együttélés szabályai ellen vétőket nemcsak elítélik, hanem készek föllépni is velük szemben. s közreműködnek a bűn- cselekmények leleplezésében, földerítésében, illetve megelőzésében. Ebben is megvalósul az az elv, hogy a szocializmus fölépítésének időszakában mind több embert kell bevonA Vasutasok Szakszervezete megyei bizottságának legutóbbi ülésén a múlt évi tapasztalatokról és az idei tennivalókról tárgyaltak. A megye bizottság úgy határozott, hogy igen nagy gondot fordít a szakszervezeti aktívák szakmai, politikai nevelésére. Közülük többet iskolára küldenek. Szeretnék elérni, hogy az aktívák az eddiginél jóval 3z ÉM Setonelenigyártó Vállalat Pécsi Bs anárugyára komlói üzemébe szállítási és rakodási munkára férfi munkaerőket alkalmaz. Étkezést és szállást biztosítunk. Jelentkezés a vállalat komlói üzemében, Komló-Kentlerföld. _________(100405)________ n unk az állami ügyek intézésébe. Helyesli és igényli is ezt a lakosság-. FÖLVETŐDHET A KÉRDÉS: Mi teszi szükségessé a rendőri szervezet ilyen irányú erősítését, hiszen köztudott, hogy nálunk mind kevesebb a bűnözés? A megyei rendőr-főkapitányság helyettes vezetője erről a következőket mondotta: — Népköztársaságunk belső helyzete szilárd, nincsenek a társadalmi rendszerünkkel szembenálló osztályok vagy számottevő rétegek, de némelyekben még él a kapitalizmus maradványa, akadnak még, akik megfeledkeznek magukról, s munka nélkül, a társadalmon élősködve akarnak élni. A bűnügyi statisztika azt mutatja, hogy a bűncselekmények elkövetői többségükben már korábban is összeütközésbe kerültek az igazságszolgáltatással. A becsületes embereknek s az őket védelmező rendőri szerveknek ébereknek kell lenniük, ugyanis az éberség lanyhulása bűnök elkövetésére csábíthat erre hajlamos embereket. Bár a csökkenés általános tendencia, előfordulhat — mint pl. á múlt évi tapasztalatok is mutatják —, hogy időnként ég helyenként emelkedik a bűncselekmények száma. Ez volt a helyzet tavaly a siófoki és a kaposvári járásban, illetve a városban. Nagymérvű a betörések, az alkalmi lopások és a testi sértések száma. Az emelkedés ösz- szefügg az idegenforgalom növekedésével. A Balatonra az ország minden részéből érkező sok tízezer becsületes emberrel együtt jönnek rovottmúltú bűnözők is, akik kihasználva némelyek jóhiszeműségét, lopott holmival vagy pénzzel távoznak, ha idejében le nem fülelik őket. Sok a tulajdon elleni bűncselekmény a megye- székhelyen is. Mint a felszólalások rávilágítottak, a hanyagság, a felületesség is talaja a fosztogatásnak. Az egyik kaposvári önkéntes rendőr pl. szóvá tette, hogy az építkezéseken éjszakánként nem találnak éjjeliőrt, vagy aki ott van, képtelen ellátni feladatát, s csak az nem nyúl az anyaghoz, aki nem akar. Dr. Sólyom Gábor, a főkapitányság vezetője is elítélően szólt egyik-másik gazdasági vezető szemléletéről. Vannak, akik azzal intézik el a dolgot — mondotta —, hogy »ott pazarolják a cementet, ahol van.« Ezzel a nézettel nem békélhetünk meg. Az egyik felszólaló elmondotta, hogy éjszakai szolgálatuk alatt nyitva találták a tsz magtárát, mert a raktáros elfelejtette bezárni. Még jó, hogy ők vették ezt észre. AZ ÖNKÉNTES RENDÖRÖK mindenütt ott vannak, nyakon csípik az országút melletti szőlőtolvajokat, megtartják a szocialista együttélés szabályait. ügyelnek arra, hogy a bálokon ne legyenek többet és alaposabban foglalkozzanak az emberek ügyesbajos dolgaival, előmozdítsák az élet- és munkakörülmények javítását, a vasút feladatainak valóra váltását. A megyei bizottság a dolgozók beiskolázásának kérdésével is foglalkozott. Ma még ugyanis az általános iskolát el nem végzetteknek csak harminc százaléka tanul. Az eddiginél több segítséget kell nyújtani a munkásoknak a tanuláshoz. A megyei bizottság állást foglalt az üdülőjegyek elosztásával kapcsolatban is. A beutalókat igen körültekintően, igazságosan kell elosztani — szögezték le. El kell érni, hogy minél több fizikai dolgozó menjen üdülni. A megyei bizottság végül a nemzetközi forgalmat lebonyolító gyékényesi vasútállomás árukezelését tárgyalta meg. botrányok, verekedések, a du- hajkedvűek ne háboríthassák a pihenő emberek békés nyugalmát, álmát, és — Szabó Józsi'f gyékényesi önkéntes rendőr szavaival élve — közreműködnek a legnehezebb dologban: a bűncselekmények megelőzésében. Mindezt önzetlenül, áldozatkészségből, erkölcsi elismerésért teszik. Nehéz terhet vállaltak magukra: havonta átlag 13 és fél órát vannak szolgálatban ... Megérdemlik, hogy a lakosság, az egész társadalom kellőképpen becsülje és segítse őket fáradtságot nem ismerő munkájukban. Az ankét végén dr. Sólyom Gábor, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője sok, szolgálatát kiválóan ellátó önkéntes rendőrnek nyújtott át miniszteri kitüntetést, oklevelet, illetve jutalmat. A moszkvai rendőr csak állt, s azt hitte, káprázik a szeme. A esú csfo rga lomhán szép szabályosan egy Moszkvics haladt — és a volánnál nem ült senki. A rend őre a sípjába fújt, és megtörtént az újabb csoda: a vezető nélküli kocsi annak rendje éss módja szerint Elgondolkoztató sorok olvashatók az Építőipari Vállalat igazgatójának egy korábbi cikkünkre adott válaszában. »A jelenleg épülő északnyugati városrészünket középblokkra tervezték, azonban a gyártó vállalat (a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat — a szerk.) blokkhiány miatt szállítani nem tud. Pedig ezen a területen bőségesen lenne hely az elemek tárolására is.« Mindenki, akinek csak egy kicsit is szívügye az északnyugati városrész építése, furcsának találja ezt a helyzetet. A munkának már lendületesen haladnia kellene, hiszen nem kisebb tervet kell megvalósítani ebben az évben, mint 112 állami és 112 szövetkezeti lakás fölépítését. A Beruházási Banktól kapott adatok szerint a kö- zépblokkgyártásra átalakított kaposvári téglagyárban — napi két műszakos termelést számítva — egy évben 10 000 köbméter falelemet tudnának készíteni. — Egyáltalán nem szabadna megtörténnie olyan esetnek, hogy blokkhiány legyen, hiszen ez a 10 000 köbméter jóval meghaladja a tervezett igényeket — mondották. Akkor mi történt, mi az oka annak, hogy az Építőipari Vállalat addig, amíg A Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikája szinte naponta szóba kerül. Kivált most, a legutóbbi elemző határozat ismeretében van mód a biztonságosabb eligazodásra. Akadnak némelyek, akik egyik-másik kérdést helytelenül értelmezik. Vitatkoznunk kell velük, hogy értsék meg, mi miért történik, és meggyőződéssel vállalják abból fakadó további feladataikat. Vegyük ezúttal a földjáradékot, Egy tsz-elnök a bogiári tanfolyamon helytelenítette, hogy még mindig kell fizetni. Elmondta, hogy náluk az erre járó összeg 40 százalékát azok kapják meg, akik a közösben vajmi keveset vagy éppen semmit sem dolgoznak. Ráadásul fizetni kell ezt a pénzt azoknak is, akik beléptek ugyan a tsz-be, de közben eltávoztak a faluból. A földjáradék fizetésére kötelező rendelet kedvez jelzett, majd. az út szélére állt. A rébuszra hamarosan megérkezett a válasz — Pjotr Kuz- nyecov sztavropoli rádióamatőr személyében. A tehetséges rádiós ugyanis távirányító készüléket szerkesztett, és elhatározta. hogy kipróbálja a forgalomban is. nem kap blokkot, kénytelen 120 000 téglát beépíteni? Vermes György, a Tégla- és Cserépipari Vállalat főkönyvelője elmondotta, hogy az Építőipari Vállalat későn küldte a megrendelést, pedig készletekkel sem rendelkeztek. A blokkgyártás az időjárás függvénye, hiszen míg nyerstéglát nem tudnak készíteni, falelemek összeállításáról sem lehet szó. Előreláthatólag csak április második felében szállíthatják a blokkokat. — Mi csak akkor tudjuk bejelenteni igényeinket, amikor már leszerződtünk a beruházókkal — válaszolta érdeklődésünkre Osváth Károly, az Építőipari Váll- lalat főmérnöke. — Korábban nézeteltéréseink voltak a tárolás körül, ezek azonban rendeződtek. Sajnos a téglagyár januárban és februárban nem termelt. Mi viszont nem várhatunk, ezért határoztuk el a 120 000 tégla beépítését. Ennyi a történet. Mindenesetre furcsa, hogy az illetékes hatóságok elhatározzák egy nagy városrész fölépítését középblokkos íalelemekből, a megfelelő építőanyag biztosításáról viszont csak a huszonnegyedik óra utolsó perceiben intézkednek. Hol a tervszerűség? P. Gy. nejeik — hangsúlyozta elnökünk. Aztán hozzátette: nem lehetne úgy módosítani az előírást, hogy földjáradékot csak az kapjon, aki a tsz-ben dolgozik? Az eltávozok birtokát sajátítsa ki az állam, és adja át ingyenes és örökös használatra a tsz-nek — mondta, majd a nyomaték kedvéért erőteljesebben megindokolta javaslatát: »A 15—20 hold munkáját ránk hagyják, s elvárják, hogy a mi kis jövedelmünkből fizessük ki a törvényes járadékot nekik.« Jóllehet megértjük némely szövetkezetek nehezebb helyzetét, megértjük, hogy a földjáradékot nem könnyű előteremteniük, de nem értjük meg, sőt határozottan ellenezzük az ilyenfajta általános törekvéseket. Miről is van szó? Folytassuk talán ott, ahol elnökünk abbahagyta, s fordítsuk meg a dolgot, állítsuk talpára a valóságot. A föld — akár az egy hold is — ad bizonyos nagyságú hasznot; ebből a szövetkezet kifizeti a telekkönyvi tulajdonos járadékát, és az adót, a fennmaradó többi részt — a nagyobbik részt — a közösség javára fordítja. Ennyit ehhez a tételhez. Szóljunk részletesebben a földjáradék szerepéről, jelentőségéről. »Munka nélkül szerzett jövedelem? Ellentétes ez a javak elosztásának szocialista elvével« — hangzik az érvelés. Ami igaz, az igaz, azért a 38 000 000 forintért, melyet földjáradék címén kaptak megyénk tsz-gazdái, külön nem dolgoztak tavaly. Azért jogosultak rá mégis, mert közös használatra adták legfőbb mezőgazdasági termelőeszközüket: földjüket. Többnyire örökölt vagy munkával, nem pedig kizsákmányolással szerzett vagyonról van szó. A bevitt 10—15 holdban rendszerint nem egy emberöltő, hanem nemzedékek küzd el me ölt testet. Gyakran évekig kellett a parasztembernek nélkülöznie, meg kellett vonnia szájától a falatot, ha akár csak egy holdat is akart venni. A cseléd, a nincstelen azt tartotta életcéljának, hogy szerezhessen akármekkora kicsiny saját vagyont. Mert tudta, hogy az egy vagy a néhány hold több a semminél, s ha valamit megszerezhetett, Van mire támaszkodnia. A létalapja volt a föld a parasztságnak. Ebből származik földszeretete. S a keserves múlt megtanította arra, hogy ragaszkodjon a földhöz. Ez a ragaszkodás kistulajdonosi szemléletté erősödött benne. Á tsz-szervezés idején éppen ez volt a fő aggodalma: »Miért dolgoztam egész életemben, ha most oda kell adnom a kis birtokomat, nincstelenné válók, hogyan élek meg?« Megértéssel fogadta a párt ezt a kételyt, és a kormány intézményesen, törvénnyel gondoskodott a földjáradék fizetéséről. Azért intézkedett így, hogy a parasztember érezze: nem veszett kárba földszerzésre fordított fáradozása, tulajdonában marad a közösbe vitt föld. S az egész közösség dolgozik rajta, hogy jövedelmének nagyobb részén valamennyien — munkájuk arányában — osztozzanak, á kisebb rész pedig tulajdonosát illesse járadék formájában. Bármekkora is ez az összeg; akkor is ad megnyugvást; anyagi hatásánál sokkalta nagyobb az erkölcsi-politikai értéke, mert az adott szó hitelén alapuló bizalmat fejezi ki. A Központi Bizottság legutóbbi határozata meg is állapította, hogy — a többi között — a földjáradék kötelező fizetésére hozott intézkedések is elősegítették a tsz-ek megerősödését Nem feladása, nem el« árulása a mezőgazdaság szocialista építése érdekeinek a földjáradék fizetése. Hatásosnak, célravezetőnek bizonyult eszköz ez arra, hogy a földdel rendelkező parasztembereket számukra elfogadható módon vonjuk be a tsz-mozga- lomba. Az ígéret elhangzott, a parasztság szövetkeze lékbe tömörült, és ki-ki kapja is az őt megillető járadéköt. Elbírná ez a bizalomteljes kapcsolat, hogy most vonják vissza a törvényt? Nem bírná el. Megyénk szövetkezeti gazdái tavalyi munkájuk alapján 525 000 000 forint értékű részesedéshez jutottak. Mint már említettük, a földjáradék ösz- szegé 38 000 000-ra rúg. Az arány ebből jól látszik. És azt is mutatják a számok, bizonyítja a gyakorlat, hogy az egykori földnélküliek szorgalma, fáradozása is meghozta gyümölcsét a közösben. Nem napszámosként, részesként, ke- pés aratóként dolgoznak, mint a múltban; a közös használatba került egyéni föld hozaménak nagyobb hányada a munka arányában osztódik el. Ezért kell belátniuk, hogy a járadék fizetése csak látszólag rövidíti meg őkét, valójában előnyükre van, az ő javukat is szolgálja. Termelőszövetkezeti pártszervezeteink figyelmébe ajánljuk ezt a dolgot. A pátimunka időszerű, kérdései közé tartozik a földjáradék szerepének, jelentősegének újbóH tisztázása is ott, aho1 ez foglalkoztatja az embereket. Nem a fizetését meghatározó elvben van a hiba, hanem a szükségességét tagadó szemléletben. S hogy ez néhol kirívó aránytalanságokat szül, illetve átmenetileg számottevő anyagi megterheléssel jár? Leginkább szervezési baj, kisebb részben a gazdálkodási körülmények mostoha volta az oka. Időlegesen ezt figyelembe veszik a törvény végrehajtásánál, de csak nagyon indokolt és néhány esetben. S még ebből is kevesebb baj származik, mint abból a régi agrárpolitikából, amely létrehozta az elhagyott és tartalékföldek kategóriáját. Ma szövetkezeteink túlnyomó többsége becsben tartja a földet, nem adna át a szomszéd falunak még csak egy baráz- dányit sem. A termőföld a szövetkezeti parasztság létalapjává vált. A parasztembernek napjainkban nemcsak a földje, hanem a földszeretete is bent van a szövetkezetben. A földjáradék ennek is ösztönzője és kifejezője a mezőgazdaság szocialista építésének időszakában, Kutas József Női szövetriák nagy vására március 9—21-ig! Több száz szövetruha közül választhatja ki a legmegfelelőbbet a Kaposvár, Május 1. u. 8. és 21 szám alatti konfekcióboltjainkban. Nó'i szövetruha 260 Ft, 320 Ft, 380 Ft, 400 Ft, 530 Ft. Női szövetkosztüm 530 Ft, 620 Ft, 750 Ft, 880 Ft. Ha csinos akar lenni, vásároljon szép szövetruhát! Ne mulassza el megtekinteni szövetvásárunkat! Somogy megye' Iparcikk-kiskereskedefn Vállaló• (72007) Ülést tartott a Vasutasok Szakszervezetének megyei bizottsága V. J. Űf SEPRŐ JÓL SÖPÖR Kádárkukon sok családban űzik_ házü.parszerüeíi a nyíríaseprü- készítést. A téli hónapokban több mint tíz vagon nyírágat gyűjtöttek össze a »söprűsök« a Közeli erdőkben. A kadarkúti seprűket az ország minden részébe szállítja az Erdei Melléktermék Vállalat. Csoda az utcán BlokidtiáiUf miatt téglával ?
