Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-07 / 56. szám

Á Z MS'ZMP MÉGVEI PI7ÓTTSAG& ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA JÓN A TAVASZ! Megkezdődik a nemzeti labdarúgó-bajnokság tavaszi fordulója. Tegye próbára szerencséjét! VÍ«AR0IJ0A t OTÓ«'/KI VÉNYT! Tippeljen a Kaposvári Honvéd ii -cs labdarúgócsxpat lulómérkőcésrirrl HAJRA HONVÉD! KÉT PÉLDÁNYBAN EGY KIRAKATBAN r SOROK Társasüdülők a Balatonon — Lehetetlen állapot, hogy egymás után épülnek a stí­lustalan nyári üdülök... — Az elbódésodás veszélye fenyeget... — A kisembereknek is lehe­tőséget kell adni, hogy épít­senek ... Érvek és ellenérvek szen­vedélyes párharca kavarog mipden alkalommal, amikor építészek, műszaki emberek társaságában szóba kerül a Balaton-parti építkezés. Na­gyon sok embert foglalkoztat ez a téma, hiszen évente leg­alább százmillió forint érték­ben építenek hétvégi házat a magyar tenger partján. Sajnos azonban, igen kevés az öröm ezekben a házakban, hiszen legföljebb negyedrésze minősíthető kielégítőnek épí­tészeti és esztétikai szempont- bóL A szaklapokban mér igen sok cikk jelent meg a bódé­hadsereg térhódításáról s a Szükséges intézkedésekről. A közelmúltban egy érde­kes közlemény látott napvilá­got a Figyelő című hetilap­ban: Balatonszéplakon még ebben az évben megkezd »dik az első társasüdülő építése. A nemrég feltöltött területét, az úgynevezett Ezüstpartot je­lölték ki erre a célra. A tavaly Sófokon megtar­tott országos kislakásépítési tanácskozáson Szigetvári György, a Somogy megyei Tervezőiroda igazgatója is fölvetette a társasnyaralók építésének gondolatát. — Nem tudok most sem mást mondani, mint akkor. Ez a jövő. Korszerű, kényel­mes, olcsó és kulturált ■*— mondja, amikor a tavalyi ja­vaslatról érdeklődünk. De milyen is egy társas­üdülő, és mi az előnye a ha­gyományos hétvégi nyaralók­kal szemben? 1 •• Dr. Tokaji-Nagy Miklósnak egy cikkéből idézünk, mely­ben igen részletesen szól az elképzelésekről. »Társasüdülők létesülhet­nek szállodaszerűen, egységes berendezéssel, legföljebb két emelet magasságban, negy­ven-száz szobás lakóegységek­ben, vagy telepszerűen nyolc- tíz-tizenkettes lakóegységek­ben, több kisebb hétvégi ház együttes építésével. Lakóegy­ségen 32—35 négyzetméternyi hasznos lakóteret értünk, be­leértve a belépőt beépített szekrénnyel, a főzőfülkét, a mosdó-zuhanyozó helyiséget, a lakószobát és a teraszt.« Egyszóval minden megtalál­ható egy ilyen lakóegység­ben, ami két-három heti nyá­ri üdüléshez szükséges. A társasüdülő lakásainak tulajdonosai magánszemélyek, vállalatok, szövetkezetek stb. lehetnek, és itt találkozik a gondolat egy régóta feszege­tett somogyi kérdéssel: Va­jon a megye termelőszövetke­zetei nem társulhatnának-e egy ilyen üdülő építésére; nem tennének-e helyesen ak­kor, ha egy nagy, képzeletbeli kalapba összeadnák egy ki­sebbfajta üdülő árát? Hol lehet pontos és részle­tes felvilágosítást kapni a társasüdülőről? Erre egyelőre nagyon kevesen tudnak vála­szolni. Még a Balatoni Intéző Bizottság siófoki kirendeltsé­gének munkatársai is megle­pődtek, amikor tájékozódni akartunk a széplaki építkezés­ről, csupán egyikük tudott róla, hogy valami készüL Pe­dig nem ártana mind na­gyobb nyilvánosságot biztosí­tani a társasüdülőknek, mert jó néhányan érdeklődnek irántuk. Az emberek — ha megtud­ják, hogy az ilyesfajta épít­kezés harminc-harmincöt szá­zalékkal olcsóbb a magánnya­ralónál — kapva kapnak majd az alkalmon. A társasüdülő építése per­sze egy sor műszaki problé­mát is fölvet. Hogy csak egyetlenegyet említsünk: tö­kéletesen meg kell oldani a szigetelést, nehogy a humo­risták újabb témát találjanak a minden zajt, beszédét áten­gedő falak miatt. Az első lépést megtették: Széplakon — a közlemény szerint — hozzálátnak egy társasüdülő építéséhez. Jólenne, ha társai sem vá­ratnának sokat magukra. Polesz György Szigetvári Katalin, az OFOTÉRT kirakatrendezője fo­tómodell is. így esett meg a minap, hogy egyszerre két példányban jelent meg egy kirakatban. A tárgyalóteremből „Nem bocsátható föltételeseit szabadságra, A TÁRGYALÓTEREM EL­CSENDESÜL, s mindenki fel­áll, amikor a bíróság bevonul ítélethirdetésre. Súlyosan kop- pannak a bíró, dr. Balajthy Sándor szavai. Az ügyész és a védelem feszülten várja, mit határozott a tanács. Egyedül a vádlott nem kíváncsi sem­mire sem. Unott, megszokott mozdulattal áll fel, s egy­kedvűen hallgatja a bíró szavait. • « • KARÁDI JÁNOS Kaposho- homok, Széchenyi út 121. sz. alatti lakos mindösze huszon­hat éves. Egy ideig ipari ta­nuló volt az Áramszolgáltató Vállalatnál. Ezt azonban ha­mar megunta, segédmunkás­nak ment az Építőipari Válla­lathoz. Szerette a pénzt, a könnyelmű életet, a dorbézo­lást. Ezért 1963 februárjában a társadalmi tulajdonhoz nyúlt: lopott. Háromhónapi börtönre ítélték. Még nem is emelkedett jogerőre az ítélet, amikor kedvenc szórakozóhe­lyén, a kaposvári Erzsébet Kisvendéglőben egy ittas tár­sasághoz keveredett. Kihasz­nálta, hogy egyikük, G. I. többet ivott a kelleténél, s ellopta pénzét. Emiatt négyhó­napi szabadságvesztéssel súj­megyénél, ha megtudják, hogy a tizennyolcezer holdból még csak tizenegyben van benne a mag! Ez semmi! Öt nap alatt nem érjük utol a térvet! S hogy rá se mondhassák a megyénél: rosszul dolgozott — addig számolgatott, addig gya­korolta az összeadás magas tudományát, amíg tisztesebb eredmény kerekedett ki, ti- zenötezer-kétszáz! Igen, ez már impozánsabb. Talán a verseny­TJA JELENTÉSEKKEL föl lehetne építeni a szo­cializmust, mi már bizonyosan a kommunizmus felső fokán állnánk. Mert egyetlen nem­zet sem tud olyan nagyvona­lúan, olyan elegánsan jelente­ni, mint; mi. így történhetett meg, hogy míg más államok gazdasági nyavalyákkal nyűg­lődnek, birkóztak, mi meg­nyertük a széncsatát, megol­dottuk a gabonakérdést, ki­aszfaltoztuk a tejutat, és vi­lágszínvonalra emeltük a ká­posztasavanyítást. Tudniillik az úgy történt, hogy ha a Vad- gerlés Tsz-ben felszántottak és bevetettek nyolcvan holdat, az elnök fölkerekítette százra. Ne mondják a járási elvtársak, vezetője. Az elnök hogy a nagy dologidőben csak nézett rá. pipázgatnak a jó magyar pa­rasztok. Bejött azután a jelen­tés a Cinege, a Hegyoldal meg a Győzelem Tsz-ből is a tanács­házára, ott Mancika összeadta a holdakat, és az összesített je­lentést az elnök elé tette. Rá­nézett az elnök, megcsóválta a fejét, keserűvé vált szájában a dohányfüst. Hiszen ő alapos fejmosást kap, ha csak három­száznegyven holdat jelent. Hatszáz hold a terv, és már csak öt nap van hátra. Leg- alágg négyszázhúszra föl kell srófolni. És megnyálazta a ce­ruzáját. — Megnyomni a munkát, elvtársak! Megnyomni! — har­sogta a telefonba, a járási fő- agronómus. — Mit szólnak a gyezze meg a ceruzáját, hogy néhány ezerrel megelőzzük őket!... S a jelentés elment. Még fönt is ragasztottak hozzá né­hány százezer holdat, hogy ott se érhesse szó a ház elejét, s a végén kiderült a számológépek labirintusában, hogy a 'dolgo­zó magyar parasztság egyetlen esztendőben sem fáradozott még olyan lelkes odaadással a népgazdaság kenyeréért, mint Másnap számol a járási fő- agronómus is. Nyolcvanhatj százalék ... Hm, egész jó!... De mennyi lehet ebben a szé­pítés? Ha utánanézünk, nem lesz csak hetvenöt? Egy kis gyomlálás ráfér erre a jelen­tésre! Még majd nekünk kell aztán segíteni a többi járás­nak ... S jelent hetvennégy százalé­kot. Csakhogy a megye sem ben is hoz valamit. Bár nem éppen azon az őszön, 1952-benr olyan hiszékeny ám már! Ha lehet tudni, mennyit jelentett a másik három járás. A megye azonban már tudta. — Hetvenkétezer holdnál ál­lunk! — tette az elnök elé a papírt a mezőgazdasági osztály haragosan — Hetvenkettő? Le akar en­gem buktatni? Maga nagyon H anem DŰLT AZÓTA PER- egyet-kettöt a sorskerék, kifakadtunk ezer­szer is a lakkozás ellen, meg­untuk a szépítgetést. S ma már másként jelentünk. Vala­hogy így: »Jelentem a községi tanács­nak, hogy az őszi búzát a ter­vezett kétszáznyolcvan hold­ezek a járások együttesen het­venhat százalékot jelentenek, abból legföljebb hetven igaz, a többi máz! Legjobb lesz, ha hatvankilénc megy föl,.. Végül aztán legföiül kikere­kedik a hatvanöt százalék, s ebből megállapítják, hogy a dolgozó magyar parasztság egyetlen esztendőben sem ju­tották. Ez sem használt, is­mét lopott, újabb kéthónapi börtön, majd az összbüntetés: 8 hónapi szabadságvesztés. Karádi családos ember, két gyermeke van. Ezért segítet­ték a börtönben, hogy dolgoz­hasson, pénzhez jusson. Kere­setét félretették, s amikor kiszabadult — 1963. december 9-én —. bőrkabátot vettek ne­ki, kezébe nyomtak 1700 fo­rintot Első útja azonban nem a családjához, hanem a vendéglőbe vezetett. Barátai­val három nap alatt elverte a börtönben öszegyűjtött pénzt. Ekkor H. J. kaposvári lakos­nak 500 forintért eladta a bőrkabátját H. J. azon a napon kapott fizetést, 1400 fo­rint volt nála egy borítékban, ebből fizette ki a kabát árát. Mintha a jól sikerült vásár örömére tenné, Karádi meg­ölelte a vevőt, s közben el­lopta a pénzét. Együtt iddo- gáltak tovább. Csak fizetés­kor vette észre H. J., hogy eltűnt a pénze. H. J. rendőrt hívott, s Karádi nadrágja szá­rából előkerült a pénzzel teli boríték. • * * A BÍRÓSÁG visszaesőként elkövetett zsebtolvajlás bűn tettében mondotta ki bűnös­nek Karádit, s egyévi és két­hónapi szabadságvesztésre ítélte. Az indoklást így fejez­te be a bíró: — Az előzetes letartózta­tásban levő vádlott nem bo­csátható föltételesen, szabad­ságra ... A büntetést le kell töltenie... Szálai László jól tudja, hogy száztízezer a bői száznyolcvanon elvetettük, áradozott még olyan lelkes oda­terv! Nem fogadhatom el a jelentést. Nézze meg, jól szá­moltak-e? Szerintem legalább húszezerrel többnek kell len­nie. — De kérem, elnök elvtárs, magunk között... tizenhéttel több.'.. — Nem érdekel! Ezzel az eredménnyel csak kinevetnek bennünket! Mit gondol, a szomszéd megye nem jobban vet, mint mi? — Legföljebb jobban je­lent — Nem jelenthet jobban! Én megtudtam, hogy nyolc- vanötezeret jelentett. Ügy he­a cukorrépát a vetésterület hetvenöt százalékáról betaka­rítottuk, a Kukoricaszárat az utolsó holdról is levágtuk. — Zina Péter s. k., az Arany Cinke Termelőszövetkezet el­nöke.« Jön a másik, a harma­dik jelentés is, a titkárnő ösz- szeadja, és a tanácselnök elé teszi az ívet. Az elnök nézi, nézegeti, elhúzza a száját. Túl szép a menyasszony. Hiszen akkor már kilencven százalék­ra végeztek... — Mancika! Számolja újra, és faragjon le róla tiz-tizenkét százalékot! Becsapnak ben­nünket ezek az elnökök ... adással a népgazdaság kenye­réért, mint éppen ezen az őszön. Nem rohammunkával ugyan, de megfontoltan, gon­dosan szánt és vet, s a hátra­levő nyolc-tíz napon teljes bi zonyossággal földbe kerülnek az őszi kalászosok. — Nem cicomás egy kicsit ez a helyzet? — kérdezi a minisztériumi főosztályvezető a jelentés összesítőjétől. — Nem, kérem. Teljesen ki­zárt dolog. Hat százalékot le­emeltem róla a realitás érde­kében ... Sz. Simon István Új éttermek a Balaton mellett A nagy idegenforgalmat le­bonyolító balatoni üdülőhelye­ken az idén új, nagy átbocsá­tó képességű, főleg önkiszol­gáló éttermeket építenek. Za- márdi, Balatonföldvár, Bala- tonlelle, ■ Fonyód-Bélatelep ezeradagos önkiszolgáló étter­met kap. Siófokon a két idényszálló mellett egy eze személyes étterem épül. Vala­mennyi elkészül még az idény megkezdéséig. Elektronikus titkárnő Néhány év múlva a sze­mélyi titkárnőket sok iro­dában elektronikus robotok fogják felváltani — jelen­tette ki Rosenblatt New York-i feltaláló. Ezek a ro­botok tudnak gyorsírni, és elektronikus emlékezetük­ben számtalan kérdésre őriznek választ. Egy dolog nyugtalanítja csak a felta­lálót: vajon hajlandók lesz­nek-e a szolid főnökök olyan titkárnőt tartani, akit nem lehet meghívni vacso­rára? • • * Jevgenyij Andrejev szov­jet ejtőernyős 25 000 méte­res, sőt még ennél nagyobb magasságból szokott kiugra- ni ejtőernyőjével. Soha sem­mi baja nem történt. A na­pokban Moszkvában a si­ma járdán elesett, és lábát törte. ... Hallod-e öcskös, még túl­ságosan fiatal vagy ahhoz, hogy így hazudj! — Igen? De bezzeg a múltkor, amikor eltört a lábam, mindenki azt mond­ta, ne bőgj, nem vagy már kisgyerek! • * • Olvasom, hogy az egyik londoni biztosító újfajta biztosítást vezetett be. A férjeket biztosítja a nyara­lásra utazó feleségek hűt­lensége esetére. Minél fia­talabb az asszony, annál nagyobb a biztosítási ösz- szeg. Minden részvétem az Arthur Harrison Ltd.-é. Azt hiszem, hogy rövidesen csődbe jut, hiszen ki bizto­síthatja az angol urakat fe­leségük hűtlensége ellen? S különben is mit ér a vi­gaszdíj, ha már úgyis félre­lépett a nagysága? sic * * Hiába, Dániában vannak még merész emberek! Egy intézmény játékokat kölcsö­nöz 4—12 éves gyerekeknek egy hétre. Ha a kisfiú vagy kisleány jó állapotban viszi vissza a játékot, beírnak ne­ki egy jó pontot. Amikor már húsz van, megajándé­koznák egy vadonatúj játék­kal. Támadt egy merész öt­letem. Mi lenne, ha nálunk is bevezetnék ezt a köl­csönzést? Rövid töprengés után lemondtam a megva­lósításról. Hol van olyan ho­ni játék, amelyik kibír húsz- heti strapát? A leggondo­sabb ■ használat mellett sem gyűjthetnének össze még két pontot sem. — lg — Az egyik üzem igazgatója j ezzel a címmel írt önélet- $ rajz-elbeszélést: Egy akro- \ bata élete. s Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztői VVIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6. ______ s

Next

/
Oldalképek
Tartalom