Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-06 / 55. szám

Az orvos válaszol Az ember és a víz TUDJA-E MINDENKI, hogy mennyire fontos föltétele a víz az életnek? Van-e eleg ivó­vizünk? — tették föl a kérdést a hallgatóságból az egyik egészségügyi felvilágosító elő­adáson. A víz annyira megszokott életünkben, hogy eszünkbe sem jut: az élet egyik fő fel­tétele. Minden élőlénynek víz­re is van szüksége, vagyis víz nélkül élet nincs. Ahol sok a víz, ott dúsabb, gazdagabb le­het a növény- és az állatvilág. Az első emberi települések is elsősorban a nagy folyók és a tengerpartok mentén keletkez­tek. Az emberi test nagy része is vízből áll. Az újszülött cse­csemő testének kb. 90 százalé­ka, a felnőtt emberének pedig háromnegyed része víz. _Funk- cióinak egyensúlyban tartásá­hoz is sok vízre van szüksége szervezetünknek. Vizet ve­szünk magunkhoz minden ételben, aminek leve van, így a gyümölccsel is, hiszen a bő­séges levet tartalmazó gyümöl­csök csaknem száz százalékig vízből állanak. Kiszámították, hogy egy felnőtt ember napon­ta mintegy két liter vizet vesz magához. Ezek szerint az em­berek ötvenéves korukra mint­egy 36 100 liter folyadékot fo­gyasztanak. Azért van ilyen sok vízre szüksége szerveze­tünknek, mert az emésztéssel lebontott táplálék feloldásá­ban, a vérkeringés útján a test sejtjeinek táplálásában, to­vábbá az elhasznált, úgyneve­zett salakanyagok feloldásá­ban és vizelettel való eltávolí­tásában nagyon fontos a sze­repe. MINDEZEKEN KÍVÜL a víz felüdít, és szomjunkat oltja. Mindnyájan érezzük nyáron, hogy az enyhe izzadás enyhíti melegünket. Az izzadságcsep- pek párolgása á bőrön hőt von el a test melegéből. Ha szerve­zetünknek vízre van szüksége, szomjúság érzete lép föl. Mi­nél több vizet vesztett szerve­zetünk, annál gyötrőbb a szomjúság. A szomjúságot sok­kal kevésbé tűri az ember, mint az éhséget. Tudunk »kop­laló művészekről«, akik hete­kig csak vízzel éltek. De olya­nokat nem ismerünk, akik a vízhiányt néhány napnál to­vább bírták volna. A sivatagi és a tengeri katasztrófákban is a lelki behatásokon kívül az ivóvíz hiánya az, ami néhány nap alatt halált okoz. Az ember csak jó — úgyne­vezett ivóvíz-minőségű — vi­zet ihat az egészség károsodá­sa nélkül. A jó víz tiszta, át­látszó, íztelen és szagtalan. Természetesen baktériummen­tes. Legjobban oltja szomjun­kat a 8—12 fok közötti hő­mérsékletű ivóvíz. A vízben, ha átmenetileg is, de megél­hetnek a vérhas, a tífusz, a kolera, a fertőző gyermekbé­nulás stb. kórokozó csírái; ezért a fertőzött víz e járvá­nyos betegségek terjesztője is lehet. Tudunk több, ivóvíz okozta súlyos tífusz- és vér- hasjárványról. A járványokat okozó fertőző csírák legtöbb­ször a beteg ember székletével juthatnak az ivóvízbe. Éppen ezért különös gondot kell for­dítanunk ivóvizünk tisztaságá­ra, megbízhatóságára. Csak egészségügyileg ellenőrzött kút vizéből igyunk. SOKAN NEM IS GONDOL­JÁK, hogy milyen nagy gond a jó ivóvíz biztosítása. Nem­csak budapesti, pécsi vagy ka­posvári probléma a vízhiány — nincs elég ivóvíz sehol a vilá­gon. Évente sok tudományos cikk és kongresszus foglalko­zik a lakosság jó és elegendő ivóvizének megszerzési problé­májával. Ezért kell nagy gon­dot fordítani kútjaink, vízadó berendezéseink megóvására, karbantartására. Dr. Tóth Sándor KONYHA KELKAPOSZTA-FÖZELÉK Anyagszükséglet: 3 kg kelkáposz­ta, 1,5 kg burgonya, 10 dkg zsír, 10 dkg liszt, 2,5 g köménymag, 2 cikk fokhagyma, 2 dkg só Tápértéke: A kelkáposztával, fő­képpen a külső zöld levelével Cl- vi tamin, B-vitamin, karó tin, er- goszterin, ásványi sók — főképpen vas, kálium, nátrium, kalcium, foszforsók stb. —, továbbá zsír. szénhidrát, a burgonyával tökéle­tes -értékű fehérjék. A fokhagyma értékes vitaminjai és ásványi sói mellett baktériumölő elemeket is tartalmaz. Készítése: A megmosott, megtisz­tított kelkáposztát cikkekre vág­juk. Minthogy a kelkáposztában emésztést gátló kéntartalmú anya­gok vannak, kíméletes, sós vízzel való forrázással ezeket eltávolít­juk belőle. A leforrázott kelt lá­basba rakjuk, és annyi forrásban levő vizet öntünk rá, hogy ellepje. Mikor félig puha, hozzáadjuk a kockára vágott burgonyát és a szétdörzsölt köménymagot. Mikor a burgonya félig puha, rózsaszínű — és nem barifa! —, rántással be­rántjuk, és amint a rántással fel­forr, késhegynyi, péppé dörzsölt fokhagymát teszünk bele. KÖMÉNYES BURGONYA Anyagszükséglet: 3—5 kg burgo­nya, 1 dkg köménymag, 10 dkg zsír, só. Tápértéke: Tökéletes értékű fe­hérje, C- és B-vitamin, ásványi sók (kálium), szénhidrát. Készítése: A burgonyát megmos­suk, leszikkasztjuk, és a lehető 1 egyékonyabban meghámozzuk. A meghámozott burgonyát egészben megmossuk többször váltóit víz­ben, éa tiszta deszkán, megmosott kézzel fölszeletelve, mosás' nélkül azonnal főni tesszük. A burgonyát fölszeletelve megmosni, vagy — hogy a bámulástól óvjuk — víz alatt tartani nem szabad, mert a fölszeletelt burgonya nagy felüle­ten érintkezik a vízzel, és igen sok értékes tápanyag kióldódik benne, felhasználatlanná válik. A főzésnél csak annyi vizet ön­tünk rá, amennyi szűkén ellepi; mire a burgonya felpuhul, a ke­vés víz el is tűnik, mégis ma­radna alatta víz, ezt ne öntsük ki, hanem használjuk föl a leves vagy főzelék dúsítására. A főzés kezde­tén ráadjuk a köménymagot, és amikor felforr, megsózzuk. Ha a burgonya megpuhult, óvatosan szedjük ki, hogy a burgonyaszele­tek egészben maradjanak. A máj mellé vagy társas tálalásnál ko­szorú alakban a máj köré rakjuk. bamas pogácsa Hozzávalók: 23 dkg porcukor, 4 egész tojás, 25 dkg liszt. Az egész tojásokat a cukorral 40 percig ka­varjuk. Beleszitáljuk a lisztet, és azzal is kavarjuk 20 percig. Zsíro­zott, lisztezett sütőlemezekre egy­forma fél diónyi halmokat rakunk kávéskanállal, és egy éjszakán át langyos helyen szárítjuk. Formálás után tehetünk egy-egy szem ma­zsolát a közepébe. A hosszas pi­henés üt a teteje megszárad. Jól előmelegített sütőben egyenletes tűznél 8—10 percig sütjük. Ha jól sül, akkor a tészta fölemelkedik és cukorráma keletkezik a tetején. ^pr-aktikuA őttkő ni ruhák X. rajz: Fekete szöveínadrág fe­kete pulóverral. Ezt kiegészíti a fekete, sárga csí­kos vagy kockás kabátka, melyet két gombbal kapcsolunk ösz- szé. 2. rajz: Szürke szöveti!" tirág kámzsás gallérú blúzzal. A kám­zsa legombolha­tó. Kiegészítője a szürke-rózsaszín, csíkos mellény, alul rojtozva. 3. rajz: Kockás flanellból ké­szült, bokáig érő köntös. A gallér, a zsebek és a köntös széle a kocka egy színé­vel azonos színű anyaggal paszpo- lozva. A gombok is behúzottak. 4. rajz: Rövid, oldalt felvágott házikabát sodrott övvel és ugyan­olyan színű pasz- pólozással, gom­bokkal. 5. rajz: Flanell­ból készült házi- ruha, elöl négy nagy gombbal csukódik. Hozzá blúzt vagy puló­vert viselhetünk. Télen kapnak be­utalót a szülök Hé­vízre. A kéthetes üdülés idejére Kati falura kerül a nagy­szülőkhöz. Az öröm kölcsönös. Kati ked­vére csúszkálhat a libaúsztató jegén, szánkázhat a temp- lomáombon, alszik is rá egészséges hosszúkat. — Majd kipirosí­tom én azt a pápis- taszínű arcodat! — foga’ko ik nagyapó. — Édesanyád rád sem ismer, ha éried jön. Az ám! A pirosífás a tervezettnél gyor­sabban sikerül. A k:slánv egyik reggel ágyban marad, láz tüzel kicsi r»ofiián. — Szaladj hamar orvosért! No. nincs nagy baj, ee-v k?s hűlés, ma­radion ágiban a crve~"k **roro n^nig. FZe^’"n f, t or«-rri o, rp'U" !-> '1­ron-~-c-a r^eler ka­TT n —fy» fi n " O •5,0, „.a- ó-M r aszfa.ini a be-e^et F?te^e^é a bácsi beugrik. Erre Talány. járt (előadást tar­tott a művelődési házban), műsoron kí­vüli a látogatása, nincs is nála táska. De azért végigkopog­tatja a kicsi hátát, méhecskéjét, meg­nyomkodja a nyak mirigyeit. , — Sóhajts nagyot, angyalom! Kati komoly sóha­ja sikításba hegyese­dig — Juj, doktor bá­csi, hideg a füled, ju j, hi hi, csiklan­doz . .. Persze nincs orvo­si táska, sztetoszkóp sincs, az orvos köz­vetlen eljárással tu­dakolta a kislány hátán az esetleges zörejeket, s vörös fülcimpája árulkodik a kinti ködről. Az utókezelés rész­leteit már a konyhá­ban beszéli meg az orvos a nagyszülők­kel. Ezt az alkalmat használja ki Csana • gyerek, s besurran Katihoz. Jó, hogy jön, Kati arca aggodalmas. — Csana! — fordul a fiúhoz —, itt a fa­lutokban mennyi or­vos van? Csana vállat von. — Mennyi volna? Egy. — És ha ez az egy doktor bácsi megbe­tegszik, ki vizsgálja őt meg? Csana másról be­szélne inkább, de azért válaszol: — Ki vizsgálná? Hát — saját maga. — Aztán hozzáteszi magyarázatképpen. — Nem úgy van ám, mint Kapósban, ahol annyi a doktor, hogy egymást is gyógyít­hatják. — Nem is igaz! Nem is igaz! — el­lenkezik Kati. — De lia mondom: egy doktor van. ö vizsgálja saját ma­gát. — Te kis mafla — kacag most már a lányka —, hát ho­gyan teszi a fülét a hátára? — kgy — _____J H a rossz ked\t* ff a háziasszony... XT annak háziasszonyok, akik »csak« a háztartásban ’ dolgoznak, és akadnak, akik a földeken, az üze­mekben, az irodákban és egyéb munkahelyeken is tevé­kenykednek. De odahaza mindkét típus elsősorban és min­denekelőtt — a ház asszonya. Ó, milyen sok minden mú­lik azon, hogy a ház asszonya soha ne legyen rosszkedvű, hogy övéi között sürögve-foro gva szerény hősiességét ne felhőzze be a rosszkedv, az elégedetlenség. Ha a ház asz- szonyának kedélye nem ragyog — különös, szavakkal szin­te nem érzékeltethető, furcsa módon fénytelenné, sőt barát­ságtalanná válik az egész otthon. És mert az élet nem szüntelen napsütés, és mert a ház asszonya is »csupán« ember — akinek kivétel nélkül min­den nap megvannak a maga gondjai, nem ritkán komoly problémái —, elvárható-e tői e, hogy kedélye mindig ra­gyogjon? Ámde ha a család harmonikus • élete mégsem nélkülözheti az ő asszonyi, édesanyai, hitvesi derűjét, meg- követelhető-e tőle a mosoly akkor is, ha éppenséggel van oka ennek ellenkezőjére? C emmi ilyen nem követelhető meg a ház asszonyá- tói. Ez képtelenség lenne. Igazságtalanság, mél­tánytalanság, megbocsáthatatlan okvetetlenkedés. Mégis az okosság arra tanítja a ház asszonyát, hogy amennyire csak telik lelkierejétől, próbálja meg — ha nem is az örökös mosolyt, de legalább — a csöndes derűt gondjai közepet­te is. Mert a háziasszony rossz kedve átragad az iskolába menő gyerekekre, a nagyobb fiúkra és lányokra, a férjre, a család minden tagjára. És ha a ház asszonya morcosán, feldúlt kedéllyel fogadja a hazatérőket, akkor otthon nem a pihenés órái következnek. Az örökös zsörtölődés, a csap­kodás, a minden kicsiséget mindig ingerülten »szóvá tevő« magatartás mérgezi az otthon levegőjét. Márpedig az ott­hon »levegője« nemcsak a gyakori szellőztetéstől függ. Vannak gondok, amelyeket csak a házastársaknak kell ismerniük és kiküszöbölniük. Akadnak problémák, amelyek a gyerekekre nem tartoznak. Semmiféle gond nem lesz könnyebben elviselhető azáltal, ha súlyosságát mindenki­vel éreztetjük. Semmiféle bajt nem szabad eltúlozni, min­den nehézség megoldható — és annál eredményesebben, mennél inkább urai tudunk maradni józan önmérsékle­tünknek, idegeinknek, egész magatartásunknak. Van egy régi közmondás: »A földön minden bajra van orvosság vagy nincs. Ha van — keresd meg, ha nincs — ne törődj vele.« Persze a közmondások bölcsességei csak bi­zonyos adagokban szedhetők — orvosi rendelet nélkül. De orvosi rendelet nélkül is érvényesíthető a törekvés a har­monikus. életre, amelynek egyik fénypontja a ház asszo­nyának nyugalma. Tgaz: a ház asszonyának kedélyét mint drága kin- eset óvnia kell a család minden tagjának. Kicsi­nek és nagynak hozzá kell járulnia a saját magatartásával a családi légkör frissítéséhez, szépítéséhez. Az otthon me­legét nem lehet csak egyetlen személytől számon kérni. Igen gyakran a ház asszonyának rosszkedve, ingerültsége vagy csöndes bánata rajta kívül álló viszonyokat tükröz. A család hozzájárulása és szívből fakadó szeretete nélkül sok fölösleges gond gyötörheti a ház asszonyát, a gondok­ból pedig sohasem derű árad. Igaz emberi magatartással segítsük hát öt, a drágát, akinek oly sokat köszönhetünk... F. M. Cipőviselet és egészség Mindenki szereti a divatos cipőt. Elegáns cipő nélkül a ruha sem elegáns. De ha a láb kényelmét feláldozzuk a divat­nak, ez betegségeket okozhat minden nemű és életkorú em­bernek. Szerencsére a modern cipőipar ma már hajlékony, könnyű és szellős cipőket gyárt. A jó cipő kiküszöböli a lábbetegségeket, és sokszor^ el­kerülhetővé teszi a későbbi térd- és derékfájásokat is. Minden korosztály viseljen megfelelő cipőt. A 6—8 éves gyerekeknek a flexi varrott ci­pő ajánlható. Ez hajlékony és könnyű. De minthogy az eső­vel szemben kevésbé ellenál­ló, vizes időkben sárcipővel egészítendő ki. Falun jól be­váltak a gumicsizmák. Ezek gyapjúzoknival közvetlenül a lábra húzhatók. De a gumi­csizmát meleg helyiségben le kell vetni, és könnyű cipővel kell felváltani. Indok: a gumi­csizmák nem eléggé szellőzőek, és lábizzadást okozhatnak. A tíz éven felüli gyermekek­nek őszi, téli és kora tavaszi időszakra ajánlatos a műanyag talpú, mikroporózus, vulkani­zált gumitalpú cipő. Ez nem ázik át alulról, a felső bőr pe­dig nem kap nedvességet. A serdülő lányok szívesen viselik a felnőtt nők divatos cipőit, és rendszerint a »végle­tes« modellek vonzzák őket. A serdülők testi fejlődése azon­ban megköveteli a kényelmes cipők viselését. Sok leányka bundacipőt hord az iskolában is, és ebben izzasztja a lábát. Sem hócipőt, sem sárcipőt nem helyes lábon tartani hosszas szobatartózkodás esetén. Sokan megkedvelték a tu- nit talpú cipőket. Ezek há­romszor tartósabbak a bőrnél, és nem engedik át a vizet. Ajánlatos, hogy a nők munka­helyükön ne viseljenek 4 cm- nél magasabb sarkú cipőt. Az viszont nem kívánatos, hogy a dolgozó férfi vagy nő a mun­kahelyén agyonviselt, kényel­metlen, rossz cipőt hordjon. Sok lábbetegség keletkezik így. A »rossz« cipő viselésének következménye lehet a boka- süllyedés, a lúdtalp, a haránt- boltozat süllyedése, a gacsos pö legfontosabb része a sarok.' Ennek olyannak kell lennie, hogy a sarokcsontnak, illető­leg a lábrészeknek jó fekvésük legyen. A 4 cm-nél magasabb sarkú cipő erre képtelen. Vi­szont a sarok nélküli cipő sem egészséges: kényelmetlen ben­ne a járás. Az a legkielégítőbb megoldás, hogy az erősebb lá­bú és lábszárcsontú emberek alacsonyabb sarkú, a lúdtalpa- sok magasabb sarkú cipőt használjanak. Lényeges a ci­pők előrészének kidolgozása is. Mostanában divatosak a hosz- szúkás formájú cipők. De ezek­ben — ha a nagyság nem megfelelő —, a lábujjak össze­préselődnek, az érintkező fe­lületen kimaródások és bőrke- ményedések lépnek fel. Ha a cipő túl hosszú vagy túl rövid, egyaránt betegségek forrásá­vá válhat. A különféle lábbetéteket, a külföldön elterjedt »beépített betétes« cipőket, ha hozzáju­tunk, orvos tanácsa nélkül ne adjuk gyermekeink lábára. A cipővásárlás gondoss''got, fi­gyelmességet igényel: legyünk körültekintőek. Egyébként minden lábbetegség feltűné­sekor azonnal forduljunk or­topéd orvoshoz. V. J. /flúWőoféi CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Este 7 órakor: Lili bárónő. Bérletszünet. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Az éjszaka. Szélesvásznú olasz film. Csak 18 éven fe­lülieknek. Előadások kezdete 5, 7 és 9 órakor. (Március 8-ig.) szabad ifjúság FILMSZÍNHÁZ Az aranyember. Szélesvász­nú magyar film. Korhatár nélkül. Előadások kezdete 4, 6, ö öreg ujj, a kalapácsujj. A ci- órakor. (Március 6-ig.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom