Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-06 / 55. szám
39-0 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!. Ara-. $Q fillér Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A Hl. ÉVFOLYAM 55. SZÁM ★ PÉITEI, 1964. MÁRCIUS 6. Mai számunk tartalmából: Mit ér a hitelünk? (3. o.) OTTHONUNK (5. o.) Mi az utolsó kívánsága? (6. o.) Mentőöv Ciprus felé A vér és az atlanti intrikák hullámverésében hányódó Ciprusra a Biztonsági Tanács legutóbbi Glésén kidobták a mentőövet. A tanács határozatot hozott arról, hogy ENSZ-csapatokat küldenek Ciprusra a sziget békéjének és nyugalmának biztosítására. Legmélyebb lényegét tekintve ez a határozat az amerikai —angol tervek visszaszorítását jelenti. Emlékezetes: Washington és London politikája a ciprusi vita során mindig arra törekedett, hogy az atlanti támaszpontrendszer érdekében a végsőkig kihasználja és szítsa Ciprus görög és török lakosságának belső konfliktusát. Ezért rendkívül élesen ellenezték a más esetekben oly sokoldalúan és ravaszul kihasznált ENSZ- beavatkozást, s ehelyett az atlanti blokk közvetlen katonai intervencióját sürgették. A Biztonsági Tanács most egyhangúlag az ENSZ-csapa- tok küldése mellett foglalt állást. Erre a döntésre mindenekelőtt azért kerülhetett sor, mert a szovjet diplomácia rendkívül szívós és hajlékony küzdelmet vívott az atlanti beavatkozás terve ellen. Másodsorban pedig azért is, mert a nemzetközi és ENSZ-légkör változásai következtében az atlanti blokk országainak egy része is vonakodva követte az amerikai—angol politikát az intervenció veszélyes útján. Ebben az értelemben joggal állapíthatta meg a sorsdöntő esti vitában a szovjet küldött, hogy a döntés alkalmas a Ciprus elleni agresszió akadályozására, a sziget törvényes jogainak és érdekeinek védelmére. London és Washington tehát nem kapta meg, amit akart — de ez nem jelenti azt, hogy feladják terveiket. Az ENSZ-határozatnak megvannak a maga belső gyengeségei és ebből fakadó veszélyek Az egyik és legközvetlenebb veszély az ENSZ-csapatok kiválogatásának és felhasználásuk módjának ügye. A legutóbbi évek nemzetközi politikájának története többszörösen is megmutatta: a nyugati nagyhatalmak — és mindenekelőtt az Egyesült Államok — szinte törvényszerűen megkísérlik az ENSZ-csapatok fel- használását a maguk politikai céljaira. Bizonyosra Vehető, hogy ezúttal is sor kerül majd ilyen kísérletekre. Éppen ennek az elhárítását célozta a Szovjetuniónak az a bejelentése: fenntartja magának a jogot, hogy a Biztonsági Tanács összehívását kérje, ha úgy látja, hogy az ENSZ-erő- ket nem a határozatnak megfelelő célok érdekében használják fel. A második veszély összefügg az előbbivel, de gyökerei még mélyebbre nyúlnak. Az ENSZ- csapatok megjelenése ugyanis nem jelenti az angol katonaság kivonását, még kevésbé _a szigeten levő atlanti háborús támaszpontok felszámolását. Az imperializmus közvetlen katonai erejének és az ENSZ-csapatoknak egyidejű jelenléte a szigeten különleges alkalmat ad Angliának és az Egyesült Államoknak az ENSZ-csapatok szerepének háttérbe szorítására. Ez azt jelenti, hogy az aflanf! offenzíva csak csatát, de nem háborút vesztett Ciprussal kapcsolatban. Az a terv, TTogy létrehozzák a hivatalos atlanti megszállást, egyelőre meghiúsult Az alapprobléma azonban továbbra is megmarad, s ezt csak minden Idegen csapat kivonása, a ciprusi támaszpontok felszámolása oldhatná meg. (MTI) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott Az Országos Tervhivatal elnöke beszámolt a magyar—csehszlovák gazdasági együttműködési tárgyalásokról. A kormány árjelentést jóváhagyta. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett arról a vizsgálatról, amelyet az energiahordozók fel- használásának gazdaságosságával kapcsolatban folytattak. A földművelésügyi miniszter tájékoztatta a kormányt az őszi vetések és az állatállomány helyzetéről, valamint a tavaszi munkákra történt előkészületekről. A Minisztertanács a jelentéseket megvitatta, tudomásul vette, majd napi ügyeket tárgyalt. (MTI) Szükségállapot Ceylonban Colombo (AP, Reuter). A ceyloni kormány csütörtökön kihirdette a szükségállapotot, hogy biztosítsa a közszolgáltatások folyamatosságát. Több foglalkozási ág egyes dolgozó kategóriái ugyanis néhány napja sztrájkban állnak. A sztrájkhullám súlyos zavarokkal fenyeget. Megszűnt a villanyszolgáltatás, késik a postai küldemények kézbesítése, akadozik a kikötői forgalom, rossz a betegellátás. (MTI) ' -<* * '*T£er . fa Ben Bélfa Belffrádban Belgrad (MTI). Csütörtökön Ahmed Ben Bella, az Algériai Demokratikus Népköztársaság elnöke egyhetes hivatalos látogatásra Jugoszláviába érkezett. Az algériai nép vezetőjét, valamint kíséretének tagjait, Amar Uzegan államminisztert, Abdel Aziz Buteflika külügyminisztert, Ahmed Kaid idegenforgalmi minisztert, továbbá más személyiségeket a belgrádi repülőtéren Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, Alekszandar Rankovics köztársasági alel- nök, Edvard Kardelj, a szövetségi nemzetgyűlés elnöke, Petar Sztambolics, a szövetségi végrehajtótanács elnöke, Ko- csa Popovics külügyminiszter és Ivan Gosnjak nemzet- védelmi miniszter fogadta. A repülőtéren Tito elnök meleg szavakkal üdvözölte csolatok nagy fontosságú eseBen Bellát, s az válaszbeszédében éltette az algériai és a jugoszláv nép barátságát, a világbékét A repülőtéri fogadtatás után az algériai államvezető és Tito elnök dedinyei rezidenciájukba hajtattak. Az algériai és a jugoszláv zászlókkal földíszített utcákon sok ezer belgrádi lakos lelkesen köszöntötte Ben Bellát. Az algériai köztársasági elnököt Jugoszláviában gazdag útiprogram várja. Tito elnök vendégeként Belgrádon kívül ellátogat Szerbia, Bosznia- Hercegovina és Horvátország több városába, ahol főképpen ipari létesítményeket tekint meg. Tito és Ben Bella találkozóját jugoszláv hivatalos körökben a két ország közötti kapményeként értékelik. Ami a két államfő tárgyalásait illeti, belgrádi politikai körökben hangsúlyozzák: a a megbeszélések a kétoldalú együttműködés ösztönzésén túl széles körű nemzetközi jelentőséget is öltenek. A két államvezető ugyanis olyan időben találkozik, amikor folyik az el nem kötelezett országok újabb — kibővített — értekezletének, a »második Belgrád- nak« előkészítése. A jugoszláv sajtó nagy nyilvánosságot biztosít az algériai elnök látogatásának. A Borba külpolitikai vezércikke hangsúlyozza: Tito és Ben Bella első ízben találkozik, de úgy üdvözlik egymást, mint jó ismerősök, mint harcostársak abban a közös küzdelemben, amely a nemzeti szabadságért, a társadalmi haladásért és a világbékéért folyik. Az NDK folytatni akarja a tárgyalásokat a berlini látogatási engedélyek ügyében Bonn (MTI). A Neue Rheiri-Zeitung első oldalon ismerteti azt a nyilatkozatot, amelyet Alexander Abusch, az NDK miniszterelnök-helyettese adott a lipcsei vásáron Jens Feddersennek, a lap főszerkesztőjének a berlini látogatási engedélyek kérdéséről. Csapás a NATO és Törökország terveire Nicosia (TASZSZ). Az AKEL, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának központi bizottsága nyilatkozatot adott ki azzal kapcsolatban, hogy a Biztonsági Tanács ülésén határozatot fogadtak cl a ciprusi kérdésről. A nyilatkozat hangoztatja: nagymértékben előrelendítette a ciprusi kérdés megoldását a Biztonsági Tanácsban lefolyt vita, a ciprusi nép életbevágó érdekeit érintő kérdések fölvetése, valamint az a tény, hogy a Szovjetunió és Csehszlovákia küldöttei szilárdan támogatták Ciprus jogos követeléseit. Az első gyakorlati eredmény az, hogy a Biztonsági Tanács szerdán elfogadta a Ciprusról szóló határozatot. Ez felszólítja a világ országait, tartózkodjanak minden olyan tevékenységtől, amely bonyolítaná a szuverén köztársaság helyzetét, és veszélyeztetné a békét. Ez alapos csapás a NATO és Törökország vezető köreinek terveire. Az AKEL nyilatkozata rámutat, a Biztonsági Tanácsban elfogadott határozat elutasítja Ciprus ellenségeinek azt a mesterkedését, hogy megsértsék a Ciprusi Köztársaság szuverenitását és önállóságát; a határozat félreértés nélkül leszögezi, a ciprusi kormányra hárul az a feladat, hogy a köztársaság területén helyreállítsa, illetve fenntartsa a törvényességet és a rendet. A Ciprusi Dolgozó nép Haladó Pártjának nyilatkozata hangoztatja, a szerdán elfogadott határozatnál: az a legnagyobb hiányossága, hogy »-nemzetközi katonai erő« megteremtését irányozza elő. Ciprusnak nincs szüksége arra, hogy idegen katonai erők döntsenek a belső renddel és biztonsággal kapcsolatos kérdésekről. A sziget előtt álló legnagyobb probléma továbbra is a külföldi agresszió elhárítása. Az AKEL nyilatkozata a továbbiakban rámutat, a ciprusi határozat másik komoly hiányossága, hogy a ciprusi ENSZ-haderők létrehozásának és ellenőrzésének feladatát nem a Biztonsági Tanácsra, hanem az ENSZ főtitkárára bízza, majd bírálja a határozatot, amiért előirányozza, hogy »a haderők létrehozásáról és feladatáról tanácskozásokat kell folytatni Anglia, Görögország és Törökország képviselőivel«. (MTI) VILLANYT KAPOTT NAGYPUSZTA Amikor a nevét kapta ez a kaposmérő—kadarkúti ■ országút menti kis település, mindössze öt-hat házból állt. Egykét év óta azonban gomba módra nőnek a házak Nagypusztán, s ma már huszonhét család lakik itt. Az utóbbi időben két jelentős esemény zajlott le a pusztán. Az egyik, hogy Gige helyett Bárdudvarnokhoz tartoznak, így a pusztaiak könnyebben eljutnak a tanácshoz vagy egyéb ügyesbajos dolgaik elintézése végett a faluba Még ennél is nagyobb öröm, hogy villanyt kapnak. Tehát itt is a kamrákba kerülhet a petróleumlámpa, pereghet a mosógép, s ügy mondják, hamarosan megjelenik az első televízió is. Abusch nyilatkozatában hangoztatta, hogy az NDK szívesen venné a tárgyalások folytatását, és őrülne, ha azok egy új politika kiindulópontjává válnának. Abusch határozottan megcáfolta a bonni reakciós köröknek azt az érvelését, arSe- lyet legutóbb felhasználtak az újabb megállapodás megtorpedózására, högy tudniillik a látogatási engedélyek kiállításában közreműködő posztatiszt- viselők az NDK konzuli képviselői lennének. Majd rámutatott: Természetesen az NDK biztonsága és az egész eljárás zökkenésmentes lebonyolítása érdekében ragaszkodni kell ahhoz, hogy a látogatási engedélyek kiállításával kapcsolatos eljárás teljesen az NDK hatóságai kezében és ellenőrzése alatt maradjon. A továbbiakban kijelentette, hogy a legutóbb folytatott tárgyalásokon már messzemenő egyetértés bontakozott ki, és tíz alapvető kérdésben már megegyezés jött létre. Megállapodásokat azonban csak mindkét fél érdekeinek figyelembe vételével lehet kötni. »Ha ezt a realitást bizonyos bonni körök tudatosán figyelmen kívül hagyják, akkor ezzel megtorpedózzák a további tárgyalások minden kilátását.« Abusch ezután rámutatott: A látogatási engedélyek ügyében folyó tanácskozásokon »nem két vagy három német állam elismeréséről van szó, hanem csak arról, hogy megteremtsék a szükséges előfeltételeket ahhoz, hogy Nyugat-, Berlin polgárai meglátogathassák rokonaikat az NDK fővárosában«. Majd hangsúlyozta: »Az NDK elismerése nem előfeltétele annak, hogy megállapodást kössenek a két jelenleg fennálló német államban élő emberek találkozásáról. Köztársaságunk nemzetközi elismerését szerencsés módon egyre kevésbé befolyásolhatják azok az urak Bonnban, akik csökönyösen azt hiszik, hogy tovább folytathatják köztársaságunk ellen Adenauer merev és agresszív politikáját. Azok az államok, amelyek már elismerték az NDK-t, az emberiség több mint egyharmadát képviselik. Kétségtelen, hogy köztársaságunk gazdasági és kulturális teljesítményeinek, növekvő politikai tekintélyé-: Bek és békepolitikájának eredményeként további államok is el fogják ismerni az NDK-t, és ez csak idő kérdése.« Castro sajtóértekezlete Tikács M tarmitor ikiús, a DAV nagyatádi kürze (szerelője befejezi a transz- szerelését. Ez a trafó biztosítja a 37 ház áramellátását. Bárdudvarnok—Nagypuszta elett már régebben ott futott a ma- Sjasfcsiültségű vezeték. Mostantól az új trafó »leszedi« az áramot a puszta lakúinak. Havanna (TASZSZ). | Fidel Castro a marokkói ügyvivő fogadásán hosszasan ! beszélgetett a jelenlevő kubai és külföldi újságírókkal. A beszélgetés elején nevetségesnek és ostobának nevezte a venezuelai kormány fenyegetését, hogy megszakítja a kereskedelmet azokkal az európai országokkal, amelyek továbbra is kereskednek Kubával. Castro kijelentette: Venezuela ezeknek az országoknak inkább elad, mint vásárol tőlük, tehát egy ilyen lépésnek csak Venezuela látná kárát. Amikor megkérdezték, hogyan alakult a kubai—amerikai viszony Johnson elnök beiktatása óta, Castro azt válaszolta, hogy ugyanolyan állapotban van, mint Kennedy meggy i ikolásakor. Castro részletesen szólt világkereskedelmi kérdésekről. Méltatta a küszöbönálló genfi kereskedelmi értekezlet jelentőségét, és azt mondta: — Mi védelmezzük kereskedelmi szabadságunkat. Kuba hajlandó kereskedni bármely országgal, amely azt kívánja. Hiába próbálja az imperializmus gazdasági blokáddal megfojtani a kubai forradalmat, Kubának olyan presztízse és hitele van, amellyel csali kevés ország dicsekedhet. Az ország rendelkezik minden vásárolt áru kifizetéséhez szükséges gazdasági tartalékkal. Valutakészlete ma nagyobb, mint 1959-ben, a forradalom győzelmének időpontjában. Kuba jelenleg kiegyenlíti az Angliával, Franciaországgal, Olaszországgal, Japánnal és más országokkal szemben fennálló régebbi adósságait, kész kártérítést fizetni az államosított brit tulajdonért. A Shell angol olajtársaság kártalanítását Kuba kezdeményezte — mondotta. Egy kérdésre válaszolva Castro megjegyezte, hogy könyvet ír a kubai forradalomról. (MTI)
