Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-05 / 54. szám

Csütörtök, 1964. martins 5. 3 SOMOGYI NÉPLAP Megválasztották a Hazafias Népfront új megyei bizottságát (Folytatás az 1. oldalról) ságC feladatokat, s a tanácsok vezetői kezdik látni, hogy mindennapi munkájukban tá­maszkodhatnak a népfront­szervekre. A népfronttestület javaslatot tehet a tanácsnak, s az köteles megtárgyalni azt. Részt vesz a népfront a ta­nácsülések előkészítésében, szervezi a tanácstagok és az országgyűlési képviselők be­számolóit, fogadóóráit, a koz- ségxejlesztési tervek megvaló­sítását. A társadalmi munka szervezésében azért tudnak népfrontbizottságaink jól se­gíteni, mert figyelembe veszik és alkalmazzák az érdekeltség elvét, azt, hogy a lakosság közvetlenül is érdekelve van eg'y-egy járda vagy törpe víz­mű építésében. E feladatok megvalósításában szinte min­den népfrontbizoftságunk élen járt, és nagy segítséget nyúj­tott a párt- és a tanácsszervek munkájához. Szólt a megyei titkár a bé- keagitációban kifejtett tevé­kenységről, majd a népfront szerepéről, hivatásáról a kö­vetkezőket mondotta: — A Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével — a munkás-paraszt szövetségre támaszkodva — a Hazafias Népfrontban testesül meg az a társadalmi összefogás, amely nagy feladataink megvalósítá­sára hívja hazánk dolgozóit. A népfront a párt irányításával szocializmust építő társadal­munk egyik igen fontos poli­tikai mozgalmává nőtt. Fő fel­adata a munkáshatalom erősí­tése, a szocializmus fölépítésé­ben és a béke védelmében va­ló hatékony közreműködés. E feladatoknak úgy tud megfe­lelni, ha soraiban egyesíti ha­zánk hű polgárait, a munkáso­kat, parasztokat, értelmiségie­ket és kispolgárokat, mind'Azo­A megyei küldöttek szélt a III. kongresszus előké­szítéséről; elmondta, hogy a választási munkában 130 000 népfrontbizottsági tag • vett részt. Az új feladatokról szól­va a szocialista népi-nemzeti egység kérdéseiről, a szocialis­ta közgondolkodás kialakításá­val kapcsolatos tennivalókról szólott. Utolsónak Csordás József kaposfői pedagógus szólalt fel. A vitában elhangzott felszó­lalásokra dr. Halász János vá­laszolt. A megyei népfrontbizottság illése A vita után a küldöttérte­kezlet egyhangúlag megválasz­egy csoportja. tóttá a Hazafias Népfront 81 tagú megyei bizottságát és me­gyénk 27 tagú kongresszusi küldöttségét. Az új megyei bi­zottság Dbmbővári László el­nöklésével a délutáni órákban megtartotta első ülését. Ezen megválasztották a 15 tagú el­nökséget és a tisztségviselőket. Elnöknek Varga Károlyt, a Termelőszövetkezeti Beruhá­zási Iroda vezetőjét, álelnököknek Bőhm Józse­fet, a megyéi tanács vb-elnö- két, Kocsis Lászlót, az MSZMP megyei bizottsága agit.-prop. osztályának vezetőjét, dr. Tóth Sándort, a KÖJÁL megyei igazgató főorvosát, titkárnak dr. Halász Jánost választották meg. Élőké zületek a nemzetközi nőnapra kát, akik népünk életének szebbé tételéért tudnak és akarnak is tevékenykedni. Népfrontbizottságaink összeté­telükben tükrözték és tükrö­zik megyénk lakosságának tár­sadalmi rétegeződését — álla­pította meg a szónok. Elmon­dotta, hogy a nemrégiben meg­tartott falugyűléseken több mint 25 000 ember vett részt, s csaknem ezren szólaltak fel. A kedvező politikai légkör és az újjáválasztott bizottságok személyi összetétele biztató ígérete annak, hogy megold­juk a népfrontmwzgalom előtt álló feladatokat — mondotta többek között a megyei titkár, majd a feladatok vázolásával fejezte be beszámolóját. A beszámoló utáni vitában az alábbi küldöttek szólaltak fel; Tóth Sándor kapospulai tsz-tag; Vörös József ráksi tsz- tag; Rigó Lajos, a Fonyódi Já­rási Tanács vb-elnökhelyefte- se; Horváth Sándorné, a nő­tanács megyei titkára; dr. Ka­nyar József, a Megyei Levéltár igazgatója; Fajtai László, a Tabi Járási Tanács kereskedel­Az üzemekben, intézmé­nyekben szerte a városban megkezdődtek a nemzetközi nőnap megünneplésének elő­készületei. A központi ünnep­séget a Latinka Sándor Mű­velődési Ház színháztermében tartják meg szombaton este hét órakor. Az ünnepi nő­gyűlésen Pados József, a vá­rosi tanács vb-elnökhelyette- se köszönti a nőket. A film­előadással összekötött ünnep­ségre mintegy hatszáz meghí­vót küldtek szét A városi nőtanácsi körze­tekben szintén ünnepélyesen emlékeznek meg erről a nap­ról, Kedden a Vöröshadsereg úti körzet nő lakóit ünnepel­ték meg, a héten még a szentjakabi és a Füredi úti körzet rendez ünnepséget. Az üzemekben a párt- és a szakszervezet vezetői gon­doskodnak a nők megajándé­kozásáról, az iskolákban osz­tályfőnöki órákon ünnepük meg a nők napját. A natanácsok sokat lekötnek a háztáji termelés tokozásáért mi felügyelője; Kertész Rezső, a kaposvári TÜZÉP üzemgaz­dasági vezetője; Kocsis László, az MSZMP megyei bizottsága agit.-prop. osztályának vezető­je; Endrédi Lajos, a KIOSZ megyei titkára; Sebestyén Vó­(Tudósítónktól.) Tanácskozásra ültek össze a napokban a tabi járás közsé­gi nőtanácsainak és szülői munkaközösségeinek vezetői. Szabó Antálné andocsi peda­gógus a szülői munkaközössé­Böröczky Tibor, az FJK igazgatóságának elnöke á ház­táji gazdaságok szerepéről szólva hangsúlyozta, hogy a nőtanácsok sokat tehetnek a háztáji termelés, kivált a to­jás- és baromfiértékesítés fo­zsef csokonyavisontai címzetes prépost. Harmati Sándor, a~Rözpo_n- ti Bizottság tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára az Országos Ta­nács nevében üdvözölte a kül­döttértekezlet részvevőit. Bé­gek feladatairól, a szülők és a pedagógusok kapcsolatának elmélyítéséről, a gyermekneve­lésről és a pályaválasztásról tartott előadást. Horváth Sán­dorné, a nőtanács megyei tit­kára a nőtanácsok tevékenysé­gét elemezte, és megjelölte a további feladatokat. kozásért. A múlt évi verseny ■— 260-an vettek részt benne — eredményes volt; az asszonyok 401 mázsa baromfit és több mint 5 millió tojást értékesí­tettek. G. Vaskó Jánosné be- degkéri asszony második lett a megyei versenyben. A járási verseny első helyezésével járó Ot növényvédelmi társulás alakult a kaposvári föld művesszövetkezet körzetében 2000 forintos étkészlet a be- degkéri Csallós Istvánnét ille­ti. A második helyezett, az ugyancsak bedegkéri Finta ' (Tudósítónktól.) A kaposvári földművesszö­vetkezet öt községben alakí­tott növényvédelmi társulást. Toponáron, Orciban, Zimány- ban, Kaposfüreden és Simon­ién több mint 400 szórvány gyümölcsössel rendelkező gazda írta alá a belépési nyi­latkozatot. Nyomban hozzá­kezdtek a növényvédelemhez: nyesik, kaparják, tisztítják a fákat. Az fmsz a közelmúltban 14 magasnyomású és másik per­metezőgépet vásárolt. Mind az öt faluban megalakították a permetezőbrigádokat. A nö­vényvédő szereket az fmsz márciusban szállítja a hely­színre. Az öt brigádot egy szakember irányítja. Rend­szeresen látogatja őket, és a helyszínen ad tanácsokat. Lajosné 700 forintos karórát, a harmadik helyezett, a lullai Nagy Imréné 300 forintos csi­beetetőt, -itatót kapott A tojás- és baromfiértékesí­tési versenyben szép ered­ményt ért el még Spitz Sándor­né zicsi, Horváth Dezsőné so- mogymeggyesi, Csöbör Gábor- né gamási és Szimcsák János­né karádi asszony. A in sí is k »szóa*wezet«* k r »I A téma nem mai keletű, ~ hiszen köztudott, ' hogy már a termelőszövetkezetek megalakulásakor szerte a me­gyében munkaszervezetek jöt­tek létre: kisebb-nagyobb em­bercsoportok munkacsapatok­ba, illetve brigádokba tömö­rültek. Szervezetten dolgoztak tehát akkor is, menet közben azonban kisebb-nagyobb hibák jelentkeztek. Kiderült például, hogy túlságosan felaprózódtak az egyes munkaterületek, ne­héz volt összefogni és ellen­őrizni a széteső termelést, s esetenként kiderült, hogy az egy-egy csapatban összeverbu- válódott asszonyok vagy fér­fiak valamilyen oknál fogva nem tudnak együtt dolgozni. Másutt a csapat- vagy brigád- vezetőnek nem sikerült meg­birkóznia a rábízott feladattal. Nőtt a gépesítés aránya, egyre nagyobb területen mentesítet­te a kézi kapálást a gyomirtó vegyszer — egyszóval fokoza­tos átszervezésen mentek át a munkaszervezetek a termelő- szövetkezetekben, s ez az át­alakulás nemegyszer okozott zökkenőket, kisebb-nagyobb megrázkódtatásokat a gazdál­kodás menetében. Közeledik a tavasz, és rövi­desen megkezdődik a szántás­vetés. A termelőszövetkezetek elhatározzák, hogy munkavál­lalás arányában kimérik-e a parcellákat a tagoknak, vagy közösen művelik a kapásokat a szövetkezeti gazdák. Ennek eldöntésével nem szabad kés­lekedni. És nem szabad elfe­ledkezni a nagyobb munka- szervezeti formákról sem, mint amilyen a brigád- és az üzem­egység. Jó vagy rossz ez az adott gazdaságban? Meg kell vizsgálni, hogyan lehetne tö­kéletesíteni ezek tevékenysé­gét. Vegyünk néhány példát a kaposvári járásból. A nagyba­jomi Zöldmező Termelőszövet­kezetben három üzemegységre tagolódott a terület, s mind­három üzemegységnek volt ku­koricája a múlt évben. Külön dolgoztak az emberek, külön tervek teljesítésén fáradoztak. Ez az elkülönülés azonban oda vezetett, hogy egyáltalán nem segítettek egymásnak, az üzemegység-vezetők között el­lentét alakult ki, és még a leg­nagyobb szükségben sem tá­mogatták egymást. Mi lett a következmény? Az, hogy ta­valy ősszel a Zöldmező Tsz- ben 125 hold kukorica szedet­lek maradt. Hr élen, a tavasz beköszön- tése előtt kell eldönte­ni, hogy hogyan lehetne for­málni, jobbá tenni a munka- szervezési formát. Év közben erre nincs idő. Bizonyítja ezt a várdai tapasztalat is: a gya­kori szervezeti változás miatt elkéstek a kukorica kapálásá­val. Ahol baj volt a munkaszer­vezéssel, ott egész éven át, de főképp az őszi betakarítás és talajmunkák idején ütközött ki ez a fogyatékosság. Ozemegy- 'ségeket — területi és szerve­zeti követelményeiknél fogva — helytelen alkalmazni ott, ahol nincsenek meg a feltéte­lei. Márpedig termelőszövetke­zeteink többségére ez vonat­kozik, ugyanis adottságaik nem teszik ezt lehetővé különféle okok miatt. Mi tartozik ezek közé? A tagolt és alapjában véve kis terület, a sokirányú termelőtevékenység, megfelelő felkészültségű vezető hiánya és a gazdálkodás áttekinthetősé­gének korlátozása. S ha e hiá­nyosságok ellenére mégis üzemegységben dolgoznak va­lahol, ezzel nem segítik, ha­nem gátolják a gazdaság fej­lődését Göllében is üzemegységben dolgoztak tavaly. Milyen ta­pasztalatot szűrtek le belőle? Megállapították, hogy nem volt célravezető a mintegy 6000 holdas terület üzemegy­ségekre való bontása, és most közgyűlésen elhatározta a tag­ság: ismét brigádokban dolgo­zik. így diktálta ezt a józan megfontolás, mert hiszen köz­tudomású volt a szövetkezet­ben, hogy amíg üzemegység­ben dolgoztak a tagok, a köz­ponti irányítás alig érvénye­sült, s felaprózódott, romlott a vetésszerkezet, nehéz volt az üzemszervezés, megengedhe­tetlenül nőtt a gépi és kézi munkáéi ő-ráf ordítás — egy­szóval nem lehetett gazdaságo­san termelni. 'jVT i tehát a tennivaló? A-LTJ- járási párt-vb és a já­rási tanács végrehajtó bizott­sága együttes ülésén például amellett foglaltak állást, hogy még az idén egy szakemberek­ből álló bizottságot kell meg­bízni azzal, hogy az utóbbi évek üzemszervezési tapaszta­latai alapján kidolgozzon egy minden vonatkozásban elra­gadható formát. Szükség van erre annál is inkább, mert je­lenleg nincs kiforrott, általá­nosságban alkalmazható üzem- szervezési módszer a járásban, a meglevők átalakulóban van­nak. Ezekben sok az ötletsze­rűség és a szubjektivitás, s gyakran változnak. Tökéletesí­tésükre szükség van az adott viszonyokhoz alkalmazkodva, és törekedni kell a bevált módszer állandósítására. A brigádszervezet a Jegalj kalmasabb üzemi szervezet a termelőszövetkezetekben, kü­lönösen a kis területű gazda­ságokban. Azonban ez is csak akkor jár eredménnyel, ha a A szoba kicsi. Valamikor konyha lehetett. Azóta már kipakolták a bútorokat, csak néhány ülőalkalmatosság, egy ósdi asztal és egy vígan du­ruzsoló dobkályha van ben­ne. És nagyon sok nyírág. Ezzel foglalkozik a négy asz- szony: Horváth Jánosné, özv. Kocsis Sándorné, Szantner Gyuláné és Kertész Lajosné. Fürge ujjakkal fogják marok­ra a nyírágat, aztán dróttal öszekötik, és már kész is a seprű. így megy ez most a görge- tegi Búzakalász Tsz-ben. Hor' váth János elnöktől tudom, hogy sok nyírfa van a tsz erdejében. Eddig is szedtek ágat, de eladták a vállalat­nak. — Az idén próbálkoztunk először seprűkötéssel. Darab­jára! 50 fillért fizetünk a ta­goknak. Az ágszedésért pedig 50 forintot mázsánként. Az asszonyok munkáját fi­gyelem. Gyorsan, fürgén dol­goznak. — Muszáj, mert van már konkurrencia is — mondják. — Másutt is kötnek. Pedig nem ment mindig ilyen jól. Amikor megkezd­ték, sokan szabód tak. Alig akadt vállalkozó. Azt is mondták, nem értenek hozzá. — Ki tanította? Kőművesek mellé férfi segédmunkásokat állandó budapesti munkára fölveszünk. Munkásszállást térítés nélkül biztosítunk. Napi egyszeri m-leg étke­zést és felutazást költséget téritünk fölvétel esetén Jelentkezés Április 4. Építőipari Ktsz, Budapest, Vili., Auróra u. 23. munkaügy. (1787) szövetkezet nem aprózza szét a termelvényeket, nem húz mesterséges választóvonalat a brigádok közé, hanem például burgonyabetakarításkor együtt szedik a termést, így előbb tisztul meg a terület. A gépek munkájának központi irányí­tása is fontos. Nem válik a közösség hasznára, ha külön- külön minden brigád saját ren­delkezésére gépet, traktort kap, mert így azok nincsenek kihasználva. TUT indezek, a munkaszerve- zetek kialakításához tartozó kérdések most, a ta- vaszvárás időszakában kerül­jenek napirendre. Ma még van idő mérlegelni a korábbi évek tapasztalatait, s ezek tanulsá­ga szerint megállapodni a gazdálkodás eredményessegé- re nézve előnyös munkaszerve­zet kialakításában — a körül­ményeknek leginkább megfe­lelően. Tartozzék ez is a ta­vaszra való készülődés legfon­tosabb, és legsürgősebb felada­tai közé — A kuntelepiek már rég­óta foglalkoznak vele, őket kértük meg, hogy mutassák meg. Azóta megszerették a gör- getegiek is. — Ha naponta csak har­minc forintot tudnánk meg­keresni — mondják az asszo­nyok —, akkor is megérné. De eddig minden nap meg­volt az ötven forint.. — Nehéz? — A nyírágszedés, az nehe­zebb. Meg a télen is rosszabb volt, amikor jeges volt a vesz­sző. — Mennyit tudnak egy nap elkészíteni? — Ma nem lesz meg a száz* mert későn kezdtünk — mon- ja Horváthné. — De este is csináljuk — teszi hozzá Kertészné. Gyakran este tíz-tizenegy óráig is dolgoznak. Eddig tizenegyezer seprűt küldtek Budapestre, s a töb­bi is megy, mihelyt elkészül. 5,50 forintot fizetnek a tsz- nek a seprűért. Azt mondják az asszonyok, hogy egy mázsa nyírágból nyolcvan-nyolcvan­öt darabot is tudnak kötni. Jól jár így a tsz is meg a tagok is. Á nyírág mázsáját eddig kétszázötven forintért értékesítették; most, hogy maguk dolgozzák fel, sokkal többet kapnak érte. K. I. Az ÉM 22. sz. Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel alkal­maz VILLANYSZERELŐ, VASSZERKEZETI LAKATOS, ív- és lánghegesztő, köz­pontifűtés-szerelő, vízveze­ték-szerelő szakmunkáso­kat, valamint betanított se­gédmunkásokat balatonfűz- fői, bánhidai, nyergesújfa­lui, peremartoni építkezé­seire. Alkalmas dolgozók­nak útiköltséget térítünk. Jelentkezés a vállalat köz­pontjában, Budapest, V-, Irányi u. 17. sz. (1241) Hernesz Ferenft Felbontották már az elvermelt burgonya egy részét a kadarkút! Szabadság Tsz-ben. Csíráz tatásra viszik a jól bevált güibabat, hogy kellő időben kerülhessen a vetőmag a földbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom