Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-28 / 74. szám

Szombat, 1964. március 28. 3 SOMOGYI NÉPLAP Ahol nincsenek fiatalok... Termelőszövetkezeti fiata­lokról, munkájukról, vágyaik­ról, szórakozásukról akartam riportot írni Belegen. Rossz helyen kerestem a belegi fiú­kat, lányokat... * * * — Nehéz kérdés ez nekünk — mondja Vajda József ta­nácselnök. — Az egyik keze­men megszámolhatnám azo­kat, akik itthon maradtak. A többit elröpíti reggel a vo­nat, csali este hét-nyolc órakor térnek vissza. Egy kis számolás, átlapoz­zuk a lakónyilvántartó köny­vet, végignézzük az adatokat. 1940 és 1948 között 97 gyer­mek született Belegen. Ezek most tizenhat-huszonnégy éve­sek. Hova lettek? Közülük mindössze egyetlen termelő­szövetkezeti tag van, Laki Ist­ván és néhány bedolgozó. A tanácselnök felsorol. Ber­talan Mária Kaposváron, a Vi­lágítástechnikánál dolgozik; Dévény Irén kereskedőtanuló; Dömötör Istvánná az erdőgaz­daságnál talált munkát. Sok a középiskolás, s mentek el a Kutasi Állami Gazdaságba is. A Pamutfonó-ipari Vállalat kaposvári gyárában, sőt a bu­dapesti hajómunkások között is alvad belegi fiatal. Többen elköltöztek más községbe. 123 dolgozó tagja van a be­legi szövetkezetnek, 57 év az átlagos életkor. — Ha kimegyünk a mezőre, pirosat vagy élénk színt nem látni, vagy csak nagyon elvét­ve — jegyzi meg a tanácsel­nök. Szomorú ez, különösen, ha arra gondol az ember, hogy mi lesz öt-tíz év múlva Kinek adják át helyüket a mostani tsz-tagok? Tovább tanulni, szakmát szerezni akarnak a fiatalok. A mezőgazdaságra mint szakmára azonban nem gondol szánté egyikük sem. A tanácselnök elpanaszolja, hogy — jelentkező híján — dugába dőlt a mezőgazdasági szak­munkásképző terve is. * * * ihárom forint hat- v lért fizettünk pré­m együtt munkaegysé­genként — mondja Nagy Jó­zsef tsz-elnök. — Ha egy-egy fiatal rendesen dolgozik, töb­bet keresne itthon, mint bár­hol. Ök azonban városba vágynak. Csábítja őket a nyolcórás munkaidő, s az, hogy nincsenek lekötve úgy, mint a mezőgazdaságban. ösztöndíjat ajánlott fel to­vábbtanulásra a termelőszö­vetkezet, de nem akadt jelent­kező. Ügy is megpróbáltál! itt­hon tartani a fiatalokat, hogy megígérték: a tervezett mun­kaegység értékének hatvan százalékát minden hónapban kifizetik. Ez — állandó munka esetén — havonta 1000—1200 forintot jelentene fejenként. — öntözéses kertészetet lé­tesíthetnénk a konzervgyár el­látására — mondja Lőczi Já­nos agronómus. — De nincs kertész szakmunkásunk. Meg kell tanulni az öntözőberende­zés kezelését is. Ha csak tízen- tízenöten visszajönnének!.., • * * — Ha falun élne, maga is elkívánkozna onnan — ezzel kezdi Bertalan Marika, akivel Kaposváron sikerült találkoz­nom. Ö is azokról a tényezők­ről beszél, amelyek a falúból a városba vonzzák a fiatalokat. Arra azonban nem gondol, sem 6, sem a többi bejáró fia­tal, hogy milyen távlatok van­nak a mezőgazdaságban, mi­lyen jövője van a falunak. Gé­pesítéssel, kemizálással egyre inkább az ipari munkához hozzák közelebb a mezőgazda­ságot. A modem technika vív­mányaként sok olyan berende­zést, gépet gyártanak, amik megkönnyítik a paraszti mun­kát. Természetesen ez nem megy máról holnapra, s főként nem magától. A falusi fiatalok nem várhatják csupán apáik­tól a jövő megteremtését, eb­ből maguknak is részt kell vál­lalniuk. Igaz, ez nem könnyű, de ha a fiatalos lendület, erő, akarat párosul az idősek ta- pasztaltságával, gyakorlatával, eredménnyel jár. Maguknak alakítják a jövőt a mi fiataljaink. De ezért a jövőért felelősek a szülők, a helyi vezetők is. Adjanak meg minden segítséget ehhez a munkához, teremtsenek olyan körülményeket, amelyek ked­vet támasztanak a fiatalokban a mezőgazdasági munkához. Strobl Márta Naponta kétszáz vagon kavics Február eleje óta ismét teljes erővel dolgoznak a gyé- kényesi kavicsbánya gépei. Volt olyan nap, hogy kétszáz vagont raktak meg az építke­zések nélkülözhetetlen alap­anyagával. Az első negyedév­ben 90 000 köbméter kavics kitermelését írja elő tervük. Minden jel arra mutat, hogy a tervet — ha az igényelt vasúti kocsikat megkapják — túlteljesítik. Az ÉM Építőipari Szállítási Vállalat pécsi szállítási üzemegysége pécsi munkahelyre fölvesz ii Szállást, étkezést biztosítunk. Tanácsi igazolás szükséges. Útiköltséget nem térítünk. Jelentkezés : Pécs, Megyeri út 50. (3047) Két köbméter kavicsot emel egyszerre a vagonokba vák gyártmányú markoló. a csehszlo­Indul a megrakott vonat. Jó hasznát veszik a kavicsbányában régi kis mozdonynak. Emberek és újítások MAGABIZTOS EMBER­NEK LATSZIK. Kerek arc, kicsi, gondosan vágott bajusz, gyors szavak és magyarázó mozdulatok. Életerő, vidám­ság. Ez jellemzi Kovács Já­nost, a Pamutfonó-ipari Vál­lalat kaposvári gyárának tmk-szerelőjét. És még vala­mi. Az, hogy nyugtalan, töp­rengő ember. — Tizennégy éve dolgozom a textilben, törzstag vagyok. Eddig huszonöt újításomat vezették be., Tavalyelőtt ki­lenc, tavaly kettő volt, de ebből csak egyet fogadtak el... Az idén eddig kilencet adtam be... Igen, tavaly hullámvölgyben voltam. Elő­fordul az ilyen. Elfásul az ember, ha azt látja, hogy nem díjazzák igazságosan. Először ötvenötben keseredtem el. Én nagy jelentőségűnek tartot­tam egyik újításomat —most már az ország több üzemé­ben is bevezették —, s akkor nagyon keveset kaptam ér­te... Ez egy ideig elvette a kedvemet. Meg akkor jött a nősülés, az építkezés ... A sok munkp, meg gond miatt nem maradt időm az újításra. Az idén jól megy. Nyugodtabb lett az életem is, jobban rá­érek gondolkodni — mondja. Aztán arról beszél, hogyan játszódik le az újítás folya­mata. — Nem is tudom ... Olyan­kor nem gondol arra az em­ber, hogy »na, most én újí­tok!« Sokszor útközben vagy éppen ebédnél támad egy öt­let... Máskor meg ... Például törnek az alkatrészek, vagy túl gyorsan kopnak. Ezen el­kezdek töprengeni. Rajzolga- tok, gépeken gondolkodom, mechanizmusokon... Itt van például az egyik idei újításom... Az előfonó gé­peken a felső kónusz gyak­ran — általában kéthónapon- ként — elromlott. Megjavítá­sa nagy költséggel és gépál­lással jár. Egy tengelykapcso­lóval megoldottuk, hogy ez a hiba sokkal ritkábban for­duljon elő. — Veszekedések, méltatlan­ságok? Mostanában nem ta­pasztalok ilyesmit. Volt egy eset a múlt hónapban: a Carniti nyújtógép szálmozga­tására ketten adtunk be újí­tást egyszerre. Láttam, hogy a másik jobb. Lemondtam... A DOSSZIÉBÓL ELŐSZE­DETT RAJZLAPON körök, vonalak sokasága látszik. Nagyobb kukoricahozam= fejlettebb állattenyésztés Verseny előtt a balatonszabadi kommunisták A balatonszabadi November 7. Termelőszövetkezet kommu­nistái örömmel vállalták a ku­koricatermesztési verseny szervezését, s a múlt hét végén tartott taggyűlésükön ígéretet tettek arra, hogy mindent el­követnek a nagyobb hozam el­éréséért Ha a vállalást telje­sítik — 18,3 mázsa májusi morzsolt kukorica betakarítá­sát tűzték ki célul 600 hold át­lagában —, akkor nem lesz abrakhiánya a szövetkezetnek, és gyorsabban fejlődhet állat- tenyésztésük. A múlt évben nagy gondot okozott a rossz minőségű és kevés takarmány. Ezt vették fontolóra legutóbbi gyűlésükön a szabadi pártta­gok, s a vállalás teljesítésének lehetőségeiről tanácskozik a közeljövőben együttes ülésen a tsz és a pártszervezet vezetősé­ge is. Vincze Imre párttitkár arról tájékoztatott, hogy a taggyűlé­sen nagyon bizakodó volt a hangulat, néhányan még ke­vesellték is a vállalt termés­átlagot. Könnyű lett volna töb­bet ígérni, azonban figyelembe kellett venni, hogy a 600 hold­ban van gyengébb termőké­pességű terület is. Lesz mit .tenni a vállalás teljesítéséért! Mi kell ehhez? Mindenek­előtt megfelelően elő kell ké­szíteni a talajt, idejében kell kezdeni és jól meg kell szer­vezni a munkát egészen a ku­koricaszár betakarításáig. A legközelebbi tennivaló a mag­ágy elkészítése, majd a vetés. A traktorosok közül öten kom­munisták, hatan pedig párton kívüli aktívák. Már alig vár­ják, hogy megszikkadjon a föld, és elbírja a gépet. Ta­valy ősszel kitettek magukért a gépkezelők. Több mint 1200 hold kenyérgabona és 520 hold takarmánygabona magját tet­ték a földbe október 21-ig. Molnár János kommunista traktoros, Fűrész József pár­ton kívüli aktíva és még so­kan bizonyították: számítani lehet rájuk az idén is. A szövetkezetnek 26 erőgé­pe van. Ezek vezetőit és a fo- gatosokat — lófogattal vetik el a zárt kertekben levő földeket — összehívják az ünnepek után, és megbeszélik velük a legsürgősebb feladatokat. Töb­bek között a gépek két mű­szakban való üzemeltetését is. Azt már eldöntötték, hogy a három lánctalpas traktor éj­jel-nappal szánt, ha az időjá­rás engedi. Az univerzális gé­Most ezt kellene megmagya­ráznia Kiss Sándornak, hogy számomra is érthető legyen. . — Ezt a rajzot Józsinak, az újítási előadónak is meg kellett magyaráznom. Ezek itt úgy működnek, mint a géppuska dobtára... De hát maga nem volt katona ... In­kább menjünk fel a fonó I-be. Ott azt csinálják a fonónők, amit majd ez a szerkezet... A leszedő- és rárakógép szerkezetét jelentik ezek a körök meg vonalak a rajzla­pon. Ezt a munkát most két­száz nő végzi, a' gépesítés után ötven fonónő munkája elég lenne hozzá. Az Egye­sült Államokban, Japánban és a Szovjetunióban már gépesí­tették a leszedést és a rára- kást. Szabadalom nem lesz tehát belőle, de nagy jelentő­ségű újítás igen. Kiss Sándor rövidesen Pestre utazik a Textilipari Kutató Intézetbe, ott megvizsgálják az újítást, és segítenek megvalósítani. A fonónők boszorkányos ügyességgel kapkodják le a teli és húzzák rá az üres hü­velyeket a gépre. — Ezt végezné az a szer­kezet — mondja Kiss Sándor, és fölemel egy üres hüvelyt, egyik tenyerére teszi, megbil­lenti, leesik. így szedné le végig a gép... Másfél év óta dolgozik a textilművekben. Lakatos. Ta­valy hat újítást adott be. Hármat bevezettek. És a má­sik három? — Költségesek lettek volna. Például a kártológépek alól a porelszívás ... Forinthasznot nem is hozott volna. Arra vi­szont, hogy egészségesebb lett volna a levegő, azt válaszol­ták, hogy a városi statisztiká­hoz képest a textilben kevés a tüdőbetegség ... — ELŐFORDUL NÉZET- ELTÉRÉS az újítók között, nem is ritkán — mondja Sza­lag József újítási előadó. — Hiszen egyszerre több ember­nek is lehet ötlete. Aztán ha összevonjuk az újításokat, vagy az egyiket elutasítjuk, akad, aki méltatlankodik. Gyakran panaszkodnak a dí­jazásfa is. Sokan kevésnek tartják ... Pedig szigorú díj­kulcs szerint megy. Figyelem­be vesszük a befektetett ener­giát, a hozott hasznot, a de­vizamegtakarítást ... Előfor­dul, hogy ennek ellenére megföllebbezik, és az ügyet vizsgálva, ha méltányos, na­gyobb összeget állapítunk meg... — Hány újítást adtak ,be ebben az évben? — Nyolcvanegyet. Ezek kö­zül melyiket tartja a legje­lentősebbnek? — Kiss Sándor újításán kí­vül Galambos Attilának van egy évi félmilliós hasznot ígérő elgondolása, a kártoló előtépő rostély. Ennek segít­ségével a nyersanyag kivá­lasztásakor több értékes anyag marad meg, csökken a hulla­dék. — Volt-e saját újítása? — Mióta előadó vagyok, nem újítok. Sok a munka, nem érek rá. Persze, ötletem mindig akad, elmondom vala­kinek, akinek van ideje fog­lalkozni vele, aki ráér kispe­kulálni, megoldani.., Szalay József minden gé­pet, minden csavart ismer az üzemben. És szereti az embe­reket. S. Nagy Gabriella pék nyújtott műszakban dol­goznak majd, s munkájukat rendszeresen ellenőrzik. Azt is megnézik a szövetkezet veze­tői, hogy reggel mikor indul­nak, és este mikor állnak le a gépekkeL Kétezer holdon vetnek tava­sziakat Balatonszabadiban. Hogy idejében végezzenek ve­le, jó szervezésre, a gépek ala­pos kihasználására van szük­ség. Ezenkívül ott van a tavaly őszről elmaradt 500 hold mély­szántás, amiből 150 holdba ku­korica kerül. Úgy tervezik hogy hat traktor ezeket a munkákat végzi legelőbb. Há­rom brigád fog vetni, ehhez mindegyik brigád öt univerzális gépet kap. Két traktor a mag­ágyat készíti, kettő az utómun­kákat végzi, egy pedig vet. A további öt traktorra vár az állattenyésztésben adódó gépi munka, a szállítás és a háztáji szántás-vetés. Valamennyi gépük hamaro­san elkészül. A munkagépek már rendben vannak. A bala- tonszabadiak bíznak abban, hogy a kukoricatermésztési versenyben nem maradnak el a siófoki járás többi szövetke­zetétől. Hernesz Ferenc I katonák gyakorlatoznak? Beszélgetés a békéről A kikötő mögött hosszú út vezet a sólyatérig. Bal oldalán, mint az odadobált játékkoc­kák, öreg műhelyek. A mási­kon zavaros, piszok-zöld víz­habok. Egy pufajkás férfi jön ve­lünk szemközt. A csuklóját nyútja kézfogásra, olajos a keze. Mondja a nevét is, de a szél eltépi a szavakat. Eiőre- megy, int,hogy tartsunk vele. Az irodaház előterében már égnek a villanyok. Ahogy be­lépünk, látom, hogy zömök kí­sérőm tetőtől talpig olajos. Pufajkája sok helyen feslett, a szövetet szétmarta az olaj. — A szakszervezeti politikai iskolába? — Igen — válaszol úti tár­sam. — Szeretnénk meghall­gatni az előadást. — Ez az utolsó téma. Ma a békéről beszélgetünk .— mond­ja tájékoztatásképpen a pufaj­kás. Visszamegyünk az úton. A matrózmelegedőben már együtt van a hallgatóság: kor­mányosok, gépkezelők, lakato­sok, hajóácsok, lakkozok, egy mérnök, technikusok, matró­zok és asztalosok. Talán né­gyen vannak körölük, akik már felnőttek voltak a háború idején. A többség akkor szüle­tett, amikor Hitler hetvenked- ve kijelentette: »Ami Napó­leonnak nem sikerült, nekem sikerülni fog.« Csak a történe­lemkönyvek lapjairól ismerik az eseményeket. A pufajkás elöl ül, és a bé­kéről beszél. Rövid, tömör, frázis nélküli mondatok. Talán húsz percig tart az előadás, és megkezdődik a beszélgetés. A mérnök kezdi. Hruscsov újévi békeüzenetéről szól és a világkereskedelmi konferen­ciáról. Mindenki figyelmesen hallgat. Ahogy befejezi, az egyik ács kér szót. Ezt mond­ja: — Háborúban még nem vol­tam katona, nem is szeretnék. Annyi borzalmasat hallottam róla, hogy még a szót is gyű­lölöm. Pusztulás, éhség, szen­vedés. A becsületes emberek­nek nincs rá szükségük, békét akarnak mindenütt a világon. Romok helyett virágot, sírás helyett kacajt. Egy dolgot va­lahogy sehogy sem értek. Ho­gyan van az, hogy francia és angol földön ma nyugatnémet Egyszerre hárman is akar­nak válaszolni. Ismerik Sha­kespeare és Moliére hazáját. Azt mondja egyikük, hogy Hit­ler nyolcvan napon át bom- báztatta a szigetország fővá­rosát. A nyolcezer szárnyas bomba egymillió lakóházat semmisített meg. Nem létezik, hogy az angol polgár sziréna vijjogására akar ébredni. A másik a forradalmak szülő­földjéről, a francia felkelésről és a partizánharcokról beszél. A béketüntetésekről és a fran­cia kormány atomőrületéről. Szóba jön Ciprus, Makariosz érsek, a gyarmati felszabadító mozgalom. Kuba. Valaki a meggyilkolt Kennedyről és a veszett Goldwaterröl kérdez. Egy másik a kínai kérdésről, a Szovjetunió vezetőinek hig­gadt, megfontolt állásfoglalá­sáról tart kiselőadást. Az űr­hajózás után Hirosima, az NDK fölött lelőtt RB—66-os, a békés egymás mellett élés, a szocialista tábor szerepe, a gazdasági fejlődés lehetőségei jönnek még szóba. Két óra hosszat tartott a beszélgetés. A hajósok arról vitáztak, ami háromezermillió élni akaró ember ügye. Azt mondták el, hogy szeretik a kékben játszó vizet, az arany napsütést, a daloló utasokat a hajókon, az életet, a tervezést, az alkotást. A lakkozó a mér­nökkel vitázott, a matróz a gé­pésszel. Értelmesen, logikusan. Ismerik a ma kérdéseit. Németh Sándor Termelő­szövetkezetek! 1964. évi termésű szerződött polyva- és törekmentes búza- meg rozsszalmáért a tárolóhelyen, kazalban átvéve 100 Ft-ot fizetünk mázsánként. Minden 100 q átadott szalma ntán 20 q nitrogén­műtrágyát biztosítunk. A szerződéskötést a MÉK- kirendeltségek végzik. Szövetkezetek Somogy megyei Értékesíts Központ, Kaposvár. ____ (3097)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom