Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-03 / 52. szám

Kedd, 1964. március 3. 5 SOMOGYI NÉPLAP Kicsi ez a zsemle... A RÉGI NÓTA — »Kerek ez a zsemle...« — bizony gyakran és jogosan így mó­dosul megyeszerte: »Kicsi ez a zsemle ...« S hozzátehet­jük, nemcsak kicsi, hanem többször sületlen is; olyan, mint a szivacs, pedig ropogós­nak kellene lennie. — Sajnos, ilyen van, ezt adja a sütőipar, mással nem szolgálhatunk — tárják szét kezüket a kereskedelem dol­gozói, ha a vevők kifogást emelnek. De vajon ők hány­szor reklamáltak a sütőipar­nál? A napokban Keczeli Lajos­sal, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkatársával megnéztük, hogy az élelmi­szerüzletek vezetői, megbízot­tai mennyire tartják meg az áru átvételére vonatkozó sza­bályokat. — Én ellenőrzőm a süte­mény súlyát, minőségét — mondja Füredi Rezső, az Élel­miszer-kiskereskedelmi Vál­lalat 310-es csemegeboltjának helyettes vezetője. — Milyen időközönként? — Mindig, naponta ... Azt azonban, hogy például tíz darab vajaskiflinek meny­nyi az előírt súlya, nem tud­ja megmondani. Nem találja azt a táblázatot sem, amely a sütemények szabványsűlyát tartalmazza. Szerinte inkább az a baj, hogy gyakran sület­len a zsemle és a kifli. Az Országos Csemegekeres­kedelmi Vállalat Május 1. ut­cai boltjában Bárdos György veszi át a péksüteményt. Azt állítja, hogy rendszeresen el­lenőrzi a súlyt; de hiába kér­dezzük róla, bizonytalan vá­laszt ad. Kálmán Lajosné, a Budai Nagy Antal utcai tej bolt ve­zetője jól ismeri az üzleti szabályokat. — Kérem, én naponta el­lenőrzőm, mérem a súlyt... — Észlelt hiányt? — Nem is egyszer! S a szállí­tójegyen mindenkor fel is tün­tettem. — Mutatja a Sütőipa­ri Vállalat szállítójegyeit. »II. hó 10-én, 17-én, 27-én a va- jaskifli 2—3 dekával — tíz­darabonként — kevesebb volt, mint kellett volna.« — Szóltam a sütőiparnak, azt mondták, legyek türelem­mel, mert elromlott a gép — mondja az üzletvezető. — Egy alkalommal visszavittek 30 kiflit, s hoztak helyette másikat __ P erényi Eriiőné is — a Má­jus 1. utcai 385-ös kenyér­boltban — naponta ellenőrzi a sütemény súlyát. Ö is je­lentette, hogy a vajaskifli gyakran könnyebb az előírt­nál. APRÓ, FEKETÉRE ÉGETT a zsemle a földművesszövet­kezet böhönyei önkiszolgáló élelmiszerboltjában. — Igen, szóltam emiatt a böhönyei üzemnek — tájékoz­tat bennünket Háromi Lajos boltvezető. Jegyzőkönyvet nem vettek föl, s azt is elismeri, hogy a sütemény súlyát sem ellen­őrizte, mióta ezt a boltot ve­zeti. Abonyi Károly, az fmsz marcali 15-ös számú önkiszol­gáló élelmiszerboltjának ve­Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat vasút- és gép­kocsirakodó munkásokat fölvesz. Jelentkezés: Kaposvár, Berzsenyi u. 4L Telep, szállítás. (71881) zetője viszont gyakran ellen­őrzi a súlyt, s az eltérést jegyzőkönyvben rögzíti. — Csodálkozva néz ránk Ágócs József né, a balaton- fenyvesi földművesszövetke­zeti élelmiszerbolt vezetője, amikor megkérdezzük tőle, hogyan veszi át a sütőipartól az árut. — Megszámolom. — Mikor végzett próbamé­rést? — Hát mérni is kell? Nem tudtam... Én csak egy éve vagyok itt, azelőtt a vendég­látó szakmában dolgoztam. .. Az ellenőröknek minden­esetre figyelmeztetniük kel­lett volna erre, ha az ő fi­gyelmét elkerülte az üzlet- szabályzat e pontja. Tíz da­rab kétkilós kenyér csak 19,10 kg-ot nyomott. Könnyebb volt a kifli és a fonott kalács is. Az üzletvezetőnek két he­lyettese is foglalkozik áruát­vétellel az Élelmiszer-kiske­Mélyen alszik a főváros. Sö­tétek a házak ablakai. Ha va­laki felriad álmából, és meg­nézi óráját, utána még a fal felé fordulhat. Még korán van: hajnal, négy óra körül. reskedelmi Vállalat siófoki 415-ös számú csemegeáruhá­zában. A sütemények súlyát azonban csak hozzávetőleg és rosszul ismerik. — Mikor végeznek próba­mérést? — Ha gyanúsnak látjuk, ak­kor ... A kiflit, bár szemre is túl­ságosan »karcsú«, mégsem mérték meg. Háromszor tíz darab kifli négy-öt dekával, öt darab szegedi vágott 10 dekával, 5 darab zsemlecipó pedig 8 dekával volt köny- nyebb a megengedettnél. A TAPASZTALATOK te­hát azt mutatják: ha kicsi a zsemle, a kifli, s könnyebb a kenyér, azért nemcsak a sü­tőipar a hibás, hanem azok a kereskedelmi dolgozók is, akik figyelmen kívül hagy­ják az áruátvételre vonatko­zó szabályokat s ezzel együtt a vevők érdekeit. Ameddig a szem ellát: zöld­ség, hagyma, gyümölcs. Cso­magolják, válogatják az almát. A »férgesét« már a helyszínen kiselejtezik, hogy a lehetősé­gekhez mérten csak a hibátlan Hatalmas ládahegyek között keskeny utakon indul az rav án. Viszont a Nagyvásártelepen már zajlik az élet. Teherautók sokasága. Egyik a másik után várja, hogy rákerüljön a sor. Aztán rogyásig megrakják va­lamennyit burgonyával, vö­röshagymával, zöldségfélével. Hogy mire fölébred a város, az üzletekben minden közélel­mezési cikkből bő választék álljon a vásárló közönség ren­delkezésére. Hányszor olvashattunk eh­hez hasonló hajnali jelentést a Nagyvásár telep életéről! De mi történik a csúcsforgalom után? Elvonulnak a teherautók: néhány percre csönd lesz. De csak azért, hogy azután annak rendje és módja szerint meg­induljon a Nagyvásártelep mindennapos, megszokott éle­te. Hatalmas, piramisszerű lá­dahegyek sorakoznak egymás mellett. A közelükben nyüzs­gő emberek hangyáknak tűn­nek fel. Több százezer faláda várja a gyümölcsszezont. A nagy, impozáns kivitelezésű raktárcsarnokban akár két labdarúgópálya is elférne. Mégsem ártana, ha a falak gumiból volnának, mert saj­nos, már »szorít« a cipő. Nö­vekszik Budapest lakossága, nőnek az igények is. És a Nagyvásártelep egész Buda­pestnek a zöldség- és gyü­mölcs-éléskamrája. Nagy mennyiségű áruja van állan­dóan raktáron. jusson el a fogyasztókhoz. Több mint harminc vágá­nyon érkeznek a vagonok az ország minden részéből. Oly­kor napi kétszázötvenet is fo­gadnak! De a szállítás meg­könnyítéséért önálló helyi ha­jóállomásra uszályok is be­futnak. Ilyenformán az áru közvetlenül, átrakás nélkül jut a raktárakba. Délután lesz, mire a főze­lékfélék ládázásával elkészül­nek, hogy másnap hajnalban már csak rakodni kelljen. A negyvenegy holdon — ilyen hatalmas területen helyezked­nek el a raktárak — egy perc­re sem áll meg a munka. S a raktárak dolgozói gondoskod­nak arról, hogy minden áru idejében kerüljön az üzletek­be, azaz minden rendű és ran gú konyhába — Budapest »gyomrába«. Amikor aztán már javában pezseg a kétmilliós város éle­te, a hajnali munkától megfá­radt nagyvásárcsarnoki embe­rek aludni térnek. R. I. CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Du. 3 órakor: Lili bárónő. Táncsics ifjúsági bérlet. Szalai László BUDAPEST „GYOMRA“ A% ÉM Belonp lem gyártó Vállalat dombóvári telepe nehéz fizikai munkára kere® férfi munkaerőt. A fölvételhez szükséges: személyazonossági igazolvány, munkakör, 5 s-, MIL-lap, egy hónapnál nem régibb keletű tanácsi igazolás, katonakönyv és tüdőröntgenlelet. Munkásszállásunk és üzemi konyhánk van. (4298) VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ A harmadik félidő. Széles­vásznú szovjet film. Korha­tár nélkül. Előadások kezdete 5 és 7 órakor. (Március 4-ig.) SZABAD IFJÜSAG filmszínház Üt Nyugat felé. Lengyel filmdráma. Előadások kezdete 4, 6 és 8 órakor. (Márc. 4-ig.) A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat IV. küldöttközgyűlése előtt Három év telt el a TIT III. országos küldöttközgyűlé­se óta. Szervezeteink készül­nek a IV. közgyűlésre. Ez al­kalomból értékeljük és vizs­gáljuk az elmúlt három évben végzett munkánkat, a TIT-be tömörült értelmiség tevékeny­ségét. A tudományos ismeretter­jesztés fontos eszköze a szo­cialista tudat kialakításának, része a marxizmus—leniniz- mus ideológiai offenzívájának. A tudományos ismeretterjesz­tés szerepe és jelentősége egy­re nő. A dolgozók világnézeti, politikai ismereteinek gyarapí­tása, általános és szakmai mű­veltségüknek állandó és rend­szeres fejlesztése, az értelmi­ség körében végzendő felada­tok nagy felelősséget rónak szervezeteinkre. Az utóbbi években munkánk hatóköre igen nagymértékben kiszélese­dett, és hatásfoka növekedett. A TIT tevékenysége ma már szerves része a népművelő munkának. Ezen túlmenően szolgálja népgazdasági ter­veink teljesítését, az ipar és a mezőgazdaság feladatainak végrehajtását. Az utóbbi években az értel­miség érdeklődése és aktivitá­sa a közügyek iránt nagymér­tékben nőtt. Munkánk mennyi­ségének növekedése mögött látnunk kell azt is, hogy évről évre emelkedik a megyében az egyetemet és főiskolát végzet­tek száma. Ez jelenleg meg­haladja a 3500-at. A megyében élő szellemi foglalkozásúak száma több mint 21 000. A kul­turáltság növekedését bizonyít­ja többek között a középisko­lát végzettek, a levelező és esti tagozatokon tanuló egyetemi, főiskolai, közép- és altalános iskolai tanulók számának nö­vekedése. A művelődés iránti igények fejlődését bizonyítja társula­tunk elmúlt három évi mun­kája is. 1961-ben 2013 előadást tartottunk 127 038 hallgató előtt, 1963-ban a 2982 előadá­son 236173-an jelentek meg. Főleg 1963-ban a legfontosabb témák jelentős része az akadé­miai rendszerben hangzott el. Az utóbbi három évben ter­jedt el a tudományos ismeret- terjesztés magasabb szintű és szervezettebb formája, az aka­démiai rendszer. Az akadé­miák célja, hogy azonos hall­gatóság előtt nyolc-tíz egy­másra épülő előadásból álló te­matika alapján előmozdítsák az adott üzem termelési, mű­szaki fejlesztési, szakmai, to­vábbképzési feladatainak tel­jesítését, az általános művelt­ség megszerzése iránti igény kielégítését. Művelődés politikánk egyik feladata, hogy kialakít­sa a természettudományos mű­veltséget. Másik fontos felada­ta, hogy a természettudomá­nyos ismeretterjesztés homlok­terében a termelés növelésé­nek, a népgazdasági tervek teljesítésének és az ezzel járó szakmai műveltség növelésé nek előmozdítása álljon. Ho­gyan oldottuk ezt meg az el­múlt három év alatt? 1961-ben 111-gyei több társadalomtudo­mányi előadás volt, mint ter­mészettudományos. 1963-ban a természettudományos előadá­sok száma 392-vel haladta meg a társadalomtudományi elő­adásokét. A filozófiai ismeretterjesz­tés 1961 óta csökken. Gyenge az érdeklődés és az igény is. Nemzetközi szakosztályunk munkája némi javulást mu­tat. Az irodalmi és nyelvi isme­retterjesztés hagyományos múltra tekint vissza. Az elő­adásokon kívül irodalmi ren­dezvények, viták, ankétok stb. is voltak. Ma egyéb rendez­vény kevés van. Általában csökken az érdeklődés a régi irodalom iránt, kevesebb elő­adás hangzik el Balassi, Cso­konai, Arany, Jókai, Mikszáth munkásságáról. Viszont nö­vekszik az érdeklődés irodal­munk mai problémái iránt, és emelkedik az ezzel kapcsola­tos előadások száma. Az anya­nyelvi ismeretterjesztésben el­maradtunk a követelmények­től. Nem találtuk meg a mód­ját a népszerű anyanyelvi is­meretterjesztésnek. Az idegen nyelvek iránti érdeklődés ta­valy ugrásszerűen emelkedett. 1963 tavaszán 43-an tanultak nálunk idegen nyelveket, az őszi tanfolyamokra már 153-aü jelentkeztek. A jogi ismeretterjesztés tar­talma javult, s jól kapcsoló­dott a mai élet problémáihoz. Egy év alatt 285-tel emelkedett az előadások száma. 1962-ben négy, 1963-ban nyolc ülnök­akadémia indult. Napjainkban rendkívüli mértékben nő a művészetek iránti érdeklődés. Művészeti szakosztályunk 1962-ben ala­kult, és sokirányú munkát vé­gez. Tevékenységének homlok­terében a marxista esztétikai ismeretek terjesztése, a szo­cialista eszmeiséget tartalmazó művészeti ismeretek nyújtása áll. A művészi ízlés formálá­sát, a művészeti életben való tájékozódást, szakértelmet, ál­talában a látáskultúra fejlesz­tését, a szocialista kultúrától idegen irányzatok és tenden­ciák elleni küzdelmet tekint­jük feladatunknak. A népszerű filmbarátkörök működése is igen hasznos. 1961-ben egy kör működött 382 taggal, jelenleg nyolc kör van 1800 részvevő­vel. A művészeti ismeretter­jesztés ugrásszerű fejlődését, az érdeklődés növekedését mu­tatja, hogy 1961-ben 52 elő­adás volt 4666 hallgatóval, 1963-ban 185 előadás 31357 hallgatóval. A pedagógiai és lélektani is­meretterjesztés is hasonló ké­pet mutat, mint a művészeti. Az előadások többsége az aka­démiákon hangzik el. 1961-ben 131, 1963-ban 199 előadást tar­tottunk. A történelmi ismeretterjesz­tés főleg a legújabb kor törté­netének előtérbe kerülését mu­tatja. Hasznos lenne, ha tag­jaink közül mind többen kap­csolódnának be a helytörténeti kutatásba. A közgazdasági ismeretter­jesztés jelentősége állandóan nő, előmozdítja a termelést, az üzem- és termelésszervezést. Kevés a mezőgazdasági üze­mekben tartott előadások szá­ma. Főleg a továbbképzés jel­legű közgazdasági ismeretter­jesztés terjedt el. Az agronómiái ismeretter­jesztés középpontjában a me­zőgazdasági tervek végrehaj­tásának elősegítése áll. Kiemel­ten foglalkoztunk a kenyérga­bona-, a takarmánynövény­termesztés, az állattenyésztés, az állategészségügy, a szőlő- és gyümölcstelepítés kérdéseivel. 1963-ban 475 előadást tartot­tunk. A csillagászat és az űrkuta­tás iránti érdeklődés állandóan fokozódik. Az előadások szá­ma mégis kevés. Sajnos, szak­embereink száma igen kicsi. A fizika szakos tanárok közül is kevesen érdeklődnek tudomá­nyos igénnyel pl. az űrkutatás iránt. Egészségügyi felvilágosító munkánk igen kiterjedt. 1961- ben 158, 1963-ban 316 előadás hangzott el. Fizikai és matematikai isme­retterjesztésünk szűkkörű, az érdeklődés is jelentéktelen. A földrajzi rendezvények száma állandóan emelkedik. Előtérbe került hazánk szép tájainak, valamint gazdasági földrajzának ismertetése. Sza­porodik az IBUSZ—TIT-kirán- dulások száma. A kémiai és biológiai elő­adások száma főleg a mezőgaz­daság gyors ütemű fejlődése következtében tavaly már je­lentősen emelkedett. A mező- gazdasági termelés kemizálá- sa a kémiai ismeretterjesztés kiszélesítését kívánja meg. A műszaki ismeretterjesztés­nek ipari, de mezőgazdasági termelési szempontból is igen fontos szerepe van. 1962—63- ban már szorosan kapcsolódott az adott üzem termelési és műszaki fejlesztési programjá­hoz, távlati terveihez. Az elő­adások száma is növekszik. 1961-ben 63, 1963-ban 140 mű­szaki előadást tartottunk. Az előadások jók, de itt is — mint általában ismeretterjesztő elő­adásainknál — jellemző a szemléi tetés alacsony színvo­nala vagy hiánya. A tudományos ismeretter­jesztés elé igen fontos felada­tot állít korunk gyors ütemű fejlődése. A dolgozók tömegei­vel kell megismertetnünk a tudomány legújabb eredmé­nyeit, segítenünk kell őket a korszerű műveltség megszerzé­sében. Ezt csak akkor tudják szervezeteink megoldani, ha előadóink megfelelően felké­szülnek, sokoldalúan tájéko­zódnak. A járási szervezetek munkája az utóbbi években tervszerűvé vált; elsősorban az ismeretterjesztésben léptek előre. A szervezeti élet azon­ban háttérbe szorult. A vidé­ken élő TIT-tagoknak elsősor­ban írásos anyag juttatásával adtunk segítséget. A népművelés és a tudomá­nyos ismeretterjesztés jövőbeli formáiról és módszereiről nap­jainkban igen sok elgondolás hangzik el. Változnak és mó­dosulnak gazdasági és társa­dalmi körülményeink a szocia­lista társadalom törvényszerű fejlődésének következtében, a párt és a kormány reális po­litikája alapján. Figyelembe kell vennünk, hogy hazánkban ma a dolgozókat a kulturális hatások tömege éri. Ezeknek a hatásoknak befogadására, feldolgozására, ha kell, szelek­tálására kell képessé tenni az embereket. Társulatunknak foglalkoznia kell a szocialista társadalom építése közben felvetődő gaz­dasági, társadalmi, politikai, ideológiai kérdésekkel. Elő kell segítenünk, hogy az ér­telmiség minden rétege egysé­gesen értelmezze pártunk és kormányunk politikáját. A me­gyei pártbizottság és a me­gyei tanács együttes művelő­dési terve a párt művelődés- politikai irányelvei alapján meghatározta a Somogybán fo­lyó népművelés általános el­veit. Ez a terv igen hasznos és szükséges, mert i^zkszik koordinálni a különfé.e szer­vek munkáját, és egységes irá­nyító szemlélet érvényesítésé­re törekszik. E szervek azonban — szak­mai és országos központjaik elképzelése, irányelvei alapján — nehezen alkalmazkodnak a megyei tervhez. Sokszor nem a közös célt látják, hanem saját munkájukat tartják a legfon­tosabbnak, s elképzeléseik mindenáron való érvényesíté­sével gyakran veszélyeztetik a megyei terv egységes megvaló­sítását. A TIT hároméves mun­kájának elemzésekor é; a jövő feladatainak meghatáro­zásakor a népművelés fő irány­elveit és a megyei feladat kit tekinti elsődlegesnek. A jí á közgyűléseken, a megyei sza. - osztályi üléseken, a megyei és országos küldöttközgyűléseken munkánk mélyreható elemzé­sét, a jövő feladatainak reális meghatározását, a szocialista társadalom építését, a szocia­lista embertípus kialakítását tekintjük fő feladatunknak. Tagságunk és társadalmi ve­zető szerveink munkája; köz­reműködése hathatósan elő­mozdítja társulatunk felada­tainak megoldását. Kánya János. a TIT Somogy megyei szei> vezetőnek titkára. Az ÉM 22. sz. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT keres NYUGDÍJAS kőműves, ács, áll vám ózó. festő-mázoló, villanyszerelő, valamin* épületlakatos szakmunkásokat TELJES MUNKAIDŐVEL dunántúli és budapesti munkahelyeire. Jelentkezés Bp. V., Irányi u. 17. sz. munkaerő­gazdálkodás (1336)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom