Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-26 / 72. szám

Csütörtök, 1964. március 26. SOMOGYI NÉPLAP A kitüntetett család A nemzetközi nőnap alkal­mával Soviogyi József né kor­mánykitüntetést kapott jó munkája elismeréséül. A ma­gas, szőke asszony a Siófoki Idegenforgalmi Hivatal dolgo­zója: idegenforgalmi megbí­zott Balatonlellén. 1943 óta dolgozik a nőmozgalomban, a helyi nőtanács elnöke. Ezenkí- ■ vül községi tanácstag, a Műve­lődési Állandó Bizottság elnö­ke, járási tanácstag, a járási Üdülőhelyi Állandó Bizottság tagja. — Nagyon jólesett az elis­merés — mondja —, mert így nem maradtam le a többiek mögött... A »többiek« — a Somogyi család tagjai. A tavaly érettsé­gizett Erzsiké, akinek sporttel. jesítményeiről arany- és ezüst­érmek sora mesél: a 109 méte­res síkfutásban, a magasugrás­ban és a súlylökésben kiváló eredményeket ért el. A fiúk — József és László — édesapjuk szakmáját: a vizet, a hajót vá­lasztották. Somogyiné büszkén mutatja fényképüket. — A Laci fiam a Visegrád üdülőhajón matróz. Egy héttel a nőnap előtt kapta meg a »Kiváló dolgozó« kitüntetést. Megelőzött... Férje, Somogyi József a lei- lei kikötőben dolgozik. Ilyen­kor kevés a munkája. Erős, fekete ember, az ingén át lei- rajzolódnak izmai. Ez az erő több embert adott már vissza az életnek A múlt év végén életmentésért a »Kiváló közlekedési dolgozó« kitüntetést kapta. — Huszonöt év alatt har­minchat életet mentettem meg. Hogy kiket? Név szerint nem emlékszik mindegyikre. Tabányi héttagú együttesét, a leilei Szekér Károlyt, Sárközi Géza vasutast. Harminchatszor kockáztatta életét másokért. Ha volna »Kiváló család« kitüntetés, Somogy iék minden bizonnyal azok között lenné­nek, akik leginkább megér­demlik S. M. Küldöttgy űlést tartott a Tab és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet (Tudósítónktól.) A Tab és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet 15 községét, illetve 5500 tagját képviselő küldöttek előtt Nieder János igazgatósági elnök vasárnap adott számot az elért eredmé­nyekről. A múlt évben, a kis­kereskedelmi boltok 65 770 000, a vendéglátóipari egységek 10 700 000 forint, az előző évi­nél 10,7, illetve 12 százalék­kal nagyobb forgalmat bonyo­lítottak le. A szövetkezet va­gyona egy év alatt 750 000 fo­rinttal nőtt. Bővítették szolgáltató- és kölcsönző hálózatukat. Jelen­leg 150 000 forintra rúg a köl­csönzésre beállított eszközeik értéke. Népszerűségnek örvend az edény- és étkészletkölcsön­zés. Még az idén bevezetik a rádió-, a kerékpár- és a fény­képezőgép-kölcsönzést Az eddigi 12 magasnyomású permetező mellett egy nagy kapacitású motoros permetezőt is átadnak használatra a nö­vényvédő társulásoknak. Az iparnak is szüksége van a szalmára (Tudósitónktól.) A MÉK-nek 500 vagon szal­mát kell felvásárolnia az idén megyénkben. A papír- és cel­lulózgyárak várják a somogyi gabonaföldek termését is. Át­lag két vagon szalma értéke­sítése jut egy-egy tsz-re, ez nem is sok. A szerződéskötés már meg­kezdődött. A bonnyai tsz 5 va­gon szalma átadására szerző­dött. A polyva- és törekmentes búza- és rozsszalma mázsá­jáért 100 forintot fizet a MÉK. A legújabb rendelkezés sze­rint minden vagon szalma után 20 mázsa nitrogénműtrá­gyát biztosít a szövetkezetnek a MÉK. Tavaly a ráksi tsz 300 mázsa ipari szalmát adott el, s 29 400 forintot kapott érte. 33 000 forintért egy olyan gé­pet vásároltak, amellyel 50 kh kukoricaszár termését — mint­egy 1000 mázsa alomnak valót — lehet föltépetni. Tehát ha jói szervezik meg a munkát és az értékesítést a tsz-ek, a nép­gazdaság is jól jár meg a ter­melőszövetkezet is. a mezőffiizdaság fejleszléséérl Március 20-án egész nap a mezőgazdaságról tanácsko­zott a megyei pártbizottság. Az_ ülésen mintegy harminc meghívott is részt vett. Ter­melőszövetkezeti, vállalati ve­zetők, mezőgazdasági szakirá­nyítók — párttagok és párton. kívüliek vegyesen — jöttek el a megyei pártbizottság meghí­vására, hogy hallgatói, sőt ré­szesei is legyenek a tanácsko­zásnak. Közülük számosán él­tek is a megadott lehetőséggel: felszólalásukban kérést, ja­vaslatot terjesztettek ele, is­mertették a jó módszereket, fi­gyelmeztettek az otthoni ne­hézségekre vagy a szomszédok háza táján észlelt rendellenes­ségekre. A párt választott me­gyei szervének tagjai és a meghívottak a közös ügy irán­ti érdeklődéssel és felelősség­gel hányták-vetették meg me­zőgazdaságunk helyzetét, fej­lesztésének tennivalóit. Oszto­zott ebben a felelősségben mi­niszter és tsz-elnök, megyei funkcionárius és termelőszö­vetkezeti párttitkár, járási ve­zető és mezőgazdasági szakem­ber, állami gazdasági igazgató és gépészmérnök. A termelés és gazdál­kodás, a gépesítés, a szövet­kezeti vezetés, a gyenge tsz-ek megerősítése, a háztáji gazda­ságok szerepe — a beszámoló­nak ezekre a részeire reagál­tak legtöbben, a hozzászólók leginkább ezeket a kérdéseket boncolgatták. Többen hangsú­lyozták a termelés erőteljes fejlesztéséről szólva: megvaló­sítható ez a feladat. Ennek megoldásához adott tanácso­kat a részvevőknek Losonczi Pál földművelésügyi minisz­ter. Gál József sávolyi tsz-el- nök a kenyérgabona-termelés elsődlegességéről beszélt. Szóit arról is, hogy tavaly az elő­irányzott 160 mázsa helyett 200 mázsa cukorrépát takarí­tottak be holdanként. Ennek Rántani valók már a csirkék a nagyatádi Rákóczi Tsz-ben. Ja­nuár 11-én érkezett hozzájuk a 2000 naposcsibe, és már 65—70 dekásak. Az idén 16 OoO csirkét értékesítenek. Képünkön: Ifj. Nagy Józsefné baromfigondozó etetés közben. A kaposvári üzletek búsvéti nyitva tartása A megyei tanács kereske­delmi osztálya szabályozta a kaposvári boltok húsvét előtti és alatti nyitva tartását. A Vendéglátó Vállalat bolt­jai mindkét napon a vasárna­pi nyitva tartás szerint üze­melnek. Az Iparcikk-kiskereskedel­mi Vállalat üzletei a Carmen illatszerbolt kivételével — amely hétfőn reggel 9-től 12 óráig áll a vásárlóközönség rendelkezésére — mindkét na­pon zárva lesznek. Húsvétvasámap mindén élelmiszerbolt zárva tart, hús­véthétfőn pedig a vasárnapo­kon árusító üzletek a vasárna­pi program szerint várják a vásárlókat. Húsvéthétfőn a Május 1. utcai 350-es édesség­bolt 9—13 óráig tart nyitva. Üzlet a Fő utcán — Hogyan lesz egy üzlet ki­váló bolt? — Becsületesen kell dolgoz­ni ... — Ilyen egyszerű a recept? — Igen. Mert a becsületes­ség a kereskedő legfontosabb tulajdonsága. Gutscher Ferenc, az Ipar­cikk-kiskereskedelmi Vállalat siófoki vegyesruházati- és la­kástextilboltjának . vezetője mondja ezt. És neki hinni le­het. Hatvanegy éves, ezerkilenc- száztizenöt óta dolgozik a szak­mában, s amikor a vállalat a nyugdíjképes dolgozókat érte­sítette, hogy kérhetik nyugdí­jaztatásukat, neki nem szól­tak. Mert szükség volt és van is rá. A Belegi Tejszövetkezet 1963. évi december hő 31-ével működését beszüntette. Felkérjük mindazokat, akiknek a tejszövetkezettel szemben követelésük van, azt 8 nap alatt a felszámoló bizottságnál Belegen je­lentsék be. (3100) Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat segédmunkásokat, kőműveseket, és ácsokat vesz föl kaposvári, siófoki, marcali és más munkahelyeire a megyében. Jelentkezés az illetékes járási székhelyeken a tanácsoknál; a vállalat központjában, Kaposvár, Május 1. utca 57. szám; a siófoki fö-építésvezetőségen, Siófok, Fő utca 222. és az építkezéseken. (98636) — Üdvözlöm, Tóth néni, a viszontlátásra... — köszön oda egy fejkendős falusi asz- szonynak, miközben beszélge­tünk. Alig lehetett kicsalni a pult mögül, csak ott érzi jól magát. — Ennyire ismeri a vevő­ket? — Higgye el nekem, nagyon jó, ha az ember a vevők több­ségét nevén nevezheti. Nálunk a vásárlóknak csaknem száz százaléka Mariska néni, Ko­vács néni, Józsi bácsi vagy Fe­ri bácsi... — Ez is föltétele volt a munkaversenynek? — Közvetve. A forgalomban érezhető. A Mariska nénik és Józsi bácsik ugyanis visszs- visszatémek. Vásárolnak. Ezért sikerült tervünket 104,6 százalékra teljesíteni tavaly. És ez már verseny. Ajtó nyílik, ajtó csukódik. Hányszor egy nap? Nagyon sokszor. Havonta kilencszáz- ezer forint a forgalom. Mindenütt rend és tisztaság. Csak egy a szépséghiba: a be­rendezés. Ósdi, elavult. De mégis a pult mögötti em­berek a legfontosabbak. Tízen vannak. Jól összetartó kis kol­lektíva. Kevés a fizetésük? Igen. Érzik. Tudják azonban azt is, hogy sor kerül majd rájuk. — Milyenek a vevők? — Változatosak. Jók is, há- zsártosak is. Furcsa dolog: na­gyon sokan egyoldalú udva­riasságot követelnek a bolto­soktól. Ök kiabálhatnak, föl­jelentéssel fenyegetőzhetnek. Az eladó viszont legyen türel­mes. Megfeledkeznek arról, hogy ő is ember' — És a fejlődést, a változást hogyan tudják lemérni? — Némelyik embernek szekrényt kell vennie, hogy ruháit elrakhassa ___ A z eladók kék köpenyes ha­dából kifehérlik egy idős bácsi. Fehér a köpenye és a haja is. Hetvenhat éves. Inger Lajos­nak hívják. Nyugdíjas, de négyórázni még bejár. Min­denki tanulhat tőle. — Tanulnak az emberek? — Pataki Géza most érettsé­gizik a közgazdasági techni­kumban. Tölgyesi Anna bolt­vezetői tanfolyamra jár, és a német nyelvvel is birkózik. A többiek most nem tanulnak. De csak iskolában nem... Van ugyanis egy jó szokása á gárdának. Szeretik az újat, a szépet. Akinek valami új di­vatlap akad a kezébe, behoz­za, hogy mindenki megnézze. Megmutatják a vevőknek, a jó ismerősöknek is az újdonságo­kat. És közvéleményt csinál­nak a szép és a jó mellett; szo­rítják ezzel az ipart is, hogy gyártsa az újságban bemuta­tott holmikat, meg igényesség­re nevelik az embereket. Ez már nem versenyföltétel. Ez már a plusz. — Kérem, miben állhatok még rendelkezésére? Mennék vissza a pult mögé — mondja Gutscher bácsi egyáltalán nem sértő szándékkal. Kívülről senki sem monda­ná meg, hogy kitüntetett boli ez a siófoki. Hiszen csak azt teszik, ami mindenkinek a kö­telessége. Becsületesen dolgoznak. Polesz György bevételi többlete pótolta más növények termelési kiesését. Most, hogy az export szem­pontjából tovább növekszik a cukorrépa fontossága, még na­gyobb gondot fordítanak ter­mesztésére. S az abrakhiány? Az is megelőzhető, de nem úgy, hogy a tsz-ek állandóan az ál­lamtól várnak és kérnek pót­lást. Más módja van ennek: a hozamok növelése. Sávolyon az idei cél 18 mázsás* kukorica­hozam elérése. Felkészültek rá, megvalósítják ezt a tervet. A talaj táperejének fenntar­tásában és növelésében az is­tállótrágya szakszerű kezelésé­nek és felhasználásának van legnagyobb szerepe. Nem új tétel ez, és mégis hány meg hány helyen még most is sze­métdombnak tekintik a trá­gyatelepet! Lehet fordulatot el­érni, de előbb a szemléletet kell megváltoztatni. Ándocson két évet vett ez igénybe, de meg­érte a fáradozást — hangsú­lyozta Kustos István, a szövet­kezet elnöke. Más is szóvá tet­te: a pénzen vett műtrágya nem hever kupacokban; nem tűrhetik a tsz-vezetők azt sem, hogy a szerves trágyából elil­lanjon a tápanyag számottevő része. Ne vesszhesíen kárba a megtermelt értek, amit a föld az ember 'munkája árán megadott, azt óvják a jó gaz­da gondosságával a tsz-ekben is, az állami gazdaságokban egyaránt. Ezt leginkább a pil­langós széna szervezettebb be­takarításának sürgetésére mon­dotta dr. Lelkes Ödön ádándi körállatorvos. Tapasztalatból tudja, hogy helyenként a lu­cernakazlak teteje »füstól« a fehérpenésztől. Vétkes köny- nyelműség ez akkor, amikor úgyis gond a jószág ellátása. Az egyik szövetkezeti vezető az állami gazdaságokat bírál­ta gyenge eredményeikért. »Több a gépük is, műtrágyá­juk is, mint nekünk, mégis ke­vesebbet termelnek?« A nép­gazdaság több terméket, a tsz-ek példamutatást várnak az állami gazdaságoktól. Vá­laszában Szabados Dezső meg­bízott megyei igazgató el is mondta, hogy fölismerték a lemaradás alapvető okait, és úgy fogtak munkához, hogy ebben az évben okvetlenül bi­zonyítsanak. A gyengébb szövetkezetek gazdálkodását is részletesen elemezte a tanácskozás. Szóba került, hogy a marcali járás­ban mindig jó szövetkezetként tartották számon a nemesdédi tsz-t. Most azonban — leg­inkább a burgonyatermelés si­kertelensége miatt — nagyot hanyatlott, visszaesett. Petre- kanits Andor, a járási pártbi­zottság első titkára elemezte ennek körülményeit. Más, ha­sonló sorsra jutott tsz-ek hely­zetét is említve hangsúlyozta, hogy határozottan föllépjek a látszatsikerek ellen. Rámutat­tak annak veszélyére, hogy milyen nagy baj történne ak­kor, ha az osztás kedvéért minden tartalékját felhasznál­ná akármelyik szövetkezet is. A böhönyei Szabadság zár­számadásában és a marcali Vörös Csillag idei tervében is mai a valóságot fedő adatokat hagyták benne. A szövetkezeti demok. ráciáról Koletár Józsefné kaposfüredi tsz-párttitkár így nyilatkozott: »Enélkül egysze­rűen nem lehet a falu népét vezetni. Mégis akadnak elnö­kök, akik semmibe sem veszik a tagság jogát. Hol élnek ezek az emberek? Nem tanultak a leváltott vezetők esetéből? Rá­juk is előbb-utóbb ez a sors vár. Ne higgyék, hogy a nép nélkül bármit is meg tudnak oldani, ne gondolják, hogy a nép sokáig eltűri önkényeske­désüket. Ha nem tudnak meg­változni, akkor jobb, ha már ma leköszönnek.-"’ A vezetés javításának szükségességét többen a gyenge szövetkezetek megerősítésének elsődleges kö­vetelményeként említették. S gazdaságilag jól álló tsz-ek ve­zetői is hozzászóltak a témá­hoz mondván: »Nem nehezíti, hanem könnyíti dolgunkat a tagság bevonása a vezetésbe. Sok hasznos javaslatot kapunk tőlük, van miből kiválogatni a legjobbakat.« Hogyan is állunk a háztájival? Csökken, év­ről évre csökken az állomány. »Nem nézhetjük azt ölhetett kézzel — hangsúlyozta Bognár József balatonőszödi elnök. — A háztáji állattartás visszaesé­séről, illetve pótlásáról orszá­gos fórumon is, a megyénél, a járásnál is sok szó esik. Az a baj, hogy a legilletékesebbek­kel, a tsz-tagokkal keveset be­szélünk erről mi, szövetkezeti vezetők. Ha a szervezés idején egy-egy gazdához tízszer-tizen- ötször is el tudtunk menni, hogy írja alá a belépési nyilat­kozatot, akkor most is több­ször fel kell keresnünk a csa­ládokat, és meg kell győznünk őket arról, hogy állítsanak be kocát, vegyenek üszőt.« Igen, ez a helyi vezetőkre vár. Épít­hetnek ebben a gazdák állat- szeretetére. Erről Retek József, a kapospulai Ezüstkalász Tsz elnöke így beszélt: »A tehén eltartja magát is, a családot is. A tsz-tagok ráérnek jószággal bajlódni, hiszen kevesebbet kell dolgozniuk, mint egyéni korukban. S aki szerette, sze­reti a jószágot, az nem is erez­né jól magát, ha üresen állna istállója.« A tanácskozás néhány főbb témájáról szóltunk most, de ez is érzékelteti: beható eszmecsere bontakozott ki az MB-ülésen. A felszólalók he­lyeselték a beszámoló megál­lapításait, helyzetértékelését és iránymutatását. Ez az egyetértés fontos lépés előre abban, hogy megyeszerte he­lyesen értelmezzék pártunk agrárpolitikáját, és következe­tesebben dolgozzanak végre­hajtásáért. Kutas József I i V Modembúior-vásár az igali áruházban. Hálószoba bútorok nagy választékban. Díszítse lakását modern bútorral és lakberendezési cikkekkel! Mindenből bőséges vá* laBztékot talál az IGALI ÁRUHÁZBAN. A megvásárolt bútorok TEFU-autóval szállíthatók el. A tagság vásárlásait a vásárlási könyvecskébe beírjuk. (3099)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom